Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)
2006-03-16 / 52. szám
4 HÍDLAP • 2006. március 16., csütörtök www.istergranum.hu Miért utaztatják a magyar zöldséget Európában? A hiányos szabályozásnak is az őstermelők isszák meg a levét Folytatás az 1. oldalról Az ellenőrzés, szabályozás változásai miatt ma szinte bárki árulhatja termékeit a nagybani piacokon, ahol a régi szigorú ellenőrzést szúrópróbaszerű vizsgálatok váltották fel. Itt megjelennek, majd nyomtalanul eltűnnek egyes termelők, tanúsítványuk, engedélyük gyakran hamis adatokat tartalmaz. A tőlük vásárló kereskedők pedig hatósági jogok híján nem ellenőrizhetik személyazonosságukat, kénytelenek „elhinni” az ám származási adatait. Ezért a legjobb út talán az, ha egy kereskedés állandó beszállítókkal dolgozik, akiket ismer, akik jelentős bevételi forrásukat kockáztatják, ha rohadt, kifogásolható árat szállítanak. Az áruházláncok akciós dömpingáru-kínálatában viszont a legkülönbözőbb pocsék árak keringenek. Szembetűnő, hogy a hipermarketeket sokszor a külföldi áratöbbség jellemzi, ami nem mindig tudatos döntés eredménye. A hazai kistermelők ugyanis nehezen tudják teljesíteni a heteken át történő folyamatos szállítás elvárását. A mennyiség fokozását sokan úgy próbálják elérni, hogy hazai magból nem Magyarországon, hanem például spanyol földön termesztik a paprikát, ahol évente kétszer is beérik a termés, nem kell fűteni az üvegházakat, és még szállítással együtt is megéri később itthon értékesíteni. Kérdés, hogy ez a paprika spanyol avagy magyar zöldség? Nem beszélve arról, hogy bevett gyakorlat az átcímkézés és újracsomagolás, a belső határokon pedig már nincs ellenőrzés. Az egyik legnagyobb esztergomi zöldség-gyümölcs kereskedő lapunknak elmondta: kizárólag magyar zöldséget árul, évek óta ugyanazoktól az őstermelőktől vásárol, így tudja garantálni az ára minőségét. Az áruházláncokban kínált termékekről igencsak lehangoló véleménye van. Szerinte nemcsak gusztustalan a nap mint nap összeturkált halmok, összefogdosott zöldségek-gyü- mölcsök látványa, de sokszor árban sincs semmi különbség a hipermarketek és a kiskeredők kínálata között. Utóbbi üzleteknek viszont megvan az az előnye, hogy az áras és a termelő egyaránt j számonkérhető, az üzletek elemi érdeke a megfelelő minőség biztosítása, és nem nyomkodják meg előttünk még ezren a sérülékeny paradicsomokat. Ma egy nagy uniós piac létezik, ahol viszont ki kell vívnia megfelelő helyét a | magyar árunak, ehhez nem kis állami támogatásra lenne szükségük a termelőknek. A felzárkózáshoz pedig Lux Róbert, a Zöldség Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szervezet főtitkárának véleménye szerint némileg „barátságosabb” szabályok kellenek, hatékony marketing és érdekképviselet. Az utóbbi pár évben 30-40 százalékkal csökkent a zöldség-gyümölcs kiskereskedések száma, egyre több termelő számolja fel gyümölcsösét, fóliáit. • Sz.H. Botrány: Rákóczi nevét szlovákositottak A fejedelmet a nyelvtörvény értelmében Frantisek Rákodnak hívják Folytatás az 1. oldalról Ez azt jelenti, hogy a magyar történelmi személyek nevét is bizonyos egyszerűsítésekkel, illetve fonetikusan kell írni. így például Bercsényiből Bercéni, Zichyből Zici és Rákócziból Rákod lesz. A nem szlovák és nem szlovákiai női neveket továbbra is szlovákosítják, ami annyit tesz, hogy az adott vezetéknevet a szokásos ová- végződéssel látják el. Gál Gábor (MKP), a pozsonyi parlament alkotmányjogi bizottságának tagja a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatosan elmondta: a törvény módosítását már többen és többször is indítványozták, de úgy néz ki, hogy a magyar szakértők bevonása nélkül született szlovák nyelvtörvényt senki nem tudja megmásítani. Legutóbb körülbelül két évvel ezelőtt éppen a HZDS részéről született egy olyan javaslat, hogy a külföldi női nevek mellől elhagyható legyen az ová-végződés, de ezt a kezdeményezést is elutasították. Tehát ebből is látható, hogy milyen rugalmatlanul kezelt kérdésről van szó. Az alkotmányjogász korábbi személyes tapasztalaiból is említett egy példát, mely szerint ő maga sem tudta beazonosítani Verbőczy Istvánt, amikor Stefan Vrbovecként került szóba. Ez esetben ugyanis az eredeti vezetéknév helyett önkényesen Verbőc helységnév szlovákosított nevét használták. y 5 o Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke lapunknak kifejtette, hogy ez a kérdés már régi keletű, még a múlt század 50-es, 60-as éveiből származik. Mivel Szlovákiában nem létezik úgynevezett név-védelem, ezért a történelmi személyiségek nevét sem védi semmi és senki. Egyébként ha II. Rákóczi Ferenc feléledne, anyakönyvével biztosan tisztázhatná ezt a kérdést. Duray Miklós azt is elmondta, hogy a szlovákok számtalan jelzése ellenére az ő nevét sem használják hibátlanul, mert ragozás során a szóvégi y-t módszeresen j betűként kezelik. • Berényi Szilvia L A P ( S Z ) É L Kitüntet, és? Na és? Horn Gyula óta tudjuk, hogy ez az egyik legszebb magyar kifejezés. De legalábbis a legkifejezőbb, ami mindent kifejez. Na és! Akkor mi van? Kapjátok le! (Fejetekről a sapkát.) De az is baj, ha az ember nem hisz az olyan nagy tekintélyű magyar bankárnak, mint Medgyessy Péter, aki pedig nyíltan (és legalább olyan kifejezően) megmondta - miniszterelnök korában -, hogy be fogja fejezni elv társaival (két szó!) a rendszerváltást. Ennyi rendszerváltás éppen elég volt, fejezzük be, mielőtt odakozmál... És most kitüntetik Fekete Jánost meg Marjai Józsefet a Magyar Köztársaság ilyen-olyan díjaival, ami üzenetnek sok (sokk), ténynek viszont éppen elég. (És vajon elég büntetés-e nekik, hogy most csillagok helyett keresztet aggatnak a nyakukba - még ha közép is.) Igaz, ha azt vesszük, mindketten sokat tettek annak érdekében, hogy az előző rendszer dugába dőljön. Fekete bankár úgy eladósította az országot, hogy sose fogunk belőle kikeveredni (ezért, persze, másutt is szép kitüntetéseket kapott), Marjai József pedig a magyar gazdaságot vezette bele (miniszterelnök-helyettesként) abba a szakadékba, ahonnan már Moszkva felé sem volt kitérő (de még kitekintő sem). Nyilván ezt ismeri el most a magas kitüntető testület és a kormány. (A köztársasági elnök pedig nem tehet mást, átadja, legfeljebb sziszeg egy kicsit hozzá.) Kissé méltatlan talán, hogy ebben a sorban emlegetik a nemzetközi hírű nagy tudóst, Mosonyi Emilt is, aki igaz, hogy megtervezte még valamikor 1942-ben a dunai vízlépcsőt, de minden ellenkező híreszteléssel szemben nem Sztálin generalisszimusz egyenes utasítására, mint ahogy arról sem tehet, hogy a Magyar Népköztársaság milyen szerződést kötött aztán a felépítésére „csehszlovák barátainkkal”. (De még kevésbé arról, hogy 1992-ben Magyarországon egyetlen felelős ember sem akadt, aki elhitte volna, hogy a bősi műtárgy, s a jó öreg Duna elterelése bizony nem papírtigris, hanem drámai valóság!) A Vízlépcső, tudjuk, egyike volt a rendszerváltás legfőbb felhajtó energiájának (lám, mire nem képes a vízi energia!), s kit érdekelt akkor, hogy hány (igaz, kisebb) vízierőmű szolgál a Duna osztrák szakaszán, vagy a Mainán, Németországban. A „Vízlépcsőd” a szocializmus csődje volt, s egyben jelképe. Ha tehát most kitüntetik első tervezőjét (bármilyen nagy tudós is), senki sem moshatja le a gyanút, hogy Sztálin és nem Horthy kormányzó hajdani mulasztását kívánják pótolni. (Vagy Horthy is kitüntette?) Mondhatnánk, hogy Fekete és Marjai szocializmusépítő munkásságának ideje óta sok víz lefolyt a Dunán, - ha nem tudnánk, hogy bizony sokkal kevesebb, mint annak előtte. Hiszen a Dunát más mederbe terelték, képletesen szólva, magyar oldalon azóta csak csurran-cseppen. És persze az sem igaz, hogy mai kitüntetők a mindenkori Gát (gátak) hívei volnának! Sőt éppen hogy nem. Hiszen ezzel a nyíltan vállalt szemérmetlenséggel éppenséggel azt bizonyították be és véglegesen, hogy minden vonatkozásban és tekintetben gáttalanok. Mondhatni - gátlástalanok. Több pénz jut a mozgáskorlátozottaknak Az épületek akadálymentesítése még várat magám Szlovákiában Szlovákiában az év elejével több törvény, támogatási rendszer is megváltozott. Ezek közé tartozik többek között az a módosítás is, amely az egészségkárosultakat több szempontból is pozitívan érinti: így például segíti azok munkaerőpiacon való elhelyezkedését, utazási támogatást nyújt, és anyagi hozzájárulást biztosít számukra a második kerekesszékük megvételéhez is. A szociális segítségnyújtásról szóló törvény egyik újdonságának köszönhetően a rokkantak ezentúl nemcsak az első, hanem a második kerekesszékükre is kaphatnak anyagi támogatást, és ezt a polgári szervezetek is kérvényezhetik. „Kézzel hajtható kerekesszék esetén a hozzájárulás nagysága 16 ezer korona, azaz 112 ezer forint, az elektromos kerekesszéknél pedig 110 ezer (770 ezer).” - tájékoztatta lapunkat Sárközy Klára, a parlament szociális bizottságának tagja, az MKP képviselője. Az utóbbi eszközt egyébként csak azok a rokkantak igényelhetik, akiknek az állapotuk nem teszi lehetővé azt, hogy kézzel hajtsák kocsijukat. Januártól az utazáshoz való hozzájárulás nagysága is megváltozott: az eddigi 2500 korona (17500 forint) helyett 2750 koronát (19250 forintot) kapnak a rászorulók” - mondta a képviselő, majd hozzátette, hogy egyszerűsödött azoknak a papíroknak a kitöltése is, amelyek segítségével azok a betegek is igényelhetnek támogatást, akik esetében speciális étrendet kell alkalmazni. A munkaerőpiacot érintő változtatásokkal a szaktárca arra szeretné ösztönözni a munkavállalókat, hogy nagyobb mértékben alkalmazzanak rokkantakat. E módosítás értelmében a magánvállalkozók, önkormányzatok, és a non-profit szervezetek 223 891 koronás, több mint másfél millió forintos összeget pályázhatnak meg, de csak abban az esetben, ha minimum öt, maximum tíz rokkantat alkalmaznak. A mozgássérülteket a magánvállalkozónak minimum két évig, más munkáltatónak pedig egy évig kell alkalmaznia ahhoz, hogy megkapja a támogatást. Az, hogy a rokkantak egyik legnagyobb problémája, a közintézményekben való eljutás és közlekedés mikor oldódik meg, továbbra is kérdéses, a törvény értelmében ugyanis fokozatosan kell bevezetni azt, hogy a rokkantak számára is elérhetővé váljanak azok. „A mozgássérültek a szociális minisztériumon belül bárhová eljuthatnak, de például a kormányhivatalban már nem. A napokban éppen ezért okozott problémát az, hogy Mikulás Dzurinda kormányfő síbalesete után kerekesszékkel közlekedett, és így csak nehézségek árán sikerült megközelítenie saját hivatalát. Az új építkezési törvény azonban már kimondja, hogy az újonnan épülő közintézményeknek kötelező biztosítaniuk a rokkantak mozgási lehetőségeit. A fent említett nehézségek kiküszöbölése érdekében az uniós alapból is lehet pénzt pályázni” - tudtuk meg Sárközy Klárától. • Szép Éva 7
