Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)

2006-02-09 / 28. szám

www.istergranum.hu 2006. február 9., csütörtök • HÍDLAP 5 Szlovák iskolával könnyebb az érvényesülés? Minden ötödik felvidéki magyar szülő szlovák iskolába járatja gyermekét Folytatás az 1. oldalról „Az utóbbi időben annak köszönhe­tően, hogy az MKP a kormányban van, és hogy az anyaország is támogatást nyújt a beiratkozásokat és iskolakezdé­seket illetően - például az Illyés Köz- alapítványon és a Rákóczi Szövetségen keresztül - csökken azok száma, akik magyar létükre szlovák iskolába íratják be gyermeküket” - mondta Szigeti. Az oktatáspolitikus hozzátette, hogy ugyanakkor az is igaz, hogy a középiskolákba való beíratásoknál rosszabb tendencia figyelhető meg: a főleg szakközépiskolába és a szak­munkásképzőbe beiratkozó magyar fiatalok harminc százaléka választ szlovák tanítási nyelvű iskolát. Régiónk szlovákiai településeiből mintát véve elmondható, hogy a ma­gyar alapiskolák egy része elégedett, más része kevésbé a beiratkozott ma­gyar diákok létszámát tekintve. A párkányi magyar alapiskola igaz­gatóhelyettese, Marcibál Márta la­punknak elmondta, hogy ők már túl­jutottak a beiratkozásokon és ennek megfelelően hetvennyolc elsősük van. Ezen felül tizenhárom iskolaköteles, de jelenleg még óvodás gyermeket is nyilvántartanak. Ez a létszám csökke­nő tendenciát mutat, de az igazgató- helyettes szerint csak azért, mert ke­vesebb gyermek születik. A gyerekek nagy része magyar óvodákból érkezik, viszont néhányan szlovák és kétnyel­vű óvodából is jelentkeztek hozzájuk. Pólya Károly, a zselízi magyar alap­iskola igazgatója arról tájékoztatta la­punkat, hogy náluk a beiratkozások az elvárásoknak megfelelően alakultak, egyelőre harmincegy elsősük van. A tavalyinál valamivel alacsonyabb, való­színűleg elegendő lesz két osztály in­dításához. Az igazgató azt is elmond­ta, hogy a zselízi szlovák iskolába be­íratott gyerekek száma jóval több, és nem ritka, hogy a magyar, de főleg a vegyes házasságból származó gyerme­kek is oda kerülnek. Ezzel együtt azonban örvendetes dolog, hogy ta­valy kettő, idén pedig három olyan gyermeket is a magyar iskolába írattak be, akiknek a szülei, vagy az egyik szü­lője annak idején magyar vagy félig magyar létére szlovák iskolába járt. A lévai Juhász Gyula Alapiskolában idén huszonöt elsősre számítanak. Andruska Csilla lapunknak elmondta, hogy a harminchat ezres lélekszámú városban a lakosság tizenkét százaléka vallja magát magyarnak, de ez a szám­arány nem tükröződik a magyar isko­lába beíratott gyermekek számában. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy az alacsony létszámú és egyosz- tályos évfolyamokból általában csak a gyerekek kétharmada lévai, és a többi bejáró, akkor ez a számarány még az előzőnél is roszszabb. A szlovákiai alapiskolák végzősei április végéig jelentkezhetnek kö­zépiskolai tanulmányokra. A kö­zépiskoláknak a felvételi vizsgák feltételrendszerét március 15-éig kell közzétenniük. Mivel Szlovákiá­ban egyszerre két középiskolába lehet beadni a jelenkezést, a felvé­teli vizsgákat is két időpontban tartják, május 2-án és 4-én. Az is­kolaigazgatók május végéig dönt­hetik el, hogy meghirdetik-e a fel­vételi vizsgák júniusban tartandó második fordulóját is. Komáromban is kevesebb a magyar iskolákba beíratott elsős, mint ahogy annak a magyar lakosság számából kö­vetkeznie kellene. A város négy ma­gyar tanítási nyelvű iskolájába az előző évhez hasonlóan összesen százkilenc- venkettő majdani kisdiákot írattak be. Mint a korábbi években, a magyar és a szlovák alapiskolába beíratott elsősök számaránya ebben az évben sem tük­rözi a lakosság nemzetiségi számará­nyát. A kedvezőtlen arányon már az sem változtat sokat, hogy minden év­ben akadnak szülők, akik csak közvet­lenül a szeptemberi tanévkezdés előtt döntik el, hogy szlovák, vagy magyar iskolába íratják-e gyermeküket. • Berényi Szilvia Négy egyetemen folyik magyar nyelvű felsőoktatási képzés a Felvidéken A rohamosan közeledő érettségi vizsgák előtt érdemes számba venni, hogy a végzős középiskolások mely egyetemeket választhatják a Felvidé­ken, ha anyanyelvükön kívánnak továbbtanulni. A pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kar - Magyar Irodalom Tanszéke a magyar nyelvű felsőoktatás legrégibb intézménye, mely a múlt század ötvenes éveitől kizárólag magyar nyelvű oktatást biztosít. A komáromi Selye János egyetemen a jelentkezők felvételi helyett csak alkalmassági vizsgát tesz­nek. Nyitrán, a Konstantin Egyetemen több évtizede folyik a szlovákiai magyar tannyelvű tanító és tanárképzés. A besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztika Tanszéke is a magyar nyelvet és kultúrát érintő képzést kínál. Mindkét utóbbi egyetemen a bolognai folyamatként beve­zetett többszintű képzés folyik. Még van foga a télnek Balesetek az autópályákon, havas, csúszós utak a régióban Natúrpark a határon át Folytatás az 1. oldalról A hó azonban nem csak a közuta­kon és nem csak az autóval közleke­dőknek okoz gondokat. A magánhá­zak előtti járdák takarítása a tulajdo­nosok, bérlők feladata. A közterület­felügyelők súlyosan büntethetik a ta­karítást elmulasztókat. Dávid Gábor Tamás, az esztergomi felügyelet ve­zető-helyettese kérdésünkre megerő­sítette, hogy a bírság akár a 30 ezer forintot is elérheti, ezt azonban több­szöri figyelmeztetés és kisebb 500-tól 10 ezer forintig terjedő bírság előzi meg. Az ilyen elhanyagolt, csúszós úton bekövetkező balesetek utáni gyógyítás költségeit, amennyiben bi­zonyítást nyer, a mulasztó tulajdo­nos köteles fedezni. Ilyen időben ál­talában megnő a combnyaktöréses balesetek száma, ezért az idősebbek­nek érdemesebb otthon maradni, vagy segítővel közlekedni. • Sz.H. Bakonyalja és a szlovákiai Alsó- Csallóköz közös natúrpark kialakí­tását tervezi. Nemcsak az idegen- forgalom fellendítését tűzték ki cél­ként, hanem a natúrparkkal a határ két oldalán élők együttműködését is erősíteni kívánják. A bakonyaljai kistérség Alsó-Csalló- közzel közösen pályázza meg az uniós támogatást az Interreg-program kere­tében. A pályázati anyag szerint 108 millió forint szükséges a megvalósítás­hoz, persze az egész terv ennél jóval többe, akár kétmilliárd forintba is ke­rülhet - nyilatkozta lapunknak Pintér Lajos, Bakonyszombathely polgár- mestere. Elmondta továbbá, hogy a natúrpark keretében kerékpár- gyalo­gos- valamint lovastúra útvonalakat kí­vánnak létrehozni. A kezdeményezés­hez 17 település csatlakozott, de arról, hogy megnyerik-e a támogatást, Pin­tér Lajos szerint leghamarabb ősszel fognak tudomást szerezni. Ha minden jól megy, 2007 és 2013 között a beruhá­zás megvalósul. • K. N. Magyarország éllovas a tüdőbaj ban ✓ Évente nyolcezren halnak meg tüdőrákban Magyarországon A szálló por mennyisége a levegőben jan. 30 - feb. 8. (a határérték 50) 10000 so na S0 00 70 00 6000 3300 (000-------------------------------------—------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­3 300 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­2 000 ------------—----------------------—-----------------------------------------------------------------—-------------------------------------------------------------------------------­1 000-------------------------------------------------------------------jj---------------­000 -------------------------------------------------------------------------------------------.— ---------------------------------------------------------------------------------------------­3 )0501.30 20060101 2006,0201 2006X1202 200602,03 3)05020* 2006,020$ 200602 0 6 2005 0207 2006 0 2 06 Elismerés Csáky Pálnak Budapest-Pozsony. A Falvak Kul­túrájáért Alapítványtól „Az egyete­mes kultúra lovagja” címet vehette át Budapesten Csáky Pál, Szlovákia mi­niszterelnök-helyettese. Az elisme­rést Nick Ferenc, az alapítvány elnö­ke adta át a felvidéki magyar politi­kusnak, aki az adományozók indoklá­sa szerint „a magyar-szlovák megbé­kélés példamutató személyisége”. A tíz éve létező elismerést korábban többek között New York állam kor­mányzója, George Pataki, valamint Jókai Anna, Kossuth-díjas író kapta. Lopják a megkülönböztető jelzést Tatabánya. A rendőrség keresi azt az ismeretlen elkövetőt, aki a tatabá­nyai mentőállomás udvarán parkoló mentőről leszerelte a megkülönböz­tető jelzést. A rendőrség kéri, hogy aki információval tudnak szolgálni az esettel kapcsolatban az értesítse a megyei kapitányságot. Sorsára hagyott kastély Bajna. A Kincstári Vagyoni Igazga­tóság (KVI) 89 nagyértékű ingatlan értékesítését tervezi ebben az évben, a 2004 óta kihasználatlanul álló és be­fektetőre váró Sándor-Metternich kastély azonban nincs a KVI listáján. Folytatás az l. oldalról A tüdőrák kezdeti, még gyógyítha­tó stádiumában tünetmentes. Amikor köhögőrohamok törnek a betegre, ak­kor már szinte gyógyíthatatlan. Az orvosok szerint a betegek harmadát meg lehetne menteni, ha még időben észrevennék a bajt. A halálos betegség elsősorban a dohányosokat veszélyez­teti, tíz tüdőrákosból kilenc cigarettá­zik. A Magyar Tüdőgyógyász Szövet­ség azt szeretné elérni, hogy minden negyven év feletti dohányos legalább évente menjen el az ingyenes szűré­sekre. A betegség elsősorban a negy­ven év feletti férfiakat veszélyezteti, de évről évre több a női beteg is. A február egyébként is a tüdőbe­tegségek időszaka - tudtuk meg Osvai Lászlótól, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház tüdőgondozó­jának vezetőjétől. Az utóbbi hetekben feltűnően sok volt a tüdőgyulladásos megbetegedés, ráadásul annak egy nem szokványos, igen nehezen gyógyuló fajtája, azonban nem lehet kijelenteni, hogy ez az utóbbi idők­ben megnövekedett szálló porszen­nyezés miatt lenne. Valószínűsítető, hogy ez is, és a hideg idő is közreját­szik a betegségek magas számának alakulásában. Megyénkben - mivel a TBC-s betegek száma 27 százalék alatt van - nem kötelező a tüdőszűrés. A főorvos azonban mindenkinek ja­vasolja az évenkénti szűrővizsgálatot, különösen a harmincöt-negyven év fölötti dohányosoknak és az idősek­nek. Mint elmondta, az elmúlt hetek­ben két olyan eset is akadt városunk­ban, amikor csak a boncolásnál derült ki, hogy TBC okozta az elhalálozást. • Pálovics Klára A múlt heti igen magas szálló por szennyezettség a hétvégén a szélnek kö­szönhetően mérséklődött, azonban így is elérte a határértéket. Tegnap ismét jóval a határérték fölött volt, ami azért meglepő, mert a csapadéknak és a szél­nek tovább kellett volna mérsékelnie a mennyiséget. A napokban várhatóan tovább tisztul majd a levegő az időjárásnak köszönhetően. - mondta el la­punknak Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársa. Mennyire tartja fontosnak a tüdőszűrést? Évente nyolcezren halnak meg tüdőrák­ban Magyarországon. A Magyar Tüdő- gyógyász Társaság tüdőrák-ellenes év­nek nyilvánította 2006-ot, céljuk, hogy minden 40 év feletti dohányos évente részesüljön ingyenes tüdőszűrésben, mert ennek révén a betegek harmadát meg lehetne menteni. Szűcsi Eszter (GYES-en lévő anyuka) Tíz éven keresztül do­hányoztam, a baba nyomós ok volt arra, hogy végre letegyem a cigarettát. Remé­lem, nem fogok visz- szaszokni, mert olyan ember nincs, aki leszokott, csak olyan, aki abbahagyta. A tüdőszű­rés nagyon fontos, de én nem szoktam járni, amióta nem kötele­ző. Egyébként tervezem, hogy megnézetem magam, mert a kez­dődő probléma így kiszűrhető. Mújdricza Ferenc (egyetemi hallgató) Természetesen fontos a tüdőszűrés, mert an­nak révén időben fel lehet ismerni a beteg­séget, ha valaki így járt. Ennek ellenére én nem megyek ki­vizsgáltatni magam, mert egyrészt nem dohányzom és nem járok füs­tös helyekre, másrészt mindent megteszek az egészségem érdeké­ben, tehát teljesen biztos vagyok abban, hogy semmi bajom nincs. Barta Árpád (festőművész) Többször voltam el­vonókúrán, de azóta többet szívok. Renge­teg pénzbe került az elektromos kezelés, de az én hibám, hogy visszaszoktam, nem kellett volna újra rágyújtani. Nem járok tüdőszűrésre, de eldöntöt­tem, hogy idővel leszokom a do­hányzásról. Horváth Barbara (tanuló) Most szoktam le a ci­garettáról, mert meg­bántam, hogy elkezd­tem, sokat hallottam róla, hogy Magyaror­szágon a legtöbben tü­dőrákban halnak meg. Voltam már tüdőszűrésen, amikor a szakiskolába jelentkeztem. Ezen­túl is el fogok járni, mert ha prob­léma adódik az egészségemmel, azt időben észre kell venni, hogy gyó­gyítható legyen a betegség. Művészeti pályázat ‘56-ról Dorog. A város képviselő-testüle- te az 1956-os forradalom és szabad­ságharc 50. évfordulója alkalmából vers- és képzőművészeti pályázatot írt ki a térség településein élők szá­mára. A pályázatra a forradalom és a szabadságharc történetéhez kap­csolódó alkotásokat várnak, amely kiemeli az esemény történelmi je­lentőségét, és emléket állít a hősök­nek. Az elbírálás során előnyt élvez­nek azok a művek, amelyek a helyi eseményeknek és résztvevőknek ál­lítanak emléket. A beadási határidő szeptember 13, a legjobb művekből kiállítást rendeznek a József Attila Művelődési Házban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom