Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)

2006-05-24 / 101. szám

4 I HÍDLAP • 2006. május 24., szerda www.istergranum.hu Uj lakások épültek Párkányban Sok nyelv, egységes nyelvvizsga Szeptembertől egységesítik a vizsgakövetelményeket Hamisak a szárnyra kapott hírek Alaptalanok a Bábolnát gyanúsító román hírszerzési vádak Folytatás az 1. oldalról Ezen iskolák olykor túlzottan csalá­dias hangulata jogosan vet fel kételyt a vizsgák tisztaságával kapcsolatban, és a különféle szervezetek követelmé­nyei sem egységesek. A patinás Rigó utcai intézmény a róla elterjedt legendás szigor ellenére is máig a legnépszerűbb vizsgaköz­pont. Fonyódi Jenő igazgatóhelyettes lapunknak elmondta, hogy a szeptem­berben bevezetendő új besorolással az egyes vizsgahelyek által eddig alkal­mazott különböző és összehasonlítha­tatlan elnevezések és jelölések válnak egységessé. így a jövőben az Al, A2, Bl, B2, Cl, C2 szintekkel helyettesí­tik, vagy egészítik ki az eddig meg­szokott ^intermediate” vagy „közép­fok” elnevezéseket. Ezek közül az A jelű szinteknek megfelelő tudást ha­zánkban nem értékelik, ez az alapfok­nál is gyengébb nyelvismeretet jelent. A Bl felel meg az alapfoknak, a B2 a középfoknak, a Cl pedig a felsőfok­nak. A C2 szint hazánkban szintén nem ismert, ez a felsőfokú követel­ményeknél is magasabb szintű nyelv­tudást jelöli. Az esztergomi Unió nyelviskolában letehető TIT-TELC tí­pusú nyelvvizsgákat is érinti a válto­zás - tudtuk meg Szénássy Pétertől, a nyelviskola vezetőjétől. Eddig ugyan­is a B1 jelű vizsga 80 százalék feletti teljesítése esetén középfokú - azaz az új besorolás szerint B2-nek megfelelő - bizonyítványt kapott a vizsgázó, most azonban csak a B2 szintű vizsga legalább 60 százalékos teljesítésével kapható meg ez a papír. A nyelvtanár úgy véli, hogy az egynyelvű vizsgák bizonyos tekintetben a jövőben is könnyebbek lesznek a hagyományos „Rigó utcai” típusnál, bár az ITK vizsgájában pedig éppen a modul­rendszer - azaz a külön is eredménye­sen letehető szóbeli és írásbeli rész - jelent előnyt. Szénássy Péter felhívta a figyelmet arra, hogy iskolájukban éppen szerdán zárul le az utolsó, még könnyebben megszerezhető vizsga je­lentkezési határideje. A NYAK a hazai vizsgaközpontok minőségellenőrzési rendszerének ta­valy óta zajló felülvizsgálatának ke­retében szeptemberig összehasonlítja az egyes vizsgahelyek követelménye­it az uniós ajánlásokkal, így a jövő­ben pontosabban és nagyjából azonos kritériumok alapján mérik majd a nyelvtudást. A vizsgaközpontoknak részletesen dokumentálva be kellett nyújtaniuk újbóli akkreditációs kérel­müket, be kellett sorolniuk vizsgáju­kat a megfelelő európai szintre, ezzel együtt többnyire új vizsgafeladatokat is ki kell dolgozni, és a tanárokat is fel kell készíteni az új módszerre. Ez­által bizonyosan csökken majd a kü­lönféle nyelvvizsgák közötti eddigi markáns különbség, ám a vizsgahe­lyek és a vizsgáztatók szigora, illetve engedékenysége valószínűleg a jövő­ben is megkülönbözteti egymástól a szigorú és a kevésbé „félelmetes” he­lyeket. • Gábor Éva Folytatás az 1. oldalról Eszerint egy 75-76 négyzetméteres lakás ára - extra átalakítások nélkül - körülbelül 1,26- 1,28 millió koronába került. Az elkészült otthonok zömmé 75-76 négyzetméter alapterületű, há­romszobás, de akad köztük 84 négy­zetméteres alapterületű, és valamivel kisebb kétszobás, valamint három egyszobás lakás is. Az érdeklődők sa­ját igényeiknek megfelelően különféle átalakításokat kérhettek, de voltak Folytatás az 1. oldalról A kft. azt is hangsúlyozza, hogy a járványvédelmi előírásoknak megfe­lelően hathetente bevizsgálják az állo­mányt, a mintákat a bécsi egyetem, a szállítmányokat az Országos Állat­egészségügyi Intézet ellenőrzi. A román napilap értesüléseit a leg­határozottabban visszautasítja Süth Miklós országos főállatorvos is, mondván: mind Magyarországon, mind Szlovákiában szigorú uniós el­lenőrző rendszer működik, kizárt, hogy a kimutatott és bejelentett esete­ken túl előfordult volna fertőzés, rá­adásul a vírus idehaza eddig csak vad­madarakat pusztított. Újabb hírek szerint egyébként egy­re valószínűbbnek tűnik, hogy az im­port szállítmányok pusztulását inkább a telep szellőzőrendszerének meghi­básodása, illetve kólibaktérium okoz­hatta. A román kormányfő is elismer­olyan kérvényezők is, akik a maguk vásárolta padlóburkolatot, vagy csem­pét építtették be. Ebből következően a lakáskezelőség minden egyes tulajdo­nossal külön-külön számolja el az át­alakítási költségeket. A kivitelező ál­tal elvégzett munkálatok átvétele után bekötötték a közműveket; a főzéshez- sütéshez minden egyes lakónak külön gázórája van, bár a háztömböt külön kazánnal fogják fűteni. • (zc) te: nincs egyértelmű bizonyíték az importpulykák fertőzöttségére és be­jelentette, hogy az állategészségügyi hatóság az agrártárcával karöltve vizsgálatot indított az ügyben, a szak- miniszter pedig a hírszerzői doku­mentumok nyilvánossá tételét kezde­ményezte. Batiz András kormányszóvivő amellett, hogy hangsúlyozta a hírek alaptalanságát, kijelentette: Magyar- ország hivatalos tájékoztatást kér Ro­mániától. A kétoldalú állat-egészség­ügyi megállapodások értelmében ugyanis azonnal értesülnie kellett vol­na hazánknak az eseményekről. A magyar-román határon a legszigorúbb ellenőrzést vezették be a magyar ha­tóságok, az agrárminiszter pedig arra is kéri a tenyésztőket, ne foglalkoz­tassanak fertőzött romániai területek­ről érkező vendégmunkásokat. • Sz. H. Korosodván egyre gyakrabban érzi szükségét az ember, hogy eltelt éveiről afféle leltárt készítsen; elrendezze maga körül a fontosnak ítélt dolgokat, és - legalább a családon belül - valamiféle használati útmutatást is adjon mindehhez az őt követő generációnak. Nálunk az élet nemrégiben úgy hozta, hogy családi kirándulás kere­tében fölkerestük apai nagyapám első világháborús katonasírját az egyik miskolci temetőben; nem utolsósorban azért, hogy megmutas­suk a dédunokának. Ez a találkozás természetesen hosszadalmas elő­készületeket igényelt. Részben, mert írásos följegyzés, vagy fénykép az említett sír pontos helyéről nem maradt, így csak a legidősebb családtagok évtizedek alatt megkopott emlékeire támaszkodhattunk, másrészt pedig - mint megtudtuk - több tucat helyen temettek el az említett nagyvárosban hősi halottakat. Apai nagyapám katonasírját mégis gyorsan megtaláltuk, két „apró” dolognak köszönhetően: az egyik, hogy a hősi halottak temetőit gon­dozó hivatal tisztviselője, aki húsvétvasárnap délben (!) állt fel tele­fonhívásunkra az ünnepi asztaltól, természetesnek tartotta, hogy az általa lehetségesnek tartott helyszínre jőve segítsen, „ha már ilyen messziről jöttünk ide”. A másik pedig, hogy a keresett, sokáig gaz­felverte, jóformán megközelíthetetlen sírkertet nem sokkal korábban tisztították meg, hozták rendbe miskolci cserkészek. Mindez a manapság ritka önzetlenség a közelgő Hősök Napja alkal­mából jutott eszébe a jegyzetírónak, és annak kapcsán, hogy folyta­tódik a fővárosban a budai Turul-emlékmű körüli méltatlan huzavo­na. Utóbbi részletezésébe nem érdemes belemenni; mindenki előtt világos ugyanis, hogy az emlékmű bontását elrendelő határozat alap­vetően nem jogi, hanem érzelmi-ideológiai alapokon nyugszik. Arról van szó, hogy a Fővárosi Közgyűlés balliberálisainak az ősi magyar nemzeti szimbólum eredendően nem tetszik; ezért ellenezték tavaly a felállítását is. Nagy kár volna viszont a második világháborús hősök és áldozatok emlékműve ürügyén holmi nácizással tovább feszíteni a húrt, hiszen nyilvánvaló, hogy a Turult a budai Hegyvidék polgárai a bontástól akár a testükkel is meg fogják védeni. Jobban járnánk, ha ebben a helyzetben inkább a balliberálisok lennének a hétköznapok hősei. Ha például a Fővárosi Közigazgatási Hivatal bősz turulellene­sei felülemelkednének kicsinyes pártpolitikai szempontjaikon; nagy­vonalúan túllépnének a bürokrácia látszatigazságain, és a paragrafu­sok betű szerinti betartatása helyett békén hagynák ezt az emlékmű­vet, sokat téve így a két tábor közti árok betemetéséért. Önfeláldozó cselekedetükért szobrot ugyan nem, de a Turul-szobor talapzatán mondjuk egy kis emléktáblát még tán meg is érdemelnének. Betegút a világhálón keresztül Nyomon követhetik a páciensek, mennyibe került a kezelésük Kevesen tudják, de április elejétől egy egyedi azonosító segítségével bárki megnézheti saját „betegútját” az Interneten, azaz akár egy évre vissza­menőleg is tájékozódhatunk arról, me­lyik intézményben jártunk, milyen gyógyszert kaptunk és mennyibe ke­rült az ellátásunk. Az előzetes kimuta­tást, betegtájékoztatót már korábban is elkérhettük volna orvosunktól, ám ezt a lehetőséget a lakosságnak mind­össze egy-két százaléka használta ki. Internetes lekérdezéssel jelenleg három szolgáltatás érhető el az OEP honlapján. Az egyik az úgynevezett TÁJ autorizáció, azaz megtudhatjuk: érvényes-e a TÁJ számunk, a másik a biztosítotti jogviszony tisztázása, va­gyis kiderül, milyen jogcímen tarta­nak nyilván, bejelentett-e minket munkáltatónk. A harmadik lehetőség pedig a betegút visszanézése egy egyedi azonosítóval, amit személyi igazolványunk bemutatásával igé­nyelhetünk az okmányirodán, majd a kormányzati portál ügyfélkapuján ke­resztül kell regisztrálnunk. A dupla ellenőrzésre az adatvédelem biztonsá­ga miatt van szükség, hiszen minden­ki szigorúan csak saját adatait, keze­léseit kérdezheti le. Nem túl valószí­nű azonban, hogy népszerűvé válik ez a szolgáltatás, hiszen csupán tájéko­Szlovákiában 1994 óta működik a több­biztosítós rendszer vizit- és receptfelírá- si díjjal. Magyarországon 2008-ig ki­dolgozzák a bevezetéshez szükséges feltételeket, de az már a kormányon múlik, alkalmazni fogja-e a modellt. Egyelőre úgy tűnik, marad az egybizto- sítós rendszer, de azt igyekeznek „való­di” biztosítóvá átalakítani. zódásra alkalmas, a kezelés „tényle­ges” árát pedig megkérdezhetjük a kórházban is. Más kérdés, hogy szak­értők szerint ez nem is valós összeg, hanem egyfajta előkalkuláció, ami a kórházaknak történő kifizetéskor mó­dosulhat. „Ez a tájékoztatás egyben elszámolás is, a beteg láthatja, hogyan számol el a pénztár a közpénzzel, és tisztába jöhet az ellátás valódi értéké­vel” - mondta lapunknak Király Gyu­la, az OEP informatikai igazgatóhe­lyettese, aki hangsúlyozta: a valódi áttörést majd az hozza a rendszerben, ha végre - várhatóan július elején - összekapcsolják az APEH és az OEP nyilvántartását. Ekkor ugyanis nem csupán a biztosítotti jogviszony lesz ellenőrizhető, hanem az is, valódi já­rulék-befizetés áll-e egyes TAJ- számok mögött. Király Gyula ugyan­akkor felhívta a figyelmet arra, ha va­laki lekérdezéskor azt látja, hogy nincs bejegyzett biztosítói jogviszo­nya, mindenképp járjon utána és rek­lamáljon munkáltatójánál. Az OEP je­lenleg 16 ezer alany segítségével 40 intézményben tesztel egy új, elektro­nikus kártyát, amivel kiszűrhetőek lennének az „üres” TAJ-számok, azaz beütésükkor a rendszer figyelmeztet­né az orvost arra, hogy az azonosító mögött nincs befizetés vagy nem ér­vényes a kártya. A patikákban július­tól az OEP számításai szerint egyéb­ként körülbelül 350-400 ezer ember kvázi potyautasként, jogtalanul veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatá­sokat. Egy betegre átlagosan egyéb­ként 134 ezer forintot fizet a biztosító az intézményeknek. • Szabó Hajnal

Next

/
Oldalképek
Tartalom