Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-06 / 67. szám
4 I HÍDLAP * 2006. április 6., csütörtök www.istergranum.hu Küszöbön az újabb érettségi botrány Ismét kiszivárogtak az írásbeli feladatsorok Szlovákiában Folytatás az 1. oldalról Katarina Vaskaninová, a feladatlapok összeállításával megbízott Állami Pedagógiai Intézet helyettes vezetője szerint a diákok mindig sejtik, hogy milyen témák lesznek az írásbelin, így a mostani esetnek sem kell különösebb jelentőséget nyilvánítani. A tavalyi botrány miatt egyébként az idén több óvintézkedés is megelőzte az érettségit: főleg a témakörök előkészítésekor és kinyomtatásakor ügyeltek a biztonságra. A témák összeállításával megbízott személyek nem vihettek mobiltelefont sem más írásra alkalmas dolgot abba a terembe, ahol a feladatsorok előkészítése folyt. A teszteket továbbá nem fénymáL A P ( S Z ) É L solhatták, hanem egy speciális, hálózatról lekötött számítógépről egyenként nyomtatták ki őket. A nyomtatáshoz egyébként csak három személy fért hozzá, és mint belépési kód a saját ujjlenyomatukat használták. Szigeti László az óvintézkedésekre hivatkozva cáfolta a kiszivárogtatás hírét, majd hozzátette, hogy az érettségi írásbelik érvényesek, és nem kell azokat újra írni. Az oktatási tárca vezetőjének meggyőződése, hogy a témák nem kerültek hamarább a nyilvánosságra, mint ahogy kellett volna. Szigeti megerősítette azon értesülésünket, amely szerint több mint hétszáz iskola már péntek este megkapta a feladatsorokat, Kövesdi Károly: A sztetoszkóp is robban? Szlovákiában ma reggeltől sztrájkolnak az orvosok. A pozsonyi négy nagy kórház alkalmazottai jelentették be elsőként a sztrájkot, akikhez fokozatosan csatlakoztak a nagymihályiak, a nagyszombatiak, az eperjesiek, a nyitraiak, a besztercebányaiak és a zólyomiak. A trencséni orvosok a jövő hét elejére jelezték csatlakozásukat. Várhatóan az ország egyre több kórházában fogy el a türelem, és teszik le a munkát orvosok ezrei. Miközben a tévések és a közvéleménykutatók járják a vidéket, és faggatják az embereket, mit szólnak a dologhoz, múlt héten Dzurinda kormányfő is tett egy próbát, hogy jobb belátásra bírja az orvosokat. A találkozó süketek párbeszédévé fajult, amelynek a pódiumra röpködő orvosi köpenyek vetettek véget. Dzurinda azzal vádolta az orvosokat, hogy politikai játszma részesei lettek, az orvosok azt verték a kormányfő fejéhez, hogy hivatásukhoz méltatlan, megalázó bérért nem hajlandók dolgozni. Inkább szedik a sátorfájukat, és mennek Csehországba, Németországba vagy a szomszédos Ausztriába. Csak egy apró példa: a poprádi autóbuszvezetők minap sztrájkkal fenyegetőztek, ám a munkáltató kapásból eleget tett a bérkövetelésüknek. Bármennyire nem helyénvaló az összehasonlít- gatás, tény, hogy a poprádi buszsofőrök bére majdnem eléri az orvosokét. Hogy az uniós orvoskereseteket ne is említsük. Ebből lett elegük a szlovákiai orvosoknak, meg a szlovák jobboldali kormány érzéketlenségéből, amely az egészségügy reformját úgy képzelte el, hogy privatizálja az egészet. Magyarán: az egészségügyi biztosítók kényétől-kedvétől tette függővé az orvostársadalmat, amelyek természetesen a maguk hasznát tartják fontosabbnak, mint az orvosok elégedettségét. Mert ha egy rendszerben kevés a pénz, kézenfekvő, hogy a menedzsment nem fog önmegtartóztatást tanúsítani, hanem az alkalmazottak bérén igyekszik spórolni. A szlovák kormány eközben - a magyar balliberális kormányhoz hasonlóan - azzal dicsekszik, hogy dübörög a gazdaság, fantasztikus ütemben zárkózunk fel, minden szép, minden jó, minél előbb euró. Hogy a reformoknak mi közük a lakosság jólétéhez, arról kevés szó esik. Kétségtelen, hogy szükség volt a reformokra, és a kormány bátran végre is hajtotta azokat. A nagy bátorsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy más bőrére könnyű vitézkedni. Az előrehozott parlamenti választásokon valószínűleg be is nyújtja a számlát a lakosság. Az Eurostat év eleji felmérése szerint ugyanis éppen Szlovákiát fenyegeti leginkább a szegénység réme; itt a lakosság húsz százaléka él a szegénységi küszöb alatt. így aztán könnyű kistigrisnek lenni, mondhatná bárki. Még egy szemléltető példa: az esztergomi kórháznak már van szerződése szlovákiai biztosítóval, és a párkányi régió betegeinek egy része már Magyarországon veheti igénybe az orvosi ellátást. Miközben Párkányban nincs kórház, a zselízit meg nemrég zárták be. Erről nem nyávog Dzurinda kistigrise. Az angol B típusú érettségi egyik, a világhálón is megtalálható feladata egy olyan hivatalos levél megírása volt, amelyet az Európa Unió elnökének kellett címezni és az iskola uniós projektekben való bekapcsolódását hivatott szolgálni. Tavaly a matematikai tesztek miatt volt botrány: a diákok egy része már kitöltve kapta meg a feladatsorokat, ezért meg kellett ismételni az írásbeli érettségit. majd leszögezte, hogy ezen kijelentésével nem vádaskodni szeretne. „Több tucat téma körözött a világhálón, néhány hasonlított a valós feladatokra, de egyelőre nem lehet egyértelműen megállapítani azt, hogy valóban kiszivárogtak az írásbeli témái.” - nyilatkozta lapunknak Szigeti, majd hozzátette, hogy mindenképpen kivizsgálják az esetet. Az iskolák egyébként saját páncélszekrényükben őrizték az Állami Pedagógiai Intézettől érkezett leveleket, és a megérkezésük után megnézték, nem sérült-e az azokat lezáró pecsét. A párkányi gimnázium igazgatóhelyettese a Hídlapnak elmondta, hogy tudomása szerint nem derültek ki hamarább az érettségi témái, mint ahogy kellett volna. A helyettes a fentieket lehetetlennek tartja és elmondása szerint a lehetséges érettségi botrányról a lapunktól értesült. • Szép Éva Ebzárlat vakcinaszórás miatt Tatabánya. A megyeszékhelyen és környékén április 10-16. között végzik el a rókák veszettség elleni hatóanyaggal való ellátását. A vakcinát az adott időszakban, kis magasságból repülőgépről szólják le az érintett területekre. A csalétekbe helyezett vakcina emberre, állatra ártalmatlan, veszélyt nem jelent. A kihelyezett csalétekhez ennek ellenére nem szabad hozzányúlni. A helyi vakcinázási kampány ideje alatt, illetve megkezdésétől számított 21 napig az ebeket megkötve vagy zárva kell tartani, és csak pórázon szabad közterületre vinni. Szénszálgyártó-nagyhatalom a régióban Húszmilliárdos fejlesztés, négyszáz új munkahely Nyergesújfalun Folytatás az 1. oldalról Bár egyes információk szerint a kormány 14,5 millió dollárral járul hozzá a beruházás költségeihez, Bakos György, a vállalat igazgatóságának tagja ezt nem erősítette meg. Elmondta viszont, hogy a Zoltek szinte 100 százalékban külföldi, elsősorban holland és spanyol piacra szállít. A rendkívül nagy szilárdságú és könnyű szénszálat pedig főként szélerőművek lapátjához, sportcélokra (sítalpak és snowboardok készítéséhez), hajókhoz és gépkocsikhoz, valamint az építőiparban használják fel. A közeljövőben az amerikai tulajdonú társaságnak köszönhetően a világ szénszáltermelésének egyharmadát Magyarország adja majd. A vállalat nemrégiben a megye innovációs vállalkozásaként megkapta a Komárom- Esztergom Megye Gazdaságáért Kitüntető Címet is. • -ó -I Az unió lesz a magyar borászat végzete? Tízezer hektár szőlőültetvényt számolnának fel uniós támogatással Folytatás az 1. oldalról Kovács Tibor, a Tokaj Hétszőlő pincészet birtokigazgatója egyenesen bűncselekménynek nevezi ezt a lehetőséget. Kérdésünkre elmondta: rendkívül rövidlátó és káros ez a fajta támogatás, mert ezzel az egész magyar borászat jövője is veszélybe kerülhet. Természetes, hogy sokan meg akarnak szabadulni rosszul termő ültetvényeiktől, ám ahelyett, hogy végleg felszámolják, inkább sikeres borászatoknak értékesíthetnék a területet, ugyanis sokan éppen területhiánnyal küzdenek. „Jelen pillanatban bajban van a borágazat, de mi lesz, ha hamarosan egy sikeresebb marketinggel újabb piacok nyílnak meg előttünk és a felszámolt területekkel 88 ezer hektárra zsugorodott terület képtelen lesz kielégíteni a piaci igényeket?” - teszi fel a kérdést Kovács Tibor, aki elmondta: a kivágással a föld értéke 2,5-3 millióról 400-600 ezer forintra csökken, így nem túl jó üzlet túladni rajta. Még mindig hasznosabb támogatás nélküli kivágást követően újratelepítésre vagy felújításra pályázni szintén az uniónál, hiszen ilyen módon is akár 2 millió forintot kaphatnak a borászatok hektáronként. A Magyar Vidékfej le'’fési Hivatal eddig a mintegy 5000 kérelem 85 százalékát bírálta el, engedélyt azonban csak az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet helyszíni vizsgálata után adnak ki. Mintegy 800 kérelmezőtől kértek eddig hiánypótlást, a gazdák jó része ugyanis nem értesült minden szükséges információról. • Sz. H. Újra támadásban a szlovák sonka Magyarországon Több millió kilónyi külföldi füstölt árutól retteg a magyar termelő Folytatás az 1. oldalról A baromfitermékek reklámozásánál a figyelmük középpontjába a minőséget garantáló hatósági pecsét megléte kerül, a füstölt sertésáruknál pedig a hagyományos füstös érlelés szükségességét hangsúlyozzák. Füstölt hátsó csülök már 699-759 forinttól, lapockák, combok és sonkák pedig 999-től nagyjából 1200 forintig kaphatók. A kötözött termékekkel kell talán legóvatosabban eljárnunk, ezeket kibontva szembesülhetünk azzal, hogy a sonkát nyesedékekkel, zsíros maradékokkal „dúsítják”, alig van íze és súlya, noha nagyon sok benne víz. Gács Judit, a Komárom-Esztergom megyei ÁNTSZ igazgatóhelyettese kérdésünkre elmondta: az ellenőrzések során főként a lejárati időre figyelnek, emellett érzékszervi vizsgálatokat végeznek, s a gyanús terméket laborvizsgálatra továbbküldik. Eddig szerencsére nem találtak kifogásolható húsvéti hústermékeket. Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) titkára arra figyelmeztet: ne dőljünk be az olcsó termékek reklámjának, 600 forint körüli ár alatt már igencsak gyanús a kínálat, és már nem éri meg a forgalmazás. A magyar ízlésnek leginkább megfelelő sonkákat a magyar húsiparosok tudják előállítani, ezek minőségében bízhatunk leginkább. Eddig úgy tűnik, Szlovákiában is a magyarhoz hasonló árakkal találkozhatunk, sőt, az ottani üzletek jellemT zően kicsivel drágábban árulják á húsvéti füstölt húsokat. A tojások közül lehetőleg azokat válasszuk, amelyeken szerepel a pirossal rányomtatott, HU felirat. • Szabó Hajnal
