Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-17 / 96. szám
4 HÍDLAP » 2006. május 17., szerda www.istergranum.hu i Tokaj-Hegyalja Szentendrére költözik Kilencszázmillió forintból épült új tájegység a Skanzenben Folytatás az 1. oldalról Jövő hét vasárnaptól a tájegység 43 objektuma (köztük épületek, pincék és hidak) nyílik meg a látogatók előtt. A Felföldi mezőváros tájegységben a Tokaj-Hegyalja és Mátravidék népi építészetét, lakáskultúráját mutatják be. A jellegzetes felföldi kőépítkezéses kultúra a XVII.-XIX. században elsősorban a borelőállítást és a céhes kisipar tevékenységével jellemezhető. Ezt a változatos és gazdag életmódot jelenítik meg a Skanzenben felépített kilenc portából álló városrészben. A hiteles másolatban megépülő házak nagy része a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mádról, Hejcéről és Tokajból származik és a XVIII.-XIX. századi kőépítkezés fontosabb alaprajzi és funkcionális változatait képviselik. A megtekinthető legrégebbi ház a mádi dézsmaház, amely 1720 körül épült, a legértékesebb berendezési tárgy pedig a hejcei pincetok láda, tokaji borosüvegekkel. Ezen kívül a tér alatt egy negyven méA jellegzetes felföldi kőépítkezéses kultúra a XVII.-XIX. században elsősorban a borelőállítás, borkereskedelem és céhes kisipar tevékenységeivel jellemezhető. A hungarikumnak számító tokaji fehérbor, illetve a gyöngyösi jellegzetes vörös borkultúra produktumai nem csupán hazai viszonylatban, hanem a távolsági kereskedelem révén Európa távoli országaiban is közkedveltek voltak évszázadokon keresztül. Ez az árutermelő tevékenység határozta meg az itt élő lakosság életét a múzeumi bemutatásra kiválasztott XVIII.-XIX. századi időszakaszban is. tér hosszú pince is látogatható lesz. A tájegység részeként kialakított szőlőhegyen a régióra jellemző hagyományos szőlő- és gyümölcsfajtákat is bemutatják. A pincék, lakóházak és présházak berendezéséhez a múzeum munkatársai közel 5000 műtárgyat restauráltak. • G. K. L A P ( S Z ) É L Bukovics Krisztián Mennyit ér a nép szava? Érdekes helyzet állt elő Magyarország amúgy is ingoványos talajon álló, rövid életű demokráciájában. A hét végi, nyergesújfalui népszavazás érvénytelensége ugyanis meglehetősen faramuci szituációt eredményezett: a nép, az istenadta távolmaradása az urnáktól ugyanis a döntés jogát visszahelyezte a szintén a nép akaratából képviselővé lett döntéshozók kezébe. Ami még rendben is volna. De. Ezt megelőzően a környék számos településén is véleményt nyilvánítottak az itt élők, és láss csodát, a szavazás mindenütt érvényes volt, és radikálisan elutasító a cementgyárral kapcsolatban. Itt jegyezném meg, hogy az egyébként útépítések garmadáját sokszor a nép ellen is megakadályozó, magát radikális zöld szervezetként beállító Levegő Munkacsoport - okkal vagy ok nélkül mily csendben maradt az ügyben. Na de: a helyzet tehát pillanatnyilag úgy áll, hogy a környéken élők azon része, akiknek vajmi kevés haszna származik majd a gyárból, ellenzik annak megépítését, de szavuk valószínűleg kevésnek bizonyul majd a nyergesújfalui döntéshozókéval szemben. Hogy ez mennyire demokratikus avagy sem, arra nyilván az alkotmányunkat megalkotó jogvégzettek tudnának választ adni, de hogy a többség véleménye ezúttal sem fog érvényesülni, az majdnem biztos. Az érintett - majdani haszonélvező - település önkormányzata ugyanis már korábban állást foglalt a mintegy 63 milliárd forintra becsült beruházás mellett. Tegyük hozzá, ebben az összegben nem szerepel a valószínűleg több tíz millió forintban mérhető reklámkampány a Hokim részéről. Ez azt jelenti, hogy valamiért a több veszélyes üzemmel terhelt térség fontos, mi több nélkülözhetetlen a svájci mamutcég számára, hiszen ellenkező esetben valószínűleg nem kardoskodna ilyen vehemenciával a térség mellett. De továbblépve ezeken, az sem elhanyagolható tény, hogy közvetlenül a vasárnapi szavazás előtt a kormány is állást foglalt a cementgyár ügyében, szintén támogatva a beruházást, amelyből azért nyilván jut majd bőséggel az üresen tátongó kasszába is. Értem én, hogy kell a lé, és kell a jófajta külföldi tőke, csak azt furcsállom, hogy e fene nagy demokráciában hogyan lehetséges, hogy a beruházásban érdekelt, az ügyben kiírt szavazás iránt közömbös kisebbség diadalmaskodik a tiltakozásának törvényesen hangot adó abszolút többség felett? Éhségsztrájk az aranyosmaróti halálát ellen A település polgármestere a kormányhivatal eló'tt demonstrál Szombaton kezdett éhségsztrájkba Aranyosmarót polgármestere, Serafina Ostrihonová. A város vezetője így szeretné elérni, hogy mihamarább elkezdjék az Aranyosmarótot Nyitrával összekötő R1-es gyorsforgalmi út építését. Jelenleg mindössze 450 kilométernyi autópálya van Szlovákiában. A polgármester számára azért fontos az út mihamarabbi megépítése, mert a jelenleg használatos, Nyitrát Aranyosmaróttal összekötő I/65-ös szakasz balesetveszélyes. A haláléinak is nevezett részen az utóbbi hat évben 400 ember sérült meg és 47-en vesztették életüket. Ostrihonová már hosszú ideje lobbizik az ügy érdekében, de Pavol Prokopic közlekedési miniszter levele után döntött úgy, hogy demonstrációját éhségsztrájkkal, a pozsonyi kormányhivatallal szemben felállított sátorban folytatja. A miniszter küldeményében ugyanis olyan információ állt, amely szerint a tervekkel ellentétben 2007 helyett csak 2008-ban kezdik el az út építését. Ennek feltehetően egyik oka, hogy a munkákat a 2007-2013 között lehívható uniós alapokból szeretnék finanszírozni. Ostrihonová szavai szerint tehát addig fog éhezni, míg az illetékes tárca nem tűz ki egy olyan korábbi kivitelezési időpontot, amely a régiónak is előnyös. A környező települések vezetőinek a fejében egyébként az is megfordult, hogy figyelem- felhívásként lezárják az érintett útszaSzlovákiában a tervezettnél legalább egy évvel csúszik az elektronikus autópályadíj bevezetése is. A várhatóan 2008-ban, teherautók számára bevezetett rendszer értelmében a 3,5 tonnánál nehezebb járművek vezetőinek kilométerenként 2-3 eurócentet kell majd fizetni. 2013-tól a személyautók számára is szeretnék bevezetni az elektronikus rendszert. kaszt, de az autóbusz-társaságok várható anyagi vesztesége miatt ettől elálltak. Ostrihonová leszögezte: távolról sem politikai célzatú a lépése. Célja az érintett régió fellendítése, amely véleménye szerint Szlovákia jelenleg leginkább mellőzött térsége. • (szép) Be nem vallott adótartozások Húszezren még adósak a bevallásukkal a megyében Négy napja van még annak a húszezer magánszemélyek, aki még nem nyújtotta be 2005-ös adóbevallását, hogy eleget tegyen kötelezettségének, ellenkező esetben hétfőtől akár százezer forintos bírságot is kiszabhatnak rájuk. Az eddig bevallók közül 29 ezren átlagosan 53 ezer forintot igényeltek vissza. A tavalyi évhez hasonlóan idén is május 20-a a személyi jövedelemadó bevallások határideje. Komárom-Esz- tergom megyében 76 ezer szja-bevallást várnak összesen, az elmúlt hónapokban, egészen tegnapig 56 ezer adózó magánszemély tett eleget ennek, tudtuk meg a megyei APEH bevallási osztályának vezetőjétől. Karácsonyi Norbert elmondta, hogy eddig összesen valamivel több, mint 29 ezer adóbevalló igényelt visz- sza átlagosan 53 ezer forintot. Azok, akik nem nyújtják be szom- j batig 2005-ös bevallásukat, hétfőtől akár százezer forintos bírsággal is j sújthatok. A postai útnál gyorsabb az elektronikus bevallás, amelyre - az erre kötelezett cégeken kívül - magán- személyeknek is lehetőségük van. Ebben a körben azonban még nem túl elterjedt és kedvelt az e-adóbevallás, J ugyanis az említett 56 ezer bevalló közül mindössze ötszázan életek ezzel a lehetőséggel eddig a megyében, tájé- j koztatta lapunkat Karácsonyi Norbert. • (gál) Megkezdte működését a köbölkúti mentőállomás Az előzetes terveknek megfelelően megkezdte működését a komáromi ZaMED Kft. által létrehozott köbölkúti gyorsmentőszolgálat. Az állomáson, amely a párkányi sürgősségi ügyelethez tartozik, kétfős személyzet teljesít szolgálatot. Ennek okán minden segélykérő telefonhívást a párkányi diszpécserszolgálata fogad, a köbölkúti szolgálat vonzáskörzetébe azok a települések tartoznak, amelyek az európai normáknak megfelelően negyedóra alatt elérhetők. A mentőbázison egyébként nem fogadnak betegeket, az ambulancia maga a mentőautó, melynek felszereltsége megegyezik egy magas szintű, életmentésre specializálódott orvosi rendelő kritériumaival. • Sz. É. Kisemmizett magyar háziorvosok Nem fizet az irányított betegellátásban résztvevőknek az OEP Folytatás az 1. oldalról Az OEP-nek ezt a megtakarítást kellett volna igazságosan visszaosztania. Az Irányított Betegellátási Egyesület elnöke, Somlai András szerint a biztosító rosszul értelmezte a jogszabályokat, amit az OEP természetesen cáfol, de kérdésünkre csak annyit mondtak: nem szeA háziorvos szerepe a népegészségügyi program megvalósításában - a kistérségi együttműködés lehetőségei - címmel tart szakmai konferenciát május 19-én, pénteken Tatabányán az Országos Alapellátási Intézet. A konferencia alapvetően a mozgásszervi megbetegedések témakörében igyekszik tájékoztatni, s kiemeli majd a háziorvosok szűrési tevékenységét, a kistérségi, illetve a szakrendelői és a háziorvosi ellátás együttműködésének lehetőségeit. retnének üzengetésekbe bocsátkozni, elhatárolódtak a nyilatkozattól. A baj csak az, hogy ez a visszatartott pénz fedezte volna utólag a műszervásárlásokat, illetve azt a pluszmunkát, amit az orvosok a rendszerben végeztek. Régiónkban egyetíen kórház vagy háziorvos sem vesz részt az IBR-ben, legalábbis így tudja Hargitai Zoltán, a megyei orvosi kamara elnöke, akinek erős fenntartásai vannak a modellel kapcsolatban. Túl szigorúan szabják meg például a betegutat, így már nem fedezik egy-egy pluszvizsgálat értékét, és a kamara nem is értett egyet a bevezetésével, mert diszkriminatív elemeket tartalmaz. Ettől függetlenül érdekes kísérlet arra, hogyan lehet üzleti lehetőségként nézni az egészségügyre, az ellátásszervező központoknak, mint egyfajta menedzsmentnek érdekében áll ugyanis a nyereséges működés. Ez az amerikai-angol mintára kidolgozott moA GfK csoport közép-európai országokban lefolytatott egészségügyi kutatásai szerint a magyar megkérdezettek 49 százaléka elégedett a hazai ellátással, míg 51 százalékuk nem tartja kielégítőnek a jelenlegi rendszert. deli rejtett formában ugyan, de kétségtelenül a több-biztosítós rendszer felé mutat, amit a kamara egyértelműen elutasít. ,,Az országot továbbra is egyetlen kockázatközösségként kellene kezelni és egy, de valódi biztosítóval működtetni az egészségügyet” - véli Hargitai. Az OEP- nek hatékonyabb ellenőrzéssel kellene elérnie, hogy a teljes járulékbefizetés megtörténjen, amennyiben pedig elkerülhetetlen, hogy privatizációra kerüljön sor, azt csak nonprofit szervezetekkel tartják elképzelhetőnek. Bárhogyan is alakul, mindenképpen maradnia kell egy, az alapvető beavatkozásokat fedező alapcsomagnak, amin felül a luxusigényeket kifizettethetnék a betegekkel. Az ebből keletkező pluszbevételt’ pedig vissza lehetne forgatni az alapellátás fejlesztésébe. A több-biztosítós modellel erősen sérülnének a betegérdekek, a versenyben csak rosszul járhatnak a biztosítási szempontból kockázatosabb ügyfelek, például a nyugdíjasok. Az IBR modellkísérletet, ami tavaly már kétmillió embert érintett egyébként tavaly év végén lezárták, azaz nem bővítik tovább a résztvevők körét, de az ilyen célra létrejött társulások egybemaradhatnak, csak ezentúl nem kapnak már külön szervezési, illetve prevenciós díjakat. Valószínűleg ebből a jogszabályváltozásból ered a résztvevők és az OEP konfliktusa. * Szabó Hajnal
