Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-14 / 73. szám
4 HÍDLAP • 2006. április 14., péntek www.istergranum.hu Kétmilliárd forintos „kormány váltás-adó” Miért jár végkielégítés a határozott időre megválasztott minisztereknek és képviselőknek? Dallos Jenő rajza Folytatás az 1. oldalról Az a tisztségviselő, aki legalább egy éven keresztül betöltötte pozícióját, hathavi juttatásának felvételére jogosult. Sipos Márta munkajogász lapunk kérdésére elmondta, hogy az Országgyűlés 1990-ben hozta meg „önmaga számára” azt a törvényt, amely az ilyen mértékű kifizetéseket írja elő, és amellyel lényegében nem változtattak a rendszerváltás előtti gyakorlaton. A honatyák néhány évvel később kivonták magukat az „Üvegzseb törvény” hatálya alól is, amely az állami vállalatok vezetőinek kifizethető juttatások mértékét szabályozza. Egy hétköznapi munkavállalóval kötött négy évre szóló határozott idejű munkaszerződés - ami a gyakorlatban szinte alig fordul elő - idő előtti felbontása esetén egyébként egyéves illetmény jár az elbocsátott dolgozónak. A munkaerőpiacon leggyakrabban előforduló határozatlan időre szóló munkaszerződés felmondása esetén három évnél rövidebb munkaviszony esetén nem jár végkielégítés, három év szolgálati idő után pedig egyhavi munkabért fizetnek ki. A végkielégítés maximális összege J hathavi illetménynek megfelelő ősz- ] szeg lehet, de egy átlagos dolgozó eny- nyi pénzre csak húsz év egyazon munkahelyen eltöltött év után jogosult. Ezzel szemben egy hivatalától most megváló, felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező miniszter végkielégítése j akár 2 millió 400 ezer forintra is rúghat, míg a leköszönő államtitkároknak 1 millió 700 ezer forint ütheti a markát. A mandátumuktól búcsúzni | kénytelen parlamenti képviselők 1 j millió 300 ezer forintos végkielégítésre számíthatnak, de aki miniszterként és képviselőként is szolgálta az adófizetők javát az elmúlt négy évben, annak most 3 millió 700 ezer forinttal köszönjük meg közösen áldozatkész munkáját. Ha nem lesz kormányváltás, valószínűleg akkor is lesznek cserélődő miniszterek és államtitkárok. Lapértesülések szerint Magyar Bálint oktatási miniszter mindenképpen számíthat a végkielé- j gítésre. A törvény értelmében a bú- ( csúzó tisztségviselők akkor jogosultak az összeg felvételére, ha legalább [ egy éven keresztül betöltötték tisztüket. Eszerint Gráf József agrárminiszter az egyetlen, akinek pénzén spórolhat az ország. • Gábor Éva L A P ( S Z ) É L Az elfelejtett határontúl A szinte követhetetlenné vált magyarországi választási adok-kapok közepette szép lassan elfelejtődött a határon kívül rekedt magyarság. A baloldali, máris újabb győzelmét ünneplő koalíciós szövetség már arra sem veszi a fáradtságot, hogy tovább riogassa a választókat a beözönlő ötmillió magyarral, akik nyilván - mint ahogy ezt eddig is tették - majd kapával-kaszával dúlják fel a liberális Magyarországot, elorozva minden javat. Hogy ez eddig nem így történt a sokszori ígérgetés ellenére sem, szintén nem téma, a kampányforgatókönyv idevágó része valószínűleg már nem tartalmazza az egyébként igen sikeresen alkalmazott, a bombafenyegetéseknél is kevesebb valóságalappal rendelkező elemeket. Hogy őszinte legyek, ez nem baj, sőt, valószínűleg sok magyar ember alszik jobban, mióta nem szembesül nap mint nap azzal, hogy éppen ő, a határon túl rekedt hontalan az, ki a legnagyobb veszélyt jelenti a hirtelen már csak köztársaságként emlegetett Magyarországra. Persze - és ezt nyilván tudják a kampányszervezők is - most nehéz lenne ismét azzal riogatni a választókat, hogy a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági magyarok majd kifosztják az államkasszát, lévén, hogy azt már szép csendesen kipakolták, milliárdok jöttek-mentek és landoltak legtöbbünk számára ismeretlen helyen. Mindeközben szépen apadtak el a leválasztott területrészeken élő nemzetnek szánt támogatások, hiszen az elmúlt négy évben jelentősen csökkent még az ígéretek száma is, a támogatásokról nem is beszélve. Ennél azonban sokkal súlyosabb vétek, hogy a hatalom megtartásához ragaszkodó jelenlegi kormány számlájára írható az a korábban elképzelhetetlen nemzetrombolás, amire a környező országok nacionalista politikusai közösen sem voltak képesek az elmúlt tizenhat évben. Gyurcsány Ferenc kormánya arra sem vette a fáradtságot, hogy a látszatkapcsolatokon kívül érdemben foglalkozzon a határon kívül élőkkel, akik számukra nem többek egy politikai fegyvernél, amelyet elő lehet húzni, ha baj van, ha veszélyeztetve érzik hatalmukat. Szlovákiában ennek a módszeres, magyarellenes politikának már a szakzsargonba átültetett neve is van: a magyar kártya. Az adu ász, ami képes elterelni a figyelmet a valós problémákról, amely alkalmas arra, hogy a gazdasági válság, a külkap- csolatok romlása, az egészségügyben uralkodó áldatlan állapotok kiváltó okaként szerepeljen. Ennek a módszernek az alkalmazását a magyarországi baloldali erők előtt olyan, Európában nem kívánatos politikusok gyakorolták, mint az exkormányfő Vladimir Meciar és a nacionalista pártvezér, Jan Slota. És mily meglepő, e két, szélsőségesen jobboldali politikusnak ezen túlmenően is van rokon vonása Gyurcsány Ferenccel: Moszkva kebelre ölelése, a nagy nehezen lerázott orosz kapcsolat melengetése. Újabb kábellopás Szárliget. Több tíz méter kábelt loptak el kedden este Szárligetnél, ezért a j Budapest-Komárom vasútvonalon lassabban haladtak a szerelvények. A 30- | 40 perces késések mértékét tovább nö- j velte, hogy az árvíz miatt Komárom és J Almásfüzitő között csak egy vágányon j járnak a vonatok. Ebben a térségben | nem ez az első kábellopás, március folyamán már ötször történt ilyen eset. Kanadai befektető érkezik Léva. Kanadai befektető készül a város Génye részében található ipari parkba. Az Alcan cég alumínium feldolgozással foglalkozik, hideg technikával profilokat állít elő, amelyekből ablakok és más nyílászárók készülnek. A több mint 200 munkahelyet teremtő gyár építése a tervek szerint 2006 má- | sodik felében kezdődik, jövőre pedig már a gyártás is megindulhat. Felújítják a zsinagógát Léva. Az idei évben Léva tervei között szerepel, hogy felújítják a rossz állapotban lévő zsinagógát. A legutóbbi restauráció 1984-ben volt, de az akkori munkálatok a mai napig nem fejezték be. A város vezetői pályázatot nyújtottak be, s ha pozitív visszajelzést kapnak, közbeszerzés alapján kiválasztják a legmegfelelőbb céget, és az év végén már meg is kezdődhet a felújítás. A kopt művészet kincsei Párkány. A fáraók után címmel nyílt kiállítás a kopt művészet Egyiptom késő antik és kora bizánci korszaka művészetének kincseiből a párkányi Városi Galériában. A tárlat különlegessége, hogy nemcsak látható, de tapintható is, így a gyengén látók és vakok számára is hozzáférhetővé, élvezhetővé válik. Akár hungarikum is lehetne a magyar sonka Folytatás az 1. oldalról Legtöbbször a húsba juttatott, tömegét növelő páclével kapcsolatban tapasztaltak problémákat, illetve a különböző adalékanyagok, például a szója nagyobb mennyiségével találkoztak. A szlovák termékek minőségében idén sem ment végbe jelentős javulás - véli Menczel Lászlóné és hangsúlyozta azt is: a külföldi termékeknek általában más a hús és páclé tartalma. A szigorú magyar előírások alapján a sonka maximum 25 százaléknyi páclét tartalmazhat, ennél jóval magasabb arány tapasztalható az olcsóbb szlovák áruknál. Nem kizárt, hogy a húsokat egyszerűen beinjekciózzák árusítás előtt, nem füstölik meg őket rendesen és kibontáskor kiderül: íze ugyan nincs, bűze annál inkább. A magyar húsiparosok gond nélkül el tudnák látni a hazai igényeket, A Húsipari Dolgozók Szakszervezete sztrájkkészültséget hirdetett április 24- re, mert több üzemben bár ígérték, nem hajtottak végre semmiféle béremelést. A szervezet sok helyütt taggyűléseket szervez, helyi sztrájkbizottságokat alakítanak a bértárgyalások előmozdítása érdekében. A sztrájk érintheti a pécsi, gyulai, kaposvári, pápai, kapuvári és szegedi húsüzemeket. felmérték a fogyasztói igényeket és minden árkategóriában, kiszerelési formában igyekeznek kiszolgálni a vevőket, a feldolgozók súlyos forintmilli- árdokat költenek a fejlesztésekre, a minőség fokozására, az egészséges termékek előállítására és a nyomonkövethe- tőség biztosítására. Az tény, hogy a vákumcsomagolt, kötözött sonka vagy lapocka tipikusan bizalmi termék, de a Hússzövetség szerint legbiztosabb iránytűként az ár szolgálhat. A sertés felvásárlási ára 280 forint körül mozog, feldolgozva a kilónkénti ár viszont már 600-650 forintra növekszik. Egyesek szerint a bér-rezsiköltségek figyelembevételével az ezer forint alatti termékkel szemben már eleve lehetnek fenntartásaink, de a nem ritka 500 forint körüli ár már határozottan gyanút kell, hogy keltsen a termék minőségével kapcsolatban. Az húsipar mindazonáltal csupán a minőséggel harcolhat, a behozatalt a kereskedelem bonyolítja, ezt pedig lényegében alig vizsgálják. A Hússzövetség bár üdvözli az agrártárca húsvéti húskommandó-akcióját, jóval erősebb, visszatartóbb erejű szankcionálást szorgalmaznának, például egyszer s mindenkorra bezáratnák az erkölcstelen áruházakat, mert a bírságok úgy tűnik nem bizonyulnak hathatós eszköznek. • Szabó Hajnal Esztergom, Bajor Ágost Művelődési Ház (Zöldház) április 18. kedd 19:00 Ingyenes előadás! közreműködésével HÍDLAP EST
