Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)

2006-03-11 / 50. szám

2 HÍDLAP • 2006. március 11., szombat www.esztergom.hu RÖVIDEN EU-kérdésekről tárgyalt Sólyom ás Chirac (H) Sólyom László köztársasági elnök és Jacques Chirac francia elnök a francia-magyar kapcsolatok törté­netét áttekintve elsősorban európai uniós kérdéseket vitatott meg pénte­ki találkozóján. Az egyórás tárgya­lásról kijövet az Elysée-palota ud­varán a magyar köztársasági elnök igazi baráti beszélgetésnek minősí­tette a francia elnökkel folytatott megbeszélését. Franciaország és Magyarország kapcsolatát már nem a XX. századi eleji klisék határoz­zák meg, mert Magyarország felké­szültsége, irányultsága és a Balkán kapujában található geopolitikai helyzete miatt nagyon fontos straté­giai szerepet játszik a francia külpo­litikában, és ez fordítva is igaz - hangsúlyozta Sólyom László. MDF: azonos jogállást a részmunkaidőnek (H) Az MDF szerint törvényben kelle­ne rögzíteni, hogy a részmunkaidő azonos jogállású a teljes munka­idős foglalkoztatással - mondta Pusztai Erzsébet, az MDF szakpo­litikusa pénteken Budapesten. A demokrata fórum elképzelései sze­rint a dolgozóknak jogában állna kérni a részmunkaidős foglalkozta­tást a tíz főnél több munkavállalót foglalkoztató szervezeteknél - fej­tette ki a politikus. Az MDF java­solja, hogy a részmunkaidőben dolgozók számára legyen azonos a próbaidő, a felmondási idő és a szabadnapok száma a teljes mun­kaidőben foglalkoztatottakéval. Kicsalt kitűzővel jutott Putyin közelébe (H) Semmiféle veszély nem fenyegette az orosz elnök biztonságát Magyar- országon annak ellenére sem, hogy egy illetéktelen személy is hozzáju­tott biztonsági belépőhöz - közölte a kormányszóvivő. Batíz András el­mondta, hogy az illető, egy félig orosz, félig magyar férfi, a Külügy­minisztériumban szerezte a belépőt, de azóta már előzetes letartóztatás­ban van. A férfi, állítása szerint, nagy rajongója Putyin elnöknek és ezért akart az orosz államfő közelé­be kerülni a múlt heti budapesti lá­togatáson - mondta a szóvivő. Hoz­zátette, hogy a Külügyminisztéri­umban már tart a vizsgálat annak ki­derítésére, hogy pontosan milyen körülmények között kapta meg a férfi a biztonsági belépőt. Ügynökgyanú (H) A Havaris Press információi szerint, az ismert közíró, Debreczeni József, aki a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja és a kilencvenes években országgyűlési képviselő is volt a párt színeiben, a titkosszolgá­lat tisztjeként dolgozott a rendszer- váltás előtt, sőt az MDF tagja is a tit­kosszolgálat megbízásából lett. A publicista közleményben utasította el az ügynökvádat, kijelentette, hogy rágalom a Havana Press által pénte­ken nyilvánosságra hozott állítás. Sok gyereket adoptáltak (SK) Három év alatt 168 gyereket adoptál­tak Szlovákiából külföldi családok - áll a legfrissebb kimutatásokban. A legtöbb gyermek Olaszországban ta­lált új otthonra, az adoptáltak átlag- életkora 4,5 év, a legöregebb gyerek 10, míg a legfiatalabb 2 éves volt. Cél: elérni a nyolcmillió választópolgárt / Ader a foglalkoztatásról és az otthonteremtésről 400-450 ezer aktivistára számít a Fidesz A Fidesz mintegy 400-450 ezer ak­tivista közreműködésével elindítja mozgósító kampányát, amellyel a vá­lasztásokig hátralévő 30 napban mind a 8 millió választópolgárt el szeretnék érni - jelentette be Schmitt Pál, az ellenzéki párt alelnöke pénte­ki sajtótájékoztatóján. Mint mondta: a tavaly kezdődött to- borzókörúton 100 ezer önkéntes je­lentkezett, de a mozgósító kampány­ban számítanak all ezer polgári kör 200-250 ezres tagságára, a Fidesz 32 600 fős tagságára, valamint a Fi­desszel szövetséges szervezetek - a Fidelitas, a Lungo Drom, a KDNP, Kisgazda Polgári Egyesület és a Vál­lalkozók Pártja - 90 ezer fős tagságára is. Összességében tehát a Fidesz 400-450 ezer ember aktív közreműkö­désére számít a mozgósító kampány­ban, amelynek célja, hogy mind a 8 WßiW Schmitt Pál millió választópolgárt elérjék, és leg­alább háromnegyed részüket rábírják, hogy el is menjen szavazni - mondta. Hozzátette: nem csak a demokrácia si­kere lenne, de a Fidesz győzelmi esé­lyeinek is kedvezne a magas részvételi Kortárs politikát sürget Orbán A diákhitel összegét emelni kellene, a kamatot csökkenteni Igazi kortárs magyar politikára van szükség, mert mára alig áthidalható szakadék kezd kialakulni a fiatalok és a politika között - jelentette ki csütör­tökön az Országépítő találkozások bu­dapesti fórumán Orbán Viktor, aki több, fiatalokat érintő, konkrét javas­latot is tett a diákhitelre, a pályakez­dők elhelyezkedésének segítésére, a középiskolások pályaválasztására és a külföldön élő magyar tudósok ha­zacsábítására vonatkozóan. A pártvezető hangsúlyozta: „kívá­nom a fiataloknak, hogy kicsit bátrab­ban gondolkodjanak a politikáról, egy-egy lépessel érdemes közelebb jönni, de nekünk is nagy tanulság az a helyzet, ami 16 év után kialakult Ma­gyarországon. hogy a hivatalos politi­ka vagy a politikát hivatalból űzők meg a fiatal nemzedék között egy alig-alig áthidalható szakadék kezd kialakulni”. Hozzátette: emiatt vál­toznia kell a politikának is, „kor- társabb magyar politikára, igazi kor­társ magyar politikára van szükség”. A Fidesz elnöke a Liszt Ferenc tér egyik kávézójában tartott fórumon fi­atalok előtt arról beszélt: 300 ezerről 450 ezer forintra kellene emelni a di­ákhitel maximum felvehető összegét, a kamatok tekintetében pedig vissza kellene térni az előző ciklusban alkal­mazott gyakorlathoz, amely szerint a jegybanki alapkamatot fél százalékkal haladhatja meg a diákhitel kamata. A politikus úgy vélte: a középisko­lások pályaválasztását úgy kell segíte­nie a kulturális konnányzatnak, hogy minden évben közzéteszi, milyen esély van később elhelyezkedni a kü­lönböző egyetemeken szerzett diplo­mákkal. Közölte: a Fidesz kormányra kerülése esetén úgy segítené az okta­tásból kikerülő fiatalok elhelyezkedé­sét, hogy a pályakezdő fiatalokat fog­lalkoztató cégeknek az első két évben nem kellene társadalombiztosítási já­rulékot fizetniük. Orbán Viktor a hall­gatóságból érkezett kérdésre reagálva elmondta: megdöbbent, amikor nemré­giben 17 éves lánva történelem- könyvében az első világháborút lezáró béke és az őszirózsás forradalom témá­jában ugyanazokkal a „rossz marxista klisékkel, osztályharcos elméletekkel, a nemzetközi politikatörténetnek azzal a szovjet típusú érdekből félreértelme­zett változatával” találkozott, mint a rendszerváltás előtt. Hozzátette: ezen a területen komoly teendők vannak, a kö­vetkező kormány oktatáspolitikájának ebből a szempontból „közelebb kell lennie a valósághoz”. • K. E. arány. Kérdésre válaszolva ugyanak­kor leszögezte: a szavazás napján, áp­rilis 9-én nem keresik fel a választó- polgárokat semmilyen formában. Schmitt Pál elmondta: a Változás 2006 mozgósító kampányért személye­sen vállal politikai felelősséget, de mun­káját segíti Pelczné Gáli Ildikó alelnök a női kampánnyal, Kosa Lajos Debrecen polgármestere, Hende Csaba, a polgári körök koordinátora, Kubatov Gábor, a Polgárok Háza igazgatója és Loppert Dániel, a Fidesz ifjúsági tagozatának ve­zetője. A politikus közölte azt is, hogy mind a 176 választókerületben bejelen­tették egyéni jelöltjeiket, s összesen több mint 1 millió 516 ezer ajánlószelvényt gyűjtöttek. Ennyi ajánlószelvényt a de­mokrácia történetében még egyetlen párt sem gyűjtött - tette hozzá, megjegyezve, hogy sajtóhírek szerint az MSZP csak ennek a felét tudta összegyűjteni. • Koncz Endre Hiteltelen a Tárki A Fidesz elnöke szerint a Tárki ku­tatóintézet elveszítette hitelét azt kö-' vetően, hogy az emberek elégedettsé­gét vizsgáló felmérés eredményét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök je­lenlétében mutatta be. Orbán Viktor egy csütörtök esti rádióműsorban úgy fogalmazott: „a Tárkit meg sajnálom, a Tárki egy komoly tekintéllyel ren­delkező cég, az a tény, hogy közös saj­tótájékoztatót kellett tartaniuk a mi­niszterelnökkel, az tönkrevágta a hite­lüket nagyon sok ember szemében”. A foglalkoztatás, az otthonteremtés és a családtámogatás állt Áder János választási gyűlésének középpontjában Miskolcon, csütörtökön este. A Fidesz országgyűlési frakcióvezetője azt mondta: 2002-ben úgy tűnt, hogy szá­mos kérdésben egyetértés van a Fi­desz és az MSZP között, legalábbis a politikai szándékokat tekintve, de az idő ennek ellenkezőjét bizonyította. A politikus külön, kiemelten köszön­tötte a teremben ülő megfigyelőket. Megfogalmazása szerint a Fidesz ren­dezvényei - ellentétben más pártok ren­dezvényeivel - nyitottak, azokra bárki bemehet. „A megfigyelőknek annyit szeretnék mondani, hogy feltett szándé­kom, hogy Fidesz-szavazót faragjak be­lőlük” - mondta Áder János. A Fidesz frakcióvezetőjének beszéde előtt a szer­vezők Gyurcsány Ferenc kormányfőről készült, nem éppen előnyös fotókat vetí­tették a hallgatóságnak, a Fidesz frak­cióvezetője pedig kormánypárti politi­kusok azon televíziós felvételeivel fű­szerezte előadását, amelyben „az ígére­tek szerepeltek”. Az ellenzéki politikus azt mondta: a munkanélküliségi ráta 1998-ban 9,1 százalék volt, 2002-re ez 5,7 százalékra csökkent. Ezzel ellentét­be állította, hogy az MSZP 2002-ben 400 ezer új munkahelyet ígért, de mára az állástalanok száma 436 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 7,5 száza­lékra nőtt. Bírálta a szocialistákat a mi­att is, hogy a jelenlegi kormány lényegé­ben megszüntette a családi-adókedvez­ményt. Jó rendszer volt, nem csak a gaz­dagokat támogatta - tette hozzá. • (vári) Magyar-román együttműködés Magyarország együttműködik Ro­mániával annak érdekében, hogy elő­segítse a szomszédos ország Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatá­nak 2007. január i-ig tartó utolsó sza­kaszát - tartalmazza az a memoran­dum, amelyet pénteken írt alá Buda­pesten A. Daniela Boagiu román és Baráth Etele magyar európai uniós ügyekért felelős miniszter. Erős Európát csak erős kapcsolatokkal lehet építeni, és az EU-csatlakozás utol­só szakaszában különösen fontos, hogy a közös problémák okán együttműködjön a két ország - hangoztatta A. Daniela Boagiu. Hozzátette: az EU-bizottság ál­tal tavaly októberben felvetett 11 proble­matikus pontból kilencet már sikerült az EU-normáknak megfelelően rendezni, így reális esély van arra, hogy a május 19-én nyilvánosságra kerülő jelentés nem tartalmaz majd halasztási klauzulát. Magyarország érdekelt abban, hogy Ro­mánia teljesítse az EU-tagság feltétel­éhez még szükséges társulási kritériu­mokat, köztük a környezetvédelmi elő­írásokat, és rendkívül fontos, hogy az or­szág az EU tagja legyem 2007. január 1-jétől - hangoztatta Baráth Etele. El­mondta: Magyarország érdekelt abban, hogy a magyar kisebbség helyzete stabi­lizálódjon Romániában. • (palotás) Egyre növekvő átlagbérek Tony Blair Szlovákiába látogatott A statisztikai hivatal jelentése sze­rint 9,2 százalékkal növekedtek a bé­rek Szlovákiában és a havi átlagfize­tés 17 274 korona. Figyelembe véve az áremeléseket ez a bérnövekmény valójában 6,3 százalékos reál-bérnö- vekedésnek felel meg. A 16,2 százalé­kos munkanélküliségi ráta viszont to­vábbra is magas. Legnagyobb fizetésekkel a bankok és pénzügyi intézmények alkalmazott­jai büszkélkedhetnek, ebben a szek­torban a havi átlagbér csaknem 35 ezer koronára rúgott. Leggyengébb keresetek a mezőgazdaságban, az er­dőgazdaságokban voltak, az itt alkal­mazottak havi bére alig haladja meg a 13 ezer koronát. Az átlagkereset az építőiparban, a vendéglátóiparban és egészségügyben sem haladta meg a 14 ezer koronát, de az országos átlag alatt kerestek a pedagógusok is. Jelentős ugrást jegyeztek az iparban, az átlag­bér itt elérte a 18 206 koronát. A bérek növekedésével viszont nem volt össz­hangban a munkatermelékenység. Az ok nyilvánvaló - „számos beruházást még nem fejeztek be, de a termelés beindításához már felvettek embere­ket, akiknek munkájuk mögött még nem volt teljesítmény” - mondja Pavol Báláz, a statisztikai hivatal árak­kal foglalkozó részlegének igazgatója. A bérnövekedés mellett a gazdaság is szárnyalt. A tavalyi hatszázalékos hazai össztermék növekedéssel régi­ónkban, Csehországgal együtt a leg­gyorsabban fejlődő ország Szlovákia (Csehországban 6,0, Magyarországon 4,1, Lengyelországban pedig 3,2 szá­zalékos növekedést jegyeztek). A szlovák gazdaság 2005 utolsó három hónapjában reálisan 7,6 százalékkal nagyobb teljesítményt nyújtott, mint előtti egy évvel korábban. Ivan Mik­lós pénzügyminiszter szerint már lát­szik az alagút vége, szerinte 15 év múlva Szlovákia utolérheti az uniót • -z -c A brit kormányfő hivatalos látogatás keretén belül elsőízben járt Szlovákiá­ban. Csütörtökön este érkezett a po­zsonyi repülőtérre, pénteken már to­vább is utazott Csehországba. „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy én vagyok az első brit kormányfő, aki hivatalosan Szlovákiában járt. Örü­lök, hogy erre a látogatásra akkor ke­rült sor, amikor jó kollégám, Mikulás Dzurinda tölti be Szlovákia kormány­fői posztját” - fogalmazott Tony Blair. Elismerően nyilatkozott a szlovák kor­mány által bevezetett reformokról. A választás előtti politikai helyzetet Szlo­vákiában nem akarta kommentálni, azonban hangsúlyozta, hogy Mikulás Dzurindát szövetségesének tekinti. Szerinte fontos megemlíteni, hogy a kormány reformpolitikájával kapcso­latban Szlovákia milyen hosszú utat tett meg az elmúlt években. Tony Blair bár munkáspárti politi­kus, szlovákiai látogatása során nem találkozott Robert Ficoval, a Smer el­nökével. „Blair úr választóvonalat hú­zott a tisztességes, felelősségteljes politizálást folytatók, és spekulálók közé, akiknek fő céljuk, hogy pártvo­nalon jó pontokat szerezzenek. Nagy­ra értékelem nála, hogy egyértelműen megkülönböztette a felelős politizá­lást a populista törekvésektől” - mondta a szlovák kormányfő. Szlovákia uniós csatlakozása óta a brit-szlovák politikai-gazdasági kap­csolatok javultak. A jó viszony kiala­kulásához nagyban hozzájárult az is, hogy Blair és Dzurinda a brüsszeli csúcson felvetődött számos kérdésről hasonlóképpen vélekedtek, és hason­lóan ítélték meg az iraki háborút is. Tony Blair tegnap délelőtt a pozsonyi Comenius Egyetemen tartott előadást Európa jövője és a globalizáció cím­mel. Az egyetemre Mikulás Dzurinda is elkísérte, aki Szlovákia jövőjéről elmél­kedett. Tony Blairt Ivan Gasparovic szlovák államfő is fogadta, ezt követő­en a brit vendég Prágába utazott. • O.F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom