Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)
2006-02-21 / 36. szám
4 HÍDLAP • 2006. február 21., kedd www.istergranum.hu A magyarok nem gén-kukoricáznak Továbbra sem engedélyezik a génkezelt növények hazai termesztését Madárinfluenza: köd előtte, köd utána? A gyorstesztek szerint még nem jelent meg az emberre veszélyes vírus Folytatás az 1. oldalról Székács András, az MTA Növény- védelmi Kutató Intézet toxikológiai osztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy intézetük a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatosan környezetanalitikai és Az Egyesült Államok elvárja a moratóriumot fenntartó országoktól: egzakt módon bizonyítsák, hogy a GMO-kukorica az egészségre és a környezetre nézve is egyértelműen káros. Magyarországon mindenesetre addig nem lesz köztermesztés, amíg az MTA kutatói egységes álláspontra nem jutnak ez ügyben. ökotoxikológiai vizsgálatokat végzett. A vizsgálatok során összehasonlították a GMO-kukoricában a teljes termesztési időszakban termelődő méreg- anyag-mennyiséget a növényvédő szerek méreganyagának megengedett to- xinértékével. Fehéren-feketén kiderült, hogy génkezelt növényben ezerötszáz- szor-kétezerszer több (!) méreganyag termelődik, mint amennyi kijuttatott növényvédő szer összesen engedélyezett egyhektárnyi területen. Az osztályvezető hangsúlyozta, hogy mivel kísérleteik nem humántoxikológiai jellegűek, ezért mérési eredményeik alapján nem lehet azt mondani, hogy az emberre mérgező kukoricáról lenne szó. A mérések LAP(SZ)EL Óvár I. Tamás Távolság, tartás Nemrégiben újratárgyalta a parlament a családon belüli erőszakkal kapcsolatos törvénytervezetet, és az úgynevezett távoltartást is bevezette. Nagyjából sejthető, hogy milyen hatással lesz az egyre csökkenő házasodási kedvre, ha az egyik felet - többnyire a férfit - hosszabb-rövidebb időre holmi családi veszekedésre, egy-egy makarenkói pofonra, és hasonlókra hivatkozva kiakolbólíthatják otthonából - most inkább vizsgáljuk meg kicsit a családon kívüli erőszakot. Vitathatatlan ugyanis, hogy a mai, modernnek nevezett társadalom nagyon is kedveli, és egyre rafináltabb módon alkalmazza az erőszakot. Jól ismerjük a lassanként minden felületet birtokba vevő reklámokat, melyek ellen nem tehetünk semmit. Ezek döntő többsége a fogyasztói társadalom „értékeit” egészen közelről vágja a képünkbe, gátlástalanul nyomulva, csakúgy, mint a szinte kivétel nélkül balliberális szemléletű rádiók, televíziók és újságok. Nyugodtan kijelenthetjük: a „szabad világ”, az erőszak balliberális mutációja egyre kevésbé tűri el az övétől eltérő gondolkodásmódot. Ezt az önzésre épített eszme- rendszert erőlteti a magát demokratikusnak tartó EU éppúgy, mint a „szabadságot” tűzzel-vassal exportálni akaró Egyesült Államok. De ne menjünk ilyen messzire. Hazai balliberálisaink is adnak nekünk éppen elég gondot, még akkor is, ha a nap mint nap elkövetett agresszív megnyilvánulásaikból most csak azokat említjük meg, melyeket e szemforgató családvédők pont a család ellen tesznek. Evek óta módszeresen gyengítik ugyanis a házasság intézményét, sokszor alattomos eszközökkel: az alternatív együttélési és gyermeknevelési formák népszerűsítésével, a szingli példaképpé emelésével. Az oktatásban mind több jogot adnak a gyerekeknek - közben egyre kevesebbet követelve tőlük a tanítóknak/tanároknak pedig megtiltják a poroszosnak ítélt fegyelmezési módszereket. Az egyházi iskolák iránt - ahol nemcsak oktatás, de nevelés is folyik - egyebek közt azzal keltenek ellenszenvet, hogy örökösen anyagi kényszerhelyzetbe szorítják, és így a pénzről beszéltetik őket. Eközben a gyerek utáni adókedvezményt éppen ez a kormány szüntette meg, a családi gazdálkodások helyzete is miattuk lett nehezebb. A családon belüli erőszak ellen küzdő élcsapat, az SZDSZ a család valódi védelmében tervezett fideszes lépésekre válaszul rögvest utcára küldi az Új Generáció mozgalmárait, transzparenseiken a háziasszony gúny tárgyává lesz. Kérdés, mit tehetünk e sunnyogó erőszak ellen? Legszerencsésebb, ha családunkkal egyetértésben hűvös távolságtartással szemléljük az öntelt balliberális akarnokokat, és ha eljön az ideje, erőszak nélkül, könnyedén és elegánsan a megfelelő helyre tesszük az ikszeket. Az Európai Uniót az Egyesült Államok kérte arra, hogy engedélyezze a területén belül tizenhét fajta génmódosított kukorica termesztését. Az unió a kéréstől nem zárkózott el, mert abból indult ki, hogy a tagállamok maguk dönthetik el, hogyan állnak hozzá a kérdéshez. Ennek fényében hirdette ki a legtöbb állam a termesztési moratóriumot. A dolog pikantériája, hogy úgy néz ki, uniós hatásra ezzel együtt előbb-utóbb mégis minden országnak el kell készítenie a hagyományos és a GMO-kukorica együtt-termesztésére vonatkozó szabályozást. alapján csak az állapítható meg, hogy a GMO-növények termesztése a környezetre nézve igen káros, és sokkal súlyosabb hatású, mint a biológiai védőszerek használata. Magyarországnak nem fűződik gazdasági érdeke a GMO-kukorica termesztéséhez - tájékoztatta lapunkat Dékány András, a Földművelésügyi és | Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője. Magyarország Franciaország mellett i a legnagyobb, génmentes vetőmagva- j kát forgalmazó ország, és ez is oka an- i nak, hogy a kormány fenntartja a mo- | ratóriumot. A szóvivő szerint a moratóriumot addig lehet fenntartani, amíg Magyarország elő nem készíti az „együtt-termesztési” törvényt, amely a hagyományos, és a GMO-vetőmagvak együttes, de szigorú feltételekhez kö- ! tött alkalmazását szabályozza. Az erre j vonatkozó jogalkotás már folyamatban ! van, a szükséges válasz Brüsszeltől ■ márciusban várható. • Berényi Szilvia Etelközi fohászok Visegrád. A művelődési ház könyvtárában 2006. február 24-én 18 órai kezdettel Harangozó Imre tart könyvbemutató előadást „Etelközi fohászok” vallásos népköltészet a moldvai magyaroknál címmel. Feltört hétvégi ház Kesztölc. Szombat délután jelentette be egy budapesti illetőségű tulaj- j donos, hogy ismeretlen tettes betört a j Kesztölc külterületén lévő hétvégi házába, és onnan 246 ezer forint értékben műszaki cikkeket tulajdonított el. Folytatás az 1. oldalról A szlovák állami ÁNTSZ állatorvosa, Martin Chudy lapunknak elmondta, hogy a Szlovákiában eddig összegyűjtött madártetemeket a zólyomi Állami Állatorvosi Intézetbe szállították. Az első laborvizsgálatok eredménye negatív volt, a másodlagos vizsgálatokra Szlovákiában is várni kell még néhány napig. Eközben Magyarország déli részén újabb két bütykös hattyú tetemében mutatták ki a madárinfluenzát hétfő reggelre. Egyelőre nem tudni, hogy az emberre veszélyes H5N1 vírus végzett-e a szárnyasokkal, mert a mintát most küldték vizsgálatra az angliai laborba. Mivel a két hattyút Folytatás az 1. oldalról A kormány ígéretet tett az értékesítési stopra, ám ezt nem tartja be. Az eladások megindítása elhamarkodott volt, a gazdák attól tartanak, hogy háttérbe szorulnak a földvásárlásoknál, mert nem találnak bankot, amely hitelt nyújtana számukra — jelentette ki Obreczán Ferenc, a gazda- szervezet főtitkára, hozzáfűzve: minden eszközt megragadnak a további földosztás megakadályozására. Balogh Zoltán, a szervezet Komárom- Esztergom megyei elnöke, egyben a tavalyi gazdatüntetést lezáró - mindmáig csak részben teljesült - megállapodás egyik kidolgozója szerint félő, hogy a kormány a földosztással megpróbálja majd megosztani az eddig egységes gazdatársadalmat. „Helyenként óriási, 100 hektáros területek kerülnek új kézbe egyik napról a másikra, és félő, hogy nem azok jutnak földhöz, akiknek valóban szüksége lenne rá” - mondta lapunknak Balogh. A megyei elnök hozzátette, elképzelhető ugyan, hogy a valóban rászorulók is hozzájutnak így földhöz, de maga az eljárás igazságtalan, ami csak arra alkalmas, hogy feszültségeket szítson. A szaktárca természetesen tagadja, hogy a megosztás állna az ígéretek ellenére zajló földosztás mögött, mi több, Dékány András, az FVM szóvivője szerint egy esetleges újabb gazdamegmozdulás mögött sem ez, hanem egyértelmű politikai indokok Nagybaracska térségében találták még február 13-án, újabb zárlatot nem kell életbe léptetni. Gyurcsány Ferenc és Süth Miklós főállatorvos tegnap megerősítette, hogy a madárinfluenza házi szárnyasokra nem terjedt át, sőt a múlt héten Angliába küldött mintákról sem derült ki eddig, hogy a madarak az emberre veszélyes vírustól hullottak volna el. A magyar sajtó eközben egymásnak ellentmondó hírekkel szolgál a fertőzések tényleges okát illetően, így - a kampányízű kacsasültes kormányfői vizitelés ellenére is - egyre nehezebb pontos, megnyugtató képet kapni a valódi madárinfluenza-helyzetről. • B. Sz.-G. K. állnak. A szóvivő szerint a földértékesítések kedvezményes hitelezéssel és haszonbérletbe adással valósulnak meg, ezért meglapozatlan a MAGOSZ azon állítása, hogy a súlyos anyagi problémákkal küzdő (és az elmaradt, illetve későn megkapott támogatások miatt eladósodott) gazdák nem kapnának hitelt a bankoktól. „A gazdálkodók hatmilliárd forintos hitelkeretet használhatnak fel földvásárláshoz, amelyet több hazai bank biztosít” - tette hozzá Dékány. Az agrártárca által hangsúlyozott „politikai indítékon” egyébként a MAGOSZ és a Fidesz között egyre inkább körvonalazódó megállapodási együttműködést értheti a kormány, amelyet várhatóan még a héten aláírnak a felek. Mindennek azonban vajmi kevés köze van a földosztás elleni tiltakozáshoz, hiszen a gazdák és a nagyobbik ellenzéki párt már tavaly novemberben (amikor a kormány még hevesen tiltakozott a földosztás vádja ellen) aláírt egy szándéknyilatkozatot, miszerint a MAGOSZ a polgári párt agrárpolitikájában szeretné viszontlátni elképzeléseit a magyar mezőgazdaság reformjával kapcsolatban. A termelők indoklása szerint a Medgyessy- Gyurcsány-kormány négy éve alatt bebizonyosodott, hogy a mezőgazda- sági tárca nem tudja megfelelően érvényesíteni a gazdák jogait, ráadásul 2002 óta folyamatosan romlott a mezőgazdaságban dolgozók helyzete. • B. K. Nem kérnek a gazdák a kampányföldosztásból Uniós szépségtapasz a trianoni sebekre Könnyítik a kishat árforgalmi átkelést az unión kívüli országokkal Folytatás az 1. oldalról A rendeletnek ugyanis van egy olyan része, amely kimondja, hogy kivételes esetben „engedélyezhetik a határ menti lakosok számára a hivatalos határátkelőktől eltérő, meghatározott helyeken történő és a hivatalos nyitvatartási időn kívüli határátlépést” is. Ha ez vonatkozna az uniós országokra is, megoldódott volna a Letkés-Szalka közötti határátkelő-hely nyitva tartásának kérdése is. Ismert, hogy évek óta probléma a rövidebb nyitva tartás, így a munkába járók gyakran elkésnek, a hosszabbításra irányuló lobbi tevékenységek pedig máig nem értek célba. A Belügyminisztérium Európai Uniós Együttműködési Hivatalának főosztályvezető helyettese elmondta, hogy a szóban forgó tervezet az uniós tagállamok közötti kishatárforgalmat nem szabályozza, a tagállamok állampolgárai sokkal több jogot élveznek és ilyen könnyítésre nekik nincs szükségük. Vas Gizella értelmezve a tervezetet azt mondta, hogy kivételes esetet jelent, ha egy szántóföld átnyúlik a határon, vagy települést, közigazgatási egységet vág ketté a határ. Ekkor jön majd jól a kishatárforgalmat könnyítő megállapodás, mert az érintetteknek nem kell a hivatalos átkelőhelyig elmenni, ha munkájukat akarják végezni. Ettől függetlenül a vajdasági, erdélyi és kárpátaljai magyarok számára előnyös lesz, mivel vízummentességet ad, gyógyír lehet a sajátos magyar helyzetre. Surján László magyarországi EP- képviselő nagy eredménynek nevezte a tervezet megszületését, főként az erdélyi, kárpátaljai és vajdasági magyarok miatt.- A vajdasági magyarság részéről erős ellenérzést tapasztaltunk, mert szerintük a könnyítést a határ közelébe való költözésre készteti majd a szerbeket is - mondta a néppárti képviselő. Hozzátette: ennek kiküszöbölése miatt javasolták, hogy a rendszer ne legyen kötelező, hanem annak alkalmazása az érintett országok kétoldalú megállapodásának függvénye legyen. Ha a vajdáságiak meggyőző érveket hoznak fel ellene, a magyar állam nem köti meg velük a megállapodást. A másik fontos dolog, hogy ötven kilométeres sávra vonatkozik, amely a kárpátaljai magyarság szállásterületeit tekintve sokakat érdekeltté tesz ebben, ha sikerül Ukrajnával megállapodni, értékelte a tervezet jelentőségét Surján László. A kishatárforgalom könnyítését célzó uniós rendelet megvalósulása attól függ, hogy milyen gyorsan születik meg a végleges változat, és hogy ezt követően milyen ütemben jönnek létre az államok közötti megállapodások. Amint ezen túlvagyunk, a Belügyminisztériumon keresztül igényelhető az irat. • (Gál)
