Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)

2006-05-27 / 104. szám

híd la f. magazin 2006. május 27., szombat • HÍDLAP VII A vágott, virágok, pláne, ha éppen nyílnak, a legjobb csi-hordozóknak számítanak, ezért mindig jó, ha van a házban egy friss csokor, azonban ha elhervad, azonnal dobják ki. A hervadt virág a pusztulás, a betegség, a halál jelképe és nem az egészséges csit vonzza. Ha akar­ják, tudatosan ki is választhatják, hogy milyen hatást akar­nak elérni. így például a napraforgó, amely a nap erős jang- erejét jelképezi képes egy helyiséget energiával feltölteni. Ezzel szemben egy csokor nefelejcs megnyugtató hatású, így különösen hálószobában volna kitűnően alkalmas. Cserepes növények valósággal gyűjtik a csit. Fontos, hogy egészségesek és erősek legyenek, és a fajtájuknak megfelelően, szeretettel kell ápolni őket. A virágos növé­nyek több csit gyűjtenek, mint a szobanövények, és a nagy, dézsába ültetettek többet, mint a kicsi növények. A lágy, kerek vagy széles levelű növények inkább késztetik a csit elidőzésre, mint a „támadó”, keskeny lándzsájú, jól felfegyverzett növények. Ez utóbbiakat inkább használjuk őrökként vagy betörés elleni védelemre. Ez egyébként a tüskés kaktuszokra is vonatkozik. Az ablakpárkányon a cserepes növények „lezárják” az ablakot és megakadá­lyozzák, hogy a esi elvándoroljon. A növényekkel való foglalkozás egyébként a feng shui gyakorlásának kitűnő módja, mert pihentet, és jót tesz a léleknek. Mozgó tárgyak, szélforgók és szélcsengők, de a ventilá­torok is mozgást, tehát életet jelentenek. Megemelik egy adott helyiség csi-szintjét, a stagnáló sha-energiát csivé alakítja át, de a felgyorsult shát is lefékezik. A zene, a hangok és a harangjátékok harmonikus rezgése­ket keltenek bennünk és a helyiségekben. A harangjátékok, az ajtócsengők vagy akár a pénztárgépek vonzzák a csit. Az illatok is harmóniát hoznak létre, de nem szabad túl­ságosan erőteljesnek lenniük, mert fejfájást okozhatnak. A legjobbak az illóolajos és a füstölő rudacskák. Az illattól függően különböző hatásokat lehet kiváltani. Hajói mennek a dolgaink, azt szoktuk mondani: „Megy, mint a karikacsapás”. Ha azonban akadályba ütközünk, akkor akadozunk, szorulunk. Ezek a kifejezések arra utal­nak, hogy ösztönösen vonzódunk minden kerek, ovális do­loghoz, egyszóval minden áramló dologhoz, hiszen ez azt sugallja, hogy a mi kis világunk (földgolyónk) rendben van. Egy ideje tudjuk is már, hogy miért. A esi nem szög­A csi-rituálé A esi aktivizálásához azt'ajánljuk, először is alaposan szellőz­tessék ki a lakást, lehetőleg minden ajtót, ablakot nyissanak ki. 1. A ház déli részében aktivizálják a tűz elemét, például gyújt­sanak gyertyát, vagy kapcsoljanak be pirosán világító író­asztallámpát. 2. A ház keleti részében a faelemet aktivizálják, így, hogy ma­gas növésű, virágzó növényeket tegyenek oda. 3. A fémelemet a ház nyugati részében fehér, szürke vagy ezüst fémtárgyak szimbolizálják. Erre alkalmas például egy ezüstözött képkeret, ezüst ékszerek vagy kerek-ovális alakú szobrok, fémből készült vázák. 4. A ház északi részében a vizelemet egy tál vízzel aktivizálják, vagy vizi játékkal, egy szökőkutacskával, akváriummal. 5. A lakás közepén helyezzenek el barna agyagedényt, ame­lyekben kövek vagy porcelántárgyak vannak. Ezek a tár­gyak a földelemet szimbolizálják. Érezni fogják: a esi elfogadta az Önök meghívását, és szíve­sen megy Önökhöz látogatóba. letesen, hanem lágy hullámokban áramlik. A feng shui szerint otthonunkban is a szögletesekkel szemben a kerek formákat kell előnyben részesíteni, ezért fontos, hogy az éleket és a peremeket lehetőleg „hatástalanítsuk”, vagyis legömbölyítsük. Mifelénk a legtöbb bútor szögletes. Kö­vetkezzen tehát néhány ötlet, hogyan lehet tompítani a bú­torok éleit: • A szögletes ülőalkalmatosságokra tegyenek kerek pár­nákat és hengereket. • Díszítsék lakásukat kerek tárgyakkal, például: tálak­kal, gömbökkel, tojásokkal, íróasztallámpa-aljzatok- kal, vázákkal, palackokkal. • A textíliákkal kitűnően lehet a sarkokat és éleket átala­kítani, elrejteni, lágy körvonalakká változtatni. A tex­tíliáknak nem csak a legömbölyítő, lágyító tulajdonsá­gát használjuk ki, de segítségükkel a fényviszonyokat és a színek által teremtett hangulatokat is befolyásol­hatjuk. Például ha ablakainkat függönyökbe öltöztet­jük, aminek nemcsak az lehet az oka, hogy nem akar­juk, hogy belássanak hozzánk. A lágy formákat egy­szerűen kellemesebbnek érezzük. • Sápszki Márta Rejtvény V Y L Ö S Z Á R A D É B N E L K A E 8 C N C Á Ö K N Ő 0 J D P S 1 S P L A Á 0 T G R S í Á Ú Z Ö R C Ó Á E 0 0 Z E S C M V Á T K G G F F C Z R B A F A S J A E R É K 1 1 L K L A L A L L R A G K Y 0 L S Ú Ú Z A L Z Ó A G 0 D A S D D S Y 1 C S 0 N T T 0 L L Ú N G B E L 1 L Y N A R A Á G R A D Á S N Ó K U B M E E U D A A J C Y S A R Z S D Y Z R 0 L É E í Á E Z J Ó G Á U N Á L G S R E A K 1 É A. R R U 1 N M M S F N M C L A É L S 0 Ú Z A A A C S U B S Z R U C A C D Ö J L Z D C T K Y N Á M R Á S D S 0 1 E G E N 1 C T Á R A B C L E K R Ö S C 1 S C L 0 SZÓKERESŐ NYOLC IRÁNYBAN Keresse meg a szójegyzékben felsorolt magyar madárneveket, amelyek nyolc irányban rejtőznek a hálózatban: vízszintesen, függőlegesen és átlós irányban. Ha megtalálta, húzza át betűiket! Ha az át nem húzott betűket felülről lefelé víz­szintesen haladva összeolvassa, még három, a szójegyzékben nem szereplő madár nevét kapja végső megfejtésül. ALKA, APÁCALÚD, ARANYLILE, BARÁTCINEGE, BARÁZDABILLEGETŐ, BÖ­LÖMBIKA, BUKÓ, CANKÓ, CITROMSÁRMÁNY, CSÉR, CSICSÖRKE, CSÍZ, CSONTTOLLÚ, CSÚSZKA, DARÁZSÖLYV, DARU, FÁCÁN, FÁJD, FOGOLY, FÚRJ, GÉM, GEZE, GODA, GYURGYALAG, JÉGMADÁR, KARVALY, LILE, LÚD, LUNDA, NYÍRFAJD, RÉCE, RIGÓ, RUCA, SÁRMÁNY, SAS, SZAJKÓ, SZULA, ZSEZSE avexxun fgy kicsi A hú'/éfü'jyuuilúj ky^daiyiryl kyyyuj lyiiítii'jndúj'ju iudyaííúauk maradtuk lülu) u'jjjun u'éri ayyatáViénals, hyyy ahol a különíály nOványakbyl kúarjan volt. KüJünuayii a iniu^íikua xar. ágfyyyyn ilyyii agarakkal, iiü'jy -xz latann kai a^ariarlájaikun altimák az álmos áu a t tudunk, . A triUSzITrwagyománypDnönböző vonu- vét először Jeménölntóezdték használni, nto italok fogyasztása már régóta szo- esrendek tagjai, a szufi dervisek éltek 'aló titokzatos egyesülést célzó éjsza- dtsigot. m v „ al A mi kávé szavunk az arab kahwára vezethe­tő vissza, amely eredetileg bort jelentett. Egyik magyarázat szerint az új „fekete italra” a követ­kező analógia alapján vitték át ezt a megneve­zést: ahogy a bor csökkenti az ember vágyát az evésre, úgy csökkenti a kávé az alvás utáni yá- gyat. A kávéivás egyik figyelemre méltó sajá­tossága, hogy közösségformáló erejét a vallási közösségekből kikerülve is megtartotta. Bár a kávét otthon is főzték és itták, a fogyasztás jel­legzetes színtere mégis előbb az utca, majd a ká­véház lett. Valójában a közönség minden rétege elsősorban a beszélgetés kedvéért ült be a kávé­házba. A társalgás a legkülönbözőbb témákról folyt, pletykák és sikamlós történetek éppen úgy terítékre kerültek, mint politikai és hadi esemé­nyek, a legfrissebb hírek vagy a főméltóságok és a kormányzat viselt dolgai. „A dohány kávé nél­kül olyan, mint az együttélés élvezet nélkül” - tartották egykoron. És valóban: dohányos ember nehezen tudja elképzelni a kávét cigaretta nél­kül és fordítva. (Volt Esztergomban olyan kávé- élvező, aki úgy tartotta, hogy „egy kávénak há­rom cigarettát ki kell bírnia”.) A kávé, mint iz­gatószer fogyasztását kezdetben sokan ellenez­ték, sőt törvényi úton is tiltották. Más jogtudó­sok - köztük Ebusszuud efendi, Szulejmán szul­tán hagy tekintélyű főmuftija - másképpen kö­zelítették meg a kérdést. Kritikájukat nemcsak a kávéra, hanem a hozzá kapcsolódó összes jelen­ségre: a kávéházra és az ott folyó tevékenységre is kitejesztették, s ezek társadalmi veszélyessé­gét hangsúlyozva mondták ki elmarasztaló ítéle­tüket. A főmufti ellenszenvét főleg két tényező motiválta: a kávéházakat egyrészt vallási szem­pontból látta károsnak, másrészt úgy érezte, hogy ezek az intézmények legfőbb politikai tö­rekvéseit veszélyeztetik. A kávé „megérkezése­kor” már javában folyt - éppen Ebusszuud veze­tésével - annak az új ideológiának a kimunkálá­sa, amely az Oszmán Birodalmat a szunnita isz­lám legfőbb képviselőjének igyekezett elfogad­tatni a muszlim világban. Miután a kávé kezdet­ben a hagyományos vallásjoggal leginkább szembenálló rétegekben vált népszerűvé, a ká­véfogyasztás Ebusszuudék szemében óhatatla­nul politikai színezetet kapott. Élvezőinek tábo­ra azonban nőttön nőtt. Ezt ismerte fel Bosztánzáde Mehmed főmufti, amikor versbe foglalt jogi állásfoglalásában megengedettnek nyilvánította a kávé fogyasztását. A 17. század végére aztán a kávéval szembeni állami maga­tartás kifejezetten támogatóvá válik. A kor­mányzat nemcsak tűri, elnézi, hanem az intézke­dések sorával elő is segíti a kávékereskedelem zökkenőmentes lebonyolítását, a nagy- és kiske­reskedők közti vitás kérdések megoldását, a ma­gas árak letörését. Győztek az élet realitásai, a kávé és a kávéház az oszmán civilizáció integ­ráns részévé vált. Ezzel szinte egy időben - „köszönhetően” a százötven esztendei török hó­doltságnak - Európában is egyre több élvezője lett a „fekete italnak”, mígnem eljutottunk odá­ig, hogy ha csak nem orvosilag „ellenjavallt”, akkor bizony kávéval kezdjük a napot. • Petrov

Next

/
Oldalképek
Tartalom