Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-25 / 102. szám
4 HÍDLAP * 2006. május 25., csütörtök www.istergranum.hu Brüsszelben is kiverte a biztosítékot Pozsony Csáky Pál bocsánatot kért a meghurcolt magyar turistáktól Idén nem jut pénz a párkányi gátra A szaktárca vezetője szerint legfeljebb 2007-ben készülhet el a védmű Folytatás az 1. oldalról Hazai politikai elemzők szerint a baloldali kormányok külpolitikájának jellemzője, hogy nem állnak a helyzet magaslatán a magyarokat ért külföldi atrocitások során. Gógl Árpád, a külügyi bizottság fideszes tagja a pozsonyi esetet kommentálva lapunknak azt mondta: szomorú, hogy a XXI. században megtörténhet ilyen incidens. „Érthető a szlovákok részéről az ellenérzés a magyarokkal szemben, hiszen Pozsony háromszáz évig magyar törvényhozó főváros volt, a független Szlovákia pedig csak tizenhárom éve létezik, ugyanakkor az unió sem hozott ezekre a problémákra valós megoldást. A mostani koalíciós kormánynak a konkrét ügyben tanúsított óvatos magatartása viszont egyáltalán nem célravezető. Be kell látni, hogy igenis fontos a külpolitikában a markáns véleménynyilvánítás és érdekérvényesítés” - reagált a történtekre a Kedden este a pozsonyi Sibamac arénában tartott Omega koncerten Csáky Pál MKP-s politikus is felszólalt. A magyar származású miniszterelnök-helyettes a szlovák vezetés nevében bocsánatot kért a magyar állampolgárságú turistákat ért incidensért. politikus. Gógl szerint részben a baloldali külpolitika merevségének tudható be az is, hogy nem sikerült oldani a Romániával és Horvátországgal szemben az utóbbi időben kialakult kétoldalú feszültséget sem. Bugár Béla, a szlovák országgyűlés MKP-s elnöke a Hídlapnak arról számolt be: maga is tárgyalt a szlovák belügyminiszterrel az esetről. „Elfogadhatatlannak tartom azt a fajta rendőri beavatkozást, ami történt Pozsonyban. Minden ilyen eset árt Szlovákiának, főleg, ha a turizmust szeretné fejleszteni” - mondta. Tájékoztatása szerint a belügyminiszter az írásos jelentésre vár, hogy kialakíthassa álláspontját, és megtehesse a szükséges lépéseket az üggyel kapcsolatban. A pozsonyi ügy kirobbanása óta több régebbi, hasonló eset is napvilágot látott. Mint kiderült, nem egyedi hatósági túlkapásról van szó, a mostani események során rendőrt hívó Marian Bilacsics ugyanis korábban magyar zarándokokat is inzultált. Horváth Zoltán újpesti, római katolikus plébános elmondta: április 22-én plébániai zarándoklatot szerveztek a Pozsony közelében lévő Máriavölgybe. A Szent Márton-dómban imádkoztak és énekeltek, majd mikor a templomból kiléptek, az azóta hírhedtté vált „turisztikai ellenőr” - akiről már az is kiderült, hogy egyáltalán nem ellenőr - közölte velük: illegális idegenvezetést követtek el, rendőrt akart hívni és kétezer eurót (!) követelt tőlük. „Kétszáz méteren keresztül követte a zarándokcsoportunkat, majd miután nem tettünk eleget a kéréseinek, visz- szament a sétálóutcába” - számolt be az esetről a plébános. A szombati pozsonyi incidens híre közben Brüsszelbe is elért. Herczog Edit szocialista európai parlamenti képviselő írásbeli kérdéssel fordult az európai belső piaci biztoshoz a méltánytalanul előállított magyar turisták ügyében. A magyar képviselő felkérte az Európai Bizottságot, értékelje, hogy a magyarokat ért szabadságkorlátozó intézkedések alapja, azaz az idegenvezetői szolgáltatás szlovák képesítéshez kötése és hatósági engedélyeztetése összeegyeztethető-e az unió alapszerződésével. Az EU 49. cikkelye ugyanis kimondja a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét, és kifejezetten tiltja, hogy a tagállamok más tagok állampolgáraival szemben ezt a jogot korlátozzák. A magyar képviselő elsőbbséget élvező kérdését az Európai Bizottságnak három héten belül kell megválaszolnia. • Pálovics Klára Folytatás az 1. oldalról- A tervezetek és kérelmek tömegesen érkeznek a tárcához, sajnos azonban nem mindegyikre tudtuk a forrásokat biztosítani. így az idei rendelkezésünkre álló pénzkeretből a párkányi gátat nem tudjuk megvalósítani, és ezért a jövő évi költségvetésből fogjuk finanszírozni. Megítéljük, jóváhagyjuk, és jövőre Párkányban felvonulhat a kivitelező. Csaknem 100 százalékra megígérhetem, hogy 2007- ben a párkányi gát megépül. A projekt mintegy 70 millió korona értékű beruházás, ebből az önrész, ha jól emlékszem 15 százalék, amely a Vízgazdálkodási Vállalatot, valójában a tárcát terheli - vagyis a városnak nem kerül pénzébe a védmű megépítése.- A tárcája szorgalmazza a műanyagpalackok betétdíjának bevezetését is, ami ellen már most élesen tiltakoznak a kisboltok tulajdonosai.- A műanyagpalackok betétdíja egy sajátos probléma. A hulladékok közül szlovákiai viszonylatban leginkább ezek a palackok szennyezik a környezetet, a Dunától egészen a Lomnici- csúcsig mindenhol megtaláljuk ezeket. Ahol nincs szelektív hulladékgyűjtés, ott jól megfigyelhető, hogy a kommunális hulladék 30-35 százalékát teszik ki. Az áldatlan állapot javítása szempontjából a legjobb felvilágosító kampány sem segít. Hatékonyabb begyűjtésüket úgy lehetne elérni, ha a vásárlót anyagilag érdekeltté tennénk a flakon visszaváltására. A probléma végül is az üzletesnél csapódik le, mert többletmunkát jelent, ettől elsősorban a kisebb boltosok félnek. A jelenlegi ciklusban azonban már nincs esély az új jogszabály elfogadására, mert mind a pénzügyi, mind a gazdasági tárcának fenntartásai vannak a javaslatunkkal szemben. A betétdíj bevezetését legkésőbb 2008-ra tervezzük, remélem, addig minden akadály elhárul.- Az MKP szempontjából milyen eredményt vár a parlamenti választásokon?-Remélem, hogy sikeresek leszünk. Úgy vélem, a 11 százaléknyi voks megszerzése reálisan elvárható, 12 százalék komoly sikert, tíz százalék alatti szereplés pedig kudarcot jelentene. Remélem, hogy amit közel nyolc éve teszünk, meggyőzte a választókat a helyes politizálásunkról, arról, hogy a Felvidék képviseletét egyedül az MKP tudja felvállalni. Következőképpen is feltehetjük a kérdést: akaijuk-e, hogy az MKP kormányon maradjon? Abban az esetben, ha nem akatjuk, akkor az elkövetkező négy évben nem az MKP fog dönteni arról, hogy mi történjék Dél-Szlovákiában. • Oravetz Ferenc A szlovák királyok bosszúja Az egykori magyar koronázó városban a minap végre emléktáblát helyeztek el az egyetemi könyvtár épületén, emlékeztetve rá a közönséget, hogy itt székelt egykoron a magyar országgyűlés. Annak előtte csak azt hirdette egy tábla, hogy itt szólalt fel Ludovít Stúr a magyar országgyűlésen. A szlovák főváros mégsem e miatt a nemes és jócskán elkésett gesztus miatt került be néhány napja a magyar köztudatba. Az összes magyar napilap, tévéadó, hírközlő eszköz azon csemegézik szombat óta, hogy három magyar turistát szirénázó rendőrautóval vittek be a rendőrök a városi kapitányságra. A fogva tartott tanárokat - merthogy azokról van szó - többórás procedúra után a magyar konzul fellépésére engedték szabadon. Hogy mit követtek el a boldogtalanok, arról megoszlanak a vélemények. A szlovák hírközlő szervek szerint (amelyek csak szőrmentén foglalkoztak a felháborító esettel) tiltott iparűzést folytattak. Vagyis idegenvezetést végeztek, amit Szlovákiában nem végezhet bárki. A botrányos esetnek, azon túl, hogy diplomáciai bonyodalmat idézett elő - mert Budapest, miután berendelte a szlovák nagykövetet a Külügyminisztériumba, bocsánatkérést vár el Pozsonytól -, a genezise a legérdekesebb. A diákjainak magyarázó tanítókat ugyanis a pozsonyi utcán megkömyékezte egy bőrkabátos fiatalember, aki felajánlotta idegen- vezetői szolgálatait. A tanítók nem kértek belőle, és békésen ballagtak tovább diákjaikkal. A magyar történelemmel ismerkedő csoport éppen a Dómhoz, becsületes nevén Szent Márton-székesegyházhoz ért, amikor a bosszús, kikosarazott bőrkabátos által kihívott rendőrök beérték őket. A tanítók annak rendje és módja szerint uniós-magyar útlevéllel igazolták magukat, mire a rendőrök idegenvezetői papírokat kértek. Azt meg minek hordjon magával egy tanító? Rendhagyó történelemórához elég a tanítói oklevél. Úgy látszik, Szlovákiában nem elég, mert bevitték őket. Velük együtt egy győri csoport vezetőjét is, aki szintén belekerült a szórásba. Ennyi a történet, amely tulajdonképpen csak arról szól, hogy idegen állampolgárokat vittek be tiltott iparűzés gyanújával. Vagyis jogtalanul, mert nem követtek el törvénysértést. Annál inkább nem, mert időközben kiderült, még erre sincs szükség, mert az erre vonatkozó rendeletet a pozsonyi magisztrátus két éve eltörölte. Ezek után csak egyre tud gondolni az ember: a magyar szó dühítette fel a bőrkabátos ellenőrt és a rendőröket. Gyakran jut eszembe Oszvald Pista bácsi esete a szlovák idegenvezetővel. Megboldogult Pista bácsi - aki egykor József Attilával tanult Bécsben, sőt tőle vette át az egyetemen a könyvtár vezetését - a pozsonyi magyar gimnázium tanára volt, és szeretett városának minden zegét-zugát, utcáját, sarkát, kövét ismerte. Egy ízben éppen a Szent Márton-székesegyház előtt ballagott, amikor fél füllel meghallotta, a szlovák idegenvezető arról mesél egy csoportnak, hogy abban a templomban koronázták a Szvatopluk-királyokat (sic!). A kisöreg felháborodottan utasította rendre az illetőt a történelmi hazugság miatt. Nem hívott rendőrt, nem tett feljelentést. Tiltott iparűzés esete sem forgott fenn. „Csak” történelemhamisításé. Amit rendelet és törvény nem tilt, s ami miatt a rendőr sem rohan a helyszínre szirénázva. Ám sok magyarországi turista valószínűleg a felkészületlenségük és elfogultságuk miatt nem kér a szlovák idegenvezetők szolgálataiból. Feszültséget szít az áramszolgáltató Folytatás az 1. oldalról Erős Miklós, az iroda vezetője lapunknak elmondta, hogy a fogyasztók, miután észlelték a három évvel ezelőtt felszerelt és hitelesített villanyóra hibáját, maguk kezdeményezték annak cseréjét, ami meg is történt. Nem sokkal ezután kapták meg a 150 ezer forintról szóló csekket, amelyet az E.ON a rossz mérőóra miatt nem mért fogyasztás ellenértékeként állított ki. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség villamosenergia-ügyekben illetékes munkatársától megtudtuk, a jogszabályok értelmében a lakossági mérőórákat tízévente cserélik, illetve hitelesítik. A szolgáltatók nyilvántartást vezetnek a villanyórákról, és évente elkészítik a mérőcseretervet, mely alapján felkeresik a fogyasztási helyeket, és elvégzik a szükséges ellenőrzést és cserét. Ha hibát, vagy a jogi zár sérülését tapasztalják, akkor a jogosulatlan vételezés esetén szokásos eljárást folytatják le, azaz kiszámlázzák az óracsere 40-50 ezer forintos költségét, valamint a szabályzatban meghatározott pótdíjakat, és a kifizetetlen fogyasztásnak egy meghatározott számítási mód alapján meghatározott költségét. Emiatt nagyon fontos, hogy a fogyasztók ellenőrizzék rendszeresen saját mérőjüket, hiszen a plomba, a gyűrű, vagy a hitelesítő hologramos matrica más „jóvoltából” is megsérülhet. Más a helyzet, ha a fogyasztó jelenti be a mérő hibáját. Bár a szolgáltató ilyenkor is az „áramlopás” esete szerint jár el, a fogyasztó kérheti az igazságügyi szakértői vizsgálatot, melynek során szinte teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a mérőt manipulálták-e. A fogyasztóvédelmi szakember elmondása szerint ilyen esetben méltányosságból el szokták engedni a mérőcsere díját, és ha a kiszámlázott összeg aránytalanul magas, akkor is érdemes reklamálni. Ezt Erős Miklós is megerősítette egy néhány évvel ezelőtti, még az ÉDÁSZ idején történt eset példájával: ekkor egy leállt villanyóra cseréje után a kiszámlázott 24 ezer forint befizetésétől tekintett el a szolgáltató. A mostani esetben az OFE tanácsokkal látta el az érintett házaspárt, akik miután megreklamálták a nagy összegű számlát, újra megkapták azt. Az ügy a kereskedelmi- és iparkamarák mellett működő úgynevezett békéltető testület előtt folytatódik majd Tatabányán, ahol jó eséllyel a fogyasztó javára szóló egyezség születik majd. Természetesen szerettük volna megkérdezni az illetékes E.ON-t is, ám többszöri megkeresésünk ellenére sem voltak hajlandók kérdéseinkre válaszolni. Nagy Tibor, a Magyar Energiahivatal fogyasztóvédelmi osztályvezetője azonban arról tájékoztatott, hogy hibás mérés esetén a vitatott időszakra vonatkozóan egy, a problémát megelőző, és a probléma elhárítását követő négy-négy hónap átlagfogyasztását számlázzák ki. Ez a számla a szolgáltató jogos követelése, tehát meg lehet ugyan támadni bírósági úton, de behajtható, és az áramki- kapcsolás következményét is maga után vonhatja. Nagy Tibor a fogyasztóvédelmi szakemberekkel ellentétben azon a véleményen van, hogy a közüzemi szolgáltatók nagyon merevek, ritkán engednek jogosnak vélt követelésükből, és ritkán vetik alá magukat az érdekegyeztetési eljárásoknak. A Magyar Energiahivatal osztályvezetője ugyanakkor aggályosnak nevezte az energiaipar privatizációja óta országszerte jellemző problémát, hogy költségtakarékossági okokból sorra számolják fel még a nagyobb városok ügyfélszolgálati irodáit is. Erre vonatkozóan sajnos nincs törvényi szabályozás, de eddig nem is volt szükség rá, mivel minden nagyobb településen rendesen működtek az ügyfélszolgálatok. Nagy hozzátette, hogy kidolgozás alatt van egy jogszabálytervezet, amely többek között azt is meghatározná, hogy a közüzemi szolgáltatóknak egy nagyjából 35 kilométeres sugarú körön belül legyen legalább egy, személyes ügyintézést lehetővé tevő irodája. • Gábor Éva
