Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)
2006-02-28 / 41. szám
4 HÍDLAP • 2006. február 28., kedd www.istergranum.hu MKP: a választások tétje a felvidéki Folytatás az 1. oldalról így például Szigeti fontosnak tartja a munkahelyteremtést, és különböző szociális gondok orvoslását, a közösség fennmaradása szempontjából hasonlóan létfontosságú a magyar nyelv használata, a magyar nyelvű iskolák fennmaradása (különös tekintettel a komáromi egyetemre), a nagyobb gyermekvállalási kedv, a hagyományok és a kultúra folyamatos ápolása. Farkas Iván, Nyitra megye képviselőjének az elmondása szerint a hét végén kivállasztott személyek a kerületi képviselőkkel együtt alkotják majd a lista első harminc jelöltjét, a további 120 helyre a járási konferenciák vok- sai alapján kerülnek majd a politikusok. A kerületi képviselők közül hat Nyitra-, négy nagyszombati, kettőkettő besztercebányai és kassai, egy pedig Pozsony megyei lesz. A végső pártlistát és annak sorrendjét az Országos Tanács március 11-én dönti el. Farkas tájékoztatása szerint az előre meghatározott képviselői sorrenden változtathatnak a szavazók vokCsáky Pál szerint a júniusi parlamenti választásnak a magyarság szempontjából elsősorban az a tétje, hogy kormányon marad-e az MKP és tovább folytatódik-e a demokratizálási folyamat. Ehhez azonban a pártnak meg kell szerezni a szavazatok legalább ío-n százalékát. A politológusok az új szlovák kormány összetételével kapcsolatosan öt változatról beszélnek, és ezek közül négyben az MKP is helyet kapott. Az ötödik variáns szerint a Smer, HZDS és a Szabad Fórum alakítana kormányt, a SNS és a KSS pedig csendestársként segítené e formációt a kormányzásban. LAP(SZ)EL Kábái Domokos Gulag-vakság Sejtettem, hogy február 25-én, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján ismét lesznek szónokok és tudósítók, akik pátosszal beszélnek majd a Gulagról, miközben nyilvánvaló, hogy fogalmuk sincs arról, mi volt az. Magyarországon sokan azt gondolják, hogy a Gulag egy szigetcsoport a messzi Szibéria után, az Ohotszki-tengeren túl, a Kamcsatka-félsziget túlsó partjának környékén, valahol a Csendes-óceánban. Ez a hiedelem érhető tetten az emléknapon látott egyik televíziós tudósítás mondataiban is: „A Gulagra hurcolták el fiatal lányként, noha bűne semmi nem volt.”; „A szigeten tíz évet töltött, s valóságos csoda, hogy életben maradt.”; „A messzi Gulag szigeten szenvedett, bár nem tartja magát hősnek.” Csakhogy ilyen sziget, ilyen szigetcsoport a térképeken nem szerepel. Azért nem, mert a Gulag nem földrajzi fogalom. Ilyetén való elterjedése valószínűleg azzal magyarázható, hogy a Nobel-díjas író, a poklot maga is megjárt Alekszandr Szolzsenyicin a Szovjetunióból kicsempészett, Párizsban 1973-ban megjelent, a rabszolgatáborokról szóló dokumentumregénye címének ezt adta: A Gulag szigetcsoport, más fordításban A Gulag szigetvilág. Az orosz olvasó számára természetesen nyilvánvaló volt, hogy a GULAG kifejezés mozaikszó, a Glavnoje upravlenyije lagerej - a Táborok Főigazgatósága intézménynév - rövidítése. A külföldiek felszínes többségét viszont a fordítás nélkül átvett orosz kifejezés félrevezette, egyfajta Gulag-vaksággal fertőzte meg. Ennek egyik következménye lett, hogy egy időben egyes nyugati újságírók és közéleti személyiségek éppen azzal érveltek a Szolzsenyicin és mások regényeiben leírtak hitelessége ellen, hogy ilyen nevű szigetcsoport sehol nem található a tengereken. És mintha csak Sztálin vagy főpribékje, az ördögi Berija rendezte volna így, az azóta is felületes utókor jóvoltából a tévedés mindmáig tartja magát. Pedig elég lenne beleolvasni Szolzsenyicin művébe, hogy megértsük: képletesen értendő szigetvilágról van itt szó - sok-sok, a külvilágtól szigetként elzárt táborról szerte a Szovjetunió területén. A munkatáborok rendszere az 1920-as és 30-as évektől folyamatosan alakult ki. A harmincas évek végén a bennük kényszermunkát végzők száma már megközelítette az 1 millió főt. Ettől az időtől kezdve a magas halálozási arányszám ellenére (sőt e mellett) folyamatosan nőtt a deportáltak száma. 1953-ban 2 millió 750 ezer rab sínylődött bennük. Ha mást már nem is tehetünk értük, tiszteljük meg őket azzal, hogy nem rutinszerűen, hanem forrásmunkákat is forgatva emlékezünk meg róluk az évnek azon a napján, amit kommunista diktatúrák áldozatainak szentelünk. LASRAM Kft. szentendrei telephelyére FELVESZ HEGESZTŐ szakmunkásokat ás CHC GÉPKEZELŐKET élhajlító és lézervágó gépek kezelésére. Szentendre, Ipartelep Kőzúzó köz 2. Tel.: 26/ 501-040, E-mail: info@lasramtechnology.hu Megint gát épülne a Dunán? / Újabb koncepció a Mosoni-Duna és Szigetköz védelmében magyarság sorsa Az MKP titkos szavazás útján kiválasztotta azt a 15 személyt, akiket az országos képviselői lista első harminc helyének valamelyikére jelöl. A képviselők névsora a következő: A. Nagy László, Bárdos Gyula, Berényi József, Bugár Béla, Bastmák Tibor, Csáky Pál, Duray Miklós, Farkas Iván, Gál Gábor, Gyurovszky László, Köteles László, Miklós László, Sárközy Klára, Simon Zsolt, Szigeti László. sai: a három százaléknál több szavazatot kapó politikus előbbre léphet a listán, és megelőzheti a nála kevesebb voksot kapó társát. Az MKP programjával kapcsoltosan Farkas elmondta, hogy az már javaslati szinten elkészült, és rövidesen az Országos Tanács elé kerül, az elfogadására pedig május 13-án, az MKP országos kongresszusán kerül sor. • Oravetz-Szép Negyvenmilliós hiány Kismaroson Kismaros község képviselő testületé elfogadta a Pénzügyi Bizottság által elkészített 2006 évi költségvetést csütörtöki testületi ülésén. Poldauf Gábor polgármester elmondta, hogy az önkormányzatok idén kevesebb normatív támogatást kapnak, így Kismaros esetén a csökkenés mértéke 2006-ban 1 millió 800 ezer forint. A polgármesteri hivatal a legszigorúbb működési feltételekkel üzemel. A község polgármestere elmondta, hogy a bevétel 262 millió forint, míg a kiadás 223 millió környékén mozog, a hiány pedig 39 millió 200 ezer forintra rúg. Ennek ellenére azonban a közeljövőben számos fejlesztésre sor kerül, amelyet pályázatok útján sikerül elvégezni. Többek között ide sorolható az a több százmilliós projekt, amelynek keretén belül megújul a Szokolyai út, hamarosan felépül az új Művelődési Ház, valamint a Ciszterci Monostor Köztársaság téri egészségügyi központja is épül. • Hívért Gábor Folytatás az 1. oldalról „Az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében az emberi beavatkozás következményeit csakis emberi beavatkozással lehet ellensúlyozni” - mondják a gátépítés pártolói, amelyet kénytelenek belátni a környezet- védő szervezetek is. Abban viszont nincs egyetértés, hogy hogyan és milyen mértékben bolygassák meg újra a környezetet. Droppa György, a Duna Kör ügyvivője lapunknak elmondta: jelenleg négyféle koncepció létezik Szigetköz helyreállítására. A Duna Kör által támogatott elképzelés szerint a hajdani Oreg-Duna visszaállításával élesztenék újra a vidéket. Az Egyesült Államokban régóta sikerrel alkalmazott eljárás során A tíz évvel ezelőtt felavatott sport- létesítményben tartják testnevelésóráikat a helyi tanulók és óvodások. Délutánonként a legkülönbözőbb amatőr sportcsapatokkal népesül be a terem, ahová messzebbről is rendszeresen járnak a sportolni vágyók. A pilismaróti sportcsarnok gyakran ad otthont különböző teremlabdarúgó tornáknak - mondta el a Híd- lapnak Léb Gábor, sportszervező. Két héttel ezelőtt az öregfiúk tornáját rendezték meg, amely a budapesti Gázszer csapatának győzelmével végződött. Március 4-5-ödikén a Dunakanyar Kupa mérkőzéseire kerül sor, amelyre a mai napon még nevezhetnek az érdeklődő csapatok. a jelenlegi szabályozott főmederből kőszórásokkal terelnék vissza a folyót az eddig töltésekkel lezárt mellékágakba. Droppa rámutatott arra is, hogy a helyreállítást a főmederben kell elkezdeni. A Mosoni-Duna „helyi kezelése” nem vezetne hosszú távú eredményre, helyette az Oreg- Duna vízszintjének és a talajvízszint megemeléséről kell gondoskodni, ami a Duna Kör által támogatott megoldással elérhető lenne. Droppa úgy véli, hogy a környezetvédelmi szervezetek szintjén nagyon jó az együttműködés, ám a hivatalok bürokráciája miatt és a kormányszintű egyeztetéseken mindig megtorpan a rendezési folyamat. Délelőttönként az iskolásoké és az óvodásoké a csarnok, melynek kettéosztható termében párhuzamosan két foglalkozást is lehet tartani. Az általános iskola koradélutáni sportszakköreit is a sportcsarnok fogadja be, délután 17 órától pedig az amatőr sportolók veszik birtokba a pályát. A környező településről is rendszeresen járnak ide játszani baráti társaságokból, és kollégákból verbuválódott focicsapatok, ko- sárlabdások és röplabdások, illetve asztaliteniszezők és teniszezők. A sportcsarnokban bálokat is rendeznek, de volt már itt borkóstoló és esküvő is. A pilismaróti sportemberek nyáron az épület melletti szabadtéri sportpályán is hódolhatnak szenvedélyüknek. • -r -a • Gábor Éva Pilismaróton a tömegsporté a fó'szerep A gazdasági élet nem vár a politikára Bőd Péter Ákos: a kiszámíthatóság a legnagyobb érték Folytatás az 1. oldalról Véleménye szerint az üzleti, gazdasági élet két területén lehetne változtatni. Az egyik a béreket terhelő adó csökkentése, ha az állam hajlandó lemondani valamilyen mértékben az szja-ról, akkor ez hozzájárulhatna a gazdaság kifehérítéséhez is. A közgazdász-professzor szerint a felső kulcs lecsökkentése elképzelhető, ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy bizonyos jövedelemszint felett megmaradjon a differenciálás. A másik terület a minimálbért érinti, a feltornázott bér nem előnyös, sőt a foglalkoztatás gátjává is válhat. A fentieken kívül egy újfajta és eredményes gazdaságpolitika központi eleme a minőség lehetne. Az MNB egykori elnöke rámutatott arra, hogy a magyar vállalkozókat gyakran gyenge minőségű hazai és külföldi konkurencia sújtja. „A fogyasztó örül, hogy olcsón kap terméket, de ezt nem lehet azon az áron megvalósítani, hogy a jó minőséget előállító vállalkozók csődbe mennek” - jelentette ki, hozzátéve: fel kell lépni a minőségrontás, a feketepiac és az illegális import ellen. Elégedetlen az állami megrendelésekkel is, a közbeszerzések gyakorlatát - a vállalkozók és az elemzők is - gyengének tartják, mert nem segítik az árak leszorítását, viszont előkészítik az összejátszást és a magyar kis- és közepes vállalkozások rendre kiszorulnak az állami megrendelésekből. A privatizációval kapcsolatban elmondta, hogy bizonyos területeken a magánszektor bevonása javulást idézhet elő, példaként említette a fogorvosi praxist és a gyógyszertárakat. Hangsúlyozta: „a minőségi standardok bevezetésével, a szakmai ellenőrzések megvalósításával be lehetne engedni a magánszektort bizonyos területekre.” A mára sajnos kampánytémává vált euroövezeti csatlakozással kapcsolatban úgy véli, hogy a 2010-es dátum megvalósításáért mindent el kell követni, mert ekkorra már Magyarország környezetében lévő többi uniós ország bekerül a zónába. Másfelől ha eddig a dátumig nem valósul meg az euro hazai bevezetése, ismét politikai „futball” középpontjába kerül majd a csatlakozás kérdése. Kifejtette, hogy a gazdasági élet nem fog várni a politikára, az üzleti élet be fogja vezetni az eurot, hiszen itt már most is megfigyelhető az euroalapú számlázás a későbbiekben pedig egyre gyakoribb lesz. • (Gál)
