Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)
2006-03-28 / 60. szám
HIDLAP • 2006. március 28., kedd www.istergranum.hu Az orgonakészítőkre is fütyül az unió Brüsszel júliustól betiltaná az egyházi hangszerek készítését Olasz alma a Felvidékről Több külföldi befektető is nagy üzletet lát a gyümölcstermesztésben Folytatás az 1. oldalról Az egykor Európa-szerte híres magyar cég feltámadásának azonban gátat vethet egy újabb átgondolatlan, eredetileg veszélyes anyagokat tartalmazó, elektromos termékekre vonatkozó uniós direktíva. Máris több ország orgonakészítő szövetségének tagsága tiltakozik az ellen, hogy erre a különleges hangszerre is érvényes legyen a brüsszeli tiltás. A júliusban életbe lépő uniós szabályozás értelmében ugyanis valamennyi szórakoztatóelektronikai termék ólom-, higany-, illetve kadmiumtartalma nem haladhatja meg a 0,1 százalékot. Mivel a hagyományos orgonák sípjait ma már elektromos árammal előállított levegővel szólaltatják meg, így a templomi hangszerek is az irányelv hatálya alá tartoznak. Részleges napfogyatkozásnak lehetünk szemtanúi szerdán, amelyet táv- csövön több régióbeli település iskolájából is nyomon lehet majd követni. A Hold eltakaija a Nap egy részét jövő szerdán, legalábbis Magyarországról ez lesz látható, ugyanis egy sávban - Afrikában, az Égei-tengeren, Törökországban, Oroszországban - teljes napfogyatkozás lesz. Magyarországon 56-64 százalékban kerül takarásba a Nap dél és kettő óra között. Az égi jelenség megfigyelésére távcsöves bemutatókat szerA problémát éppen az jelenti, hogy az orgonasípokban az egyik legfontosabb alapanyagul szolgáló ólom aránya akár az ötven százalékot is elérheti. A jogalkotók vélhetőleg tisztában voltak a közösségi szabályozás végrehajthatatlanságával, ezért rögtön engedményeket is megfogalmaztak. Eszerint a már használatban lévő orgonákra nem vonatkozik a rendelkezés, új orgonák esetében pedig kérvényezni lehet az uniós szabályozás alóli mentességet. Baráti István, orgonaművész, az esztergomi Bazilika karnagya mély felháborodásának adott hangot a hír hallatán. „Ez a norma nem normális!” - fogalmazott tömören, és kifejtette, hogy értelmetlen és hiábavaló szabályozásról van szó, hiszen annak betartása esetén nemcsak egy iparág, hanem vele együtt vez a Magyar Csillagászati Egyesület, csoportokat várnak Budapesten a Polaris Csillagvizsgálóba, de számos vidéki iskolában is lehetősége nyílik az érdeklődőknek megfigyelni a jelenséget, így a dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskolába, az esztergomi Bottyán János Műszaki Szakközépiskolába, a kisbéri Általános Iskolába, vagy a szentendrei Református Gimnáziumba is ellátogathatnak március 29-én azok, akik kíváncsiak a részleges napfogyatkozásra. • G. K. egy, az európai keresztény kultúrkör egyházi liturgiájában és a világi zene- művészetben is igen jelentős művészeti ág szűnne meg, ami elképzelhetetlen. Baráti István elmondta, hogy az orgonasípok az ón és az ólom ötvözetéből készülnek, de az átlagos ólomtartalom a statikai szilárdság miatt mindössze 10- 20 százalékra tehető. Ennek ellenére még nem volt arra példa, hogy bárkinek maradandó egészségkárosodást okozott volna a hangszerből kiáramló levegő. Mint mondta, ő maga is több mint ötven éve napi rendszerességgel játszik orgonán, és szerencsére jó egészségnek örvend. Az orgonaművész szerint jobban tenné az Európai Unió, ha inkább a génkezelt élelmiszerek betiltásán fáradozna a templomi hangszer helyett. • Gábor Éva Elütötte a barátnőjét Pásztó. Vasárnap szállítottak kórházba egy nőt a Nógrád megyei Pásztón, akit barátja megvert, majd az autójával tolatás közben elütötte. A férfi erősen ittas állapotban támadt barátnőjére. Mentőautót nyert a tűzoltóság Nyergesújfalu. A nyergesi tűzoltóság a jövőben egy országúti gyorsbeavatkozó műszaki mentőautóhoz jut. A 80 millió forint értékű jármű beszerzéséhez szükséges 20 százalékos önrészt a szervezet és a város közösen biztosítja. Folytatás az 1. oldalról „A gyümölcsöket egyelőre felvásárlóknak adjuk majd el, de a későbbiekben, körülbelül két év múlva egy feldolgozó üzemet is szeretnénk kialakítani.” Zalaba polgármestere Michalian Etelka örül a beruházásnak. „Az olasz cég a volt szőlőhegyen 25 hektárnyi területet vásárolt meg, és az azzal szemben található, hasonló nagyságú földet is megvette. Zalaba egyik elhagyott öreg háza is a tulajdonukba került, itt irodát alakítanak ki.” A falu vezetője főleg munkalehetőséget vár a beruházástól: „Az Agrislov már most is alkalmaz néhány helybelit és a környéken lévő települések lakói szintén érdeklődnek a munkalehetőség iránt.”. Michalian Etelka a fentiek mellett nagyobb forgalmat, területFolytatás az 1. oldalról Pozitív döntés esetén a pénz folyósítása után azonnal megkezdenék a munkálatokat. Klányi Sándor elmondta továbbá, hogy a képviselő-testület a mai ülésén beszámolókat hallgat meg. Jelen lesz a számlavezető bankjuk, az OTP képviselője is, aki az elmúlt időszak eredményein kívül a jövőbeni pénzügyi lerendezési fejlesztéseket remél a gyümölcsös beindulásától, és elmondása szerint a régió más településén, így például Szalka és Kiskeszi között is szeretne gyümölcsöst kialakítani az olasz befektető. • -p -a hetőségeket is vázolja a testületnek. A képviselők meghallgatják majd a háziorvos, Bús János, valamint a gyermek- orvos, Kéninger Anna és a védőnő beszámolóját. Ezt követően a jegyző tart előadást a hatósági munkákról, valamint a Lencsehegyi Szénbányák Kft. egykori telephelye iránt érdeklődő beruházók kérvényeit tárgyalják meg. • G. É. Az idén sem marad el a gyapjaslepke-invázió Félhomály holnap délben A térségben is nyomon követhető lesz a részleges napfogyatkozás Befektetőre vár a lencsehegyi bánya Több beruházó is érdeklődik az egykori szénbánya iránt Kesztölcön L A P ( S Z ) É L Benkő Gábor Kérem, tisztelettel! A múlt éten összeurópai futballtalálkozó volt Budapesten. A magyar fővárosban gyűlt össze az UEFA apraja-nagyja, és ez azért is nagy szó, mert nem olyan régen a kongresszus megrendezése is kétségessé vált a magyar labdarúgás felső szintjeit sújtó botrányok miatt. Aztán a hullámok lecsillapodtak. Lett elnöke, elnöksége az MLSZ-nek, és - igaz, meglehetősen furcsán - választottak szövetségi kapitányt (Bozsik Pétert) is az illetékesek, ráadásul bonuszként a konfrontálódás nagymesterét, Détári Lajost is odaültették a válogatott kispadjára. Más kérdés, hogy Döme újságíróktól tudta meg, micsoda megtiszteltetés érte... Üsse kő. Ilyen apróságokon most akkor is lépjünk túl, ha tudjuk: jobb helyeken szertárost sem választanak ilyen hányavetiséggel, mint nálunk szövetségi kapitányt. Az UEFA tisztviselői legalább nyugalmas időszakban érkeztek Budapestre, s láthatták, hogy rendezvényszervezésben tényleg jók vagyunk. A körítés pazar volt, a szendvicsek jól fogytak, az előre lefőzött kávéra sem panaszkodott senki, így hát a kétnapos konferencia végén elégedetten nyilatkozott boldog-boldogtalan. Mi több, a 2012-es Európa- bajnokság kapcsán végre hazai pályán lobbizhattak a magyar és horvát futballvezérek európai kollégáiknál a pályázatuk sikerének érdekében. Az UEFA végrehajtó bizottsága decemberben dönt arról, hogy az olasz, az ukrán-lengyel vagy a magyar-horvát kandidálás kapja meg a lehetőséget a hat év múlva esedékes Eb-rendezésre. A Kongresszusi Központban az UEFA delegáltjai - miután módosítottak a szervezet alapszabályán, illetve végighallgatták a gazdasági beszámolókat - az erre az alkalomra felállított standokon megcsodálhatták a három pályázó bemutatkozását. Egybehangzó állítások, újságcikkek, televíziós híradások, valamint internetes és teletextes beszámolók szerint a magyar-horvát stand nyerte el leginkább tetszését a küldötteknek. A legjobb az egészben, hogy nem véletlenül. A lengyelek az ukránokkal karöltve szemtengelyferdülést előidéző szín kavalkádra, és értehetet- len futurisztikus kreációkra helyezték a hangsúlyt, az olaszok nem tudni, mire. Mi bezzeg felállítottunk egy tizenegyes-rúgó szimulátort, amelynél akkora sor kígyózott, mint hat-hét éve a BS-nél egy-egy Zámbó Jimmy-koncert előtt. Még az UEFA elnöke, Lennart Johansson is odalépett a labda mögé, és belerúgott egy jó nagyot. Egyébként tényleg beleadott apait, anyait, mert ő volt az egyetlen, aki a játék fizikáját meghazudtolva képes volt fölé lőni a lasztit. Két nap kongresszusozás, két nap szendvicsevés, hátlapogatás, lobbizás és büntetőrúgás után kijelenhetjük: valami jó már történt a magyar labdarúgással ebben az évben is. Hurrá. Csak decemberig az illetékesek ne rontsanak már többet a futballunk imidzsén! Bírják ki valahogy. Kérem, tisztelettel! Szinte lehetetlen védekezni az erdőiket letaroló kártevők ellen Folytatás az 1. oldalról Vaspöri Ferenc, az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁÉSZ) Veszprémi Igazgatóságának vezetője lapunknak elmondta, hogy olyan kártevőről van szó, amely Szibériától egészen Európa nyugati partjaiig tenyészik, de Észak-Afrika erdőségeiben is komoly károkat okoz. Magyarországon, főleg a cser- és a tölgyerdőkben, aszályos évek után körülbelül 8-10 évenként végez hatalmas pusztításokat, alig két hét alatt teljesen letarolja a fák leveleit. A gyapjaslepke hernyójának testét szőr borítja, és kifejlődése után egy olyan selyemszerű 20-30 centiméteres fonallal is rendelkezik, amelyet vitorlaként használva akár 50 - 60 kilométerre is képes „elrepülni”. A lepkék a petéket a fák törzsére rakják, ezekből áprilisra kikelnek a lárvák, amelyek a fák koronája felé másznak. Miután felfalták a teljes lombkoronát, újabb terület felé veszik az irányt mindaddig, amíg június közepén kezdetét nem veszi az úgynevezett bábnyugalom. Magyarországon a legnagyobb mértékű fertőzés Veszprém-, Heves-, Nógrád-, Borsod-me- gyében, valamint a Bükkben tapasztalható, összesen 206 ezer hektár terület fertőzött. Közepes és erős mértékű tarrágás jelenleg 65-75 ezer hektáros területen tapasztalható. A fertőzés terjedésével kapcsolatban Vaspöri Ferenc elmondta, hogy délnyugatról északkelet felé vonulnak a lepkék: „2004-ben a Balaton partján, a Dél-Bakonyban kezdődött a tömeges szaporodás, és az invázió A gyapjaslepkét a XIX. században egy francia fényképész hurcolta be Amerikába, selyemtermelés céljából. A kártevők azóta elszaporodtak, és hatalmas mértékű pusztításokat végeznek a kontinens erdőségeiben, mert nincs természetes ellenségük. A gyapjaslepke a cser- és a tölgyerdőkön kívül megél a gyümölcsfajokon és a díszfákon is, és akár a fű is szolgálhat számára táplálékul. az idei évre eléri a Pilist és a Bükköt is. Komárom-Esztergom megyében majdnem 15 ezer hektárnyi terület fertőzött, ebből háromezer közepesen, 2600 pedig erősen.” Környékünkön a Pilis és a Vértes erdei vannak kitéve a veszélynek, de még invázióra nem kell számítani. Egyelőre a természetes védekezésen kívül más ellenszer nemigen van a lepkék és lárváik ellen, mert az állam sok esetben nem nyújt anyagi támogatást a megelőzésre. Vaspöri elmondása szerint a gyapjaslepke természetes ellenségei közé sorolható a fürkészlégy, illetve darázs, az arany bábrabló, a kakukk, az egér és még a béka is. Ezek az állatok különbözőképpen pusztítják el a kártevőket: a fürkészlégy például belepetézik a hernyóba, majd ott kifejlődve felfalja. A dolog szépséghibája, hogy a gyapjas- lepke természetes ellenségeinek számító fajok állománya folyamatosan csökken, a fürkészdarázs például már évtizedek óta nem fordult elő Magyarországon. A vegyszeres védekezés üdülőhelyek, falvak környékén, fiatal vagy gyenge erdőben szükséges. A permetezésre a hernyók kikelése után négy-hat héttel kerül sor. A vegyszer ilyenkor már megtapad a lombokon, és a felfalt levéllel együtt bejut a hernyó testébe, ott felszívódva pedig megakadályozza a kitinképződést. Ez azért fontos, mert a gyapjas- lepke évente négy-ötször vedlik és e nélkül az anyag nélkül erre nem képes, így elpusztul. Ez a módszer azonban drága: egy hektár permetezése 11-12 ezer forintba kerül, az idén 240 millió forint állami támogatás van elkülönítve erre a célra. A Pilisi Parkerdő Bajnai Erdészetének a vezetője, Áprili Róbert a Híd- lapnak elmondta, hogy nem védekeznek a gyapjaslepkék ellen, mert ehhez nincs meg a szükséges anyagi keretük. „Ha a hernyók már mindent megettek, egy idő után úgyis elpusztulnak, az erdő pedig ezután is képes újjáéledni” - fűzte hozzá Árpili. • (szép)
