Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)

2006-04-22 / 79. szám

4 HÍDLAP • 2006. április 22., szombat www.istergranum.hu Háromszáz forint fölé mehet a benzinár Csődöt mondott a mobilinternet? Magyarországon és Szlovákiában is rekordot dönthet a benzin ára dencia Európa legtöbb országát érinti. Most az a furcsa helyzet állt elő, hogy nem a magas kőolajár generálja az üzemanyag árnövekedését, hanem az üzemanyag iránt megnőtt kereslet mi- j att szabadult el az alapanyag, azaz a kőolaj ára. Fél Krisztina egy szlovák szakértőt idézve azt mondta: a szlová­kiai üzemanyagárakról nem Szlovákia dönt, az az Egyesült Államok utcáin dől el. Az árakat csak állami kontrol­lal, vagyis mesterséges alacsonyan tar­tással lehetne megfékezni, ám, ez a gyakorlat rég nem működik, szabad pi- ; ac van, és éles verseny uralkodik ezen a szabad piacon. A Slovnaft még így is azt hangsúlyozza, hogy az emelkedés egy részét nem érvényesíti áraiban. Bár kőaolajból még van elég, a finomí­tók nem győzik kielégíteni főként az USA és Kína növekvő igényeit. Azt ahogyan eddig, most is tapasz­talhatják az autósok, hogy különböző kutak mekkora árkülönbséggel dol­goznak, így 260 forinttól 287-ig vál­toznak az árak, több mint 1000 forin­tot megspórolhatunk egy ötvenliteres tankolással, ha akad a közelünkben olcsóbb, úgynevezett „diszkont-kút”. A forint gyengélkedése miatt már Szlovákiában sem mindig éri meg jobban a tankolás, az árak közel meg­egyezők, sőt amennyiben készpénzzel fizetünk előfordulhat, hogy többe ke­rül az üzemanyag, mintha Magyaror­szágon tankolnánk. A szakértők ezért továbbra is azt javasolják, hogy lehe­tőség szerint bankkártyával fizessünk, mivel ilyenkor középárfolyamon vált­ják át pénzünket. ■ • Szabó Hajnal Még mindig jellemző, hogy a keleti országrészben Ukrajna és Románia közelsége miatt 10-12 forinttal olcsóbban kaphatunk benzint, ám a szlovákiai vagy ausztriai benzinturizmusnak már nincs túl sok realitása. A hazai kutak benzinárai nagy átlagban 280-285 forint között kínálják a 95-ös benzint, az árakat szerencsére a legtöbb helyen már becsületesen, messziről jól látható kijelzőn is feltüntetik. Szlovákiában általában 40-42 korona közötti áron tankolhatunk 95-ös oktánszámú benzint, ami középárfolyamon átszámítva 280-294 forint körül alakul. A gázolaj ára szintén 40 korona fölé emelkedett a szlovákiai kutaknál. Slovnaft Folytatás az 1. oldalról Mióta a MÓL minimális indoklást sem közöl, csak sejtjük, hogy mint mindig, a világpiaci folyamatokkal magyarázható az emelkedés. Tavaly éppen emiatt hozták előre a benzin esetében az áfakulcs-csökkentést, hogy elkerüljék a további féktelen nö­vekedést. Már akkor megjósolták: nem örülhetünk sokáig a barátságo­sabb, akár 250 forint alá is süllyedő áraknak. Miközben azonban az üzem- anyagárak lassan, de biztosan emel­kednek, a fogyasztás - főként a gáz­olajé - nemhogy csökkenne, hanem egyre jobban növekszik. Fél Krisztina, a Slovnaft sajtószóvi­vője kérdésünkre kifejtette: ez a ten­Az alacsony lefedettség miatt sok helyen használhatatlan a szolgáltatás Folytatás az 1. oldalról Lapunk megkereste az Orange vi­lághálós szolgáltatásának felelősét is, aki megjegyezte, hogy hozzájuk még egyetlen panasz sem érkezett. Sírnád elmondása szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy a Párkány környéki tele­pülések számára mikor lesz elérhető a jobb minőségű szolgáltatást biztosí­tó lefedettség, majd megjegyezte, hogy tudomása szerint egyelőre nem tervez ilyen bővítéseket az Orange. Párkányban egyébként megtalálható az EDGE, és a szóban forgó falvak mindössze tíz kilométerre vannak tő­le. Stmádtól megtudtuk, hogy „egy kilométerrel történő bővítés nem tíz korona kérdése”, majd hozzátette: Szlovákia egész területén elérhető a GPRS és fokozatosan szeretnénk bő­víteni az EDGE-t is, amelynek esetén a nagyobb városok vannak előnybe helyezve. • (szép) Megújul a pilismaród sportcsarnok Hárommillió forintot nyert pályázaton a település Pilismarót önkormányzata pályázatot nyújtott be a Nemzeti Sporthivatalhoz a község sportcsarnokának felújítása és sportrendezvények finanszírozása cél­jából. A pályázatok elbírálása után az önkormányzat 3 millió forintot nyert a korszerűsítés megvalósítására valamint 1 millió forintot a Bozóky Mihály Általá­nos Iskola sporteszközeinek bővítésére. A közel 10 éves sportcsarnok nyílás­záróinak újrafestésére és parkettázására 7,5 millió forintra lenne szükség. Az el­nyert összeghez a község 2,5 millió fo­rint önrészt tud biztosítani, így a tervek szerint a feladatok többségét sikerül el­végezni. Jelenleg a dunai árvíz okozta károkat hárítják el a településen, fertőt­lenítenek, ezért a munkálatokat csak ezután kezdheti meg az önkormányzat. Eszközbeszerzésre fordítható támo­gatásért iskolai sportkörök pályázhat­tak a Nemzeti Sporthivatalnál. A pálya­Április 29-én Pilismaróton megrende­zésre kerül a 3. Dunakanyar Mazsorett Fesztivál. A rendezvényre 15 város kül­döttei érkeznek, akik délelőtt 10 órától utcai felvonuláson vesznek részt, majd a sportcsarnok előtt felállított színpa­don mutatják be tánctudásukat. A fesz­tiválon, ami évről évre népszerűbb, minden korosztály képviselteti magát. A szervezők mindenkit szeretettel várnak. munkában egy tervezetet kellett meg­fogalmazni, amely bemutatja, hogy a 2006-2007-es tanévben az iskolák mi­lyen programokkal, sportfoglalkozá­sokkal várják délutáni elfoglaltságai­kon a tanulókat. A speciális végzettség­gel rendelkező nevelők alsó tagozatban játékos foglalkozásokat szerveznek, míg a felsős diákok sportág specifikus programokon vehetnek majd részt. * Sándor Ibolya Amatőr szinten profi szemlélet Amatőr sportolók ők. Nem kapnak fizetést azért, amit csinálnak, en­nek ellenére tiszta szívből edzenek hetente, „felszántják” a pályát, ha idegenben játszanak, fizetnek az útért, és soha nincs olyan, hogy ne a győzelem reményében lépnének a zöld gyepre. Legyen szó bajnoki meccsről, vagy válogatott találkozóról. Nem kétméteres vadállatok, remek beszélőkéjük van, és nemcsak az általuk választott sportról tudnak szinte mindent, hanem bármiről. Legyen az politika, társadal­mi probléma, magánélet vagy egyéb. Egy igazi nagy családot alkot­nak, olyat, amelyet bárki megirigyelhetne. Ők a magyar rögbisek. Amatőrök és mégis profik. A rögbi Magyarországon jelenleg még amatőr keretek között mozog. Van egy felnőtt bajnokság, de mérkőzéseket játszanak a kicsik, a juni­orok, a kadétok, sőt még az öregfiúk is. Képviselnek valamit, szeret­nék előrébb vinni a rögbit, cél lehet akár egy Európa-bajnokságra va­ló kijutás, s ha minden jól megy, akkor egy olimpiai is képbe kerül­het. A laikus szemlélő nem érti, miért jó „agyonverni” a másikat a pá­lyán, s bevallom én is így vélekedtem annak idején. Van 15 jól meg­termettjátékos, akik ha támadnak, nem előre haladnak, hanem inkább hátra, ütnek, csípnek, harapnak. Nem túl gyakran, de vér is folyik a pályán, a kiugrott térd, a törött ujj szinte mindennapi sérülésnek szá­mít, de ez zavarja a legkevésbé a rögbiseket. Ha fél lábbal is, ők ját­szani akarnak. Pedig a körülmények talán még rosszabbak, mint a magyar labdarúgásban. A felszerelést mindenki maga veszi, támoga­tók csak elvétve akadnak. Vannak viszont olyan emberek, akiknek a szívügyük a sport, évente akár több millió forintot is képesek a rögbi­re áldozni. Mert rögbizni jó, mert ez a sport az úriemberek sportja. Nem vicc, a fejlettebb rögbikultúrával rendelkező országokban á lab­darúgás mögött a tojáslabda-kergetőket övezi a legnagyobb tisztelet. A honi játékosok mindegyike dolgozik, úgy mint egy átlagember, ki villanyszerelőként, ki testnevelő tanárként. Emellett pedig viszi a cé­lokat, vért izzad a tréningeken, és akár hét megnyert bajnoki cím után is motivált. Néhány rögbis emellett a címeres mezben is a siker nyo­mába ered, mindegy, hogy ez idő-, vagy esetleg pénzkiesést jelent. A jó példát pedig követni kell. Nem mondom, hogy legyen mindenki rögbis, de a közhiedelemmel ellentétben ők is emberek, akik nem a verekedés, hanem a sport érdekében lépnek pályára. Van olyan játé­kos, akinek minden mindegy, csak foghassa a labdát és szaladhasson a célterület felé. Mert a győzelem ízét semmi máséval nem lehet pó­tolni. Ók az igazi rögbisek, akik ugyan - egyelőre - amatőrök, de profi vér csorog az ereikben. Továbbra is a papír beszél Internetes foglalás, kontra ügyfeleket fogadó utazási irodák Folytatás az 1. oldalról Szakértők szerint a weblap megléte ma már alapkövetelmény az utaztatá­si piacon tevékenykedők számára. A viszonylag nagy látogatottság követ­keztében az itthoni cégek ráadásul kü­lönös gondot fordítanak az internetes oldalak kialakítására; főleg a „na­gyokra” jellemző, hogy honlapjuk szakmai és formai szempontból szín­vonalas, ötletes és áttekinthető. Az ilyen oldalak gyakran tartalmazzák az adott iroda teljes kínálatát és általuk az utazással kapcsolatos egyéb szol­gáltatások is igénybe vehetők. Ennek ellenére szakemberek biztosak abban, hogy a személyes kontaktust egyetlen professzionális weboldal sem pótol­hatja. Mivel a turizmus bizalmi elvre épül, az utasok döntő része igényli az idő közben felmerült kérdések meg­válaszolását is - amire kizárólag a hús-vér üzletkötők képesek. Persze a repülőjegy-árusítás sokkal személyte­lenebb, így az internetes üzletkötések száma is lényegesen magasabb. Hazánkban az elektronikus utazási vásárlások száma ennek ellenére né­mileg emelkedőben van, bár a legtöb­ben ma még csak katalógust igényel­nek a neten, és ha mégis konkrét uta­zási elképzeléseik lennének, visszahí­vást kémek a megkeresett irodáktól. A tényleges internetes vásárlás egyál­talán nem jellemző, minthogy a ban­kok az elektronikus aláírást megköve­telő aktusért 7-8 százalékos jutalékot kérnek. Marad tehát az online pros­pektusigénylés, de újabban egyre na­gyobb a helylekérések száma is; ez esetben a fizetés szintén az irodákban történik. (Becslések szerint egy-egy nagy hazai utazási irodánál jelenleg napi 30-40 elektronikus megkeresést regisztrálnak.) Viszont arra vonatko­zóan senki nem rendelkezik pontos adatokkal, hogy az e-mailben érkező helyfoglalások hány százalékából lesz valóban megvalósult utazás. Némi túlzással elmondhatjuk, kife­jezetten gyermekcipőben jár idehaza az online-foglalás. Az Európában nagy súlyú, 1500 tagszervezetű né­metországi utazási irodák szövetség­nél ugyan már vagy fél évtizeddel ez­előtt megkongatták a vészharangot, mondván, az internetes üzletkötések elterjedése veszélyeztetheti az utazási irodák létét, ám mára kiderült: Né­metországban a foglalások mindössze 3-3,5 százaléka történik elektronikus úton. Vagyis a jó öreg katalógus és a személyes üzletkötői találkozás még sokáig verhetetlen marad. Ugyanak­kor érdekesség, hogy a belföldi szál­lások zömét ma már kifejezetten interneten keresztül foglalják le ná­lunk is. Igaz, a fizetés ezekben az ese­tekben is készpénzben és utólag a helyszínen, a szállodában vagy a pan­zióban valósul meg. A szövetség elnöke szerint a mind nagyobb számban megjelenő közvetlen internetes turisztikai ajánlatok azért né­mi veszélyt jelenthetnek az utazási iro­dák számára. Egy-egy felkapott külföl­di üdülőközpont vagy szálloda által lét­rehozott weblap azonban hiába nyújt teljes körű információt, az ajánlott árak rendszerint magasabbak a kontingens­sel rendelkező magyar utazási irodák árainál, és a legtöbb szálloda korrektül nem is kínál alá nagybani üzleti partne­reinek. Ugyanakkor a nyaralás komp­lex dolog, annak csupán egyik része a szállás biztosítása, ám a szervezett uta­zásról és mellékprogramokról is gon­doskodni kell. És ami valóban nem el­hanyagolható szempont, hogy például egy buszos körutazás megszervezésé­nél, illetve foglaláskor óhatatlanul fel­merülnek olyan konkrét kérdések az ügyfelekben, amelyekre csupán tájéko­zott szakemberek képesek válaszolni. • Munkatársunktól

Next

/
Oldalképek
Tartalom