Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)
2006-02-14 / 31. szám
www.esztergom.hu 2006. február 14., kedd • HÍDLAP 3 Túl sok a gyerek a bölcsődékben A fenntartásban nagy teher hárul az önkormányzatokra Folytatás az 1. oldalról Dorogon hivatalosan 20 hely van a kicsiknek, most 21-en vannak, de a létszám a betegségek, hiányzások miatt nagyon labilis, naprólnapra változhat. Ezért is nehéz „kisakkozni” az intézményeknek, hány gyereket vegyenek fel, a 130-140 százalékos kihasználtság nagyon relatív. A „túlvállalásnak” viszont ott vannak a veszélyei, hogy előfordulhat telt ház is, másrészt a bölcsőde a ténylegesen ott tartózkodók után kap állami támogatást, úgyhogy érdekük több kicsit felvenni. Egyre nagyobb az igény a speciális csoportok létesítésére, fogyatékos gyermekek ellátásra. Esztergomban hamarosan meg is valósulhat az integrált gondozás, illetve lehetőség lesz napköziszerű időszakos ellátásra is. Werni Emma, az Aprófalva Bölcsőde vezetője kérdésünkre elmondta: bár most némileg feltorlódott a várakozók száma - 10-12 gyermeket kellene felvenniük tavasszal - azt tulajdonképpen megszokták, hogy a negyven helyett folyamatosan 60-62 kicsit látnak el. Baj csak szeptemberben lehet, már most 38 szülő jelezte igényét, lehetséges, hogy túljelentkezéssel kell számolniuk. Itt egyébként naponta 268 forintot kell fizetni az étkezésért. Dorogon is hasonló az összeg, 276 forint naponta, amiből kedvezmények járnak a többgyermekeseknek, gyermek- védelmi támogatásban részesülőknek. Itt akkor lenne ideális a helyzet, ha a 20 helyett 30-35 gyereket vennének fel, de ezt nehéz kiszámolni. Lockemé Göndör Erzsébet intézményvezető arról számolt be, hogy egyre nagyobb az érdeklődés, még ugyan nincs, de A KSH adatai szerint 1988-ban 1159, míg 2003-ra már csak 515, 2004-ben 527 bölcsőde működött az országban. A férőhelyek száma 24-25 ezer körül alakul a korábbi 61 ezerrel szemben. Mivel az unió nagy figyelmet és aránylag jelentős összegeket szán a bölcsődebővítésre, létesítésre, sok hazai település pályázat segítségével próbálja orvosolni a helyhiányt. A szocialista-liberális kormánykoalíció elmúlt négy éve alatt arra ösztönözte a kisebb településeket, hogy oktatási intézményeik fenntartását közösen működtessék. Az Educatio Kht. legfrissebb adatai szerint a mostani tanév kezdetekor 218 óvoda és iskola szűnt meg, ezzel szemben mindössze 95 alakult. Ehhez képest érdekes az mno-n megjelent írás, amely szerint az MSZP választási programjában azt ígéri: lehetővé teszi, hogy minden településen működjön óvoda és alsó tagozatos iskola, sőt ehhez hajlandó kiegészítő támogatást is adni a települések önkormányzatának. hamarosan biztosan lesz várólistájuk. Az állami normatíva ugyanakkor körülbelül a felét fedezi a valós költségeknek, azt az önkormányzatnak kell kipótolni. Ezért is igyekszik talán egyre több bölcsőde egy-egy napos felügyeletet vállalni, borsosabb napidíjért. Dorogon 220 forint az óradíj, amihez még a teljes étkezési költség járul. Ez még mindig olcsóbb és talán biztonságosabb megoldásnak tűnik a bébiszitter alkalmazásánál. A férőhelyhiányt persze orvosolhatják az alapítványi, magánbölcsődék, - gyakori, hogy óvodák is felveszik a kétéves körüli gyermekeket - ám ezeket csak a tehetősebb szülők tudják kifizetni. Kistelepüléseken élőknek pedig nehezebb a helyzetük azzal, hogy ha nincs helyben bölcsőde, nem tudják elhelyezni gyermeküket a legközelebbi nagyobb városba, mert oda csak helyieket vesznek fel. A magyar gyerekeknek egyébként 7-8 százaléka jár bölcsibe, az uniós előírások 30 százalékot tartanak ideálisnak, hogy minél több anyuka tudjon mihamarabb munkába állni, ne essen ki a gyakorlatból. • Szabó Hajnal Városi tulajdonba kerül a szigetcsúcs Heteken belül megkezdődik a kisajátítási eljárás Még 2002 novemberében fogadta el a Prímás-sziget szabályozási tervét és helyi építési szabályozását az esztergomi képviselő-testület, később ezt módosították az önkormányzati fejlesztési koncepció tükrében. Az elképzelések szerint az élményfürdő mellett felépülő szállodán kívül meseparkot, sportcentrumot és parkolóhelyeket is létesítenek majd. A megvalósítás legközelebbi lépése a Prímás sziget északi csúcsának városi tulajdonba vétele, mely lehetővé teszi majd a kikötők helyzetének rendezését is. A városvezetés elképzelései közt szerepel a Prímás-sziget északi végének, az országzászló környékének átalakítása, és ezzel egybekötve a dunai üdülőhajók, kishajók és jachtok kikötőinek rendezése. A jelenleg magán- tulajdonban lévő ingatlan besorolása szerint már most is zöldterületnek számít, így az ennek megfelelő hasznosítás nem várható el a mostani tulajdonostól. Ezzel párhuzamosan a Kossuth híd alatti korábbi telepítésű vízi létesítmények is új helyet kapnak. A régi hajóállomás szintén magántulajdonban van, ennek hamarosan megszűnik eddigi funkciója, így ez az ingatlan is kisajátítható lesz a szabályozási terv alapján. Az elképzelések szerint a jelenlegi utcahálózaton alig változtatnak, a teljes területnek csak húsz százalékát építik be, ez pedig elsősorban a hajóállomástól a Béke hídig húzódó Gőzhajó utcát érinti, melyet az elképzelések szerint sétálóutcává alakítanak majd. A Nagy-Duna parti sávon helyezik el az árvízvédelmi létesítményeket. A kemping helyén és a mellette lévő területen közparkot alakítanak ki, és a tervek szerint itt kaphat helyet a mesepark is. Az egész fejlesztési tervhez jól illeszkedik Jaksics László építész elképzelése, mely a sportcsarnok és környékének átalakítására vonatkozik. A cél az, hogy olyan létesítmények kerüljenek kialakításra a Mária Valéria híd környékén a Béke hídig, amelyek mind a szabadidő eltöltését szolgálják majd. A Pézsa Tibor Sportcsarnokot kibővítik, és a Kolping-pálya is alkalmas lesz nézők fogadására, a mellette lévő épületben pedig a vízi sport egyesületek kaphatnak helyet. Épül majd Civil Ház is a szervezetek részére és egy görög stílusú, ötszáz néző befogadására alkalmas szabadtéri színpad is. így a város tüdejének is nevezett Prímás-sziget látható átalakulása teljes egészében a polgárok szabadidős tevékenységeinek, a kikapcsolódásnak és pihenésnek a színtere lesz. • Pálovics Klára Betegséget terjeszthetnek a macskák Februárban olcsóbban ivartalanítják az állatorvosok kedvenceinket A macskák által terjesztett betegségek csökkenését szeretné eléri A Magyar Állatorvosi Kamara Komárom-Esztergom Megyei Szervezete a februárban folyó akcióval. A megyei állatorvosok ebben a hónapban olcsóbban végzik el az állatok ivartalanítást. Nemcsak a kóbor, hanem a lakásban érzéstelenítés mellett, korszerűen törtétartott macskák is számos - emberre ve- nik, és már hat hónapos életkortól szélyes - betegséget terjeszthetnek. A mindkét nem esetében elvégezhető, parazitákat hordozó oltatlan macskák gyakorlatilag felső korhatár nélkül. A számának csökkenését szeretné elérni a műtét után a felépülés nagyon gyors, megyei állatorvosi kamara a februári ak- csupán néhány napot vesz igénybe. A cióval, amikor is munkadíjuk egy részé- nemiség hiánya nem káros sem testileg, nek elengedésével adják be az oltást, és sem lelkileg házi kedvencünknek, épp végzik el a macskák ivartalanítását. Ez ellenkezőleg: az ivarzás miatti izgatottutóbbi azért is fontos, mert a kóbor ság, harciasság elmarad a beavatkozás macskák - melyek kulcsszerepet játsza- következtében. A műtét összekapcsolnak a fertőző betegségek terjesztésében ható számos betegség megelőzését szol- - egyre többen vannak. A kamarai ügy- gáló védőoltással, parazitáktól való intéző tájékoztatása szerint mindeze- mentesítéssel, így az ember egészségékért érdemes a kijáró macskákat ivarta- nek a védelmét is szolgálja, laníttatni. A műtét ambulánsán, teljes • G.K. Az eurorégió a fejlődés biztosítéka Az Európai Unióhoz történő csatlakozás lehetőségét felismerve a 2001-ben újjáépült Mária Valéria híd katalizátor szerepét kihasználva alakult meg az Ister-Granum Eurorégió az Esztergom és Párkány vonzáskörzetéhez tartozó települések összefogásával. Az eurorégió e két határ menti térséget kapcsolta be az európai folyamatok vérkeringésébe valós alternatívát nyújtva az elavult megye- rendszerrel szemben. Az eurorégió - bár még nem tekint vissza évtizedes múltra - eredményeit máris elismerik az itt élők. Az unióhoz való csatlakozás egyértelművé tette, hogy a pályázati források megszerzéséhez a megyék helyett régiókban kell gondolkodnunk, és különösen fontos szerepet kapnak a határon átnyúló kezdeményezések. A megyerendszer ilyen szempontból tehát többé-kevésbé elavulttá vált. Nyugat-Európában több évtizede léteznek határon átnyúló együttműködéseket koordináló eurorégiók. A szlovák-magyar határon is számos ilyen szerveződés alakult a kilencvenes évek végén, de többségük nagyobb területet, megyéket ölel fel, valódi közösségről, közös célokról alig beszélhetünk. Az Ister-Granum Eurorégió viszonylag kicsi, az egykori Esztergom és a felvidéki Hont vármegye területén alakult, és a legfiatalabb ezen eurorégiók sorában, hivatalos formáját 2003-ban nyerte el. A Duna két partján fekvő város, a magyarországi Esztergom és a szlovákiai Párkány között 2001. október 11-én újra megnyílt Mária Valéria híd nemcsak a két parton élő emberek közötti évszázados kapcsolatokat építette újjá, hanem a két határ menti térséget is bekapcsolta az összeurópai folyamatok vérkeringésébe. A híd mára az itt élők szempontjából kontinentális jelentőséget kapott; a két város és térségének látványos fejlődése, a kapcsolatok sokszínűsége a magyar-szlovák határszakasz kiemelt területté avatták a 2000 októberében alapított Ister-Granum konzultatív együttműködést. A híd katalizátor szerepének jelentőségét felismerve kötöttek együttműködési megállapodást az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás, a Párkányi Déli Régió, valamint Tokod és Toko- daltáró községek 2000. október 13-án. A határ menti együttműködéshez, az Ister-Granum Határmenti Kisrégióhoz azóta több tucat település csatlakozott. Mára a mintegy 100 települést magába foglaló eurorégió területe kétezer négyzet- kilométer, lakosainak száma pedig megközelíti a 200 ezret. 2003. november 17-e óta e lazább kooperáció hivatalos, intézményesített formában, mint eurorégió működik. Az Ister-Granum Eurorégió szervezeti struktúrája 2004-ben nyerte el végleges formáját. Az eurorégió magyar- országi településeit az Ister-Granum Önkormányzati Társulás fogja ösz- sze, a szlovákiai települések pedig a Déli Régió Önkormányzati Társulásba tömörülnek. A két társulást egy együttműködési megállapodás kapcsolja össze. A régió vezető testületé a 100 polgármesterből álló parlament, amely kéthavonta ülésezik, itt születnek a régió sorsát befolyásoló stratégiai döntések. A parlament számára az előterjesztéseket az elnökség készíti elő. A szakmai munka támogatására nyolc bizottság alakult, ahol a vállalkozói és a civil szféra képviselői is helyet kaptak. Hogy az eurorégió által biztosított lehetőségekkel és előnyökkel menynyire vannak tisztában az itt élők, azt jól példázza a Socio-Balance Közvélemény- és Piackutató Kft. által decemberben végzett reprezentatív kutatás eredménye, amely szerint az Esztergomban élők 73 százaléka tudja, hogy miért jött létre, és hogyan működik az Ister-Granum Eurorégió. De ami ennél is fontosabb, a tevékenységével való elégedettség 4,21 pontot kapott, amely a maximális adható 5-höz képest igen magas. • Gál Kata
