Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)
2006-02-04 / 25. szám
Ill hídig] magazin 2006. február 4., szombat • HÍDLAP • Kínai horoszkóp A Tigris személyiségjegyei Mindenkinek van egy irodalmi témája: a saját élete. Kiszínezheti, megszentségtelenítheti, de ha hű marad az eredeti történethez, békére és nyugalomra lel. Agatha Christie A Tigris a bátorság jegyének szülötte. Karizmatikus egyéniségnek számít, határozott, letisztult nézetei és elképzelései vannak. Erős akaratú, eltökélt, a legtöbb feladatnak óriási lelkesedéssel és erőbedobással áll neki. Éber, éles eszű, mindig forgat valamit a fejében. Igen eredeti gondolatai vannak,’ szinte túlcsordul az ötletektől, alig várja, hogy új vállalkozásba foghasson. Rajong a kihívásokért, kész bármihez csatlakozni, amit ígéretesnek lát, vagy ami megragadja a fantáziáját. Szívesen kockáztat, nem kedveli, ha a konvenciók vagy mások utasításai visszafogják. Arra vágyik, hogy szabadon tehesse, amit akar, ezért legalább egyszer az életben fittyet hány az óvatosságnak, és megy a saját feje után. Meglehetősen nyugtalan természetű. Annak ellenére, hogy legtöbbször teljes erőbedobással veti magát a munkába, kezdeti lelkesedése bizony elpárologhat, ha valami vonzóbb ejti rabul a figyelmét. Gyakran cselekszik ösztönösen, előfordul, hogy tetteit később meg is bánja. Ha végiggondolná, mit cselekszik, vagy nagyobb kitartással végezné a munkáját, egész biztosan komolyabb sikereket arathatna. Legtöbb vállalkozása szerencsével párosul, ám ha nem a tervezett mederben folynak a dolgok, a Tigris könnyen elkeseredik, és csak hosszú idő múlva nyeri vissza a jó kedélyét. Gyakran kell azt éreznie, hogy szerencséje a magasból a mélybe zuhan. A Tigris mindezek mellett remek alkalmazkodó képességgel rendelkezik. Kalandozó természete egyik helyről a másikra hajtja. Élete korai szakaszában valószínűleg sokféle munkát végigpróbál, és lakhelyét is sűrűn változtatja. Őszinte természet, bárkinek nyíltan megmondja a véleményét. Gyűlöli a hazugságot és a képmutatást. Tudják róla, hogy őszinte véleményét akár nyers formában is hangoztatja, és habozás nélkül kinyitja a száját. Időnként fellázad, rendszerint kicsinyes rendelkezések ellen. Még ha ezért konfliktusba is kerül, a véleményét nem habozik mindenki értésére adni. Született vezető típus, kivétel nélkül mindig sokra viszi a választott pályán. Ki nem állja a hivatali pepecselést, még kevésbé mások utasításait. Olykor megmakacsolja magát, hiszen bizonyos mennyiségű függetlenségről nem hajlandó lemondani, képtelen másnak is felelősséggel tartozni. Szereti azt hinni, hogy sikereit kizárólag önmagának köszönheti, ezért aztán csak akkor fordul másokhoz segítségért, ha valóban szorul körülötte a hurok. Meglehetősen komikus módon, önbizalma és vezetői képessége ellenére olykor úrrá lesz rajta a határozatlanság. Ilyen helyzetben a fontosabb döntésekkel egészen az utolsó pillanatig vár. Ráadásul érzékeny a kritikára is A Tigris számára központi fontosságú saját hírneve. Méltóságteljesen viselkedik, jelentős személyiségként kezeli magát, akkor van elemében, ha ő állhat a középpontban. Ügyesen hívja fel magára mások figyelmét, saját személyét és az általa támogatott ügyeket egyaránt szívesen népszerűsíti. Sok Tigris kerül fiatalon az oltár elé; a házaséletben leginkább a Disznó, a Kutya, a Ló és a Bak jegyek szülötteivel illik össze. Emellett jól kijön a Patkánnyal, a Nyúllal, a Kakassal, de a Bivaly és a Kígyó az ő ízlésének már túlságosan komoly és csendes. Szintén ellenszenvesnek találja a Majom rosszalkodó és tolakodó természetét. Nem boldogul saját jegyének szülötteivel és a Sárkányokkal sem - velük való kapcsolataiban mindkét fél uralkodni szeretne, ez azonban nem megy, és végül még a legapróbb kérdésekben sem képesek kompromisszumra jutni. A nő Tigris élénk, szellemes, ha vendégeket hív, kiváló háziasszonynak bizonyul. Általában nagyon csinos, sokat ad a megjelenésére. Odaadó anya, megadja gyermekeinek az őket megillető szabadságot, de ezzel együtt nagyszerű nevelő és minden szükségletükről gondoskodik. A férfi Tigrishez hasonlóan őt is rengeteg dolog érdekli, őrzi függetlenségét, és eléri, hogy azt tehesse, amihez kedve van. Mindezek mellett gondoskodás és nagyvonalúság is jellemzi. A férfi Tigrisnek jó néhány előnyös tulajdonsága van. Őszinte, bátor, ötleteivel másokat is képes inspirálni. Ha gátat szab nyugtalan természete kicsapongó hajlamainak, elégedett, nyugalmas életre számíthat. • Sápszki Márta Gasztronómiai kalandozások Farsangi étkek Alighogy elkezdtük az új esztendőt, következik egy újabb mulatságokkal, bálokkal és persze finom ételekkel tarkított időszak, a farsang. A karácsonyi ünnepkör után talán éppen a farsanghoz kapcsolódnak a leggazdagabb hagyományok. Ennek jellegzetes eseményei az álarcos, jelmezes bálok, táncos mulatságok. Eredetét tekintve a farsang számos ősi hagyománnyal, valamint népszokással van kapcsolatban; egyes elemeiben még a pogány téltemető, tavaszváró és termékenységi ünnepek rítusai ismerhetők fel. A farsang igazi hazája Itália, ahol szokása a római kor szaturnáliáira nyúlik vissza. Az ókori Rómában ugyanis Szaturnusz isten tiszteletére hétnapos örömünnepet tartottak, és később ez a fékevesztett mulatságokból álló ünnepség vált népszerűvé és kezdett terjedni egész Európában. Hazánkban a középkor idején, főként német minta alapján kezdték ünnepelni. Ehhez az ünnepünkhöz is természetesen számos néphagyomány kapcsolódik, amelyek egy része vallási alapokon, nyugszik. A farsangi asztal - akárcsak az ünnepkör - színes, gazdagon terített, sok a különféle húsokból készített leves és sült, sok az édesség. Előző írásaink során tartózkodtunk gyomrunk megterhelésétől, végigkóstoltunk számos zöldségfélét, csipegettünk magokat, tehát éppen ideje kissé „kirúgni a hámból”! Konyakos kacsasült Hozzávalók: egy pecsenyekacsa, egy fej vöröshagyma, 8 dkg császár- szalonna, 5 dkg liszt, 2 dl vörösbor, 5 cl konyak, 12 dkg kacsamáj, 4 dkg vaj, I dl olaj, egy csokor petrezselyem, 2 babérlevél, kakukkfű, só. Elkészítés: A kacsa aprólékát, a negyedekre vágott hagymát és a kockákra vágott császárszalonnát kevés olajban megpirítjuk. Meghintjük liszttel, ráöntjük a vörösbort, kevés vizet és a konyakot. Petrezselyemmel, babérlevéllel, kakukkfűvel, sóval ízesítjük, és 30-35 percig nem erős tűzön forraljuk, majd finom szűrőn keresztül leszűrjük. A kacsa máját kevés vajban megpirítjuk, majd áttörjük, és a leszűrt mártásba keverjük. Közben a kacsát sütőben ropogósra sütjük; amikor megsült, zsírját is a mártásba öntjük. Tálaláskor a kacsát feldaraboljuk, és a mártással leöntve, pirított burgonyával kínáljuk. Farsangi fánk Hozzávalók: 38 dkg liszt, 4 dkg élesztő, 6 tojássárgája, 7 dkg vaj, 8-9 evőkanál tej, 1 evőkanál cukor, 1 kávéskanál rum, negyed citrom reszelt héja, csipetnyi só, olaj, vaníliás cukor, barackíz Elkészítés: Az élesztőből a cukorral, kevés liszttel és négy evőkanál langyos tejjel kovászt készítünk. A tál közepére - amelyben a fánk készül - tesszük a kovászt, köréje a lisztet. Betakarjuk, és langyos helyre tesszük, amíg megkel. A tojássárgákat a sóval elkeverjük, és a liszthez öntjük, hozzáadjuk az olvasztott vajat valamint a maradék felforralt, kihűtött tejet. Addig verjük, amíg hólyagos nem lesz (ilyenkor már elválik a kanáltól), majd betakarva meleg helyen kelni hagyjuk. Végül lisztezett deszkára borítjuk, és ujjnyi vastagságúra nyújtjuk ki. Ezt követően letakarjuk, és hagyjuk tovább kelni, majd kiszaggatjuk, és forró olajban kisütjük (először fedő alatt, majd a megfordítás után már fedő nélkül). A fánkokról az olajat szalvéta segítségével leitatjuk, majd meghintjük vaníliás cukorral, és barackízzel kínáljuk. Jó étvágyat! • Márkus Rejtvény G P M Á V Y E E L E K G F Á É M í L L R G A L Y É K R C Z 0 0 É N Y F Ő N S 0 1 S s z K T É S R N Á S R V 0 s ó V A L Ó D Y G E 0 M Á R E 1 M U N K E A K T J Ó T Á T T Ő L E M M É Z K S T A N U L J F 1 A B S E M S Z E R Ú E N C S É Á S V 0 T M Á R S O K T M P E Á E L 1 T T E K E E H A V R V T T Á Ó T T H A L M Y Á z O M Ó L E E V P O É N S z Á T P R L A E L L R E Á s A É E T S S Á R E B F Z G Z Z E 1 S M E R Ő S T u S s B 0 L D 0 G S Á G VERGILIUS - IDÉZET Keresse meg a szójegyzékben szereplő szavakat, amelyek nyolc irányban rejtőznek a hálózatban vízszintesen, függőlegesen és átlós irányban. Ha megtalálta, húzza át betűiket. Ha az át nem húzott betűket felülről lefelé vízszintesen haladva összeolvassa, egy Vergiliustól idézett mondatot kap megfejtésül. ALPES, ÁM ÁSZT, BÉKESSÉG, BETLEHEM, BOLDOGSÁG, BRÉMA, EKE, ELEK, ELŐNYE, ÉLRE, ESTE, ESZTI, ETEL, EVET, FÁZOTT, FÉNN, FENYVESEK, FŐN, GALY, GYŐR, HAVASI, ISMERŐS, JÁSZOL, KOMP, KÓRÓK, LES, MAGÁNY, MÁLOM, MOSOLY, OLT, PÁSZTOROK, PÉCS, SÁV, SZÉP, SZERETET, SZÍV, TUSS, UGATÓ, ÚR, VÁM, VÁRÁS, VIRÁG Homo Ludens Az ördög bibliája Napjaink egyik legnépszerűbb és leggyakrabban művelt játéka a kártya. Szívesen pörgetjük ujjaink közt a lapokat, otthon, korcsmában, nyugdíjasklubban, vonaton, szinte bárhol. Talán nem véletlenül kapta gúnynevét a kártya, miszerint az ördög bibliája. Számtalan vagyon „űződött” el jogos tulajdonosától, a kártya szenvedélyes mívelése következtében. A kártya eredete a múlt ködébe veszik, ám annyi bizonyos, hogy hazánkhoz kapcsolhatóan először egy, az 1430-as évekből való pakliról beszélhetünk, melynek egyik lapján Zsigmond császár, magyar király jelenik meg. Lóháton ül - ő a kártya királya - és kezében kis ölebecskét vagy menyétet tart. A kártyajáték nálunk a XV század végére terjedt el, egyik királyi számadáskönyvünk jegyzi fel 1495-ben: az úr - II. Ulászló király - kártyán veszített. Úgy tűnik ez a vereség nem az egyetlen volt királyi fenségünk életében, hiszen írják, budai udvarában ezidőtájt a kártyázás szinte a botrányosságig fokozódik. Hiába az egyházi tilalmak, hiába a városi jogkönyvek fenyegető rendelkezései, a kártya egyre inkább terjed, hódít. A játék az 1840-es évekre a 19 századi Magyarország polgárvilágának legjelentősebb szabadidős tevékenységévé vált. Ezt jelzi a kártyakészítők számának ugrásszerű növekedése és a kártyajátszás szenvedélyéről egyre gyakrabban olvasható hírlapi- és irodalmi megemlékezések is. Ennek ellenére zavarba ejtően kevés konkrét adattal rendelkezünk a játékokra vonatkozóan. Legfeljebb nevüket ismerjük, és magyar nyelvű szabályisA játszó ember mertetéssel csak 1883-ban találkozunk. Egyedül a whist 1824-ben megjelent leírása a kivétel. Nem sokkal jobb a helyzet a kártyajátékok eszközeivel kapcsolatban sem. A hazai- és külföldi köz- és magángyűjteményekben őrzött kártyák száma kevés, a néhány, csak nevéről ismert kártyafestő műhely termékeiről pedig nem tudunk semmit. Ami bizonyos az az, hogy a kétnyelvű Magyarország korai kártyajátékai és játékkártyái Becsből átvett minták voltak, és elsősorban az arisztokrácia, a polgárság, katonák, diákok, céhlegények és korhelyek szórakozását szolgálták. A kártyázás csak a 19 század második felében válhatott a tömegek játékává. A korai időszak standard-képes játékeszközei német sorozatjelű soproni és magyar képes, a francia sorozatjelű bécsi képes kártyák és a szintén francia sorozatjelű tarokk kártyák voltak, ezeket készítették elsősorban. A kártyafestő műhelyek választékában azonban találunk alkalmi jelleggel kiadott ún. luxus kártyákat is. Az ilyen ritkaságok rövid ideig és alacsony példányszámban voltak forgalomban. Hasonlóképpen ma is vásárolhatunk szinte művészi tökéllyel „megmunkált” paklikat, melyek sorozatszáma ugyancsak limitált, és áraik sem kevéssé borsosak, mint annak idején. A kártyát réges-rég valami megfoghatatlan misztérium különös illata lengi körül. Használják bizonytalan jövőnk feltárása érdekében, szórakozásra, de a"kár komoly versenyeknek is szemtanúi lehetünk, nem is beszélve a bűvészek bűvészkedéseiről... • SlPEK