Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)

2006-02-14 / 31. szám

www.istergranum.hu 2006. február 14., kedd • HÍDLAP 5 Betelt a csupor a magyar méhészeknél Az európai termelők képtelenek versenyezni az olcsó ázsiai konkurenciával Beváltak a parkolóórák Párkány. A párkányi Közterület Fenntartó Vállalat (TSM) kezdemé­nyezésére tavaly 15 parkolóautomatát vett a város. Ezek az órák) élesben gyakorlatilag szeptember óta üzemel­nek és a tavalyi bevétel alapján, bevál­tották a hozzájuk fűzött reményeket. A parkolóórák üzemeltetését a TSM felügyeli, ezek révén négy hónap alatt összesen 51 716 jegyet értékesítettek, ami 725 ezer koronás bevételt jelen­tett. A parkolóautomaták kihelyezésé­nek költségei feltételezhetően két év alatt térülnek meg. Prohászka Ottokár-nap Zselíz. Február 21-én a Prohászka- év alkalmából a településen tanulmá­nyi nap keretén belül emlékeznek a püspökre. A rendezvényen több ma­gas rangú egyházi vezető is részt vesz, az esemény díszvendége Orosch János püspök lesz. A tanul­mányi nap ünnepi szentmisével kez­dődik, majd több, Prohászka Ottokár életéhez fűződő előadás lesz hallható. Figyelmetlenül tolatott Tatabánya. Saját feleségét ütötte el szombaton egy tatabányai férfi. Az illető családi házuk garázsából tola­tott ki, ám nem vette észre feleségét, aki az autó mögött állt. Az asszony nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sé­rülést szenvedett. Folytatás az 1. oldalról Bross szerint például a kitűnő mi­nőségű magyar mézet elsősorban ar­ra használják a feldolgozók, hogy fel­javítsák a kínai és argentin, méznek távolról sem nevezhető szirupot. Ezen a módon könnyű becsapni a vá­sárlókat, akik jóhiszeműen veszik le az üzletek polcairól a termékeket. Ta­valy január elsejétől ugyan némi el­igazítást adhatna a gyártó hovatarto­zásáról a címkén kötelezően feltünte­tendő származási hely, ennek ellené­re az üvegeken található felirat leg­többször arról tájékoztat, hogy az adott termék „uniós mézkeverék”. Bross Péter további problémának tartja, hogy Brüsszel nagyon sok pénzt költ környezetvédelemre, a támogatás­ból viszont kihagyja a méhészeket. Pe­dig a virágporzás miatt a méheknek nagyon nagy szerepük van az ökoszisz­téma fenntartásában. „Már Einstein is megmondta, hogyha a méhek kihalnak a földről, akkor az emberiség is kihal” - hívta fel a figyelmet Bross. A magyar érdekképviselet termé­szetesen ismeri a gondokat és kemé­nyen lobbizik. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy már második éve magyar elnöke van az Európai Mé­hészegyesületnek. Legutóbb, a múlt hétvégén Svédországban, Göteborg­ban rendeztek nagyobb szakmai fó­rumot az európai méhészek részvéte­lével. Többek között szó esett a gén­módosítás kedvezőtlen hatásáról, de azt is megemlítették: huszonöt évvel ezelőtt, ha magára hagytak egy méh­családot, az három új rajt alapított, vagyis háromszorosára növekedett, míg ma már a rovarölő szerek és a Balassagyarmat és Ipolyság közö­sen rendezi meg a balassagyarma­ti Mikszáth Kálmán Művelődési Házban március 4-én az Ipolymenti Méhésztalálkozót, ahol többek kö­zött szlovák és magyar méhészek mutatkoznak be, illetve vitatják meg a szakma gondjait. Az Ipolyszakállosi Méhész Egyesület február 18-án tart közgyűlést. környezetszennyezés miatt egy év alatt nem hoz létre egyet sem. A méhészek szerint már nem éri meg méhészettel foglalkozni az irre­álisan alacsony felvásárlási árak mi­att. Egy üveg méz előállítása ugyanis egy-másfél euróba (250-380 forintba) kerül, a méhészek viszont csak 320 forint kilónkénti áron tudják eladni hordós kiszerelésben a vegyes virág­mézet, míg az akácot legfeljebb 500 forintért tudják értékesíteni. A te­nyésztők többsége képtelen nyeresé­get termelni, ezért folyamatosan csökken a számuk. Az ötvenes évek­ben még 30-40 ezren, jelenleg pedig mindössze 15 ezren foglalkoznak mé­hészettel Magyarországon, és a szak­értők szerint a következő néhány év­ben az áldatlan állapotok miatt to­vább csökken majd a méhészek (és a mézet adó méhcsaládok) száma. • K. N. A minisztérium kezében van Körmöcbánya sorsa Esztergom a konferenciák városa lehet Ma még csak minden negyedik konferenciát rendezik meg vidéken Szükség lenne-e több bölcsődére? Az utóbbi években a bölcsődék csaknem felét megszüntették, ami oda vezetett, hogy mára már a legkisebbek esetében is „túljelentkezésről" beszélhetünk. Mivel ma már rendkívül ritka, hogy a családfő el tudná tartani a családot, a nők is kény­telenek dolgozni, ezért megnőtt a gyerme­kekre vigyázó intézmények szerepe. Cauxeiróné Edit (eladó) Az a legjobb, ha egy szülő minél tovább ott­hon tud maradni, úgy érzem, hogy az első há­rom év a legfontosabb az ember életében, és ilyenkor van a legna­gyobb szüksége az anyjára egy gye­reknek. Szomorú, hogy kevés a böl­csőde, mert nagyon sok szülő rá van kényszerítve erre a munka végett. Gábri György (nemzetközi postázó) Mivel a párom is dol­gozik, ezért kénytele­nek vagyunk a bölcső­dét választani, amivel egyébként teljesen meg vagyunk eléged­ve. A nagyobbik gyer­meknek sajnos nem jutott hely az önkormányzati intézményben, ezért egy alapítványi bölcsibe kel­lett íratnunk annak idején. A ki­sebbik jövőre lesz kétéves, neki ja­nuárban esedékes majd bölcsődébe menni. A beíratáshoz már most, márciusban elő kell jegyeztetni, hogy legyen számára férőhely Folytatás az 1. oldalról Mivel a Kremnica Gold Banská Bystrica és a kanadai Tourning Gold Corporation már régebben szándék- nyilatkozatot küldött a Környezetvé­delmi Minisztérium felé az építke­zéssel kapcsolatosan, most az érintett települések is hasonló lépésre készül­nek: azzal a kéréssel fordulnak a fent említett tárcához, és Szlovákia állam­főjéhez, hogy a kormány mihama­rább dolgozzon ki egy olyan tör­vényt, amely tiltaná Szlovákia terü­letén a drága fémek ciántechnológiá­val való kibányászását. Pracková a beruházás megvalósítása miatti félelmekről is beszélt: ha meg­építik az aranybányát, akkor az érin­tett régióban romlani fognak az életkö­rülmények: nagyobb lesz a zaj, a por, a forgalom, ezen kívül pedig a bányászás során megsérülhetnek a házak, az em­lékművek és a környezet terhelése is megnövekszik. A város álláspontja sze­rint a kivitelezés továbbá rossz hatással lenne az idegenforgalomra, amelynek a fellendítéséért küzdenek, és romlana az esély arra is, hogy a bányász múltra és a műemlékekre hivatkozva felkerül­jenek az UNESCO nemzeti kulturális emlékek listájára. A körmöcbányai aranybánya létesí­tését a magyarországi környezetvédel­mi szakemberek is ellenzik, hiszen egy baleset következtében a Garamba ke­rülő cián éppen Esztergom alatt kerül­ne a Dunába, és szennyezné ezzel a fo­lyó magyarországi szakaszát. Droppa György, a Dunakor elnöke szerint az arany kinyerésére a leghatásosabb, ugyanakkor a legveszélyesebb módja a ciántechnológia. Horváth Zoltán, az Esztergomi Környezetkultúra Egye­sület munkatársa semmi esetre sem támogatná a fent említett beruházást: nyilatkozatában a ciántechnológia erősen környezetszennyező és tájkép­romboló hatására, valamint a társadal­mi ellenállásra hivatkozott. • Sz.É. Nem maradnak magukra az idősek Akadálymentesített épület és autó segíti az ellátást Sárisápon A szűkös anyagi lehetőségek elle­nére az átlagosnál magasabb szín­vonalú ellátást tudnak biztosítani a Sárisápon élő idősek számára. A kö­zel negyvenéves múltra visszatekin­tő sárisápi Gondozási Központ veze­tője, Keszthelyiné Máté Ágnes el­mondta, hogy az intézménynek há­rom fő tevékenységi köre van, az idősek napközi klubja, az étkeztetés és a házi segítségnyújtás. A 8-16 óra között látogatható nap­közi otthonban az időseknek rendel­kezésre áll minden a szabadidő hasz­nos eltöltéséhez, mosáshoz, tisztálko­dáshoz. Az intézmény dolgozói segí­tik őket az orvosi ellátás igénybevéte­lében, a hivatalos ügyek intézésében, és igény esetén ebédet is kaphatnak. A gondozási központ az étkeztetési szolgáltatás keretében naponta szállít ki meleg ételt az idős sárisápi lako­soknak. E feladat ellátásához a közel­múltban vásárolt egy új Suzuki gép­kocsit az önkormányzat. A házi se­gítségnyújtást jelenleg húsz rászoru­ló veszi igénybe. A gondozók szá­mukra nemcsak az ételről gondos­kodnak, hanem a takarításban, fűtés­ben, bevásárlásban, gyógyszerek fel­íratásában és kiváltásában is segítsé­gükre vannak. A szociális intézményben az öt ál­landó alkalmazott mellett négy tisz­teletdíjas, önkéntes gondozó is végzi áldozatkész munkáját. • G. É. Folytatás az 1. oldalról Számos jelentős, multinacionális vál­lalat szervezi programjait rendszeresen Visegrádon, de a VIP vendégek között megfordulnak a minisztériumok, a NATO és az EU szervezeteinek tagjai is. A szállodában jelenleg egymilliárd forint értékű fejlesztés zajlik, melyet teljes egészében saját erőből finanszí­roztak. A hall már megújult, a konfe­renciatermek légkondicionálása is elké­szült, május végétől pedig az eddigi 106 helyett már 138 szobával várják a ven­dégeket. Dobogókő természeti adottsá­gai, a csendes, nyugodt, zöld környezet kiváló adottságokat kínál a szakmai programok rendezéséhez. Nem vélet­len, hogy a kis településen több szállo­da ad otthont rendszeresen vállalati rendezvényeknek. A Manréza hotel és konferenciaközpont 13 éve foglalkozik konferenciaszervezéssel. A tavaly befe­jeződött bővítés és felújítás óta hét kor­szerűen felszerelt teremmel, már akár kétszáz fős rendezvények befogadására is alkalmas a szálloda - tudtuk meg Galda József, értékesítési vezetőtől. A BM Pilis Üdülőszállodában évente több mint száz konferenciát rendeznek. A színházterem kapacitása miatt legfel­jebb 80 fős tanácskozásokat tudnak be­fogadni, a négy kisebb terem pedig szekcióülések és kis létszámú rendez­vények helyszíne lehet. A Nimród szálloda igazgatója, Vadas Szilvia el­mondta, hogy a két éve felújított épü­letben két nagyobb és három kisebb te­remben, legfeljebb 230 fős tanácskozá­sokat tudnak megszervezni. Esztergomban a Vármúzeum Lo­vagterme és a Vitéz János Római Ka­tolikus Tanítóképző Főiskola 180- 200, a Technika Háza pedig legfel­jebb 250 fős rendezvényeknek tud otthont adni, ám a vendégek minősé­gi szállodai elhelyezését egyelőre ne­héz megoldani. A tervezett szálloda- építések és a Fürdő Szálló majdani felújítása azonban a konferenciatu­rizmus és vele együtt az idegenforga­lom jelentős fellendülését hozhatják. Koditek Pál, az idegenforgalmi, kul­turális és sportbizottság elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a szeptem­berben elkészülő Oszeminárium épü­letében helyet kap majd egy korszerű technikával felszerelt 400 fős nemzet­közi konferenciaterem. Az elképzelé­sek szerint a Fürdő Szálló és a Zöld­ház együttesében kialakítandó konfe­renciaközpont megépülésével pedig városunk is fontos szereplővé válhat a hivatásturizmus piacán. • Gábor Éva Iglódi Csilla (gyógytornász) Sokkal több bölcsődé­re lenne szükség, mint amennyi ma Magyar- országon van. Szükség lenne ezen kívül, akár csak az óvodáknál, a nyitva tartás kibővíté­sére. Esztergomban is kevés az egy bölcsőde, legalább húsz gyerkőc van az enyém előtt a várólistán. Remélem, hogy jövőre fel fogják venni Adám fiamat, mert én dol­gozom, a nagyszülők pedjg nem tudnak nekünk segíteni. Kurucz Betti (kismama) Annak lehet fontos egy ilyen intézmény, aki nem tud otthon maradni a gyerekeivel. Szerencsére minket nem érint ez a téma, mert amióta az első kislányom megszületett, azóta ott­hon vagyok. Az ő kistestvére még nincs kétéves, és most ismét gyer­meket várok, tehát még jó ideig GYES-en lévő anyukaként marad­hatok velük otthon. Megszépül a kórház Komárom. Teljesen megújulhat a közeljövőben a komáromi Selye Já­nos Kórház homlokzata. Nemcsak a nyílászárók teljes cseréjét hajtanák végre, hanem megújulna a mentőbe­álló is. A rekonstrukcióhoz a Műem­léki és Régészeti Kollégium állag­megóvási pályázatán kérnének támo­gatást. Az önkormányzatnak a fej­lesztés költségeinek 30 százalékát, az­az 7 millió forintot kellene állnia, a pályázat benyújtásáról még egyeztet­nek a bizottságok, a képviselő-testü­let jövő hét kedden dönt az ügyben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom