Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-27 / 104. szám
hídla^magazin 2006. május 27., szombat • HÍDLAP V Múzeumok majálisa Csak erre az alkalomra tervezett kiállítások, várostrom, exkluzív múzeumi programok, komolyzenei, népzenei, jazz-, rock- és blueskoncertek és éjszakai fürdőzés várják Szent Iván éjszakáján, azaz a Múzeumok éjszakáján a közönséget Esztergomban és Párkányban. A június 24-ei napon a programban főszerepet játszó négy helyi múzeumba, illetve a programállomások között közlekedő kisvonatra egyetlen, fejenként ötszáz forintos jeggyel lehet majd be-, illetve fellépni. Szókéné Fekete Erzsébet, az esztergomi Duna Múzeum munkatársa elmondta, hogy néhány éve tartják vidéken és a fővárosban Szent Iván éjjelén, június 24-én a Múzeumok éjszakája elnevezésű rendezvényt. Esztergomban most, idén lesz először, ugyanakkor rögtön három városbeli és egy párkányi intézmény vesz részt az izgalmasnak ígérkező programban. A Duna Múzeum mellett a Vármúzeum, a Keresztény Múzeum és a Párkányi Városi Múzeum lesz az éjfélig tartó alkalom négy állomása. Az Esztergomban működő kisvonat ezen az éjszakán a négy múzeum között éjfélig közlekedik a Duna két partján lévő város között. Először Párkányból indul a járat, ahol az ottani városi múzeum igazgatója száll fel a szerelvényre. Ezután érkezik a kisvonat a Duna Múzeumhoz, majd az ottani vezetők felszállását követően indul a Keresztény Múzeumhoz. A vízivárosi megállót követően utoljára a Vár múzeumba tart a vonat, ahol a négy intézmény igazgatója együttesen nyitja meg a rendezvényt. A kisvonat innentől kezdve folyamatosan közlekedik a négy múzeum között, és a különleges éjszakai múzeumlátogatásokhoz társprogramként csatlakozik a Várszínház , a Lampionos felvonulás és az Aquasziget éjszakai rendezvénye. A Duna Múzeumban földszintjén egy időszaki képzőművészeti kiállítás „A szellem láthatatlan lénnyé válása” címmel lesz látható az év leghosszab éjszakáján. Ehhez kapcsolódik az a programrész, hogy minden óra harminc perckor a földszinti kiállító teremben „megszólal a múmia”. Hogy ez utóbbi dolog egészen pontosan mit jelent, ennek kapcsán Szókéné Fekete Erzsébet némi titkolódzásba burkolódzott, viszont megígérte, hogy a helyszínen minden kiderül majd. Az egész napos rendezvényen fontos szerepet játszik az úgynevezett világító hajók készítése gyerekprogram. A Fények a vízen címet viselő akcióban a gyerekek által készített úszó építmények részt vesznek az aznapi esti lampionos felvonuláson. A Múzeumok éjszakája komplex program több szabadidős, kulturális szegmenst foglal össze, 20 óra 30 perces kezdettel például egy jazz koncert lesz a Duna Múzeum udvarán. A Párkányi Városi Múzeumban este hat órakor kezdődik a főprogram, ekkor a közönség népviseletbe öltözött mesemondótól palóc népmeséket hallhat. Őt követi az ebedi citera- zenekar, az Esztergomi - Párkányi Régizene együttes, a párkányi CSEMADOK művészkör, végül pedig rock- és jazzkoncertek zárják a párkányi programot. A Keresztény Múzeumban esztergomi fiatalok komoly zenei hangversenyével, az intézmény hagyományos kiállításaival valamint Magasi Németh Gábor emléktárlatával várják az érdeklődőket. A Vármúzeum munkatársai erre az éjszakára különleges programokat terveznek. Szent István korabeli érmék másolatát készíthetik el az érdeklődők. Aki mozgalmasabbra vágyik, az [ledig megcsodálhat egy törökkori esztergomi várostromot és részt vehet egy, az eredetihez ízeiben is hasonlatos királyi vadász vacsorán. Az előzetes tervek szerint az ostrom és dínom- dánom után népzenei koncertekkel ér véget a Vármúzeumban a műsor. Az este fénypontja minden bizonnyal a lampionos felvonulás lesz, majd a záróeseményre az Aquasziget élményfürdőben kerül sor, ahol éjféltől hajnalig igazán különleges zenés fürdőzésen vehetnek részt a víz és a fények szerelmesei. • PÖLTL Az Ikrek hava Merkúrt a görög mitológiában Hermésznek hívták. Zeusz újabb titkos kalandra vágyott, ezúttal Maima nimfával. Szerelmükből született a „törvénytelen” Hermész, aki annyira független jellem, hogy már egynapos korában elindul világot látni. Útközben talál egy teknősbékát, ennek páncéljából egy lantot készít, amin máris gyönyörűen tud játszani. Később rátalált testvére, Apollón marhacsordájára, és ellop két marhát, hogy az áldozati szokásoknak megfelelően tizenkét részre osztva felajánlja őket az isteneknek. Hermész ezzel cselesen „helyet követel” magának az olim- poszi istenek között, hiszen addig tizenegy istenség létezett, Zeusznak pedig elmondta, hogy ő maga ette meg a tizenkettedik istennek járó részt, de épp csak annyit, amennyi őt megilleti, se többet se kevesebbet. Zeusz nem tud haragudni csalafinta gyermekére, és később az olimposzi istenek közé emeli őt. Amikor Apollón visszaköveteli a marháit, Hermész újabb cselhez folyamodik: olyan szépen játszik a lantján, hogy a lantért cserébe az egész csordát neki adja Apollón. Ezen felbátorodva Hermész egy fuvolát is készít, ezért cserébe pedig megkapja Apollóntól a jövendőmondás adottságát. Zeusz Hermészt az istenek hírnökévé tette, feladata jeléül szárnyas sisakot és cipőcskét kapott, melyek bárhová gyorsan elrepítik. Hermész mindig kitűnő beszéd- készségével érte el amit akart, ő a beszéd és az írás istene is. Az Ikrek jellem: Ez a legkíváncsibb, a legtudásszomjasabb jegy az összes közül. Minél többet tud, annál nagyobb biztonságban érzi magát. Mozgékony, változékony, rugalmas természetű; állandó mozgásban van, ezért mindig jól értesül az aktualitásokról. Ügyesen forgatja a szavakat, talpraesett, és érzékeny idegzetű. Meglehetősen racionális gondolkodású, könnyen köt ismeretséget, és gyakran bőbeszédű. Kitűnő intellektuális képességekkel rendelkezhet, érdemes idegen nyelveket tanulnia. Előfordulhat, hogy túl sok minden érdekli, de kissé felületes, semmiben nem merül el igazán. Szeret kibújni a kötelezettségek alól, Hermész „csalafintasága” nem áll távol tőle. Nem túl érzelmes típus, gyakran „túlagyalja” az érzelmi ügyeit. Gyakran kerül végletes döntéshelyzetekbe, ahol a „fekete” vagy a „fehér” között kell választania. Szeret utazni és kötetlenül társalogni. .Az Ikrek a szerelemben: A változatosság gyönyörködtet - mondhatná az Ikrek jegyű a szerelemről. Kissé ingatag természetük miatt nem szeretnek sokáig egy állapotban maradni, kíváncsiságuk továbbhajtja őket. Vidám, könnyed alaptermészetük miatt népszerű barátai között. Az Ikrek a kapcsolatok jegye, a barátai nélkül nem bír létezni, így a szerelemi viszonyaiban is nagyon fontos számára, hogy beszélgetni tudjon partnerével. Nem szereti a mély érzelmi drámákat, inkább a könnyed, kicsit felszínes kapcsolatokra törekszik, melyekben megmarad a szabadságérzete és mozgástere. Könnyen belelkesül, de az igazi ragaszkodás gyakran hiányzik belőle. Az Ikrek és az állatok: többnyire a repülni tudó állatok tartoznak ehhez a jegyhez, a pillangó, a légy, a feketerigó, a szarka, a csíz. A könnyen alkalmazkodó állatok, mint a majom, a menyét és a hiéna is az ikrek jegyhez tartoznak. Az Ikrek színei: a légies színek, világosszürke, égszínkék Az Ikrek testrészei: tüdő, légcső, beszéd- és hallószervek Az Ikrek jelmondata: „Gondolkodom, tehát vagyok.” • S. M. Mit tegyünk? Mit cselekszenek? Mit tettek? Mit cselekedtünk? - l.rész A rendszerváltozás évétől, 1989-től számítva éveken keresztül örülhettünk a magyar nemzetpolitika kibontakozásának, mert látható volt az iránya, még ha akadozott is. De talán nem tévedünk, ha a kezdetet egy évvel korábra helyezzük, a Magyar Nemzetben megjelent Tabajdi-Szokai féle tanulmány időpontjára. Félreértések elkerülése végett azonban le kell szögezni: a nemzetpolitika nem azt jelenti, hogy valakik elkezdtek hivatásból foglalkozni az elszakított magyar nemzetrészekkel, hanem, hogy látószögbe került a nemzetnek az egész Kárpát-medencei tömbje, sőt, azon túli része is. Mindaz, ami előtte, néhány évtizeden keresztül történt: népdalgyűjtés, táncház, ifjúsági táborok, földalatti egyház, szabadegyetemek, szamizdatok csak esetlegesség volt, minden értéke és felcserélhetetlensége ellenére. A kormányszinten megfogalmazott új magyar nemzetpolitika alapját azonban Antall József rakta le 1990-ben. Ennek ellenére a rendszerváltozás utáni néhány évben csak konzultatív fórumai léteztek a nemzetpolitikának (Közép-európai Népcsoportok Fóruma, paradigma-tanácskozások, Magyarok Világszövetsége, Magyarok Világtalálkozója), ami azt is jelentette, milyen magányos volt az első, szabadon választott miniszterelnök, de azt is, hogy nélküle semmi sem úgy történt volna, ahogyan történt. Az első, nagyszabású, konszenzussal végződő találkozó az 1996 júliusának elején megrendezett történelmi jelentőségű magyar-magyar csúcstalálkozó volt. A hangsúlyt ezzel kapcsolatban az egyetértésre kell helyezni, mert a találkozó záródokumentumát aláírta Magyarország szocialistaliberális kormányának képviseletében a külügyminiszter, az összes magyarországi parlamenti párt és az összes határon túli magyar szervezet képviselője. Ez a dokumentum alkotta - két év múltán- az Orbán-kormány nemzetpolitikájának egyik alapkövét is, ami azt jelentette, hogy talán nyílik esély az egyetértéses nemzetpolitika kialakítására. így alakulhatott meg — igaz, sok vita után — minden résztvevő egyetértésével a Magyar Állandó Értekezlet. Az egyetértés megmaradásának a reménye azonban rövidesen, - a státustörvény megalkotásán- hajótörést szenvedett. A magyarországi parlamenti pártok közül a (neo)liberális SZDSZ elhagyta a nemzetpolitika hajóját, a Magyar Szocialista Párt egy része szintén így tett. A 2002. évi magyarországi kormányváltáskor a nemzetpolitikára ismét a konszenzus hiánya volt jellemző. Az egyetértés hiánya azonban nemcsak tartóssá vált, hanem egyre inkább elmérgesedő helyzetet teremtett. A státustörvény módosítása 2002-2003-ban a nemzetpolitika további törésvonalait fedte fel, amelyeket az előre elhelyezett feszültséggócok tartottak mozgásban. Egyik eredménye ennek a határon túli magyarok megosztása lett, de megosztotta a magyarországi ellenzéket is. A határon túli magyarok saját belső ellentéteinek kiélezésére, illetve az egyik oldalnak a másikkal való leszámolására felajánlotta a magyarországi kormány a segítséget - amelyik fél elfogadja a szocialistaliberális kormány „nemzetpolitikáját”, az kap támogatást a saját ellenzékének legyőzésére. Ekkor kezdte alkalmazni a magyarországi kormány - a rendszerváltozás óta először - a kommunista időszakban bevált módszert, miszerint a szervezetek vezetőit (a „törzsfőnököket”, a vajdát) kell egyetértésre bírni, a csürhe nép úgyis lenyel mindent. A szükséges egyetértők körét nagyon szűkre szabták. Három tagja volt: az RMDSZ szövetségi elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, és a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. Nekik nyújtották be, és rajtuk próbálták ki a megrendeléseket, majd a mért reakciók szerint módosították, vagy nem módosították az irányzékot. A Kárpát-medencei magyar nemzetpolitikában ekkor vált külön-, illetve harmadik utassá az MDF, mert a többség támogatójává vált. A többséget ebben a esetben a Medgyessy-kormány pártjai, illetve annak külügyminisztere által részben vagy egészében manipulált határon túli magyar szervezetek alkották. A státustörvény átalakítása a törvény stratégiai részeinek kiiktatásával, amellyel láthatóan egyetértett a határon túli magyar szervezetek jelenlévő képviselőinek a többsége, a Medgyessy-kormány részére lezárt fejezetté vált a nemzetpolitika. Bukásáig nem is hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet. Utódja, Gyurcsány Ferenc, látszólag ugyan fontosnak tartotta ezt a fórumot, de nem mérte fel a jelentőségét és a súlyát. Miniszterelnök elődje, külügyminisztere révén viszonylag sok időt szentelt a státustörvény módosításával foglalkozó MÁÉRT-ek előkészítésének, ezért sikerült a határon túli képviselőkből kikényszerítenie - feltűnően simán - az egyetértést a státustörvény módosításával. Gyurcsány, 2004. novemberében csak egyet akart: fogadja el a MÁÉRT azt a kormányzati álláspontot, miszerint szembemenetelnek az állampolgárságról kiírt népszavazással - ennek érdekében hajlandó volt megannyi hamis gyöngyöt hinteni eléjük. Ha ösz- szehívta volna a MÁÉRT-et, mielőtt a szocialista-liberális kormánykoalíció bejelentette elutasító álláspontját az elszakított magyaroknak megadandó állampolgársággal kapcsolatban, lehet, hogy sikerült volna kicsikarnia az egyetértést, vagy az is lehet, hogy sikerült volna kialakítani egy értelmes egyezséget. Nem így történt, ami az akkori magyarországi kormány genetikai sérüléseire utal és az örökölt kommunista módszerek működtetésének hajlamára. Azt hitte az újsütetű kormányfő, hogy ebben az alapkő jellegű kérdésben könnyen lenyeleti a határon túli magyarok képviselőivel a békát. Ez nem sikerült neki. Ezért az a konszenzus, ami 1996-ban kialakult, végleg megszűnt. A MÁÉRT valójában felbomlott, mert a kormányzati időszak végéig már nem hívta össze az értekezletet, noha kormányfői kötelessége lett volna. Ehelyett véletlenszerű egyeztetéseket szerveztek, amelyeknek egyetlen kézzelfogható és a jövőben is használható eredménye lett: a Szülőföld Alapról szóló törvény. A törvény ugyan a benne rejlő lehetőségek miatt stratégiai jelentőségű, de működtetése inkább az alultáplált határon túli magyarok szájának betömésére irányul- aki támogatást kap, befogja a pofáját. Ez az eredmény évi egymilliárd forintjába kerül a magyar- országi adófizetőknek, ami az ötezer milliárd forintos államadósághoz képest lepkesóhaj. Nyilvánvaló, hogy a Gyurcsány kormány 2004 novembere óta a nemzetpolitika felszámolásával foglalkozik, ugyanis kormánypolitikusi látószögében nem fér el a Kárpát-medencei magyarság közös jövője. Ez a kormányzati magatartás azonban bizonyos mértékben találkozik a határon túli magyaroknak a nemzetpolitika fejlődésének megszakadása miatti elégedetlenségével. A 2002 óta folyó tétlenség ugyanis azt az érzetet kelti egyesekben, mintha a korábban elfogadott szempontok tévesek lettek volna, vagy mintha idejétmúlttá váltak volna, ezért a módosítás időszerűségéről és hiányzó nemzetstratégiáról beszélnek. Ezzel mintegy igazolva a 2002 óta tartó nemzet- politika-ellenes aknamunka helyességét. • Duray Miklós
