Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-13 / 72. szám
4 HÍDLAP • 2006. április 13., csütörtök www.istergranum.hu Nyakunkon az új Bokros-csomag? Varga: a jelenlegi gazdaságpolitika tönkretette az országot A Medgyessy-kormány egyszer már megígérte, nem lesz áremelés. És most? Pozsony nem enyhíti az orvosok baját A szaktárca szerint a béremelés a kórházak és orvosok magánügye Folytatás az 1. oldalról A negyedéves hiány 91,1 milliárd forinttal több a tárca által korábban prognosztizált 698,1 milliárd forintnál. Veres János szocialista pénzügy- miniszter szerint azonban mindössze átmeneti gazdasági zavarokról van szó, a rekordhiányt pedig a kifizetések gyorsítása okozta. Veres szerint két nagyobb tétel is befolyásolta az első negyedéves számokat, nevezetesen az, hogy kifizették a 13. havi nyugdíjat és a mezőgazdasági termelők megkapták a földalapú támogatásokhoz kapcsolódó nemzeti kifizetéseket. Erős Miklós, az ENÉKE esztergomi nyugdíjas érdekvédő szervezet elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: a nyugdíjasok március végén a tizenharmadik havi juttatás felét kapták meg. A tavalyi évben, négy részletben kaptak pluszpénzt, most pedig úgy kaptak egynegyeddel többet kézbe márciusban, hogy senki nem számított rá. Az elnök úgy véli, a dupla kifizetés csakis a kampány része lehetett, azt viszont nem gondolná, hogy emiatt került volna nehéz helyzetbe a magyar gazdaság. Balogh Zoltán, Komárom-Eszter- gom megyei MAGOSZ-elnök szerint a gazdáknak kifizetett pénz nemcsak, hogy késett az eredeti megállapodás időpontjához képest, de csupán azt a támogatást kapták meg, ami járt nekik. Ebből következően a kormánynak előre számolnia kellett ezzel a kiadással, így biztosan belekalkulálták a várható hiányba is. „A kormány csak a kötelezettségét teljesítette velünk szemben, és jó lenne, ha nem varmák a gazdák nyakába a gazdasági válságot! Semmilyen különleges kedvezményt nem kaptunk, erre nem lehet hivatkozni, ha a költségvetési hiányról van szó” szögezte le a Hídlapnak Balogh Zoltán. „A jelenlegi magyar kormány 800 milliárddal többet költött három hónap alatt, mint kellett volna, és ez minden magyar állampolgárt súlyosan érint” - összegezte a történteket lapunknak Varga Mihály, a Fidesz gazdaságpolitikusa. A polgári szövetség alelnöke szerint ennek következménye minden valószínűség szerint adóemelés, az állampolgárok terheinek növelése lehet, noha a magyar gazdaság ezen a téren is lépéshátrányban van a környező országokkal szemben. Véleménye szerint az elképesztően nagy hiány miatt nagyon is érthető, hogy miért csak hétfőn hozta nyilvánosságra a megdöbbentő gazdasági adatokat a kormány, amely így akarta a választók elől eltitkolni a szocialista-liberális kormány rossz gazdaságpolitikáját. „A mai kormány csak tehernövelésben és megszorításokban tud gondolkodni, a Fidesz programjában azonban fejlesztés szerepel, amely hatékonyan és hosszú távra rendbe tehetné a magyar gazdaság helyzetét” - jelentette ki a Hídlapnak az alelnök. A Varga közreműködésével kidolgozott négylépéses kríziskezelő programban ezért szerepel az ország hitelességének és szavahihetőségének visszaszerzése, a költségvetés pontos kiszámítása, illetve a fegyelmezett gazdálkodás, a magyar vállalkozók versenyképességének növelése, valamint az euró bevezetéséhez szükséges társadalmi konszenzus megteremtése is. „Ki kell mondanunk: a szocialista- liberális gazdaságpolitika tönkretette az országot, és mindennek a végén a magyar adófizető állampolgár fog fizetni. Ezért van szükség azonnali változásra” - tette hozzá Varga Mihály. • Pálovics Klára Folytatás az 1. oldalról Érdekes fejlemény, hogy három kórház vezetése a bírósághoz fordul, mert szerintük törvénytelen az, amit az orvosok és nővérek munkabeszüntetés címén folytatnak. A sztrájkot „vezető” Orvosi Szakszervezet (LOZ) elnöke Marián Kollár és a lapunknak nyilatkozó politikusok is más véleményen vannak. Elmondásuk szerint a demonstráció sem Szlovákia, sem pedig az Európa Unió alkotmányával nincs ellentétben. A munkabeszüntetést kezdeményező pozsonyi klinika igazgatója Valérián Poticná eközben elbocsátással fenyegette meg az intézményben dolgozó osztályvezető főorvosokat, ezért azok Poticná leváltását követelik. Rudolf Zajac, egészségügyi miniszter viszont ennek nem tesz eleget, véleménye szerint a tüntetők nem tudják alátaámasztani állításaikat. Az tárca vezetője egyébként továbbra is kitart amellett, hogy a megoldás a kórházigazgatók kezében van, és a kormánynak nem kell beleavatkoznia a történésekbe. Értesüléseink szerint tegnap délután az utcán folytatódott a tiltakozó akció: délután öt órakor a fővárosi Hviezdoslav téren tüntettek az orvosok. Rudolf Zajac A múlt hét csütörtökön elkezdődött sztrájk korlátlan időre szól, és a tervek szerint csak akkor fejeződik be, ha a szlovák kormány eleget tesz az orvosok és nővérek követeléseinek. Míg az orvosok huszonöt százalékos béremelést, a nővérek az átlagbér kétszeresét szeretnék kiharcolni. A LOZ követelései közül egy már teljesedett: a kórházak részvénytársasággá való átalakítása leállt. A szakszervezet tagjai úgy vélték, hogy az intézmények transzformációja a későbbi privatizáció felé tett első lépés. utcára vonulni. „A munkabeszüntetés a béremelésért folyik, így az a munkaadóra és a munkavállalóra tartozik” - jelentette ki az egészségügyi miniszter. Kollár továbbra is fogadkozik: ha kell akár a választásokig is kitartanak, és véleménye szerint minden a terv szerint halad. Nem erről tanúskodik ugyanakkor az a két bejelentés, amely az illetékes szakhatósághoz érkezett: a pozsonyi ligetfalui kórház sebészetén még a sztrájk megkezdése előtt nem láttak el egy beteget, a kassai egyetemi kórházban pedig egy veleszületett rendellenesség miatt beavatkozásra szoruló csecsemő műtétjét halasztották el. Dél-Szlovákia egészségügyi intézményei közül egyelőre csak a Nyitrai Egyetemi Kórházban van munkabeszüntetés. A klinika alkalmazottai Szlovákia köz- társasági elnökének, a miniszterelnöknek, és a házelnöknek is küldtek levelet, amelyben arra kérték a politikusokat, hogy segítsenek az ügy mihamarabbi orvoslásában. Lapunk, a Párkányhoz legközelebb lévő ipolysági és az érsekújvári intézmények vezetőit is megkereste: az igazgatóknak egyelőre nincs tudomásuk arról, hogy a felvidéki kórházakban munkabeszüntetésre kerülne sor. • (szép) L A P ( S Z ) É L Nem én találtam ki, többen állítják: Magyarországon akkor lesz rend a politikában, ha több párt képviseli a határon belüli magyarságot, és nem két gyűjtőpárt. Hogy bennünket, határon kívül rekedteket melyik tábor vállal fel, irreleváns, és a választások tájékán nem is tanácsos a mi sorsunkkal példálózni, mert azzal (sajnos) csak bukni lehet. A mostani választásokból ki is maradtunk. Nem is bánjuk. Nekünk, határon kívülieknek az az érdekünk, hogy Magyarország erős, stabil, dinamikus és főleg hiteles ország legyen, amelynek súlya van. Egy lerongyolódott, lebutított, a lejtőn lefelé dübörgő, keszonbetegségben szenvedő ország szava sehová sem ér el, és senki sem veszi komolyan. Szóval a több párt. Volt belőlük néhány, tudjuk, milyen sorsra jutottak. Egyedül az MDF próbált talpra állni, meglehetős sikerrel. De hogy most mire játszik Dávid Ibolya csapata, azt döbbenten figyeljük Pozsonyból, Kolozsvárról és Munkácsról egyaránt. Értjük, persze, hogy értjük: sértődött az MDF, és nem szeretne az FKGP, a KDNP sorsára jutni. Szeretné úgymond visszahozni a rendszerváltáskor képviselt értékrendet. Megpróbál újra stabil konzervatív párttá válni. (A baj csak az, hogy éppen azok hiányoznak belőle, akik a rendszerváltást képviselték, azokat kibotozták onnan.) A tét azonban sokkal nagyobb annál, hogy a jobboldal (bár személy szerint jobban szeretem a polgári jelzőt) mindent kockára tegyen, és majd a sebeit nyalogassa. A tét az„hogy uralmon marad-e az a társaság, amely a térség vezető országát kullogóvá degradálta, és amely a nemzetnek puha drogot kínál alternatívaként. S amely mellesleg nem tárgyal a határon túli magyarok képviselőivel, a gyalogmagyaroknak pedig megüzente: le vannak sajnálva. Ha uralmon marad, az az MDF bűne lesz, márpedig akkor Dávid Ibolya hiába álmodozik egy erős MDF-ről, mert ennek az ódiuma fogja atomjaira robbantani a pártját. Ha ezzel tisztában van (s miért ne lenne), és mégis hozzásegíti a balliberális társaságot a további regnáláshoz, akkor valami nagyon piszkos dolog zajlik a háttérben, amibe bele se merünk gondolni. Azért jó lenne, ha Dávid nem hinné magát Góliátnak. Mert a parity- tyából kiröppentett kő ugyan repül, ki tudja, hol áll meg, ám a röppá- lya vége mégiscsak sejthető: a nagy dorbézolás után hatalmon maradó elvtársak kénytelenek lesznek a dorbézolás árát megfizettetni a magyar néppel, amely hamar rá fog döbbenni, mennyi a mennyi. Újabb kidobott milliárdok az oktatásban? A kampányhajrában ismét fontos lett az iskolák informatikai fejlesztése Újabb milliárdokat ölne bele a már eddig is 21 milliárdba kerülő, Sulinet Közháló programba Magyar Bálint a következő ciklusban. Az egyébként a távozó miniszterelnök bizalmát is egyre kevésbé élvező liberális politikus szerint hetvenezer új számítógépre lenne szükség az iskolákban. Magyar szerint erre azért van szükség, hogy a Sulinet Közhálón keresztül - amelyet nemrég még el akartak adni a drága fenntartási költségei miatt - akadálytalanul fusson az internet és nem utolsó sorban az Oktatási Minisztérium oktatóprogramja. Három év alatt épült ki az úgynevezett Sulinet Közháló program, amely lényege, hogy biztosítja az internetes kapcsolatot valamennyi oktatási intézményben. Erre a kormány 21 milli- árdot költött el. Nemrég még arról szóltak a hírek, hogy az informatikai tárca számára túl sokba kerül a közháló fenntartása, ezért el akarja adni az üzemeltetését. Ezzel szemben az mno információi szerint Magyar Bálint mégis azt tervezi, hogy hetvenezer új számítógépet vásárolnának, mert az intézmények gépparkjai elavultak, és ezen nem fut megfelelően az Oktatási Minisztérium oktatóprogramja. Sió László ftdeszes oktatási szakember szerint is kétségtelen, hogy a géppark egy része elavult, ugyanakkor a probléma szerinte igazából a túlzott ígéretekben rejlik.-A kormánypártok nemrég még azt mondták, hogy minden ötödik gyerekre kell jutnia egy számítógépnek, ehhez azonban nem elegendő 70 ezer gép - mondta az ellenzéki politikus, aki úgy véli: fontos informatikai beruházás lenne ez is, hiszen ha már kiépítették az intemethálózatot, akkor valóban olyan gépekre lenne szükség, amelyeken megfelelő sebességgel futtatható az internet. Ám mindeközben 40-50 milliárd forintot költött a tárca a Sulinet Expresszre, amelynek semmiféle hasonló informatikai hozadéka nincsen. Ebből az összegből 200 ezernél több számítógépet lehetett volna vásárolni, amelyeket az iskoláknak lehetett volna adni, és most nem lenne szükség újabb beruházásra. Érdekes az is, hogy nemrég még el akarta adni az informatikai tárca a közhálót, mert fenntartása túl sokba került. Az mno információi szerint a közhálót 3,46 milliárd forintért akarták eladni, amelyet három évre rögtön vissza is béreltek volna 11 milliárdért. A választások előtt küszöbön álló botránytól tartva azonban visszalépett ettől a tervtől a kormány, de Sió László nem tarja elképzelhetetlennek, hogy a választások után ismét napirendre kerül a közháló eladása. To- vábbmenve a politikus úgy látja, ha a tárca pénznyelőnek tarja a közhálót, meg kellene vizsgálni azt is, hogy kihez folyik a pénz, vagyis kinek akarta eladni ezt az informatikai tárca. Bizonyára van számos olyan oktatási intézmény, ahol szükség lenne a géppark lecserélésére, de az általunk megkeresett esztergomi iskolákban erre nincs szükség. Az intézmények vezetői úgy nyilatkoztak, hogy számítógépeik korszerűnek, modernnek mondhatók. • G. K.
