Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)

2006-04-05 / 66. szám

www.istergranum.hu 2006. április 5., szerda • HÍDLAP 5 Óriási kár és az önkormányzati költségvetések lenullázása várható Az ellenzék szerint nem csak a gátépítéssel maradt adós ä kormány, a védekezésre sem fordít eleget Folytatás az 1. oldalról Esztergomnál és Nagymarosnál kedden tetőzött a Duna, Esztergomnál 767 centivel, Nagymarosnál 714 cen­tivel, ez utóbbi hét centivel haladja meg a 2002-est. Bálint Gábor, a Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (Vituki) illetékese el­mondta, hogy a következő három napban újabb nagy mennyiségű csa­padék várható a Duna vízgyűjtő terü­letén, így a hét végéig biztosan víz alatt maradnak az elöntött területek. A fővárosban szerda reggelre várják a Duna tetőzését, az előrejelzés szerint 860 centiméterrel, ez 11 centivel ma­gasabb, mint 2002-ben, és meghalad­ja az elmúlt száz évben mért értéke­ket. Pedig már kedden hajnalban is kritikus volt a helyzet a Római par­ton, percekig úgy tűnt, hogy a víz át­töri a töltést. Tarlós István Obuda-Bé- kásmegyer polgármestere elmondta, már 15 éve gátnak kellett volna épül­nie, hiszen már most sok értékes in­gatlan található itt. Tarlós szerint elfo­gadhatatlan az az érv, hogy a főváros­nak nincs pénze a gátépítésre. Megfe­Orbán Viktor kedden Nagymaroson járt, hogy személyesen tájékozódjon a hely­zetről. A Fidesz miniszterelnök-jelöltje kijelentette, hogy kormányváltás esetén garanciát vállalnak az újjáépítésre, ahogy azt tették a tiszai árvíz után is. A településről egyébként hat család kite­lepítése vált szükségessé, de ebből hár­man úgy döntöttek, hogy maradnak. A polgármester nem rendelte el a kitelepí­tést, mert úgy ítélték meg, hogy az in­gatlanok jó eséllyel bírni fogják a vizet. A veszélyhelyzet folyamatosan fennáll, a töltéseket megerősítették. lelő költségvetési ütemezéssel már ré­gen megépülhetett volna a gát, hiszen a fővárosi, évi 400 milliárdos költség- vetésből csupán egy-egy milliárdot kellett volna félretenni évente. Szentendrén buzgár okozott gondot kedden a hajnali órákban, emiatt a polgármester összehívta a Védelmi Bizottságot. Mivel a buzgár olyan he­lyen keletkezett, amely veszélyeztet egy mélyebben fekvő lakóterületet, a polgármester úgy döntött: építenek egy második ideiglenes gátat a 11-es út mentén egészen a pomázi bekötő- útig. Szentendrén járt kedden Persányi Miklós környezetvédelmi és Kóka János gazdasági miniszter is, helyzet, harminc házból ki kellett köl­töztetni a lakókat. Ennél sokkal sú­lyosabb probléma volt Visegrádon, ahol a kedden megjelent hírekkel el­lentétben ugyan nem következett be gátszakadás, de több alkalommal kri­tikussá vált a helyzet. Hadházy Sán­dor polgármester elmondta, hogy in­tenzív vízbetörés történt, az aszfalt- burkolat egy helyen megnyílt és elvált a támfaltól. Házak és emberek voltak veszélyben, de a katasztrófát elhárítot­ták, és megerősítették a védműveket. Palackos víz és teletaxi Pilismaróton még bírja a töltés az üdülőövezet déli részén, újabb kiköltö­zésre nem került sor. A községben már hétfőn elrendelték a vezetékes víz fo­gyasztásának tilalmát, a korlátozást teg­nap Dobogókőre is kiteijesztették. A vízellátást lajtos kocsikkal és palackos vízzel oldják meg. A külvilágtól szinte teljesen elzárt településen belül úgyne­vezett teletaxi rendszert szerveztek. Mi­vel nincs autóbusz-közlekedés, ezért akik Esztergomba vagy más irányba szeretnének menni, a rendszeren keresz­tül jelezhetik szándékukat. Dömösről kisbusszal szállítják a gyerekeket a pilismarón általános iskolába, az Eszter­gomba járó középiskolások pedig az említett módon jutnak el az iskolába. A költségekkel kapcsolatban Benkovics László pilismaróti polgár- mester elmondta, hogy egyelőre még védekeznek, pontos számadatuk nin­csen, de negyven-ötven millió forintra lesz szükség, amely már az utólagos takarítást, fertőtlenítést is tartalmazza. Reméli, hogy a költségek legalább egy részét az állam megtéríti majd, mert ha nem, akkor a település idei költség- vetése már a nyárra elapad. Táton nagyobb esemény nélkül telt az éjszaka, a provizórikus védművek még tartják a vizet, ám a polgármester azt mondta: a probléma az, hogy eze­ket az ideiglenes töltéseket nem arra tervezték, hogy hosszú ideig ellenáll­janak az árnak. Esztergom állja a sarat Esztergomnál nyugalom van, a tető­zés után lassan, centinként apad a Du­na - mondta Horváthné Hevesi Mari­ann. Az Esztergomi Polgári Védelmi Kirendeltség vezetője elmondta, hogy figyelik a gátat. Ha valahol szivárgást m j ntL-r ^mu­akikkel Dietz Ferenc polgármester megbeszélte, hogy szükség esetén le­zárhatja a 11-es út érintett szakaszát. A várostól alig néhány kilométerre fekvő Tahitótfalun is kritikus volt a észlelnek, az önkormányzat csapatot küld a helyszínre, amelynek tagjai, két műszaki szakember irányításával megoldják a helyzetet. A katasztrófa­turizmus megelőzése érdekében a Kis­Duna hídra vezető út mindkét oldalán határőrök állnak, akik csak azokat a gyalogosokat engedik át, akik valóban Párkányba igyekeznek. Horváthné le­szögezte: a Mária Valéria híd nincs le­zárva, a fényképező, kutyát sétáltató nézelődők azonban akadályozták a munkát, ezért volt szükség a határőr­ség segítségére. A kormány felelőssége Túri-Kovács Béla (Fidesz), a parla­ment környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint a természeti csapásokat nem lehet kivédeni, ám hatását csök­kenteni kell. Ha mindazokat a terveket, amelyek mindeddig az asztalon hever­tek, legalább részben teljesítették vol­na, most a helyzet nem lenne ennyire kritikus. A gátak megerősítése a koráb­bi évek nagy megterhelése után elma­radt, így most csak abban bízhatunk, hogy nem húzódik el az árvíz, mondta a politikus. A védrendszerek elmaradt javításán kívül a másik nagy probléma Túri-Kovács szerint a vízügyi szolgálat áldatlan helyzete, a Medgyessy- kormány ugyanis a 2002-es árvíz után egy évvel 300 vízügyi szakembert el­bocsátott. „Az árvízvédekezésre és a Vásárhelyi-terv megvalósítására vo­natkozó tervekhez megszavazott költ­ségvetési tételek felhasználását évről évre halogatták, ráadásul a keretet fo­lyamatosan csökkentette a kormány, amely egyértelműen felelős az elma­radt beruházásokért” - jelentette ki Túri-Kovács Béla. Arra a kérdésre, hogy kormányvál­tás esetén a Fidesz miképpen kezelné a helyzetet, Túri-Kovács azt mondta: a Fidesz folytatni fogja a Vásárhelyi­terv mind a három szakaszát, ezzel párhuzamosan az agrár-környezetvé­delmi programokat és az infrastruktú­rafejlesztést is. ígéretek a kártalanításra A kormány kedden rendkívüli ülést tartott, és 12 pontos árvízvédelmi cse­lekvési programot fogadott el. Ez töb­bek között tartalmazza, hogy létrehoz­nak egy 300 millió forintos készpénz­alapot, amelyből gyorssegélyt lehet nyújtani a kiköltöztetettek lakhatásá­hoz. A 3-15 ezer forintos gyorssegély egyszeri kifizetést jelent, amelynek nyolcvan százalékát téríti a kormány. Ezen kívül a vis-maior keret terhére nem hetven, hanem kilencven száza­lékban nyújt támogatást a károk enyhí­tésére. Hatezer katonát, ezer hivatásos önkormányzati tűzoltót és ötezer rend­Csónakokkal vihetik a mozgó urnákat Két Pest megyei településen három szavazókört áthelyeztek az árvíz miatt - mondta az Országos Választási Iroda vezetője. Nagymaros két és Szigetmo­nostor egy szavazókörét helyezték át a Duna-menti település jegyzői, a válasz­tási iroda a változtatásról értesíti a vá­lasztókat - mondta Rytkó Emília. őrt mozgósít a területekre. Ezen kívül arról is döntöttek, hogy 40 milliárd fo­rintos rekonstrukciós hitelprogramot indítanak az önkormányzatok és sze­mélyek megsegítésére. A hitel 25 éves lejáratú, kedvezményes kamatú. Összehasonlításképpen megkeres­tük a Fidesz-kormány legutolsó pénz­ügyminiszterét, hogy 2001-ben a nagy tiszai árvíz idején és utána mennyit fordítottak a helyreállításra. Varga Mihály azt mondta, hogy 59 milliárd forintba került az árvíz elleni védekezés és az újjáépítés, amelyről azonnal döntött a kormány. Ebben az összegben benne volt a lakóépületek újjáépítése, az utak helyreállítása, a gátak megerősítése, és a közintézmé­nyek újjáépítése. Csak arra húszmilli­árdot költöttek, hogy a több mint 3000 megsérült ingatlant újjáépítsék. Ezeket a kiadásokat mind egytől egyig a kormány állta, mert úgy gon­dolták, hogy a hitel a szegényebb, ár­víz sújtotta területeken élők számára nem jelenthet megoldást. A volt pénz­ügyminiszter azt mondta, jelenleg ke­vés a pénz az árvízi védekezésre, és a gátak megerősítésére sem költöttek eleget. Leszögezte: a vis-maior keret­ből most át lehet csoportosítani, de jobban jártak volna, ha inkább időben gátakat építenek. Szlovákia is küzd. az árvízzel A Felvidéken kétszázra növekedett az árvíz sújtotta települések száma. Az elöntött terület nagysága megha­ladja a 2200 hektárt, mintegy 1300 házban okozott kárt a víz, és majd­nem ötszáz embernek kellett elhagy­Több mint 32 ezer embert, és 11 ezer ingatlant veszélyeztet az árvíz az or­szágban, hétfő óta 516-ra növekedett a kitelepítettek száma. Szinte minden je­lentősebb magyarországi folyó árad, ezeregyszáz kilométeren a legmaga­sabb, harmadfokú a készültség, 158 ki­lométeren - a Duna felső szakaszán - pedig rendkívüli fokozat van érvényben. nia az otthonát. Magyar Bertalan Párkány alpolgár­mestere a Hídlapnak elmondta, hogy városukban a kritikus pontnak to­vábbra is a Mária Valéria híd és a kompkikötő közötti szakasz tekinten­dő. A most parkolóként használatos terület víz alatt áll, a kapunál homok­zsákokkal torlaszolták el a víz útját. A Duna partján található gyermekott­hont ki kellett telepíteni: az itt lakó ötven gyermeket a helyi szakközépis­kola kollégiumában helyezték el. „A Duna szintje stabilizálódott, a várost védő falat már több réteg homokzsák­kal körberaktuk, de a víz annak ma­gasságát sem éri el” - tette hozzá az alpolgármester. Fekete György a révkomáromi Duna- menti Vízfelügyelőség igazgatójától megtudtuk, hogy Révkomáromnál kedd reggelre 818 centiméterre csökkent a vízszint, a tetőzés 825 centiméternél következett be. „Jelenleg a szivárgó víz ellen küzdünk, folyamatosan rakjuk a zsákokat. A talajvíz miatt vízben úszik az Erzsébet-sziget, és a Vág bal partjá­nál is gondok vannak” - közölte. A Garam vízszintje eközben Szlo­vákia több területén is csökkent. Mint ahogy arról már beszámoltunk, a Pár­kánytól mintegy 20 kilométerre lévő zsákfalut, Helembát szombat délután zárta el a víz a külvilágtól. A telepü­lést közúton továbbra sem lehet meg­közelíteni, vonattal érkezik a posta, az élelem is. Szakács Zsuzsa a Közép- dunavölgyi Környezetvédelmi, Ter­mészetvédelmi és Vízügyi Igazgató­ság vezetője a Hídlapnak elmondta, hogy az Ipoly Letkés és Ipolytölgyes közti szakaszán továbbra is rendkívü­li készültség van életben. Letkés és Ipolydamásd között az utat is elöntöt­te a víz, itt nem lehet személygépko­csival közlekedni. A buszközlekedés is körülményes: az utasokat az elön­tött területen egy teherautó viszi át, és egy másik autóbusszal folytathatják útjukat. Információink szerint az Ipoly felső részén, Ipolyság környé­kén nincs probléma az árvíz miatt. * GálKata, Szép Éva, Bődi Gergő Fotók: Kertész, Fogarassy Buzgár A töltésre ható egyoldalú víznyomás hatására a mentett oldalon szivárgá­sokból, kialakult vízfeltörés. Nyúlgát Rövid idő alatt létesíthető, kisméretű gát, melyet a töltés koronáját meghala­dó magasságú árvíz esetén építenek. Mentesített ártér Olyan terület, amelyet épített védőmű­vek védenek a folyók és patakok árvize­inek eldöntésétől. Nyílt ártér Olyan terület, amelyet a folyók és patakok medréből kilépő víz - az árvíz - szabadon elönthet. Védősáv Az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, 10-10 méter szélességű területsáv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom