Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-18 / 97. szám
www.istergranum.hu 2006. május 18., csütörtök • HÍDLAP 5 A nyugdíjak helyett a nyugdíjkorhatárt emelné a kormány Néhány éven helül bekövetkezhet, hogy a legtöbb munkavállaló nem élvezheti a boldog időskort 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Nők l Férfiak Ausztria Csehország Franciaország Lengyelország Olaszország Belgium Finnország Írország Szlovákia Magyarország A jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárok az unió egyes tagországaiban Folytatás az 1. oldalról A nyugdíjasok átlagos szolgálati ideje mindössze harminc év, és öt újonnan nyugdíjba menő közül kettő rokkantnyugdíjasként teszi ezt meg. A tanulmány a megoldást a nyugdíj- korhatár felemelésében látja, tekintettel arra is, hogy az évek múlásával a születéskor várható élettartam is egyre növekszik (noha más statisztikák szerint a magyar nők és férfiak éppenséggel sokkal korábban halnak, mint a nyugat-európai társaik - a szerk.). Erős Miklós, az esztergomi ENEKE elnöke reméli, hogy egy ilyen döntés kapcsán a civil szervezetek álláspontját is figyelembe fogják venni. Véleménye szerint sokan vonulnak ugyan előnyugdíjba a kedvezményeket kihasználva, ezek azonban többnyire fizikai munkások, akiknek az esetében - tekintetbe véve szervezetük gyorsabb elhasználódását - jogosak a kedvezmények. A szellemi szférában viszont sokan dolgoznak nyugdíj után is, hiszen szükség lehet a tapasztalatukra, és az elnök szerint ez helyes is mindaddig, amíg nem egy munkára váró fiatal helyét foglalják el. Aszódi Pál, a Fidesz-MPSZ nyugdíjas tagozatának elnöke szerint a kérdéssel európai szinten kellene foglalkozni. Véleménye szerint az emberek többsége idegenkedik attól, hogy a gazdasági problémákat a nyugdíj- korhatár felemelésével kezelje a politika. Ami érthető is, hiszen hiába fejlődik az orvostudomány (ami az ösz- szeomlás előtt álló magyar egészségügyre nem igazán áll - a szerk.), egy hatvan év feletti ember számára már igencsak megterhelő lehet a napi rendszerességgel végzett munka. „Egy ilyen tanulmány választások utáni nyilvánosságra hozatalának egyedül az lehet a célja, hogy alátámassza a Gyurcsány-kormány leendő megszorító intézkedéseit” - mondta a Hídlapnak Harrach Péter, a Fidesz- KDNP országgyűlési képviselője, volt népjóléti miniszter. Szerinte a mai átlagos szolgálati évek száma hazánkban azzal indokolható, hogy igen magas a munkanélküliség, tehát sok az inaktív munkaképes személy, ők pedig rontják a statisztikai átlagot. A politikus szerint a tényleges munkavégzés ideje nálunk sem kevesebb, mint máshol, csak a foglalkoztatottság alacsony szintje viszi le a statisztikai átlagot. A megoldást ő a rugalmasabb és biztosítás alapú nyugdíjrendszer megteremtésében látja: vagyis mindenki egyéni számlát vezetne, melyről rendszeres jelentést kapna, és ez alapján dönthetné el, mikor kíván nyugdíjba vonulni. „így kialakulhatna egy igazságosabb rendszer, és ezzel megoldható lenne a nyugdíj okozta hiány kezelése is” - tette hozzá Harrach Péter. • Pálovics Klára Változó támogatási rendszer Többen jogosultak szociális ösztöndíjra Szlovákiában Célegyenesben a KRESZ-park Tizenötmillió forintból újították fel a közlekedési parkot Több középiskolás lesz jogosult szociális ösztöndíjra Szlovákiában. Az oktatásügyi tárca által kidolgozott rendelet július 1-jén lép életbe, a módosításnak köszönhetően nyolcezerrel több diák jut anyagi támogatáshoz. Minden olyan tanuló, akinek családja anyagi szükséghelyzetben van, vagy havi bevétele nem éri el a létminimumot, 600-tól 1200 koronáig (4200-8400 forintig) terjedő ösztöndíjra jogosult. A kormány múlt heti döntésének köszönhetően júniustól nyolcezerrel több középiskolás, ösz- szesen közel 20 ezer diák kaphat szociális ösztöndíjat. Eddig csak az anyagi szükségletben élő családok gyermekei voltak jogosultak, most azonban a létminimum alattiak is kapnak anyagi juttatást. A fent említett összeg nagysága a tanulmányi eredményektől függ: a hármasnál rosszabb átlaggal rendelkező diák 600 koronát (4200 forintot), a kettesnél gyengébb 800-at (5600 forintot), az annál jobb 1200 koronás, azaz 8400 forintos havi támogatás kap. A kérvényhez szükséges formanyomtatvány az iskolákban beszerezhető: az igényléshez csatolni kell a jövedelemigazolást vagy a munka-, szociális és családügyi hivatal igazolását. A kérelmet a középiskola igazgatója az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézet címére továbbítja, majd az az ösztöndíj fedezetét az iskolának folyósítja. • (szép) Tizenötmillió forintból újult meg a KRESZ-park a megyeszékhelyen, amelyben elsősorban a leginkább veszélyeztetett korosztályok - az óvodás és az általános iskolás gyermekek - ismerkedhetnek meg a gyakorlatban a közlekedés szabályaival. A felújítási munkák során újraaszfaltozták a KRESZ-park úthálózatát, útkereszteződéseket alakítottak ki és a közlekedési jeleket is felfestették. A forgalomirányítást segítő elöregedett közlekedési jelzőlámpákat korszerűbbekre cserélték le, valamint a területre új közlekedési táblákat helyeztek ki. A park környezetében új játszóteret építettek, és oda az azokat használó korcsoportokhoz igazodó játékokat választottak a szakemberek. A homokozóval, sakkasztallal és piknikező helyekkel kialakított területet parkosították, a fa- és cserjeállományt frissítették, valamint utcai padokat is kihelyeztek. A területet a környezet hosszú távú megóvása érdekében kerítéssel vették körbe, illetve a biztonságos őrzésről is gondoskodtak. A KRESZ-park ünnepélyes átadásával egy időben a Városi Balesetmegelőzési Bizottság a megyeszékhely általános iskolásainak Kerékpáros Iskola Kupát szervezett. A versenyen indulók egyénileg és 4 fős csapatokban, elméletben és gyakorlatban is összemérhették közlekedési ismereteiket, valamint ügyességüket. • -cs -n Burkolt és burkolatlan adóemelések árnyékában Szakértők szerint elkerülhetetlen az egységes, húszszázalékos áfakulcs Kaszárnyából idősek otthona Szalka. Valasek Árpád, Ipolyszalka polgármestere lapunknak elmondta, hogy a szálkái kaszárnya hamarosan ürült épületet először Nyitra megyének, majd a falunak ajánlotta fel, és ha a község sem tartott volna rá igényt, akkor az állam rendelkezett volna vele. Jelenleg három lehetőségben gondolkodunk: lehet, hogy idősotthon, vagy községi házak lesznek kialakítva az épületben, de az is lehet, hogy munkahelyteremtés céljából valamilyen kis üzemet létesítünk benne” - nyilatkozta a falu vezetője. Az ügyészségen a vadászbaleset NÓgrád megye. Lezárult a rendőrségi nyomozás a tavaly novemberi vadászbaleset ügyében. Urbán Árpád volt szocialista országgyűlési képviselőt 75 éves bátyja ölte meg vadászat közben a Nógrád megyei Balassagyarmat és Érsekvadkert közötti vadászterületen. A rendőrség foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségének megalapozott gyanúja miatt javasol vádemelést a férfivel szemben. Az üggyel a továbbiakban a Nógrád Megyei Főügyészség foglalkozik. A vádirat 30 napon belül elkészül. Folytatás az 1. oldalról Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke arra mutatott rá, hogy az évközi adóemeléseknek kedvezőbb az inflációra és az árakra gyakorolt hatásuk. Márpedig az áfaemelésről szóló jogszabály megalkotásának csupán egyetlen feltétele van: az adóemelés előtt legalább 45 nappal ki kell hirdetni a törvényt, így akár augusztus elsejétől is életbe léphet az államot havi 12-14 milliárd forintos többletbevétellel kecsegtető megnövelt áfa. Zara László szerint a fogyasztók az adóemelésből alig vennének észre valamit, mivel a piaci túlkínálat határt szab a termelők és- a szolgáltatók áremelési törekvéseinek és az emelkedő költségek továbbterhelésének. A gazdálkodók növekvő terheivel kapcsolatban hozzátette, hogy a kormány kedvezmények nyújtásával lesz kénytelen ellensúlyozni az adóemelés hatását, hogy a magyar termékek versenyképesek maradjanak. Az eddig is nehéz helyzetben lévő ágazatok - többek között a sütő- és tejipar, illetve a baromfitenyésztők - szakmai szervezetei egyöntetű aggodalmukat fogalmazták meg a 20 százalékos áfa bevezetésével kapcsolatban. Mint elmondták, a folyamatosan emelkedő költségeik miatt 5-8 százalékos áremelést kellene végrehajtaniuk, ám ez a nagy üzletláncok által diktált kiélezett árverseny miatt lehetetlen. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) közgazdász-főtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány tervezett intézkedéseinek várható hatását nem lehet elemenként vizsgálni, de akkor is nehéz jóslatokba bocsátkozni, ha a jövedelemszabályozó intézkedések egészét vesz- szük figyelembe. Álláspontja szerint az egyetlen kényes terület az élőmunka terheinek emelése lehet, mivel a munkaadókat nem lehet a mostaninál magasabb béljárulékokkal terhelni. A főtitkár úgy véli, hogy a kormánynak a reform- intézkedések során rendkívül körültekintően és igazságosan kell eljárnia. Tekintettel kell lenni a választók elvárásaira, és arra is, hogy ismerve a hazai adómorált, és a könyvelési trükköket, minél többet szeretne elvenni az állam, annál kevesebb pénz fog valójában az államkasszába befolyni. A napvilágot látott hírek szerint azonban a kormány nemhogy ellensúlyozná a terheket, hanem inkább további, eddig ismeretlen jellegű adók beiktatásával sarcolná a vállalkozásokat. Minisztériumi forrásokra hivatkozva adta hírül a Világgazdaság, hogy a nyereség alapján számolt, néhány száA szolidaritási adó bevezetésével az előzetes számítások szerint már akkor is évente 30 milliárd forint folyhatna a költségvetésbe, ha annak mértéke mindössze egy százalék lenne. Három százalékpontos adónövelés esetén 90 milliárd forint lenne az éves többletbevétel. zalékos, ideiglenes „szolidaritási adó” bevezetését fontolgatják a „reformerek”, amely tulajdonképpen a hosszú évek során 38 százalékról 16 százalékosra csökkentett társasági adó burkolt visszaeme- lése lenne. Zara László erre reagálva elmondta, hogy a lépés a nehéz helyzetben lévő ágazatokkal, és a kis- és közép- vállalkozásokkal szemben rendkívül igazságtalan lenne. Véleménye szerint azokat a szakágakat kellene külön adóval sújtani, akik közismerten magas profittal rendelkeznek. Rámutatott továbbá a beruházási adókedvezményt élvező vállalatok példájára is, akik ha a társasági adó fizetése alól mentesülnek, vélhetőleg az új adóval sem járulnának hozzá a nehéz helyzetben lévő költségvetés mielőbbi rendbetételéhez. Ehelyett zsebre tennék a nyereséget, míg a fennmaradásért küzdő hazai vállalkozások nyögnék a „külön terhet” is. • Gábor Éva A VÉLEMÉNYE? A számítógéptől kezdve a háztartási gépekig számtalan olyan eszközt használunk, amelyek időnként elromlanák, és ilyenkor már csak a szakember segíthet. A szerelők magas munkadíja mellett a kiszállási díj és az ajánlattételi díj is komoly összeg lehet. Arról érdeklődtünk az emberektől, hogy tisztában vannak-e a különböző díjtételekkel? Juhász Andrea I (GYES-en lévő anyuka) l Sajnos az utóbbi j I években szinte min£ den elromlott ná- j - lünk, ezért meg kellett ismerkednünk az összes létező kiadási formával. Mivel sem én, sem a párom nem vagyunk műszaki beállítottságúak, ezért muszáj mindenért szerelőt hívni. A kiszállási díjat még csak-csak jogosnak tartom, de az ajánlattételi költség szerintem inkorrekt dolog, ezért én már akkor ajánlatot kérek, amikor felhívom a szerelőt. Telki János (nyugdíjas) Tapasztalatból tu- i dóm, hogy a legtöbb szerelő olyan magas j árat szab meg, hogy jobban járok, ha javíttatás helyett inkább veszek egy új mosógépet vagy tévét. Azt eddig nem tudtam, hogy létezik ajánlattételi díj, de én már semmin nem csodálkozom. Az a baj, hogy ebben az országban mindenki túl hamar akar meggazdagodni, és visszaélnek az emberek tájékozatlanságával és kiszolgáltatottságával. Faragó Adrienn (ügyintéző) I Mivel a férjem víz-, gáz- és fűtésszerelő, és akadnak barátai | más műszaki területeken, ezért rendszerint minden javítást el tudunk intézni ingyen vagy jelképes áron. Csak hallomásból tudom, hogy manapság a szerelők nagyon elszaladtak az áraikkal és függetlenül attól, hogy megbízzák-e őket a javítással, a helyszíni szemléért és az árajánlat adásért is méregdrága munkadíjat számítanak fel. Pivók Lászlóné (óvodapedagógus) Azért nem vagyok | tisztában a tarifák- í kai, mert a férjem I egy nagy szolgáltató cégnél műszaki vezető, így ha bármi meghibásodna nálunk, jönnek a kollégái, és elintézik a javítást. Ami igazán hiányzik, és amit az emberek információéhsége indokolna, az egy tájékoztató jegyzék, amelyben mindenki megtalálhatná a szakvizsgás szerelők névsorát és árajánlatát. Akár a címlapon is hirdethet! az ÚJ ESZTERGOMI VÁROSI telefonkönyvben! Hirdetésfelvétel: 06 20 353 6231
