Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)

2006-03-11 / 50. szám

www.istergranum.hu 2006. március 11., szombat • HÍDLAP Sikeres összefogás Máriahalomért Folytatás az 1. oldalról Rostás Zoltán szerint a siker kulcsa az összefogás és a sokszínűség. Az egyesület képzett szakembereinek munkája a lakosság támogató közre­működésével válik teljessé. Tavaly természetvédelmi tábort szerveztek a közeli erdőben, melyen a helybéli gyerekek ingyenesen vehettek részt és megismerhették többek között a ma- dárgyűrűzés és a kisemlős-csapdázás fortélyait. A faluvédők nagy gondot fordítanak a hulladékproblémák keze­lésére is. Az egyesület a Hulladék Munkaszövetség által országosan meghirdetett Tájsebészet akcióhoz is csatlakozott, ahol második helyezést ért el. A faluvédők a közelmúltban je­lentős pályázati forrást nyertek Mári- ahalom ifjúsági közösségi terének ki­alakítására. A szakemberek elismertségét bizo­nyítja, hogy az egyesületet felkérték a nemzetközi Interreg III pályázati programban való részvételre, ahol a megújuló energiaforrások kutatási és környezeti nevelésével kapcsolatos feladatokat vállalnak. • Gábor Éva Az erdélyi fejedelem előtt tiszteleg a Felvidék Száz évvel ezelőtt temették újra. Kassán Rákóczi Ferencet és hozzátartozóit Rákóczi Ferenc síremléke a kassai dóm altemplomában Folytatás az 1. oldalról Az ünnepségsorozat első állomása a Szent Erzsébét-székesegyházban törté­nő koszorúzás lesz, ahol Rákóczi és hozzátartozóinak a sírja található. Ab­ban a székesegyházban, amelybe ép­pen azért temették száz évvel ezelőtt a fejedelmet, hogy ne idegen országban nyugodjon. Rákóczi Ferenc porait Wekerle Sándor kormányzása idején hozták Budapestre, majd helyezték örök nyugalomra. A gyászoló tömeg akkor még nem sejthette, hogy a feje­delem és társai alig egy évtizedig nyu­godhatnak csak magyar honban, és kö­szönhetően egy vesztes háborúnak megváltoznak az ország határai. „A magyar történelem kiváló alakjai kö­zül egyedül II. Rákóczi Ferenc hamvai nyugszanak idegen földben, s e ham­vaknak hazaszállítása a nemzetnek is­mételten kifejezett közóhaját képezi” - állt Ferenc József uralkodói leiratában, amelynek záró soraiban e helyzet or­voslására szólította fel az akkor kor­mányzó gróf Tisza Istvánt. Rákóczi Ferencet 1735-ben, édesany­ja Zrínyi Ilona mellé temették el az isz­tambuli galatai jezsuita templomban, ám a 19. században kibontakozott Rákóczi- kultusz miatt, egyre nagyobb mértéket öltött az újratemetés igénye, amelyre vé­gül 1906 októberében került sor. A , Jcu- ruc szabadságharcos” és társainak a hamvaiért öttagú küldöttség utazott és velük együtt magyar földre került gróf Thököly Imre koporsója is. Rákóczit a Szent István-bazilikában ravatalozták fel, majd október 29-én különvonattal szállítottak a Felvidékre. A fejedelem és társainak a temetése méreteiben Kossuthéhoz hasonlítható: zarándokok tömege kísérte el a kuruc szabadság- harcost az „utolsó útjára”, és még a gyászünnepség napján a Kerepesi utat Rákóczi útra, az ebbe torkoló Csömöri utat pedig Thököly útra keresztelték. • Szép Éva Ellenzékbe kényszerülhet az MKP Elmaradt a korábban elkerülhetetlennek ítélt tisztújítás a párton belül Folytatás az 1. oldalról Ez azonban a mai napig nem való­sult meg, mindössze a lévai járás el­nökségének élére választottak új el­nököt, Zachar Pál személyében a múlt hét végén (ebben a járásban a megyei választások során egy MKP-s jelölt sem tudott nyerni -• a szerk.). Az átfogó tisztogatások helyett a ma­gyar párt néhány, országos szinten ed­dig kevésbé ismert politikus csatarend­be állításával próbálkozik. „Több olyan jelölt lesz a listán, akik eddig nem vet­tek részt az élvonalbeli politizálásban. Bennük bízik az MKP vezetése, ugyan­akkor ez korántsem biztos, hogy elég a választók bizalmának visszanyerésére. Amennyiben a megyei választásokon tapasztalt választói kiábrándultság megjelenik a parlamenti választások során is, annak beláthatatlan következ­ményei lesznek” - fogalmazott Duray. A politológusok többsége szintén hasonlóan vélekedik - szerintük sok múlik majd azon, hogy sikerül-e meg­győznie a szavazókat a magyar párt­nak - a részvétel fontosságáról. Amennyiben az MKP hozza a meg­szokott 11-12 százalékot, akkor való­színűleg megkerülhetetlen lesz az új kormány alakításánál is, amennyiben azonban megismétlődik a megyei vá­lasztások kudarca, akkor ellenzékbe kényszerül a magyar képviselet. A szakértők és az MKP politikusai sze­Az MKP országos választási listájának első 30 helyére fele-tele arányban jelöl­nek személyeket a párt országos elnök­sége, illetve az MKP kerületi szervei. Valamennyi megye közül Nyitra megyé­nek lesz a legtöbb, hat jelöltje: Juhász György (Érsekújvári járás), Biró Ágnes (Vágsellyei járás), Szigeti János (Ko­máromi járás), Zachar Pál (Lévai járás), Peczár Károly (Érsekújvári járás), Ladá­nyi Lajos (Nyitrai járás) rint is ebben az esetben rendkívül ne­héz helyzetbe kerülhet a magyar párt és az általa képviselt felvidéki ma­gyarság is, hiszen ellenzékből szinte lehetetlen lesz érvényre juttatni aka­ratukat. Több politológus úgy véli, hogy az elmúlt években - a kézzel fog­ható eredmények ellenére is - a felvi­déki magyar választók egy része radi­kálisabb politikát várt az MKP-tói, amely több esetben is kénytelen volt kompromisszumot kötni a koalíciós partnereivel. Az elemzők ugyanakkor hozzáteszik, hogy a kormányválság kezelése, a korábbinál is több poszt el­nyerése azt sugallhatja a választóknak, hogy az MKP egyre nagyobb súllyal bír a szlovákiai belpolitikában, ez pe­dig elegendő lehet ahhoz, hogy a Ma­gyar Koalíció Pártja jól szerepeljen a júniusi választásokon. • Bjkovics Krisztián / Uj ruhát kapott az Autópálya Rendőrség A védőruházat véd az időjárás viszontagságaitól A december végi nagy havazásban végzett munkájuk során tapasztalták az autópályák rendjének őrei: az egyenru­ha nem alkalmas a szélsőséges időjá­rásban hosszú iideig végzett munkára. A szélsőséges időjárás ellen az ed­digi formaruha nem védett, egy-egy baleset során az intézkedő rendőrök vacogva voltak kénytelenék intézked­ni. A decemberi, súlyos autópálya-bal­esetet követően döntöttek arról, hogy új egyenruhákra van szükség. A gyor­sított pályázati és tervezési eljárás után tegnaptól már új védőruhát hord­hatnak az autópálya-rendőrök. A vé­dőruha termobakancsból, vízhatlan nadrágból és bélelt, szintén vízhatlan kabátból áll - tájékoztatta lapunkat Si­mon Tamás rendőrezredes. Az egész öltözet fényvisszaverő, narancssárga kereszt- és hosszanti irányú csíkozás­sal, illetve a szürke „POLICE”- feliratokat is minden szükséges helyen elhelyezték rajta. A kabát alkalmas a rendőr minden szükséges felszerelési tárgyának - bilincs, rádió, jegyzet­tömb - elhelyezésére, illetve a rang­jelzések, karjelzések és a névtáblák is jól láthatóak rajta. Ezt nyárra a régi láthatósági mellény váltja majd fel. • P. K. Ml A VÉLEMÉNYE? Lapunk annak járt utána, hogy milyen az emberek közérzete a bűnözést tekintve, tudnak-e arról, hogy működik Esztergomban polgárőrség, és ha igen, elégedettek-e a munkájukkal. Maros József (nyugdíjas) Nyolcvanhat évese- sen már nem va- j gyök nyugodt ter- í mészetű, sokszor látom, hogy a fiatalok feldöntö­getnek kukákat, padokat, elhajlít- gatják a közlekedési táblákat. Sajnos a polgárőrök sem tudnak mi kezdeni azzal, ha sok a tisz­tességtelen ember. Czakó Gábor (kérdezőbiztos) Még nem láttam pol- I gárőrt Esztergom- : ban, mert valószínű- I leg polgári ruhában végezték a dolgukat. A rendőrök­kel többé-kevésbé meg vagyok elé­gedve, de szükség lenne a polgár­őrök razziáira is, különösen éjsza­ka, amikor előbújnak a „patká­nyok”, és veszélyessé válik a terep. Major Magdolna (könyvelő) ! Tudom, hogy van í nálunk polgárőrség, és gondolom, hogy i jól végzik a munká­jukat, mert semmi különöset nem hallottam, békés város ez, nagyon szeretek itt élni. Ámbár megnyug­tató lenne, ha egy kicsit többet cirkálnának az utcán, mert ősszel táskákat emeltek le hölgyek vállá­ról, tehát félnivaló időnként még Esztergomban is adódik. Tasnádi Sándor (nyugdíjas) A vandál rosszindu­latúság általában | mindenhol létezik, de soha nem észlel­tem, hogy az embert molesztálnák. A I közbiztonság meg­felelő, érezni, hogy van, aki ügyel a rendre. A rendőrök mellett a polgárőrök is megállják a helyü­ket, stramm „gyerekek”. Csak az időjáráson múlik a rekordárvíz Az elmúlt négy év kormányzati mulasztásai miatt csak a szerencsében bízhatunk A Duna németországi, magasan fek­vő területein a napokban hirtelen me­legedés indult meg, amelyhez eső for­májában még csapadék is társult. Szerencsére az enyhülés azóta meg­állt, és már hó hullik, de ennek hatá­sára is emelkedett a magyarországi részeken a víz szintje. Miközben a Ti­sza mellékfolyóin továbbra is árvízvé­delmi készültség van érvényben, a belvíz is további hektárokat öntött el. Árhullám még nem indult el a Du­nán, de a folyó felsőbb, németországi szakaszán szerdán a reggeli -16 fokról délutánra 2 fokra emelkedett a hőmér­séklet és a csapadék ekkor már eső for­májában hullott. Szerencsére megállt a felmelegedés, de további csapadékra számítanak a meteorológusok Magyar- országon is. A szerdai enyhülés hatásá­ra kis mértékben ugyan, de megemel­kedett a Duna víz szintje, mondta la­punknak Barta Péter, a Környezetvé­delmi és Vízgazdálkodási Kutató Inté­zet (Vituki) szakembere. Egyelőre fel­lélegezhetünk, de a fenyegető árvíz ké­pei egyre határozottabban körvonala­zódnak, mert minden egyes csapadé­kos nap tovább növeli a már amúgy is nagy mennyiségű hókészletet. Jósolni a szakemberek sem mernek és a jelen helyzetben nem is tudnak, az árvizek általános tapasztalatairól a Duna vonatkozásában nem, ám a Ti­szára már kétszer is, 1999-ben és 2001-ben készített a Vituki tudomá­nyos tanulmányokat; Megvizsgálták, hogy az elmúlt évek tiszai árvizei a le­hetséges legnagyobb katasztrófát okozták-e, vagy sem. Az eredmény azt mutatta, hogy lehetnek a Tisza víz­gyűjtő területén még ezeknél is na­gyobb árvizek. A cikkek azért is ké­szültek, hogy felhívják a figyelmet a gátak állapotára. Ennek hatására ké­szült el a Vásárhelyi-terv, ugyanis be­látták, hogy nem bírják a gátakat ad­dig emelni, mint amekkora árvíz - re­álisan számolva - elöntheti a területe­A Tisza mellékfolyóinak áradása miatt 719 kilométeren fenyeget árvíz. Az Or­szágos Katasztrófavédelmi Főigazgató­ság tájékoztatása szerint a belvízzel el­öntött terület nagysága tovább emelke­dett, jelenleg 210 ezer hektár. Össze­sen 132 önkormányzat rendelt el vé­delmi készültséget. két (a Vásárhelyi-tervet a korábbi ígé­retek ellenére máig nem valósított meg sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormány - szerk.) Hogy mi várható a Dunán, azt csak az ismert legnagyobb árvizek tükrében érdemes jósolni. A folyón 1954-ben és 1965- ben volt a két eddigi legnagyobb ár­víz, ezeket közelítette meg a 2002-es. Az 1954-es árvíz idejéből nem marad­tak fönn adatok a hókészletre vonat­kozóan, de a 65-ös esetében közel annyi volt a vízgyűjtőn felhalmozott hó mennyisége, mint most. • G. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom