Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)
2006-02-10 / 29. szám
www.esztergom.hu 2006. február 10., péntek • HÍDLAP 3 Itt az ideje a valódi elszámolásnak Az elmúlt négy év eredménye: nyolc új adónem és folyamatos áremelkedés Folytatás az 1. oldalról „Két hónappal a választások előtt komolyan kell beszélni a politikáról. Az MSZP olyan elszámoló-kam- pányt indított, amelyben számot ad ígéreteiről. Egy ciklus végén valóban szükség van számvetésre a vállalt programok megvalósulását illetően, a valódi elszámolással egyetértünk” - foglalta össze a sajtótájékoztató apropóját Meggyes Tamás a Komárom- Esztergom megyei 5. számú választó- körzet fideszes országgyűlésiképvi- selő-jelöltje. Medgyessy Péter 2002. január 8-án hirdette meg a Pilvax kávéházban a „Egyetértésben a nemzettel” című programját, amely ígéretek megvalósulását most érdemes elemezni. Az akkori miniszterelnök megígérte, hogy mindenki számára biztosítja a tisztes megélhetés lehetőségét. Ezzel szemben a valóság az, hogy 5,7 százalékról a munkanélküliség 7,3 százalékra nőtt. Egyébként a Horn-kor- mány idején is magas volt az állás- nélküliek száma, amelyen nem rontott, de nem is javított az akkori kormány. A polgári kormány négy éve alatt azonban sikerült elérni, hogy 10,8 százalékról 5,7-re csökkenjen ez a mutató. 2004. szeptember 29-én Gyurcsány Ferenc a parlamentben azt ígérte, hogy kormánypolitikájában a központi helyet a munkahely- teremtés foglalja majd el. Meggyes Tamás szerint ez azért meglepő, mert másfél év alatt - mióta átvette a kormányrudat - 60 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma, így most 400 ezer állás nélküli és további 300 ezer szezonális munkást tartanak nyilván, vagyis 700 ezer embernek nincs rendszeres jövedelme és munkája. Ezért Gyurcsány Ferenc ígéretei igazából arról szólnak, hogy állami pénzből garantálják az állásukat elvesztők végkielégítését, mondta Esztergom polgármestere, hozzátéve: a kormányfő csak a saját cégénél több száz embert bocsátott el az elmúlt tíz évben, így nem is várhatjuk el tőle munkahelyek teremtését. Meggyes Tamás kijelentette: az MSZP a munkanélküliség pártja és ez azért is fájó, mert mindeközben luxuskormányzást folytat, hiszen milliárdokat költenek beszerzésekre, autóvásárlásra. A Medgyessy-féle kormány megalakulása után első gyors lépésben duplájára emelte a miniszteri és államtitkári fizetéseket és kibővítették az államtitkárok és helyetteseik számát is, konkrétan hetvennel többen dolgoznak most az apparátusban, mint az Orbán-kormány idején, szolgált pontos adatokkal Lázár Mózes. A Fidesz Oroszlány-Kisbér választókerületében induló országgyűlésiképvise- lő-jelöltje, aki a Fidesz Komárom- Esztergom megyei elnöke is egyben, a valódi elszámolást folytatva elmondta, hogy négy dolgot köszönhetünk a kormánynak: a munkanélküliség jelentős emelkedését, az áremeléseket, az otthonteremtés megnehezítését és a vidék magára hagyását.- Bűvölik a szavakat, hiszen november óta nem munkanélküliekről, hanem álláskeresőkről beszélünk, de a tény ettől függetlenül a 400 ezer munkanélküli és legalább 300 ezer alkalmi munkás. Ez ma a legnagyobb probléma Magyarországon, amelyen sürgősen változtatni kell — mondta Lázár Mózes. Meggyes Tamás Esztergom példájával illusztrálta, hogy nem kellene országosan ilyen méreteket öltenie a munkanélküliségnek, hiszen a városban 2004 végéig^folya- matosan bővült a foglalkoztatottak száma, kormányváltástól függetlenül. Vagyis megfelelő, a vállalkozásokat és befektetéseket ösztönző politikával az országos helyzeten is változtatni lehet. Az áremelésekkel kapcsolatban Lázár Mózes kifejtette, hogy az elmúlt négy évben 38 adóemelés történt és nyolc új adónemet vezetett be a szociális-liberális kormány. Az áremelések terén a legszembetűnőbb az energia árának növekedése. A választási ígéretekkel ellentétben 38 százalékkal nőtt a villamos energia ára, 67 százalékkal a lakossági gáz ára, a köz- intézmények számára 92 százalékkal, a vállalkozások számára pedig, közel 130 százalékkal kerül többe a gáz. A vidék magára hagyása terén Lázár Mózes kiemelte a kisposták megszüntetését és az önkormányzatok megszorítása miatt bezárni kényszerülő körülbelül kétszáz oktatási intézményt. Meggyes Tamás kifejtette, hogy választókörzetében is szembesült ezzel a problémával, Dömösön már megtörtént az iskolabezárás, de Bajóton, Sárisápon és Dágon is gondot okoz az iskola működtetése. A folyamatos propagandát és média jelenlétet a valós tettek helyetti pótcselekvésnek minősítette a Fidesz megyei elnöke. Emlékeztetett arra az adatra is, hogy a mostani kormány több adósságot halmozott fel, mint amennyi a Kádár-rendszer alatt ösz- szegyűlt, és e miatt a GDP 63 százalékát fordítjuk jelenleg az adósság szolgálatára. A kormány négyéves munkája mellett a Vértes Erőmű körül kibontakozó visszás helyzet is a sajtótájékoztató témája volt, amelyről részletesen beszélt Lázár Mózes. A képviselőjelölt elmondta, hogy Komárom-Eszter- gom megye legnagyobb foglalkoztatója és legnagyobb adóbefizetője a Vértes Erőmű Rt., amely állami tulajdonban van és kormányokon átívelő feladat volt, hogy az erőmű működése biztosított legyen. Az erőmű életében azonban két fontos esemény történt a közelmúltban. A részvények többségében korábban az APV Rt. és a Magyar Villamos Művek Rt. tulajdonában volt, de tavaly az APV Rt. átadta részvényeit a MVM-nek, így most egyedül ez az Rt. testesíti meg az állami tulajdont az erőműben. A másik fontos esemény volt, hogy január 1-jétől megkapja az erőmű az úgynevezett szénfillér támogatást, vagyis a cég működése hosszú távon biztosított. A képviselőjelölt elmondta, hogy a kormány eddig is megpróbálta privatizálni az erőművet és erről nem is tett le. A probléma az, hogy most már könnyebben és lazább feltételek mellett lehet dönteni az eladásáról, vagyis nem kell meghirdetni a privatizációs eljárást, elég egy szándékot, ajánlatot benyújtani és rövidebb idő alatt születhet döntés az eladásról.- Most, hogy biztosított a működés, könnyebbé vált a privatizációs eljárás lebonyolítása, információink szerint a kormány egyik tagjának közeli hozzátartozója beadta igényét a megvételre, és erről intenzíven folynak a tárgyalások - mondta Lázár Mózes. Hozzátette: az ügynek mielőbb a végére járnak. • Kép és szöveg: GAl Kata Szecesszió és modern a belvárosban Esztergomban tavasszal újra nyit a Belvárosi Kávéház A királyváros nagyforgalmú terén két jelentős építkezés is befejeződik idén tavasszal. Az egykori Petőfi mozi helyén felépítendő üzlet- központ és mélygarázs, valamint a régi Rio, későbbi nevén Belvárosi Kávéház ismét a városkép fontos arculatformáló tényezője lehet. Nelhiebel Balázs, a Belvárosi Kávéház felújítási munkáinak vezetője a Hídlapot arról informálta, hogy az épület külső átalakítási munkái már elkészültek, jelenleg a belső részeken dolgoznak. Az idén 110 éves, hírneves épületet korhű szecessziós belsővel ruházzák fel. A felújításnak köszönhetően az építmény emeleti részén lévő irodahelyiségek már elkészültek, azokat használják is. A homlokzati terasz mellett kialakításra kerül egy tardosi márványból készült, antikolt, belső, lugasszerű, hátsó terasz rész is. Jelenleg a kávéház fő termének villanyszerelési, festési munkálatai folynak. Az építő reméli, hogy a létesítményt idén áprilisban eredeti funkcióját megőrizve megnyithatják a nagyközönség előtt. A Fischer Bau Kft. munkatársa lapunknak elmondta, hogy a volt mozinál lévő beruházás jó ütemben halad. Februárban a földszinti födém zsaluzását, betonozását végzik. A város egészét és a belváros járműforgalmát nagyban érintő Petőfi Sándor utca lezárása várhatóan júliusban, az épület végső átadásakor kerül feloldásra. • Kép és szöveg: Pöltl ZoltAn Még javában dolgoznak a kávéház belső kialakításán Indul a Féja Filmklub Az esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Házban a 12 éve megszűnt Ady Filmszínház után idén februárban újra indul a filmvetítés. A filmek egy kivetítő projektorral kerülnek bemutatásra hétről hétre. Február 22-én Bódi Gergő műsorszervező bevezető előadásával, 19 órai kezdettel lesz látható Quentin Tarantino ma már klasszikusnak számító Ponyvaregénye. A vetítést követően a filmrajongók a közösségi ház vezetőségével közösen összeállítják a következő időszak műsorát. A Féja Filmklub minden hónap utolsó szerdáján várja az érdeklődőket. A filmklub az esti előadások mellett ugyanazon a napon az idősek számára is indít egy matiné sorozatot, melynek keretében filmmúzeumi produkciók kerülnek bemutatásra. • (pöltl) Az esztergomi Bazilika a Szentkirályi ásványvíz címkéjén A Szentkirályi Ásványvíz különleges, új címkékkel ellátott palackokkal jelent meg a piacon. A címkék hátoldalán Magyarország nevezetes épületeinek, majd később híres tájegységeinek képe lesz látható, rövid leírással. Először a Szent Koronát őrző Parlament képével díszített palackok kerültek forgalomba, majd ezt követi Szent István király szülőhelyének jelképe, az esztergomi Bazilika. A Szentkirályi Ásványvíz Kft. marketing igazgatója, Balogh Levente a Hídlap megkeresésére elmondta, hogy a címkék minden egymil- liomodik palack után cserélődnek majd, ami a gyártói kapacitást tekintve annyit jelenti, hogy 2-3 naponta kerülnek sorra az új címkék, így a Bazilikával illusztrált palackok már a jövő héten a boltokba kerülnek. A 2004. évi párizsi Aqua-Expon a világ legjobb külföldi szénsavmentes ásványvizének kiválasztott Szentkirályi Ásványvíz a hazai 600 millió literes éves ásványvízfogyasztásból 16 százalékos részesedéssel, tőkeerős multinacionális cégeket megelőzve lett piacvezető. Százszázalékos magyar tulajdonú vállalatként erre rendkívül büszkék, ezért kívánják termékeiken keresztül felhívni a figyelmet nemzetünk építészeti és természeti örökségének értékeire és terjeszteni hazánk jó hírnevét szerte a világon. A szentkirályiak kezdeményezéséről megkérdeztük Kiss-Rigó László esztergom-budapesti segédpüspök véleményét, aki örömmel hallotta, hogy Közép-Európa legnagyobb egyházi épületét, és vele városunkat postai bélyeg és a tízezres bankjegy után most egy világhírű, díjnyertes ásványvíz címkéjén is viszontláthatjuk. • GAbor Éva
