Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-04 / 65. szám
HÍDLAP • 2006. április 4., kedd www.istergranum.hu Még mindig jó üzlet Magyarországon a húsvéti kölni Az illatos locsolóvíz használata csak Közép-Európában elterjedt szokás Húsvét közeledtével sok áruházláncban és drogériában kaphatóak a locsoláshoz használható, kétes minőségű illatszerek, a legtöbbször nyuszival dekorált kölnik. Az illatszerboltok forgalmának nagy része a karácsonyi időszakra esik, de a Húsvét is kiemelkedő bevétellel kecsegteti az üzleteket. A 100-300 forintos húsvéti pacsulik forgalma a locsolkodás visszaszorulása miatt évek óta csökken, de még így is jelentős bevételt jelent a boltoknak. Az illatszerpiac évek óta a fejló'dő üzletágak közé tartozik, amit nem is bizonyít jobban, minthogy a legnagyobb nyugati áruházláncok is felfedezték maguknak a magyar piacot, a Rossmann és a Drogerie Markt mellett megjelent már a Douglas, Marinnaud, illetve legutóbb a Schlecker üzletlánc is. Húsvét közeledtével igyekeznek a legkülönbözőbb akciókkal becsalogatni a vásárlókat, az olcsó locsolókölnikkel pedig a ritkán betérő férfiakat is várják. A Húsvét sikertermékei kétségkívül Az eredeti kölnivizet a legenda szerint egy karthauzi szerzetes készítette, aki 1792-ben nászajándékul adta azt a kölni Mühlens házaspárnak. A vegyész házának száma forrt össze később a híres kölnivel, a 4711-es számú illatszert máig a kétszáz éves titkos recept alapján, tölgyfahordókban érlelve állítják elő. a csokitojások, sonka és a tojás, de ki kell elégíteniük a locsölkodni induló, vékony pénztárcájú férfiak igényeit is, így csaknem mindenütt, a nagy áruházláncokban is árulnak már csomagolásukban is jellegzetes, nem túl vonzó kölniket. A fogyasztóvédelmi előírások egyébként precízen elkülönítik az illatszerekre vonatkozó összetételi követelményeket, így a parfümtől a kölnivízig a koncentráció, alkohol és víz aránya alapján kapják elnevezésüket. Érdekesség, hogy a húsvéti locsolóvíz kategóriáját csak Magyar- országon és Közép-Európában használják. A Rossmann már most elindította reklámhadjáratát, jövő héttől jelentős engedményekkel kínálják az illatszereket. Gál Péter beszerzési vezető a Hídlapnak elmondta: sokféle 200- 300 forintos árkategóriájú kölnivel készülnek az ünnepre, a legolcsóbb termékük 129 forintba kerül majd (tavaly még 79 forintért is lehetett kölnit kapElvtársi figyelmességek A konkrét helyzet konkrét elemzése után az MSZP majd eldönti, érdemes volt-e a „köztársaság barátait” éppen április elsejére összehívni. Mindenesetre, a nevezett nap Európában sok helyen a kisebb-na- gyobb ugratások, átverések ideje; biztosra vehető, hogy így kam- pányfinisben az ellenzék leüti majd a felkínált magas labdát. Mi se hagyjuk ki; annál is inkább, mert - jóllehet Gyurcsány az effélében kezdetektől profi - még nem hallottunk tőle egyszerre ennyi populista, demagóg szöveget, nem láttunk ilyen mérvű ripacskodást. Tehát: akármekkora tömeggel sikerült szombaton az MSZP-nek áprilist járatnia, jó esély van rá, hogy a választáskor a szavazók többségét efféle eszközökkel nem lehet majd megetetni. A nagygyűlés időpontjának kiválasztása azért is érdekes, mert az elvtársak egyébként igencsak számontartják a jeles napokat, és súlyt fektetnek arra, hogy mások számára is emlékezetessé tegyék azokat. Sőt. Adott esetben a sima vasárnapok is fontosak számukra: még az ötvenes években vezették be a mozikban a matinékat; jobbnál-jobb szovjet filmeket vetítettek a gyerekeknek, akik - szegények - addig vasárnap délelőtt legfejlebb a templomba mehettek... Később megjelentek a március 15-re időzített indiánfilmek - inkább a végtelen prérin száguldozzon gondolatban az a kölyök, mintsem ténylegesen elmenjen egy 48-as emlékhelyre. De könnyen felidézhetjük az üzemi koszt megbízható, pontosabban kiszámítható menüjét is: pénteken volt a húsos nap. A balliberális kínálat manapság persze sokkal bőségesebb. A „polgár” nagyböjtben is puccos hotelekben „farsangolhat”; a Karácsonyt együtt kínálják a télapóval, mindeki demokratikusan választhat. (Télanyu is - van.) A kereskedelmi médiában a nemzeti gyásznapon is lazán szórakoztatnak bennünket; végtére, függetlenek lennénk, vagy mi, minek lógatnánk hát az orrunkat? Október 23-ával azért még mindig távol- ságtartóak; jóllehet a „Fletó” az „Imrét” újabban már tegezi. Az idei április elsejére érdemes visszatérnünk egy kicsit. A Magyar Televízióban ugyanis körlevélben hívták fel a figyelmet a „boldondok napja” kifejezés elkerülésére. Ahogyan a tévé szóvivője fogalmazott: „Természetes, hogy egy köztelevízió a választások előtt nyolc nappal nem fog bolondok napját emlegetni egy kampányeseményekkel teli hétvégén.” No, lám csak! Annak idején, az első szabad parlamenti választáson Baló György úr még lekeverte az MDF és Antall József ünnepi pillanatait a győzelem után, valami focimeccs miatt. Most pedig - ámbár a választás még előttünk van - máris micsoda graciőz figyelmességben részesítik a köztelevízióban a szocialistákat. Bárki bármit mond is az eltelt másfél évtizedről - a fejlődés tagadhatatlan. ni). Ezeket a kölniket magyar beszállítóktól vásárolják, mind a minőségük, mind pedig a szállítási feltételek miatt a legideálisabb hazai gyártót választaniuk. A szezonális termékeket folyamatosan ellenőrző Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület a kölniket nem tudja bevizsgálni a laborelemzés magas költségei miatt, ezért nem árt, ha óvatosan használjuk őket. Pfeiffer István dorogi bőrgyógyász elmondta: az illatszerek okozta bőrirritáció szerencsére nem számít túl gyakori problémának, nem tapasztalható olyan emelkedés, mint például a pollenallergia esetében, de a biztonság kedvéért ajánlatos próbát tennünk az alkar bőrén és egy napot várni vásárlás előtt. A kétes minőségű locsolókölnik szerencsére általában a hajra kerülnek. • Szabó Hajnal Alkotmánybírósághoz fordult három egyház Az Alkotmánybírósághoz fordult a katolikus, a református és az evangélikus egyház az ez évi költségvetési törvény elfogadása, valamint a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény módosítása miatt. Az egyházak a közös nyilatkozatban azt kérik a taláros testülettől: „kötelezze az Országgyűlést arra, hogy az alkotmányos jogokat sértő rendelkezések helyett olyan új szabályokat alkosson, melyek az egyházak által fenntartott, vallásilag elkötelezett intézmények alapítását, működtetését és választását ténylegesen lehetővé teszik, vagyis a hasonló feladatokat ellátó állami vagy ön- kormányzati intézményekkel azonos finanszírozásban részesítik őket”. Bánatpénz a század sérelmeiért A határon túl élók is igényelhetik a kárpótlást Magyarországtól Folytatás az 1. oldalról A magyar állam 1998-ban már lehetővé tette az elszenvedett sérelmek elégtételének e formáját, az újabb benyújtási lehetőség nem változtat annak szabályain, csupán arról van szó, hogy a kárpótlási törvényben meghatározott korábbi határidőt sokan önhibájukon kívül mulasztották el: 85 ezer fölött van azoknak a száma, akik azért nem tudták érvényesíteni igényüket, mert nem álltak rendelkezésükre azok a dokumentumok és igazolások, amelyek a kérelem jogosságát bizonyították volna. „Az elmúlt nyolc évben viszont újból megnyíltak az egykori szovjet levéltárak, amelyekben az anyagok hozzáférhetővé váltak, így egyre több jogosult tudja igazolni az Kárpótlási ügyekben 1989-től napjainkig, több mint 3 millió igényt kellett elbírálni, a bizonyítási eljárást lefolytatni, majd határozatot hozni. Ezen ügyiratoknak a nagyságrendjét többek között jelzi az is, hogy az irattárban őrzött kárpótlási ügyek több mint 14 kilométert tesznek ki. igényét.” - áll a kormány közleményében. A kérelmezők a szükséges adatlapot az Igazságügyi Hivatal fővárosi és megyei hivatalaitól vagy a külföldi magyar külképviseletektől igényelhetik. Az életét vesztett hozzátartozó után a kárpótlás összesen 400 ezer forint, ez oszlik meg a jogosultak között. • Sz. É. Erdei iskolában tanulnak a dági diákok Pályázati pénzből táboroznak a gyerekek Bükkszentkereszten Nem unatkoznak mostanában a dági általános iskola tanulói. Szombaton a sárisápi akadályversenyen szerepeltek, hétfőn pedig huszonhét tanuló Bükk- szentkeresztre utazott erdei iskolába. Április elsején Sárisáp általános iskolája által rendezett honvédelmi akadályversenyen vett részt a dági iskola felső tagozatosainak csapata. A gyerekek az ügyességi feladatok akadályait sikerrel vették, de az elméleti kérdések kicsit nehezebben mentek - tájékoztatta lapunkat Kiss Kálmán, testnevelő tanár. Alig pihenték ki a verseny fáradalmait, néhány diák hétvégén összecsomagolt, hogy hétfőn az Északi- Középhegységbe utazzon. A helyi iskolában évek óta hagyomány, hogy tavasszal egy hetet az ország valamely hegyvidékén, erdei iskolában töltenek az arra jelentkező tanulók. Kreisz Istvánná, igazgató a Hídlap kérdésére elmondta, hogy idén Bükkszentkereszten rendezik meg a hagyományos erdei iskolát, melynek keretében a részt vevő tanulók egy héten keresztül teljes ellátást élvezve, rendhagyó módon folytatják tanulmányaikat. A huszonhét, vegyes korú gyermeket három nevelő kísérte el a Bükkbe. A tanulók a szálláshelyen megtartott kötetlenebb tanórákon haladnak a napi tananyaggal is, emellett pedig olyan speciális ismereteket sajátítanak el, mint a tájolás, térképhasználat, vagy az erdőben való viselkedés szabályai. Az öt nap programjában szerepel több környékbeli kirándulás és a Miskolc-tapolcai barlang- fürdő meglátogatása is. Az igazgató örömmel fűzte hozzá, hogy az idei tábor megrendezésére 205 ezer forintos támogatást sikerült elnyerniük az Oktatási Minisztérium kifejezetten erdei iskolák megrendezésére kiírt pályázatán. • Gábor Éva Rendezett mederben indul az Autonómia csatorna Folytatás az 1. oldalról Cselényi véleménye szerint az autonómia ésszerű megoldása a békés együttélésnek és a válságok elkerülésének. .Autonómiája egyébként nem csak egy kisebbségnek lehet, beszélhetünk a szellem, az egyén vagy akár egy televízió szabadságáról is. E szó a kor szava, a legfontosabb teendő ma azok közül, amik a határon túli magyarságot érinthetik.” - nyilatkozta az igazgató. Cselényi szerint tudatosítanunk kell, hogy Európában a különböző kisebbségben élő közösségek száma nagyobb, mint a „nagy népeké”, és el kell fogadnunk azt is, hogy létezik magyar ügy, amelyben csak akkor tudunk előre haladni, ha érdekeinket nemcsak mi tudatosítjuk, hanem azokat a szomszédos országokban élő többségi nemzetek tagjai is megértik. A Duna Televízió igazgatójának a bevallása szerint anyagi támogatást egyelőre nem, de arra vonatkozó ígéA főleg kulturális műsorokat sugárzó csatorna vezetője leszögezte, hogy annak ellenére, hogy sokan másképp vélekednek, televíziójuk nem Erdély centrikus. „Bizonyítékul szolgál erre az is, hogy a Márai napok keretén belül április 11-én a Duna Televízióban bemutatjuk a Gyertyák csontig égnek című filmet, amelyet ezzel egyidejűleg a Kassai művelődési házban nagy kivetítőn nézhetnek majd meg az érdeklődők, és a közvetítés alatt élő kapcsolások lesznek a helyszínről.”. reteket kaptak: „Eddig is szűkösen éldegéltünk, ennek ellenére nincs kétségünk afelől, hogy szükség van az Autonómiára.” Az Unió nevezetű, szintén a Duna TV által tervezett csatorna körülbelül egy és fél év múlva indul útjára. Célja a még nem uniós tagállamok bemutatása, és ifjúsági programok sugárzása. • Szép Éva Újra látogatható a Gorka Múzeum Verőce. A közelmúltban felújították a kerámiamúzeum tetőszerkezetét, épületgépészeti berendezéseit, és homlokzatát is újrafestették. Az ingatlan a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozik, a megyei önkormányzat még tavaly szeptemberben kötött szerződést a felújításra, melynek összköltsége 16 millió forint volt. A Gorka Géza munkáiból újrarendezett állandó kiállítás hétfő kivételével 9-től 17 óráig tekinthető meg. tó 20 3536231
