Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-05 / 88. szám
4 HÍDLAP • 2006. május 5., péntek www.istergranum.hu Történelmi demonstráció Versailles-ban Figyelemfelhívó megmozdulást szerveznek a Kis-Trianon palotánál Másodrangú polgárok a magyarok? Az EP-hen hallatnák hangjukat a határon túli magyarok Folytatás az 1. oldalról A tavalyi hasonló rendezvényükre nyolcezer ember jött el, de idén még ennél is többre számítanak. „Hiába jelent meg több ezer ember a rendezvényeinken, a hazai sajtó meg sem említette ezeket. Ezért döntöttünk úgy, hogy külföldön kell propagálnunk a témát, és felhívni a figyelmet a határon túli magyarok helyzetére. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az akciónk nem Franciaország ellen irányul, a helyszínt a békediktátum ottani aláírása miatt választottuk” - mondta a Híd- lapnak az alelnök. Véleménye szerint fel kell hívni a külföld figyelmét arra, hogy az 1920-ban megkötött békediktátum igazságtalan, és a határon túli magyarok még az abban szereplő jogokat sem kapják meg. Számításaik szerint akár nyolcszázan is csatlakozZagyva György Gyula hatnak a franciaországi akcióhoz. A rendezvényre több neves művész és politikus is meghívást kapott, a mozgalom vezetői számítanak arra, hogy akinek elfoglaltságai nem engedik, hogy részt vegyen a demonstráción, az is támogatni fogja lélekben céljaikat. Koltay Gábor filmrendező lapunknak azt mondta: meghívták a rendezvényre, és eredetileg úgy tervezte, hogy el is megy, de Horthy-ról szóló dokumentumfilmjének forgatási munkálatai miatt mégsem tud részt venni a demonstráción. „Egy ilyen akció komoly visszhangot kelthet, elérheti figyelemfelhívó célját, mindenféleképpen támogatandó és dicséretes kezdeményezésnek tartom” - mondta a Hídlapnak a filmrendező. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, székelyudvarhelyi polgármester a demonstrációval kapcsolatban lapunknak úgy fogalmazott: mindennek helye van, így egy ilyen megmozdulásnak is. Ugyanakkor a Gyurcsány-kormányon és az unión is számon lehetne kérni, hogy mit tesznek a határon túli magyarokért. „A határokon kívül rekedt magyar közösségek ügye máig rendezetlen, ezért elvárjuk, hogy a vezető politikusok tegyenek végre valamit az érdekünkben” - tette hozzá. • Pálovics Klára Folytatás az 1. oldalról „Helyesebb lett volna, ha otthon vitat meg ilyesmiket. A választások előtt egy cseppet sem szerencsés, amit tett, mert ezzel csak a szlovák nacionalisták malmára hajtja a vizet. Valóban vannak problémák, de ezeket úgy kell megoldani, ahogy azt az MKP odahaza teszi” - nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő szlovákiai politikus, és hozzátette: a kárpótlási törvényt Erdélyinek is bemutatták, aki akkor helyeselte azt, majd csak annak elfogadása után kezdett tiltakozni. A felvidéki magyarok ügyét felkaroló Joan i Marí Bernat katalán zöldpárti EP-képviselő a sajtótájékoztató során azt mondta, hogy bár ő nem Kö- zép-Európa specialista, de ha a magyar kisebbség valóban nem használhatja szabadon Szlovákiában az anyanyelvét, az egyértelműen az emberi, jogok megsértését jelenti. A Sólyom László köztársasági elnök által tegnapra összehívott budapesti konferenciára 17 meghívott érkezett. A délelőtt folyamán a felvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi, a szlovéniai és az ausztriai részvevők számoltak be az ottani magyarság problémáiról, őket az erdélyi, és a délvidéki meghívottak beszámolója követte. A kerekasztal-beszélgetések a határon túli magyarok helyzetének változásáról, a fiatal generációk magyarságtudatáról és a támogatáspolitikáról folytak. A szlovákiai magyarságot Lampl Zsuzsanna szociológus, Gyurgyík László szociológus-demográfus, Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója és Erdélyi Géza református püspök képviselte. A konferencia célja az, hogy a problémák, és a lehetőségek együttes feltárásával megváltozzon a határon túli magyarokkal kapcsolatos anyaországi gondolkodásmód és cselekvés. A több évre tervezett tanácskozássorozat kiemelt témái közé tartoznak a határon túli magyar kisebbség szociális, gazdasági, kulturális helyzete, az elvándorlás, az asszimiláció, a népességfogyás, de olyan problémák is szóba kerülnek majd, mint a munkanélküliség, az alkoholizmus, az analfabetizmus és a magyar ajkú romák ügye. • -p -a Szabó Krisztina Mária politikai kommunikációs szakértő szerint nagyon jó az ifjúsági mozgalom kezdeményezése, az elért hatás viszont attól függ, hogy mennyire tudják ezt a médián keresztül minél több emberhez eljuttatni. Véleménye szerint ez nagyon kényes téma, ezért nem valószínű, hogy pont a francia sajtó fogja világgá kürtölni a demonstrációt. „Jó ötletnek tartom a megmozdulást, főként azért, mert fiatalok vesznek részt benne, de ha el akarják érni a céljaikat, akkor minél több fórumon meg kell szólalniuk” - közölte a szakértő. L A P ( S Z ) É L Kocsis L. Mihály _________ A torta szeletei Miközben dúl a vita arról, hogy valóban Orbán Viktor-e Európa legkiemelkedőbb politikusa (amint azt híveinek és rajongóinak egy válogatott csapata világgá kiáltotta legutóbb) vagy csak a második, azonközben némileg elsikkadt egy gönci cukrászmester esete a Fidesszel, illetve a párt vereséggel felérő vereségével. Gönci hordóról már korábban is hallottunk, gönci cukrászról csak most. Ez a törzsö- kös gönci polgár olyannyira fellelkesedett a választásokat megelőző Kossuth téri nagygyűlésen - mint a Népszabadságnak nyilatkozta (ki másnak?): életében másodjára érezte ekkor boldognak magát -, hogy lelkesedését tortába akarta önteni. Mégpedig nem is akármilyenbe! Eredetileg nyilvánvalóan győzelmi tortára gondolt, de menetközben beletörődött az ezüstérembe (az is szépen csillog), legalábbis kedvét nem szegte (vagy éppen hogy). Akik látták a második választási forduló estéjén a narancssárga marcipánrózsákkal díszített, egy méterszer hatvancentis műremeket, méltán mondhatták rá, hogy impozáns. Mint ahogy impozáns az a lelkesedés is, amely ezt a pártonkívüli (pártokon kívüli) vidéki mesterembert jellemzi; ha akad még belőle néhány tízezer, akkor a Fideszen a poklok kapui sem vehettek volna erőt. Azonban így sem Törzsök Attila cukrászon múltak a dolgok. O megtette, amit a haza megkövetelt - „Hajrá, Magyarország!” Csak az a baj, hogy a tortát meg sem kóstolták azon az estén a várbéli gyüldében. Megköszönni (állítólag) megköszönték, de fel nem vágták. (Nem voltak felvágós hangulatban, ami érthető.) Azt mondták a mesternek, hogy majd a csütörtöki frakcióülésen. De akkor sem! Végül üzenet ment Göncre, hogy jótékony célra ajánlják fel (valamelyik gyerekintézménynek) a cukrászati műremeket. Vajon milyen most a gönci cukrászmester szája íze? Mintha jelképpé nőné ki magát ez a torta, ami persze, nem is utolsó karrier egy ilyen fogyóeszköz esetében. S ha vannak elemzésre váró dolgok (vannak!) a legnagyobb ellenzéki párt mostani vereségében, minden bizonnyal ez a tortaügy is közéjük tartozik. Nagyon röviden talán így lehetne feltenni az ezzel kapcsolatos kérdést: vajon mit tud kezdeni a Fidesz az iránta megnyilvánuló aktív szeretettel és elkötelezettséggel? Érti-e? Érzi-e? Elfogadja-e? Viszonozza-e? Érzi-e valóságosan, hogy mit jelent (valóságosan) az a bizalom, érzelmi kötődés, amit a fiatal demokraták iránt éreznek - még mindig nagyon sokan, és személy szerint Orbán Viktor iránt - sokmilliónyi- an ebben az országban? Érzi-e mint párt, mint szervezet? S ha igen, képes-e ezt kimutatni? Valóságosan, a hétköznapokban, apró gesztusokban (odafigyelésben!) is - vagy csak a szónoklatok nyelvén? (Három és fél millió „megkérdezett” ember!) Ez a mostani választási folyamat (sajnos) megint sok emberben hintette el a gyanút, hogy a Fideszben (mint pártban) nincs meg a fogadókészség a feléje kinyújtott kezek megragadására. Egyedül (együtt) éppen elegen vannak? Ez a torta is! Más párt egy egész píár-akciót épített volna rá. A Fidesz meg se kóstolta. Pedig talán elvehetett volna valamit a keserű szájízből... A szocik bezzeg felfalták a narancsos buktát! Nem jutnak pénzükhöz a kórházak Veszteséges a kórház-finanszírozás Magyarországon és Szlovákiában is Folytatás az 1. oldalról Minden beavatkozásnak megvan a maga pontértéke, amit természetesen fo- rintosítanak. Egy HBCS-pont azonban igencsak összetett, s az összetevők meghatározását egy szakmai bizottság végzi. A kórházak vesztesége mindemellett nem csupán abból adódik, hogy a konkrét pontokat érő beavatkozásokért járó biztosítói utalás nem áll arányban a valódi költségekkel. Elsősorban tehát abból származik, hogy az egészségügyi intézményeknek, rendelőknek fedeznie kell a növekvő rezsiköltségeket, az infláció növekedését, az amortizációt, és ki kell gazdálkodnia a béremelésből adódó plusz kiadásokat is. Ilyen módon a legtöbb intézményhez hasonlóan az esztergomi Vaszary Kolos Kórház például 100 milliós nagyságrendű hiányt halmoz fel évente, amit a tulajdonosnak, ez esetben az önkormányzatnak kell kipótolnia. Nagy üzleti lehetőség persze abban sem rejlik, ha egy szlovák betegbiztosítóval szerződnek, hiszen azok körében is a miénkhez hasonló nagyságrendű a költEgyes gazdasági szakértők szerint elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb fizetőssé váljon az egészségügy Magyarországon, legyen az a jelenlegi egy, vagy akár több-biztosítós rendszer. Elképzelhető például, hogy a betegeknek gyógyszer- felírási vagy vizitdíjat kell majd fizetniük, ahogyan az a több-biztosítós rendszert választó Szlovákiában régóta kötelező. Emellett számíthatunk például a szabad orvosválasztás korlátozására is. ségtérítés - tájékoztatott a kórház gazdasági igazgatója. Az OEP szóvivője, Fellner Zsuzsa kérdésünkre elmondta: ők csupán a jogszabályokban megszabott módon járhatnak el, azaz végrehajtják a kifizetést. A HBCS-rendszer megváltoztatására, módosítására az egészségügyi tárcánál működő Finanszírozási Kódkarbantartó Bizottság tehet javaslatot. A kórházak, orvosi rendelők persze megpróbálhatnak több pénzt kicsikarni az OEP-től, például olyan módon, hogy akkor is befektetik a pácienst, ha azt állapota nem indokolja, ám ennek megakadályozására úgynevezett volumenkorlátot vezettek be. A tényleges kezelési költségeket, azok indokoltságát viszont nehezen tudja ellenőrizni az OEP, ahhoz a betegdokumentációk egyenkénti áttanulmányozására lenne szükség. Az biztos, hogy a betegpénztár és a kórházak egyaránt szűkös keretekből gazdálkodnak, vagyis valamilyen finanszírozási reform elkerülhetetlennek látszik. Szlovákiában ez a reform éppen most kezdődött. A reform keretében ott május elsején lépett életbe az a rendelet, amely megszüntette az egészségügyi szolgáltatások központi árszabályozását, így az ambulanciák és a kórházak végre a tényleges költségeiket számolhatják el. Ám mindez csak elvileg igaz, hiszen a tényleges költségtérítés az intézmények és az öt egészségbiztosító közötti alkun alapul. Egy biztos: mostantól csak az elsősegélynyújtás és a mentő- szolgálat dolgozik hatósági árakkal. Somló István, az ipolysági kórház gazdasági igazgatója a Hídlapnak elmondta: a biztosítók által kifizetett pénz sosem takarja a betegekre elköltött összeget. „Szlovákiában egy speciális besorolási rendszernek köszönhetően a nagyobb városok járnak jól, mert míg egy pozsonyi klinika 30-40 ezer koronát (210 - 280 ezer forintot) kap egy szívroham-kezeléséért, addig egy kisvárosi kórház mindössze kilencezer koronát (63 ezer forintot)” - panaszolta Somló. Az igazgató hozzátette, hogy „a városi önkormányzat csak kis összeggel támogatja az intézményt, és mert az egészségügyben kevés a bevételi lehetőség, évről évre nagyobb az adósság”. A gazdasági igazgató véleménye szerint a fent említett rendelet miatt (vagyis hogy a költség- térítés mértéke kizárólag alkukon nyugszik) a már eddig is használatos árak biztosan nem fognak változni. „Öt betegbiztosító van Szlovákiában, és szinte mindegyik más-más feltételek szerint fizet. Néhányan közülük előre megszabják a havi díjat, így ez nem függ attól, hogy hány beteget látunk el. Máshol bizonyos szolgáltatásokra, például vérvételre, röntgenre külön anyagi keretet határoznak meg, és annak túllépése esetén a kü- lönbözetet senki sem téríti meg. Vannak azonban olyan biztosítók is, amelyek a tényleges betegellátás után fizetnek” - magyarázta Somló. A gazdasági igazgató az Európai Unió által bevezetett uniós betegbiztosítási rendszerre is panaszkodott: a belépés előtt Pozsony a német betegek által szert tehetett némi plusz pénzre, de a csatlakozás után azok ellátását is egy általuk választott szlovák, nem pedig német egészségbiztosító állja. Somló elmondása szerint a magyar egészségbiztosítási rendszer miatt is akadnak problémáik. A Magyarországon dolgozó szlovák állampolgárok után ugyanis a magyar betegbiztosító téríti a szlovákiai gyógykezelés költségeit, ha rendelkeznek saját magyar TAJ-kártyával. csakhogy sokszor hónapokba kerül, míg az ellátásért járó pénz megérkezik a szlovákiai kórházakba az OEP-től. • Szép Éva-Szabó Hajnal
