Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)

2006-04-01 / 64. szám

2 HÍDLAP • 2006. április 1., szombat www.esztergom.hu RÖVIDEN Négypárti egyeztetés a mezőgazdaságról (H) A négy parlamenti párt képvise­lője egyetértett abban, hogy a mezőgazdaság hosszú távú fej­lesztése érdekében egységes szempontokat kell alkalmazni az ágazatban. Erről Karakas János az MSZP, Kis Zoltán az SZDSZ, továbbá Kékkői Zoltán a Fidesz és Raskó György az MDF nevé­ben beszélt pénteken, Budapes­ten. A négypárti agráregyeztetést az MDF kezdeményezte. Az egyeztetésen Kékkői Zoltán egy­értelműen állította, hogy a Fi­desznek van önálló agrárprog­ramja, amely az interneten, a párt honlapján olvasható, és ez az ér­vényes. A MAGOSZ által készí­tett agrárprogramot alternatív programnak minősítette. Megjelentek az utolsó közvélemény-kutatások (H) Közel állnak egymáshoz a nagy közvélemény-kutatók választások előtti utolsó felmérései. A legtöbb cég enyhe, hibahatáron belüli, MSZP-előnyt jelez, az SZDSZ a koalíció túlélését biztosíthatja, de még minden változhat a követke­ző napokban. A biztos szavazók körében a Medián és a Gallup is 44-44 százalékot mért a Fidesznél és az MSZP-nél. A Szonda és a Tárki által megkérdezettek 46 százaléka támogatná az MSZP-t, 43 százalékuk a Fideszt. A Political Research 44,7-41,1, a Marketing Centrum 44-43 arányú szocialista előnyt jelzett a héten. Jogsértő döntés? (H) Ismét napirendre vette az Ország- gyűlés mentelmi bizottsága a ko­rábban már leszavazott vagyon- nyilatkozati eljárást Orbán Vik­torral szemben. A bizottság MSZP-s elnöke, Géczi József Alajos a kétórás ülés után közöl­te, hogy a Fidesz elnökének Ci­nege utcai ingatlanával kapcso­latban adatokat kér be, amelyeket öt napon belül kell eljuttatnia a bizottsághoz. Répássy Róbert szerint jogsértő az eljárás ismé­telt napirendre vétele. A fideszes politikus szerint Orbán Viktor va­gyonnyilatkozatában nincs egyet­len olyan pont sem, amely meg­kérdőjelezhető. Bizalom az elnökkel szemben (SK) A legfrissebb közvélemény-kutatá­sok szerint Szlovákia lakosai a köztársasági elnökben, Ivan Gas- provicban bíznak a legjobban, tíz emberből heten őt választották. A második helyen a hadsereg intéz­ménye áll 66 százalékkal, míg a harmadik helyet a városi önkor­mányzatok érdemelték ki, a válasz­adók 53,4 százaléka hisz bennük. Kilenc új bíró (SK) Ivan Gasparovic, köztársasági el­nök tegnap délelőtt kilenc új bírót jelölt ki, négy férfit és öt nőt. Az államfő beszédében kifejtette, hogy a szlovák bírók munkáját mindig sok támadás éri Szlováki­ában és tevékenységüket külföld­ről is nagy figyelemmel kísérik. Az új bíróktól Gasparovic fele­lősségteljes munkát vár, hogy még a látszatát is elkerülje az or­szág annak, hogy nem működik jogállamként. Milyen az ország pontos pénzügyi helyzete? A negyedéves mérleg közlését sürgeti az ellenzéki párt A Fidesz frakcióvezetője pénteken nyílt levelet intézett a miniszterelnökhöz, amiben arra kéri, hogy április 5-ig hozza nyilvánosságra az államháztartás ne­gyedéves mérlegét. Áder János sajtótájékoztatóján bejelentette: nyílt levelében arra is választ vár a kormányfőtől, mennyivel nőtt az államadőság, s mire köl­tötték ezt a pénzt, továbbá, hogy milyen hosszú távú szerződések terhelhetik a következő kormány munkáját, illetve, hogy miért került Magyarország egyre tá­volabb az euró bevezetésétől az utóbbi négy évben. Az ellenzéki politikus a Pénzügy­minisztérium honlapján fellelhető adatokkal indokolta, hogy a kor­mányfőhöz fordul. Ezekben az szere­pel, hogy - az eddigi gyakorlattól el­térően - most április 5-e helyett, áp­rilis 10-én, vagyis az első választási forduló után akarják csak nyilvános­ságra hozni az államháztartás ne­gyedéves mérlegét. A frakcióvezető ugyanakkor úgy vélte: a választópol­gároknak joguk van tudni még a sza­vazás előtt, milyen helyzetben van az ország. „A zökkenőmentes kormány- váltáshoz szükség van egy pontos, trükkök nélküli pénzügyi leltárra, szükség van arra, hogy a választó- polgárok még a választások előtt pontos képet kapjanak az ország va­lós pénzügyi, költségvetési, állam- háztartási helyzetéről” - hangsúlyoz­ta Ader János. Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök a napokban bejelentette, a Fidesz elké­szíti Magyarország negyedéves pénzügyi leltárát a biztonságos kor­mányváltás érdekében, Áder János elmondta: reményeik szerint április 5-ére elkészülnek a munkával, és ak­kor szembesíthetőek lennének a kor­mányzat és a Fidesz adatai. A frak­cióvezető szerint az elmúlt hónapo­kat a leminősítések jellemezték, hi­szen nem volt olyan hitelminősítő in­tézet, amelyik ne értékelte volna rosszabbra Magyarország adósságál­lományát, de a befektetői csoportok bizalma is megrendült hazánk iránt, amit szerinte jól mutat a forint látvá­nyos gyengülése. • Koncz Endre Hatszázalékos hiány Az államháztartás eredményszemlé­letű, vagyis uniós módszertan szerinti hiánya az elmúlt évben a bruttó hazai termék (GDP) 6,1 százalékát tette ki - áll a Brüsszelnek küldött jelentésben. A KSH, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium elkészítette a jelentést az államháztartás helyzetéről és azt pénteken eljuttatta Brüsszelbe. Az államadósság mértékét a Magyar Nemzeti Bank határozta meg, eszerint a kormányzati szektor adóssága 2005-ben a maastrichti kritériumnak számító 60 százalék alatt volt, a bruttó hazai termék 58,4 százalékát érte el. Az ismertetett adatokat az Eurostatnak még jóvá kell hagynia. A jelentésben közöltek szerint a PM úgy látja, hogy az idén az államháztartás uniós mód­szertan szerinti hiánya az eredeti pályá­nak megfelelően alakul. • K. E. Mondják ki, hogy elfogadják Nyilatkozásra bíztat az SZDSZ a választási eredményekről Az SZDSZ kezdeményezi, hogy a parlamenti pártok még április 9-e előtt írjanak alá egy nyilatkozatot, amely­ben vállalják, hogy elfogadják a vá­lasztási eredményeket - közölte a li­berális párt kampányfőnöke pénteken. Horn Gábor közleményében hang­súlyozta: a liberálisok számára elfo­gadhatatlan, hogy az ötödik ország- gyűlési választás kapcsán egyes ma­gyarországi pártok versengve bi­zonygatják itthon és külföldön, Ma­gyarország nem tud lefolytatni egy demokratikus választást, s ellen­őrök, megfigyelők kellenek a csalá­sok megakadályozására. Emlékeztet, hogy a jelenlegi választójogi rend­szer eddig négy alkalommal biztosí­totta a szabad és demokratikus vá­lasztásokat. • -Z.-E. Mikola nem sértett törvényt Mikola István, a Fidesz - MPSZ kor- mányfőhelyettes-jelöltje pénteken a köztévében közölte, hogy semmiféle törvényt nem sértett, amikor a társa­dalombiztosítási befizetéseken sze­replő személyekről beszélt. „Kiszivárogtatásról van szó” - mond­ta Mikola István az újságíró arra vonat­kozó kérdésére, hogy látott-e olyan lis­tát, amelyben a társadalombiztosítási befizetésekről voltak adatok, illetve mi­lyen lista alapján mondta, hogy milliár­dos üzletemberek és bankvezetők mini­málbéren vannak bejelentve. „Semmi­féle törvényt nem sértettem” - hangoz­tatta többször a Fidesz-lista második helyezettje. A kérdésre, hogy egy olyan hivatalban, ahol az adótitkokat őrzik, le­het-e listákat gyártani, illetve kiszivá­rogtatni, azt válaszolta, hogy a kérdés nem ez, hanem az, hogy az egészség- biztosítás miért nem férhet hozzá azok­hoz a befizetési listákhoz, azokhoz az adatokhoz, amelyekből gazdálkodik. „Hozzák nyilvánosságra, jelentsék ki, hogy mindenki, a jómódban élő gazdag emberek is a jövedelmük arányában fi­zetik be a járadékot” - tette hozzá. Mikola István szombaton egy lakos­sági fórumon Budapesten arról beszélt, hogy a megújításra megvan a program­juk, rendet fognak tenni, hiszen - mint mondta - a napokban megnézték a be­fizetési listákat, és kiderült: „milliár­dossá vált bankigazgatók, vállalatveze­tők minimálbéren vannak bejelentkez­ve”. A szaktárca vizsgálatot kezdemé­nyezett az ügyben az APEH-nél. • (palotás) Az OVB elnöke a voksolásról Nem vagyunk 6 millió választási csaló országa Ma Magyarországon túlzottan is a fonákjáról közelítik meg a választások tisztaságával kapcsolatos kérdést - véli az Országos Választási Bizottság elnöke. Szigeti Péter a tegnapi OVB- ülésen elhangzott hozzászólásokra utalva kifejtette: a választások szerep­lői azt feltételezik, mintha 6,17 millió­an választási csalásra készülnének, mintha mindenki rosszhiszemű lenne. Nem ez a helyzet. A tipikus magyar állampolgár jog­követő és nem készül csalásra - hang­súlyozta Szigeti Péter. Az EBESZ megfigyelőinek távolmaradásával kapcsolatban megjegyezte, hogy Ma­gyarországon jogállami demokrácia van, biztosítható a szavazás törvényes lebonyolítása. Az OVB elnöke örven­detesnek nevezte, hogy már mintegy 20-24 ezer delegált részvételét jelez­ték a pártok a szavazatszámláló bi­zottságokban. Megismételte ugyanak­kor, hogy nem lenne helyes a válasz­tási törvény módosítása menet köz­ben, ugyanis nem lehet a jogbiztonság kockáztatása nélkül belenyúlni az 1997 óta érvényes szabályozásba. • (koncz) Az előd váltja az utódot Chmel lesz a szlovák kulturális miniszter Mikulás Dzurinda leváltotta az orra alá sok borsot törő kulturális miniszte­rét. Az előrehozott választásokig Ru­dolf Chmel, Tóth elődje vezeti a tárcát. Frantisek Tóthnak azért kellett tá­voznia posztjáról, mert saját maga és újonnan alapított Nádej nevű pártja népszerűsítése céljával, saját aláírásá­val és a tárca hivatalos fejlécével ellá­tott köszönőlevelet postázott 66 ezer pedagógusnak. Ráadásul a mintegy 700 ezer korona postaköltséget a tár­ca pénzéből fedezte. A kormányfő elképzelhetetlennek tartja, hogy valaki az adófizetők pén­zéből 700 ezer koronát kidobjon az ablakon, önmaga és pártja népszerűsí­tésére költsön két hónappal a válasz­tások előtt. „Ilyen gerinctelenséggel nem találkoztam az elmúlt nyolc év­ben” - indokolta a kulturális minisz­ter menesztését Mikulás Dzurinda. Frantisek Tóth visszautasítja, hogy hibázott volna, szerinte leváltása mö­gött politikai okok húzódnak. A poli­tikával nem hagy fel, júniusban a Nádej színeiben próbál parlamenti mandátumhoz jutni. Mind a koalíciós, mind az ellenzéki politikusok egyetértenek Tóth leváltásá­val. Egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a kormányfőnek nem volt más vá­lasztása, mint megválni a sok gondot okozott miniszterétől. Meglepetést talán csak az keltett, hogy a Mikulás Dzurin­da által menesztett Rudof Chmel, ha rö­vid időre is, de ismét elvállalta a Kultu­rális Minisztérium irányítását. • -z -c A magyar árukat ellenőrzi a Fidesz A Fidesz szegedi munkacsoportja és önkénteseik elkezdték Szegeden a mul­tinacionális áruházak látogatását, hogy megnézzék, milyen körülmények kö­zött árulják és tartják a polcon a hazai termelők áruit; a tapasztalatokat a vá­lasztási kampányt követően hozzák nyilvánosságra - jelentette be Balogh László, a Fidesz országgyűlésiképvise- lő-jelöltje pénteken, szegedi sajtótájé­koztatóján. A politikus szerint a ma­gyar áru hátrányos helyzetben van az idegen helyről származó, vagy a szár­mazást meg nem jelölt áruval szemben a nagyáruházak polcain, miközben a termelők, a szövetkezetek jelentős polcpénzt kénytelenek kifizetni. A fideszes képviselők az Országgyűlés­ben, amikor a kereskedelemmel kap­csolatos törvény módosítása volt napi­renden, kezdeményezték a polcpénz el­törlését; ezt a szaktárca nem támogatta. Sajátos szlovák rekord Ebben a választási ciklusban 14 minisztériumnak már 24 tárcavezetője volt Szlovákiában. Kuriózumnak szá­mít, hogy egy-egy tárca élén három miniszter is kicserélődött és csupán hét reszortot vezet ugyanaz a személy, akit négy éve Mikulás Dzurinda java­solt a bársonyszékbe. A szlovák politikában ilyen lesújtó statisztikával - amely néhány hónap­pal a választási ciklus előtt is módo­sult - még nem találkoztunk. Csütör­tökön Frantisek Tóth miniszteri kar­rierje ért véget. A kormányfő gyenge káderpolitikájának jele, a sors finto­ra, hogy a Tóth után megüresedett bársonyszéki posztot Rudolf Chmel,- a jelenleg menesztett miniszter előd­je örökölte. A miniszterelnök meg­győződése, hogy Chmel jó hatással lesz a minisztérium működésére, és gond nélkül megbirkózik a Szlovák Nemzeti Színház igazgatójának kivá­lasztásával is. A fejhullások érdekessége, hogy az ellenzék keze valójában egyetlen sze­mélycserében sem volt benne. Négy év alatt egyetlen tárcavezetőt sem sikerült menesztenie. „A személycseréket első­sorban a koalíción belüli politikai konfliktusok, másrészt a jogkörök által behatárolt keretek túllépése és az egyes miniszterek ballépései eredmé­nyezték” - mondja Juraj Marusiak po- litológús. Annak ellenére, hogy a má­sodik Dzurinda-kabinet kormányprog­ramja egységesebb, a négy párt (SDKÚ, MKP, KDH és ANO) által tá- mogathatóbb volt, mint a Meciar or- száglása után hatalomra került első Dzurinda-kormányé, a kormánykoalí­ción belüli nagy összetűzéseket nem sikerült elkerülni. Az 1998 utáni tö­mörülésben az MKP, SDK és KDH mellett a baloldal, valamint a SOP is tevékenykedett. „Ez nyilván azzal is összefügghet, hogy a pártprogramok­kal szemben a politikusok vagy a hát­térben húzódott gazdasági csoportok érdekei nagyobb súlyt kaptak” - fogal­maz Mausiak. Ennek ellenére az em­berek kormány iránti bizalma változat­lan, sőt növekedett. Míg 2002-ben minden ötödik szlovákiai állampolgár bizalmát élvezte a Dzurinda-kabinet, jelenleg ez az arány 24 százalék. • 0. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom