Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)
2006-02-07 / 26. szám
4 HÍDLAP • 2006. február 7., kedd www.istergranum.hu Újabb élelmiszer razzia Komárom-Esztergom megye. Az elmúlt időszakban gyakran előfordult minőségi problémák miatt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Szolgálata február 1. és április 14. között megkülönböztetett figyelemmel ellenőrzi a boltok polcain lévő szezonális termékeket. A razziák során elsősorban a húsvéti sonkákat, az egyéb húskészítményeket, a csokoládéfigurákat és a tojást veszik majd górcső alá többek között a megyénkben is. Hófesztivált rendeznek Visegrádon Kinek kedvez a kereskedelmi törvény; P Folytatás az 1. oldalról „A diák és családi síversenyre, a gumibelső csúszásra az általános iskolák csapatainak jelentkezését várjuk, de a favágó-versenyen bárki elindulhat” - mondta Gutbród Rezső. „Bízunk a remek szervezésben, és ha jól sikerül, azon leszünk, hogy minden évben legyen Hófesztivál. Reményeink szerint több százan ellátogatnak majd Visegrádra, hiszen 13 település általános iskoláiról van szó, egy csapat 18 főből állhat, s ha ehhez még hozzáveszem a szülőket, akkor biztos sokan leszünk.” A pálya üzemeltetője elmondta, j hogy az utóbbi időben egyre nagyobb a Nagyvillám pálya látogatottsága, bár napközben kevesen vannak a pá- j lyákon, késő délután és este javulás | észlelhető. „Rengeteg új család érkezik hozzánk, egyre nő a látogatottság, ami annak fényében is örömteli, hogy : a nagy pályánkat még meg sem nyi- j tottuk. Erre a héten kerülhet sor, 10- I 15 centiméteres hó hiányzik a pálya j közepéről. Az új gépeinknek köszön- ! hetően a hő minősége a többi pályán tökéletes” - mondta Gutbród Rezső, j • (haidú) A szakmai szervezetek kereszttűz alá vették az új szabályozást Don Bosco ünnep Nyergesújfalun A szalézi rend alapítójára emlékeztek a Szalézi-Irinyi Középiskolában Bosco Szent János az olaszországi Torino külvárosából indult a XIX. század alkonyán néhány szegény, árva fiút gyűjtve maga köré, és szó szerint megálmodta, hogy útja világhódító út lesz: napjainkban az általa alapított szerzetesrend tagjai - a szaléziak - a világ 128 országában oktatják és nevelik az ifjúságot Nyergesújfalun, a Szalézi-Irinyi Középiskolában február 3-án szentmisével, műsoros délelőtt és játékos délután keretében emlékeztek meg a szalézi rend alapítójáról. Az ünnepségen a tanulók számos rejtett, talán nem minden esetben szokványos tehetségükről adtak tanú- bizonyságot R Havasi József szalézi tartományfőnök, több egyházi személy és iskolatársaik előtt. A vidámság Don Boscónál a tizenegyedik parancsolat volt, így nem szokatlan, hogy tréfás jelenetek, tánc, ének- és zeneszámok alkották a délelőtti ünnepi műsort. Délután pedig az iskola fiatal tanárai szerveztek estébe nyúló vidám vetélkedőket diákjaiknak, ahol az osztályok összefogva, közösen oldották meg a játékos feladatokat. A Szalézi-Irinyi Középikolának régi szalézi múltja van, de jelene csupán 2001 óta szalézi. Az ötéves szerzetesi jelenlét a sok látható technikai változáson kívül egy új szellemiséget hozott, mely lassan az intézmény életének jellemzője lesz. Az iskola kapuja nemcsak a tanítás alatt áll nyitva a diákok előtt, a szabadidő tartalmas eltöltésére is lehetőséget kapnak. • Kép és szöveg: Lengyel Erzsébet Az Országgyűlés még tavaly decemberben fogadta el az új kereskedelmi törvényt, amelynek végleges változatával lényegében egyik érintett szakmai szervezet sem elégedett A kereskedők és vállalkozók tiltakozása ellenére mégis életbe lépett kerettörvény végrehajtási rendeletéiről tárgyal jelenleg a gazdasági tárca az érintettekkel, akik azt fontolgatják: az Alkotmánybíróságon támadják meg a szerintük elhibázott szabályozást. A kereskedők már a tervezet elkészültekor arra kérték a köztársasági elnököt: diszkriminatív és jogszabályellenes rendelkezései miatt ne írja alá a törvényt. A Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Szövetsége (KISOSZ) elsősorban a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát hiányolja a törvényből, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) piacok, vásárok, illetve az utcai árusítás feltételeinek szigorítását szeretné látni, míg a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint a piaci erővel történő visszaélések szabályozásának nem itt, hanem a gazdasági törvényben lenne a helyük, egyébként pedig egyszerűen betarthatatlannak ítélik a jogszabályt. Az viszont valószínűden, hogy minden szereplőnek megfelelő törvény születhet. A szakmai szervezetek ugyanakkor arra készülnek, hogy egységes fellépéssel próbálják megváltoztatni a hibás szabályozást. A KISOSZ illetékesétől megtudtuk: jelenleg belső egyeztetés folyik, jövő hét csütörtökön a Kereskedelmi Tanácsadó Testület ülésén fogalmazzák meg kifogásaikat, úgy tudják, a kereskedelmi és iparkamara már tárgyalt is a gazdasági minisztériummal. A VOSZ és az OKSZ kereskedelmi testületéi külön-külön már dolgoznak az alkotmánybírósági beadvány szövegezésén, majd az elkészült anyagot egyeztetve várhatóan február végén közösen nyújtják be - tájékoztatta lapunkat Schneider Ágnes, a VOSZ kereskedelmi szekciójának vezetője. A törvény teljesen újradefiniálja a kereskedelmi fogalmakat, kitér a nyitvatartási idő szabályozására, és pozitívumként egyszerűsítené az új üzlet nyitásának bürokratikus feltételeit. A KISOSZ kifogását a beszerzési ár alatti értékesítéssel kapcsolatban a beszállítók is támogatják, míg a Gazdasági Versenyhivatal - akinek hatáskörét növeli az új törvény - óva int a tilalomtól, mondván: az jóval magasabb árakat generálna. • Sz.H. LAP(SZ)EL Bukovics Krisztián Napfogyatkozás a Felvidéken Gábor szülei mindketten tősgyökeres felvidéki magyar emberek, becsületes, vidéki felmenőkkel, akiknek családja emberemlékezet óta itt él. Ugyanabban az Ipoly melletti kisfaluban élte le az életét a dédnagyapa, igaz, - anélkül, hogy egy hétnél hosszabb időre kimozdult volna onnan - vagy öt államforma állampolgáraként. A napvilágot az Osztrák-Magyar Monarchiában látta meg, majd onnantól kezdve olykor megbecsült, sokkal többször pedig sárba tiport állampolgára volt több cseh és szlovák, időnként pedig magyar államformának is. Magyar mivoltából ezalatt csak ritkán származott előnye: aludt vályúban, a marhák előtt, vagy éppen a pap pincéjében, mikor a front ideért, és bujkált az Ipoly-parti bozótosban, mikor a nagy teherautók járó motorral várták, hogy a marhavagonokhoz szállíthassák a Csehországba száműzötteket. A történelmi viharok lecsillapodása után aztán tudomásul vette a számára legutolsó formulát, és mint magyar nemzetiségű szlovák állampolgárt földelték el a fákkal sűrűn benőtt kis domboldali temetőben. Oda, ahol visszamenőleg többgenerációnyi hasonlóan hányatott sorsú, de mindenek ellenére magyar ősei nyugodtak. Most ennek a derék dédnagyszülőnek leszármazottai gondterhelten ülnek a lakótelepi panellakás szűk konyhájában, és próbálják elmagyarázni egy hatéves gyereknek - és saját maguknak - hogy a jobb élet, az érvényesülés reménye miatt miért is jó, ha magyar helyett szlovák iskolában tanul meg írni, olvasni, számolni. Mert az államnyelv ismerete, a jó kapcsolatok kialakítása szabadkártya lehet a felhőtlen jövőbe, a magyar iskolákban nem tanul meg szlovákul a gyerek, hátrányba kerül a többségi nemzet fiaival szemben - szól az érvelés. A probléma korántsem egyedi, Szlovákiában továbbra is gyakran fordul elő, hogy magyar szülők gyermeke szlovák iskolába kerül: nem kényszerűségből, hanem érdekből. A magyar anyanyelvű kisdiák így szlovákul tanulja az alapokat, kimarad a magyar történelem, irodalom: a múlt, ami a nemzeti öntudat egyetlen és legfontosabb támasza. Mindeközben az érvek, amelyek korábban még valóban oly igaznak tűntek, mára hamisnak bizonyultak: Dél- és Kelet- Szlovákiában vajmi kevés köze van a nyelvtudásnak a munkanélküliséghez (apropó, nyelvtudás: a magyar nyelvű iskolák többsége éppen e dilemmák feloldása érdekében különösen nagy figyelmet fordít a szlovák nyelv oktatására). Nincsenek munkahelyek, így a régió lakosságának jelentős része Magyarországon dolgozik. Ennek ellenére évente több száz felvidéki magyar kerül szlovák iskolába, és onnan kikerülve, válik „kevert” nemzetiségűvé, és adja be majd saját gyerekét szintén szlovák intézménybe. Fogy a magyar, de ezt tudtuk eddig is. Mi is tehetünk róla - ezt is tudjuk. Teszünk ellene - nos, ezt nem tudjuk (tudják), pedig lépni kellene. Amíg nem késő... Gazdag programok kevés pénzből Kivágják a veszélyes fákat Hagyományos fánksütéssel készülnek a farsangra Leányváron Tatabánya. Csaknem száz fát és örökzöldet vágnak ki és legallyazzák a köztéri növényzetet is a megye- székhelyen. A balesetveszélyességük miatt kivágott fákat még idén új fasorokkal pótolja az önkormányzat. Tovább termel a Bábolna Rt. Megszüntetik a végelszámolást és tovább folyik a gazdálkodás a Bábolna Rt.-ben, a társaság többmilliárdos adósságát az állam fedezi. A cég által használt állami tulajdonú földek bérleti idejét tízről húsz évre hosszabbították meg. Jól működő intézménynek nevezi a leányvári művelődési házat PócsFóldi Gáborné, a ház vezetője. Az állami támogatások hiánya ugyan közvetve náluk is érezteti hatását, de vannak ennél sokkal rosszabb feltételek mellett működő intézmények is. A ház működése egyelőre nincs veszélyben, mint mondja, nehézkesen bár, de mindent megoldanak. A művelődési ház keretén belül kisebbségi ön- kormányzat, nemzetiségi tánccsoport és zenekar, üvegfestő szakkör, valamint gondozási központ és idősek klubja is működik. A dorogi zeneiskola kihelyezett tagozata is a házban kapott helyet. A szintén itt működő Judo szakosztály országosan is szép eredményeket ért már el. A házon belül számítógép-használatra is lehetőség van, egyelőre Internet hozzáférés nélkül. Az intézmény következő rendezvénye a február 18-ára szervezett sportbál lesz, majd egy héttel később a falufarsang eseményeibe kapcsolódnak be az évek óta hagyományosnak mondható fánksütéssel, amelyből minden farsangon közel ezer darabot készítenek. • B.Sz. A szaktárca szerint virágzik a hazai mezőgazdaság Agrárfórumot rendeztek a megyeszékhelyen A FVM Komárom-Esztergom Megyei Földművelésügyi Hivatala szervezésében február 3-án délután a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján agrárfórumot rendeztek az elmúlt év tapasztalatairól, az aktuális helyzetről és a jövőbeni kilátásokról. Benedek Fülöp, a szaktárca közigazgatási államtitkára elsősorban az uniós csatlakozással járó változásokról beszélt, kiemelve az állam szerepvállalását a mezőgazdaságban. A fórumon elhangzottakra reagálva a MAGOSZ megyei elnöke, Balogh Zoltán lapunknak elmondta, hogy a hazai ágazat jelene és jövője korántsem annyira rózsás, mint ahogyan azt Benedek felvázolta. A fórumon elhangzott, hogy Magyarország mezőgazdasági termelése az Európai Unió tagjaként összességében jelentősen bővült, a mezőgazdaság szerkezete pedig „alkalmazkodott” az új támogatási rendszer kínálta feltételekhez, azaz a növénytermesztés részesedése megközelítőleg 60 százalék, az állattenyésztésé pedig 40 százalék volt. A támogatások rendszerében változás következett be. Idén az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra fordított összegnek már 60 százaléka - közel 240 milliárd forint - uniós forrásból hívható le és csak 40 százalék - 161 milliárd forint terheli a magyar állami költségvetést. Ez az arány a későbbi években a tervek szerint tovább javul, hiszen az unió kötelezettséget vállalt az új tagországoknak nyújtott közvetlen támogatások szintjének a régebbi tagországok támogatási színvonalához való közelítésére. Balogh Zoltán a MAGOSZ megyei elnöke abban egyetért, hogy az uniós csadakozás óta jobbak a kilátások, a gazdák egy része már tud élni a támogatások adta lehetőségekkel, de a magyar mezőgazdaság helyzete koránt sem olyan fényes, mint ahogyan a pénteki rendezvényen elhangzott. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a mezőgazdasági vállalkozások egy része jelentősen és tartósan el van adósodva. Balogh Zoltán szerint az elmúlt esztendő az agrárium számára abszolút tőkehiányos év volt, mivel a magyar kormány nem fizette ki a gazdákat megillető támogatásokat, sőt a tüntetések után is csak késve érkezett meg a pénz, amely további problémákhoz vezetett. További gond, hogy a mai támogatási rendszer a társas vállalkozásokat és a nagygazdaságokat részesíti előnyben. Az amúgy is nehezebb helyzetben lévő családi- és kisvállalkozások a külső forrásoknak szűkében vannak. A megyei elnök a tavalyi év sikereként értékeli viszont, hogy a hatalmas mennyiségű gabona tárolását végül sikerült megoldani, és egyetért a tárolókapacitás bővítésének szükségességével. • Gábor Éva
