Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)
2006-02-25 / 40. szám
www.esztergom.hu 2006. február 25., szombat • HÍDLAP 3 Pozsgay: a kádárizmus visszaállításán ügyködik Folytatás az 1. oldalról És ahol az utódállamok nem biztosítják intézményesen az asszimiláció elleni ellenállásuk feltételeit, ott a magyar államnak kellene erre a célra intézményeket teremtenie. A politikus szerint a sikertelen népszavazás ma a nemzeti meghasonlás emléknapja. Mint mondta, fél évvel az uniós csatlakozás után félrevezették a magyarságot, amikor pedig azt kellett volna sugallni a politikai elitnek, hogy ha önazonosságunkat megőrizve akarunk élni ebben a nagy, határok nélküli nemzetközi összefogásban, szükségük van egymásra a magyaroknak. Ma azonban szomorú a helyzet: hozzánk jöhet bárki, az is, aki szétverte Párizst az elmúlt hónapok zavargásaiban, és mindenki más is, aki a térségünkben valamit akar, csak éppen a magyarok nem jöhetnek. „Olyan nemzetek sorába tartozunk, amelyek még a győzelmeiket is el tudják veszteni” - húzta alá a politikus. így veszítettük el a rendszerváltásban szerzett győzelmet, amikor a magyaroknak ismét egy zsákutcás liberális intézményrendszer prése alatt kell élnie. Pedig a liberalizmus nem párt, hanem az európai politikai kultúrában norma - fejtegette Pozsgay. Norma szabadságot, demokráciát akarni, és hogy ehhez alkotmányos jogállamra van szükség. Amelyik párt önmagát külön liberálisnak állítja be, az valójában „a szabad piac és a javak fölötti osztozkodás politikai szervezete. A kisajátítás szándéka egészen nyilvánvaló, a félrevezetés pedig ordító - csak ezt sokan nem veszik észre”. A tapssal többször megszakított előadás során a politikus a hallgatóság kérdéseire aktuál-politikai ügyeket is érintett. Mint rámutatott: az olvasható Gyurcsány Ferenc könyvében, hogy a szolidaritás gyengíti versenyképességünket, s ugyanezt a gondolatot harsogja az ipari miniszter is. „De azt soha nem merik kimondani, mert nagyon árulkodó lenne: aki szolidaritásban gondolkodik, az nemzetben gondolkodik, aki ezt kizárja, az saját nemzetét zárja ki a cselekvési térből” - szögezte le Pozsgay. Nálunk azt állítják, a szolidaritás kockázat, amit ki kellene kapcsolni a nemzeti viszonyokból, mert a nemzet kölönc, visszafogó tényező. „Azért is méltatlan a most regnáló politikai elit az ország kormányzására, mert a politikusi hivatás a nemzeti vagyon szétosztásának talaján jött létre. A szerzemények határozzák meg észjárását, gondolkodásmódját, s a szerzésvágyból kialakított üzletipolitikai mentalitást akarják rákényszeríteni a társadalomra. Legalábbis ezt sugallja a politikai elitnek az a része, amelyik liberális baloldalinak nevezi magát. Márpedig ez a felfogás, hogy megtagadják a szolidaritás elvét, a baloldal számára a legnagyobb harakirivel ér fel” - mondta. Ebben a szomorú helyzetben a magyarság esélye egyértelműen attól függ, hogy a nemzeti oldalon tud-e „magához térni”. És ha a visz- szatérés nem történhet meg a közeli jövőben, akkor újabb veszteségek fogják érni a nemzetet. Az ország most van legkockázatosabb pillanatában, most van a fordulópont. Ugyanis ha a mai hatalmi politikai elit még egyszer kormányzati megbízatást kap, még aktívabban fogja kihasználni helyzetét önmaga javára. „Vajon miért kellett a magyar államot szétverni és a gazdagok vagyonőrévé lefokozni?” - kérdezte a hallgatóságtól. Ma ugyanis nem teljesíti az állam azt a nemzeti hivatást, amire egyedül ő hivatott. A gyenge állam szükségességéről beszélők azzal riogatják a közvéleményt, hogy aki erős államot akar, az a szabadságot akarja korlátozni. Holott pontosan ennek ellenkezőjéről van szó. „Nem azért kell erős állam, hogy uralkodjon rajtunk, hanem hogy mi, polgárok uralkodhassunk az államon, és feladatokat adhassunk neki, hiszen a magántulajdonnál erre nincs mód. Ehhez pedig vagyonra, jövedelmező tulajdonra és erőnlétre van szükség.” Nem véletlenül riadtak meg attól a „politikai széltolók”, hogy az államot ismét vissza kell helyezni tulajdonosi körülményei közé. Miképpen a világ számos országában szintén napjainkban szerzik vissza a korábban köny- nyelműen eladott állami vagyont, mert rájöttek, a népüket szolgáltatták Éi azzal, hogy megszabadultak a nfcmzeti vagyontól. pozsgay Imre határozottan kijelentette: „A szocializmus, mint kísérlet a szülőföldjén is visszavonhatatlanul megbukott, nincs már nagyhatalmi háttere Európában. De a tőke meg- zabolázása csak állami eszközökkel oldható meg, mert ha a tőke a maga öntörvényi módján tarol rajtunk, akkor nincs kegyelem. Akkor ő fogja eldönteni a hódoltatott országban, ki a szükséges, és ki a fölösleges, ki az, akire szüksége van a hazának, és kiből lesz kallódó ember. A jól működő társadalomban egyedül az állam teremtheti meg a kiegyensúlyozott fejlődés feltételeit.” A politikus a magyarság fennmaradása szempontjából veszedelmesalSZDSZ nek tartja, hogy az iskolák züllése egyértelművé vált. A mai pusztító iskolarendszer helyrehozhatatlan kárt okozott az országnak, mert „az iskola tönkretételével a család, az állampolgár és a nemzeti közösség közötti lépcsőfokot akarják kiütni, és ha sikerül elzárni a nemzethez vezető utat, többé senki nem tud nemzetben gondolkodni.” Liberális kiinduló pont, hogy korlátlanná kell tenni az ember önmegvalósítási lehetőségét. „Ezzel valójában olyan teret engednek a devianciának, hogy aki nevelésről mer beszélni, az maga lesz a deviáns a liberálisok szemében” - tette hozzá. Az SZDSZ egyfajta „országigazoló bizottságnak” tekinti magát, pedig ezt a szerepet soha nem kapták meg, erre nincs felhatalmazásuk. De megtehetik, mert ők vannak hatalmi pozícióban. Szóba kerül az SZDSZ „Jöjjön el az én országom!” választási jelmondata is. Erről a politikus azt mondta, az nem más, mint provokáció, amely azt sugallja, hogy vagy magad boldogulsz, vagy sehogy. „Ez a szolidaritás elvének egyértelmű elvetése, mert a magánstratégiát hangsúlyozza, nehogy összefogási lehetőséget találjanak az egyének a társadalomban. S ez valójában nem más, mint a kádárizmus folytatása.” Az a rendszer egykor az atomizálódott társadalomban a kollektivizálásra hivatkozott, ma pedig már hivatalosan, akadályok nélkül hirdethetik az atomizálódott társadalom fölényét. A magyar nemzet sorskérdése ezért most az, hogy nemzeti alapú politizálás kerüljön hatalomra a törvényhozásban és a végrehajtó hatalomban. • V. F. Vár az iskola: nyílt napok a Babitsban A „Vár az iskola” elnevezésű programsorozat az általános iskolai feltétel-, és elvárás-rendszerbe kalauzolja el a 6-7 éves gyerekeket és szüleiket. Március 13-án, hétfőn, március 20-án, ugyancsak hétfői napon és március 30- án csütörtökön lesznek nyílt napok, a két hétfői napon délután 4 órától, az utolsó alkalommal pedig reggel 8-tól. Az intézményben több tematikus programmal várják a jelentkezőket. Sportfoglalkozás keretében mutatkozik be az iskola tornaórája és a tornaterem. A könnyedebb foglalkozások mellett a klasszikus oktatási tárgyak, a matematika, a természetismeret, a magyar nyelv, írás-olvasás is szerepel egy-egy bemutató tanóra erejéig. A március 30-ai nyílt napon Kotz István iskolaigazgató tájékoztatja az általános tudnivalókról a szülőket. A bemutató órákat Fenyvesiné Mechler Eszter és Janigné Bartos Ildikó tartja. • -l.-n. Lassan vége a télnek és a kedvezményes előfizetési akciónknak. Ebből az alkalomból szeretnénk megköszönni olvasóink bizalmát, és hogy előfizettek a Hídlapra. Akciónk zárásaképpen a Hídlap kiadója a naptári tavasz első napján, március í-jén egy sík képernyős, íoo hertzes Samsung televíziót sorsol ki azok között, akik ezen a napon érvényes negyedéves, féléves vagy éves előfizetéssel rendelkeznek. De gondoltunk azokra is, akik még nem döntöttek, hogy előfizetik- e lapunkat. Az ő figyelmükbe egy újabb ajándéksorsolást ajánlunk. Március 15-én azok nyerhetnek egy komplett Samsung házimozirendszert akik 2006. január 1. és március 14. között adták postára előfizetési csekkjüket. Fűrész általi életre ítélve Több ezer fa könnyebbül meg a napokban. A polgármesteri hivatal zöldterület csoportja a város több pontján egyszerre, folyamatosan végzi az ilyenkor szokásos lombkorona igazítást. Az esztétikai, közlekedési és növényegészségügyi szempontból fontos munkálatok balesetvédelmi okokból esőben és havazáskor nem végezhetők. Ezért tűnhet fel ezen a héten, hogy kihasználva a hirtelen jött jó időt, sűrűbben „ritkítanak” a Városszépítés munkatársai. Az ön- kormányzatnál elmondták, hogy természetesen lombhullástól rügyfaka- dásig tartanak a fametszés munkálatai, amit április végétől a virágültetés és egyéb parkgondozási tevékenységek követnek. • Kép és szöveg: Kertész Viktor Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja Az Esztergomi Polgáregylet 2006. február 25-én délelőtt 11 órakor az Prímási palota falán elhelyezett Mindszenty emléktábla előtt (Esztergom, Mindszenty tér) megemlékezést tart a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából. Az egyesület tisztelettel várja Esztergom polgárait a megemlékezésre. Kalapozni kényszerül az egyház A katolikus iskolák gyűjtéssel pótolnák az állami támogatást Folytatás az 1. oldalról Pápai Lajos, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia iskola-felelős püspöke a Hídlapnak elmondta, hogy az idei költségvetés is diszkriminatív az egyház által üzemeltetett tanintézményeket illetően. A püspök elmondta azt is, hogy a tavalyi hasonló gyűjtési akcióban 77,5 millió forint gyűlt össze, de ez csak töredéke a hiányzó összegnek. Pápai Lajos viszonyításképpen a győri egyházmegyét említette, ahol a tavalyi év hasonló egynapos kezdeményezése keretében közel 4 millió forintot adtak össze a hívek, miközben a tanintézményekben dolgozók egyhavi bérköltsége 75 millió forint. Kiss-Rigó László esztergomi | püspök is hasonlóan látja a kialakult ! helyzetet. Szerinte az évenkénti egy- j szeri gyűjtési akció szervezői az adományokkal nem akarják és nem is tudják kompenzálni azt a hiányt, amely egyre jobban sújtja az egyházi tanintézményeket. Ez pedig azért is | sajnálatos, mert - ahogy a püspök fo- J galmazott - az oktatás, ha komolyan j vesszük, minden pénzt megér. A jelenlegi kormányzat pedig ezt nemcsak, hogy máshogy látja, de az érin- j tettekkel is máshogy akarja láttatni. • P. z.
