Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)
2006-03-09 / 48. szám
4 HÍDLAP • 2006. március 9., csütörtök www.istergranum.hu A madárvésztől hízna a sertéságazat? Többek szerint tíz százalékkal nőhet a sertéshúseladás Folytatás az 1. oldalról Véleménye szerint az ágazat jövőjét az olyan állategészségügyi katasztrófák mellett, mint a kergemarha kór vagy a madárinfluenza terjedése, kedvezően befolyásolja a világszerte növekvő húsigény is. A sertéstenyésztők legrosz- szabb két éve az utóbbi időben 2003-2004 volt, ekkor óriási veszteség, mintegy 15-20 milliárd forintnyi kár érte a gazdákat, sokan fel is hagytak vállalkozásukkal. Stabilizálódás, illetve némi javulás tavaly és idén állhat be, de korántsem akkora mértékben, ahogyan azt a terméktanács jósolja. Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke cáfolta azt az információt, miszerint ma kilónként 285-295 forintos áron lehetne eladni a jó minőségű hízókat. A legmagasabb jelenlegi felvásárlói ár 280 forint, ami nemhogy javuló tendenciát mutat, hanem további, 5-10 forintos csökkenés várható, az biztos, hogy az állatállomány százezres bővülése nem reális - véli Sákán. Szomorú, hogy a magyar sertéspiacon már minden harmadik állat importból származik, az olcsó lengyel hús várhatóan jelentősen leszorítja az árakat. A sertéságazat ahelyett, hogy meggazdagodna a baromfitenyésztők kárán, úgy tűnik inkább felsorakozik melléjük. Az tény, hogy az agrártárca pályázati úton 1800 forint nemzeti támogatást nyújt minden hízó után, ezt a pénzt azonban utófinanszírozással, késve kapják kézhez a tenyésztők. Bíztató viszont, hogy a sertésszövetség segítségét kérték egy átfogó, nemzeti sertésprogram kidolgozásához és koordinálásához, ami két- három hónap múlva elkészülhet és nemcsak ez évre adhat Mivel a vírus hazai megjelenése óta 15-20 százalékkal csökkent a baromfihús iránti kereslet és 5-6 százalékkal estek az árak, a terméktanács bejelentette, hogy a tároláshoz, készletfinanszírozáshoz összesen félmilliárd forint központi támogatást kérnek. Az ágazat továbbá szeretné elérni, hogy az állam ne csupán a kiirtás költségeit fedezze, hanem a túltartásból, minőségromlásból adódó kiesést is. A tenyésztők bizakodnak, de az állomány jelentősen lecsökkent fogódzókat az ágazat jövőjével kapcsolatban, hanem nagyon fontos szerepet játszik majd a 2007-től érkező uniós támogatások hatékony elosztásában, a célkitűzések, irányvonalak tisztázásában is. • Szabó Hajnal L A P ( $ Z ) É L Óvári. Drága mulatság Kisebb államot ígér az SZDSZ - ha jól értjük üzenetüket, minél többen választják őket, annál kisebbet. Tekintve, hogy már négy éve is előhozakodtak ezzel, a téma néhány sort föltétien megérdemel. Szögezzük le: jóhiszeműek lévén álmunkban sem gondoljuk, hogy a párt földrajzi értelemben véve szeretné összébbzsugorítani a magyar államot; ami pedig a politikai súlyunkat illeti, az uniós csatlakozás bizonyos értelemben gyámság alá helyezett minden tagországot. Továbbmenve: azt még kénytelen-kelletlen elfogadja az ember, hogy az úgynevezett rendszerváltozással egyén és társadalom viszonya alaposan megváltozott. Pechünkre a „gondoskodó állam” még a fejlett nyugati demokráciákban is épp mostanában tűnik el, és - pártállástól függetlenül - mindenki egyetért abban, hogy nagyobb egyéni kezdeményezőkészség, felelősségvállalás nélkül az emberek boldogulása elképzelhetetlen. Az is igaz, hogy ismert okok miatt - lásd szocializmus és „vívmányai” - nálunk a civil érdekérvényesítő képesség ki sem fejlődhetett. (A nómenklatúra meglehetősen sajátos sikeremberei természetesen nem tartoznak ide...) Am nemcsak ez a baj. Vizsgáljuk meg, vajon a kisebb állam jelent-e egyúttal olcsóbb államot? Vegyük sorra: „állam bácsi” kivonul az oktatásból, az egészségügyből, a társadalombiztosításból; az állam a legrosszabb gazda álságos jelszavával lassan mindent privatizálnak. A kultúrát is piacosítják, és tessék csak megnézni, hogyan tartják anyagi eszközökkel politikai függőségben a közintézményeket, például a Magyar Rádiót. Leegyszerűsítve fogalmazhatunk úgy, hogy az állam egyre kevesebbet oszt ki a társadalomnak abból a pénzből, amit attól beszed. Sőt. Ismerjük a tényeket: a balliberális kormány több tucatszor emelt adót az utóbbi években (újakat is bevezetett), sosemvolt járulékokat és illetékeket talált ki. Hab a tortán, hogy eközben - fogadkozása ellenére - az állami bürokrácia lényegében nem változott. Hacsak nem nőtt: az egyre csökkenő mértékű állami támogatásokat hatalmas számú apparátcsik felügyeli, és kíméletlenül behajtják a kisember - akár önhibáján kívüli - tartozását. Nehéz elképzelni, hogy a most - remélhetőleg már csak pár hétig - országló hatalom, négy éve tartó ámokfutása után bármit önként kienged a kezéből, amit ilyen-olyan eszközökkel megszerzett. Márpedig, ha a végletekig kizsigerelt kisember ezután is ugyanannyi adót, járulékot, egyebeket fizet, mint eddig, számára az állam minden szómágia ellenére lényegét tekintve fikarcnyit se változik. Nem lesz az bizony se olcsóbb, se kisebb - legföljebb, mint láttuk, a polgáraival törődik egyre kevesebbet. Erdőlátogatási tilalom Bajna-SÜttŐ. A Pilisi Parkerő Bajnai Erdészete, valamint a HM Budapesti Erődgazdaság Süttői Erdészete látogatási korlátozást vezetett be üzemi területén és a hullott szarvas agancs gyűjtését is megtiltotta. Április 30-ig az erdőterületen csak a személyzet és engedéllyel rendelkező személyek tartózkodhatnak. Ekho: negatív visszhang és csőd A gyakorlatban nem működik a kormány közteherviselési törvénye Folytatás az 1. oldalról A harmincöt százalékos járulékbefizetésért cserébe most a dolgozó semmilyen szolgáltatást nem kap, nem mehet GYES-re, nem kap táppénzt, és a nyugdíjalapba is csak a járulék fele számít bele. A politikus szerint ilyen előnytelen feltételeket nem szabadna ráerőszakolni az emberekre. Véleménye szerint a megoldást az jelenthetné, ha kettébontanák az adó és a járulékfizetést. így mindenki befizetné a jövedelme utáni adót, illetve a minimálbér alapján kiszámított járulékokat, és önkéntes alapon többet is befizethetne a kívánt szolgáltatások alapján, hasonlóan, ahogy ez a vállalkozói szférában működik. Tehát egy fiatal nő választhatná azt, hogy GYES-t kapjon a befizetett járulékai után, az idősebbek pedig a nyugdíjalapba való teljes beszámítást kérhetnék, vagy táppénzre lehetne félretenni. így az egész rendszer a sokszor emlegetett és kívánatos öngondoskodás felé tolódna, ahelyett, hogy egy előnytelen helyzetet kényszerítene rá az ilyen típusú munkavállalókra. • -cs -a Törvénybe iktatott kizsákmányolás A termelők nyílt levélben követelik a bortörvény módosítását Folytatás az 1. oldalról A hosszadalmas viták ellenére az ügyben egyelőre nem látszik előrelépés. Ahogy azt korábban lapunknak több borász kifejtette: az AMC alapvetően alkalmatlan a pénz - évi mintegy másfél milliárd forint - hatékony kezelésére, elsősorban azért, mert a szervezet általában élelmiszer- és nem bor- marketinggel foglalkozik, azzal sem túl sikeresen. Ahogy azt Dékány András, az FVM szóvivője kifejtette, a központ csupán stratégiai irányítóként vesz részt a folyamatban, és hamarosan felállítanak egy szakértőkből álló bizottságot is a források igazságos folyósításának érdekében. Dékány hangsúlyozta, hogy állami bevételről lévén szó az uniós szabályoknak mondana ellent, ha a pénzt közvetlenül egy civil szervezet, ez esetben a Bormarketing Kht. kapná. A borászok viszont már azzal sem értenek egyet, hogy a jövedéki adó januári eltörlésével egy új adónemet hoztak létre, ami ugyanúgy az államhoz folyik be, ráadásul nem utólag, hanem előre kell befizetni. Szeretnék, ha az összeget a kht. kezelné és 60-40 százalék arányban reklámra, illetve minőségellenőrzésre fordítódna. Különösen azt sérelmezik, hogy ha ebben a formában lehetetlen visszaosztani a befolyt összeget, miért nem kérelmezte a tárca az uniónál a kht. engedélyeztetését. A Magyar Független Bortermelők Szövetsége (Vindependent) megunta az egy helyben topogást és nyílt levelet írt Gráf Józsefnek. Ennek általában kifogásolják az agrártárca és a kormány munkájának hatékonyságát és azt vetítik előre: a magyar termékek előbb-utóbb nemcsak a világ, hanem a hazai piacról is kiszorulnak. A nyílt levélben a borászok követelik a bortörvény azonnali módosítását, olyan módon, hogy az eladások után befolyt forgalomba hozatali járulék ne állami támogatásként, hanem a kijelölt célokra felhasználható keretként működjön, melynek kezelését a Bormarketing Kht. kell, hogy végezze, az ebből finanszírozott minőségellenőrzés pedig az OBI-ban és akkreditált laboratóriumokban folyjon. Kérdésünkkel megkerestük a szaktárcát is, de a minisztérium részéről lapzártánkig nem érkezett válasz. • Sz.H. Elkerülhetetlen a rekordárvíz? A szakértők szerint egyre nagyobb a veszélye a hirtelen olvadásnak Nem a nyakáig ér a talajvízi Csak már megint leitta magát! Folytatás az 1. oldalról Ez jelenleg hatvan százalékkal több, mint az átlag, bár továbbra is jelentősen elmarad a maximum értéktől, amely 23-25 köbkilométer - tudta meg lapunk Barta Pétertől. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (Vituki) szakembere elmondta, hogy bár a következő napokban ismét jelentős mennyiségű csapadék várható, a hirtelen felmelegedés még várat magára. Ennek köszönhetően a hegyekben az elkövetkező napokban még biztosan nem kezdődik meg az olvadás, ezért várhatóan a Duna és a többi folyó vízállása sem változik jelentősen. A szakemberek többsége ugyanakkor úgy véli, hogy a tavasz már nem sokáig várat Megindult a folyók áradás A hétvégi csapadék hatására a Tisza mellékfolyóin áradás indult meg, a Krasznán és a Hortobágy-Berettyón II. fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el, Gyomaendrődnél a készültség a legmagasabb fokot is megközelítette. A belvíz helyzet is rosszabb lett, az elöntések miatt további három embert kellett kitelepíteni, így most már 130 embernek kellett elhagynia lakhelyét. magára, és egyre valószínűbbnek tűnik, hogy hirtelen melegszik majd a hőmérséklet, aminek súlyos következményei lehetnek. Az árvíz szempontjából ez további rizikófaktor, de ha nem csapadékkal jön az enyhülés, magas vízállásokkal levonulhat a felhalmozódott hó. A belvízhelyzet is romlott, országosan 203 ezer hektárt érint a probléma, és Komárom-Esztergom megyében is közel negyven hektárral több földet borít - egyelőre - hó. Maller László a megyei falugazdász iroda vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy 278 hektár vetett szántó, 446 vetetlen terület, a kertekkel és legelőkkel együtt 1042 hektárt érint a probléma. Az előrejelzés szerint további csapadék érkezik, így a helyzet tovább romolhat, országosan akár további 250 hektárt is elönthet a víz. • Gál Kata
