Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)

2006-02-21 / 36. szám

ISTER-GRANUM EUROREGIO www. istergranum. hu 2006. február ' kedd 5/0f J3ipsil->|| ÉLEOWölöíl105 NORINA Damjáni Szt. Péter napja f\J in o o o IV évfolyam, 36. szám Napi hírújság a régió életéről ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Lapátra kerülhet a hazai sütőipar Tavaly ötszáz pékség ment csődbe Magyarországon, a pékek szerint elkerülhetetlen az áremelés. ............................................... 5. OLDAL S zárazföldön eveztek Nagy sikerrel és sok meglepetéssel zárult az I. Magyar Kajak Ergométeres Bajnokság Szegeden. ................................................7. OLDAL M egelőzés helyett vizet prédikálnak A gyors olvadás és az elmaradt beruházások miatt nagy ár- és belvízkárra számíthatunk MAGYARORSZÁG Nem lett sokkal rosszabb a hét vé­ge óta a belvízhelyzet Magyarorszá­gon, az elöntött területek nagysága sem nőtt jelentősen, így további ki­telepítésekre nem került sor. De már így is eléggé nagy a baj: a szakem­berek szerint a gyors olvadás nem­csak a belvíz, hanem az árvíz kiala­kulásának szempontjából is veszé­lyes. Sajnos most bosszulja meg magát, hogy a kormány - választási ígérete ellenére - nem fordított ele­gendő pénzt az elmúlt négy évben belvíz- és árvízvédelemre. Kilencvenezer hektár a belvízzel el­öntött terület nagysága Magyarorszá­gon, tájékoztatta lapunkat Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédel­mi Főigazgatóság (OKF) szóvivője. A helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szol- nok megyében a legkritikusabb, ezek­ről a területekről összesen negyven embert kellett kitelepíteni. A hét vége óta annyiban javult a helyzet, további személyeknek nem kellett elhagyniuk lakhelyüket. (folytatás az 5. oldalon) Uniós szépségtapasz a trianoni sebekre Könnyítik a kishatárforgalmi átkelést az unión kívüli országokkal EURÓPAI UNIÓ A még nem uniós tagországok­ban élő magyarok és az anyaor­szág kapcsolatának erősítésére, a trianoni sebek enyhítésére jelent­het orvosságot az Európai Parla­ment által elfogadott rendeletterve­zet a kishatárforgalom könnyítésé­ről. Ennek értelmében az ötven ki­lométeres határmenti sávban élők­nek nem lesz szükségük vízumra, ha rendszeresen Magyarországra járnak dolgozni, vagyis könnyített határátlépést tesz lehetővé. könnyítéséről az Európai Parlament­ben. A rendelettervezetről a követke­ző hónapokban még egyeztet a ta­nács és az EP, de várhatóan az oszt­rák elnökség ideje alatt - június vé­géig - elfogadják a végleges rendele­tet. Ez keretet biztosít majd a tagál­lamok számára államközi megállapo­dások megkötésére a még nem uniós országokkal. Vagyis a rendelet csak egy lehetőség lesz, annak alkalmazá­sáról az érintett országok döntenek, ráadásul könnyítést a határátlépés­ben csak az uniós és még nem uniós országok viszonyában jelent, hívta fel a figyelmet Vas Gizella arra, hogy a magyar-szlovák kapcsolatban sem­Nem kémek a gazdák a kampányföldosztásból MAGYARORSZÁG A jogi eszközök mellett az újabb demonstrációt sem tartja kizártnak a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (MAGOSZ), amennyiben a kormány nem állítja le a választá­sok előtti kampányföldosztást. Az év elején az agrártárca és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is ígérte, hogy a választásokig nem nyúl­nak az állami tulajdonú földekhez, a gazdák szerint most mégis több száz hektárnyi terület került magánkézbe. (folytatás a 4. oldalon) Halálos iramban szaporodnak a kátyúk A rendőrség elvileg bármikor lezárathatja a veszélyes útszakaszt ESZTERGOM Az Európai Bizottság e héten nyilvánosságra jutott jelentése sze­rint Kelet- és Közép-Európa útháló­zata nem más, mint egy egybefüg­gő halálcsapda. Fokozottan igaz ez Magyarországra, ahol a hó elolva­dása után megsokszorozódott a ká­tyúk száma, ezzel párhuzamosan pedig a balesetek száma az uta­kon. A rendőrségnek ugyan elvileg jogában áll lezárni a forgalom elől a balesetveszélyes utakat, erre azonban még nem akadt példa. Az Esztergom határában - például a Dobogókői út környékén - éktelenke­dő kátyúhalmaz felveti a kérdést: mi­kortól minősül egy teljesen leamortizá­lódott útszakasz balesetveszélyesnek, vagyis mikortól lehet hatósági szigor­ral elrendelni az útfelújítást. Lapunk utána járt annak, hogy ilyen esetben milyen intézkedésekre jogosultak a ha­tóságok és vajon kit terhel a felelősség, ha az úthibák következtében - a sebes­ségkorlátozó táblák ellenére is - hibák keletkeznek a járművekben. Kovács Kázmér, ismert ügyvéd, a Magyar Autóklub vezető jogásza el­mondta: a rendőrségnek van felhatal­mazása arra, hogy a forgalom bizton­ságára vonatkozó szempontok szerint nem megfelelő útszakaszokat (a javí­tási munkálatok alatt) lezárassa. (folytatás a 3. oldalon) Madárinfluenza: köd előtte, köd utána? A gyorstesztek szerint még nem jelent meg az emberre veszélyes vírus ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Bár egymásnak ellentmondó ér­tesülések láttak napvilágot a témá­ban, régiónk területén a múlt héten begyűjtött elhullott szárnyasok el­sődleges vizsgálatai alapján sem a magyar, sem a szlovák oldalon nem találták nyomát a madárinflu- enza-vírus jelenlétének. A szakem­berek szerint nincs ok a pánikra, ugyanakkor mindenkit fokozott óvatosságra intenek. Fazekas István, városi főállatorvos arról tájékoztatta lapunkat, hogy feb­ruár l«*e óta a mai napig összesen ti­zenhat darab elhullott hattyút talál­tak Esztergom körzetében. Az eddig kivizsgált szárnyasok elsődleges vizs­gálati eredményei nem igazolták a madárinfluenza gyanúját, a másodla­gos vizsgálatok eredményei leghama­rabb a hét végére várhatóak. Nedeczky Árpád, Komárom-Esz- tergom megyei főállatorvos tájékoz­tatása szerint az elmúlt hét óta nin­csenek újabb fejlemények a szárnya­sok betegségét illetően, az eddigi eredmények alapján a főállatorvos úgy fogalmazott, nyugalom van. Esztergomban a héten elkészítik a háztáji baromfik jegyzékét, ez azon­ban nem jelenti azt, hogy máris ma­dárinfluenza jelenlétére kellene gon­dolnunk. Ez a lépés mindössze a tele­pülésen belül előforduló szárnyas háziállatok számontartását szolgálja. (folytatás a 4. oldalon) Befejeződött a szakértői munka­csoporti vita a kishatárforgalom miféle változás nem várható. (folytatás a 4. oldalon) Farsangi mulatság a legkisebbeknek Vasárnap a művelődési házban, hétfőn az óvodában állt a bál A mogyorósbányai óvodások rendhagyó, előadásokkal tarkított farsan­gi bált tartottak hétvégén, a művelődési házban. Hétfőn az óvodában sző­kébb körben folytatták a szórakozást. (részletek az 5. oldalon) A gyerekeken verik el az MLSZ porát Nem támogatja az OTP és a MOL a Bozsik Labdarúgó-akadémiát MAGYARORSZÁG Felfüggesztette a Bozsik Labdarú­gó-akadémia támogatását a két ed­digi főszponzor, az OTP és a MOL. A két multicég a felnőtt labdarúgás­ban uralkodó áldatlan állapotok mi­att döntött a támogatás megvonása mellett. A helyzet Baranya István, a Bozsik Program iskolai alapprog­ramjának szakmai igazgatója szerint nem annyira súlyos, mint ahogyan azt a hazai sajtó tálalta, ugyanakkor igaz, hogy mihamarabb rendet kell teremteni a magyar labdarúgásban. A két nagyvállalat - az OTP és a MÓL - 2004 októberétől 550 millió fo­rinttal támogatta a Bozsik Labdarúgó­akadémia működését, melyet az UEFA 2005-ben a kontinens legértéke­sebb utánpótlás-nevelési programjá­nak választott. A Magyar Labdarúgó Szövetségben (MLSZ) kialakult hely­zet azonban magával rántotta a gyerek­sportot is, hiszen a két cég megvonta a támogatást, bár igaz, nem határolódott el teljesen a további együttműködés­től. Az esztergomi Baranya István, a Bozsik Program iskolai alapprogram­jának szakmai igazgatója szerint a dön­tésnek üzenet értéke van a sportág felé. „Az OTP és a MÓL vezetői nem azt mondták, hogy nem támogatják to­vább a gyerekfutballt, hiszen kész szerződésünk van 2006-ra, ráadásul egy komolyabb összeget terveztek be szponzorálás gyanánt, mint a múlt évi 550 millió forint, de mindaddig, amíg az MLSZ vezetésében nincs rend és legális elnökség, addig ezt felfüggesztik” - mondta Baranya. (folytatás a 3. oldalon) A magyarok nem gén-kukoricáznak MAGYARORSZÁG Magyarország továbbra sem oldja fel a génmódosított növények ter­mesztésére vonatkozó moratóriumot, mivel a legújabb hazai vizsgálatok további veszélyekre hívják fel a fi­gyelmet. Az unió elfogadja ugyan a tagállamok álláspontját, ugyanakkor - amerikai nyomásra - kötelezi a ta­gokat a hagyományos és a GMO- kukorica együtt-termesztésére vo­natkozó szabályozás elkészítésére. A GMO-kukoricafajták (GMO - génmódosított) magyarországi fel- használását és forgalmazását tavaly átmenetileg már megtiltották, és az újabb tudományos eredmények ala­pot szolgáltathatnak a moratórium fenntartására. (folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom