Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-26 / 18. szám
www.esztergom.hu 2006. január 26., csütörtök • HÍDLAP 3 Jegelve a hajóforgalom a Nagy-Dunán Több kompot leállítottak, mivel gyorsan jegesednek a térség folyói Hiánypótló tankönyv Diákok és pedagógusok egyaránt dicsérik a kiadványt Folytatás az 1. oldalról Bősön jelenleg ötven százalék fölötti a jégzajlás, az alatta lévő szakaszon, ugyanúgy, ahogyan Komáromban is 30-70 százalékos. A Párkány környéki szakasz sem a magyar, sem pedig a szlovák oldalról nincs lezárva, és Szalay véleménye szerint a következő pár nap időjárása dönti majd el, hogy szükség lesz-e a hajóforgalom korlátozására. Gallé Lívia, a Szlovák Vízgazdálkodási Igazgatóság Komáromi Üzemének igazgató helyettese a Hídlap- nak elmondta, hogy tegnap reggel 30-50 százalékos felületen volt megfigyelhető a jégzajlás a Duna régióbeli felszínén. A befagyott víz örvényléA fővárosi MAHART munkatársnőjének elmondása szerint Budapest környékén akadálymentes a hajózás. A Kisoroszi önkormányzat tulajdonában lévő rév a Kisoroszi Kismaros és a Kisoroszi Szent- györgypuszta szakaszon nem közlekedik. A Váci Révállomás egyelőre üzemel: ez annak köszönhető, hogy önjáró, azaz négy motoros hajókat használnak, amellyel jelen körülmények között könnyebb közlekedni. Folytatás az 1. oldalról Henter hozzátette, a szemléleten kellene változtatni, és szükséges lenne a dietetika fontosságát is figyelembe venni. Ehhez lehetne jó kiindulási alap, ha minden kórházban kialakulnának az úgynevezett táplálási teamek, melyek alapesetben egy dietetikust, egy gyógyszerészt, egy klinikust és egy gazdasági szakembert magukban foglaló stábok lennének. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház az előírásoknak megfelelően végzi a betegek ételellátását. Pák Gábor orvosigazgató elmondta, a kórházban központi dietetikai szolgálat működik, az ételosztásnál pedig egy szakember mindig jelen van. Az ételszállítás zárt láncú egyéni tálcás rendszerrel működik, azaz a konyhán lezárt tálcákat kerekes szállítókocsikkal viszik a megfelelő osztályra s azon belül a megfelelő beteghez. A tápszerekkel kapcsolatban az orvosigazgató hozzátette, 2005 október 1-jétől a házi készítésűekről áttértek a jobb minőségű gyárilag előállítottakra. Az esztergomi kórházban főzött éteA Dunán és a Tiszán is jégtörő hajók állnak készenlétben, melyeknek a motorjait folyamatosan melegen kell tartani, és a személyzet egy tagjának a fedélzeten kell tartózkodnia. A Tisza felső szakasza befagyott és az említet két folyón jégvédelmi készültséget rendeltek el. A Tisza-völ- gyi folyók többségét 10-20 centiméteres vastagságú jég borítja. sét nullától tíz fokozatig mérik, a jelenlegi helyzet az ötös erősségű fokozatnak felel meg. Gallé Lívia egyébként nem tartja valószínűnek azt, hogy a térségben lezárják a határfolyót, mert a „teljes befagyás” csak olyan helyeken szokott előfordulni, ahol lelassul a Duna folyása, így például a jelen esetben Bős és Duna- csúny fölött (ezeken a területeken folyamatosan törik a jeget és engedik le a Dunán). Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság sajtó- szóvivője Pestenlérer Ottó a Hídlap- nak elmondta, hogy, az Oreg-Duna felső szakaszán helyenként torlódott állójég van 500-1000 méter hosszban, máshol parti jég és 10-30 százalékos a zajlás. A becsült jégvastagság 3-10 centiméter között változik. A kialaleket adja betegeinek a négy hónapja nyílt dorogi Szent Borbála Szakkórház is, s itt is a legkorszerűbb egyéni tálcás módszerrel szolgálják fel a fekvő betegeknek. A dorogi kórház élelmezési osztályától megtudtuk, az étellel kapcsolatban eddig nem kaptak negatív visszajelzést, s mivel az intézmény alapvetően geriátriai profilú, ezért fokozottan ügyelnek a kult helyzetre való tekintettel az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tegnap déltől elsőfokú jégvédelmi készültséget rendelt el a Dunaremete-Rajka ár- vízvédelmi szakaszra, Dunakiliti- Rajka gátőrjárásra. „Ezzel egyidejűleg a szlovák féllel egyeztetett módon megkezdtük a „bősi” jég levezetését a Dunakiliti duzzasztóművön keresztül” - tette hozzá a szakember. A Közép-Duna Völgyi Környezet- védelmi, Természetvédelmi és Víz- ügyi Igazgatóság vízrajzi csoportjának tagja, Szakács Zsuzsa a Hídlapot az Ipolyon kialakult helyzettel kapA Hídlap értesülései szerint utoljára tíz évvel ezelőtt fordult elő ilyen nagymértékű jegesedés a Dunán. A határfolyam viszonylag gyors folyású, ezért teljes befagyásához egy hónapon át tartó mínusz tíz fok körüli átlaghőmérsékletre lenne szükség. csolatban arról tájékoztatta, hogy a határfolyón félszélességben álló jég van, és azokon a szakaszokon, ahol kisebb a víz esése a víz teljesen befagyott. Általánosan elmondható, hogy a jég 4-9 centiméteres és a felszínt 40-80 százalékban jégtáblák borítják. • Szép Éva fehérjedús táplálkozásra, mivel ez bizonyítottan segít a felfekvések kialakulásának megelőzésében. Mind a két intézményben használják azt a számítógépes programot is, amivel az előírásoknak megfelelő mennyiségű fehérje, zsír, szénhidrát és egyéb más fontos anyagok hozzáadásával alakíthatják ki a menüket. • Bódi Gergő Pozitív fogadtatásra talált Esztergom lakosai, valamint az iskolák tanárai és diákjai körében az önkormányzat kiadásában, decemberben megjelent „Szent István városa Esztergom városunk története” címet viselő helytörténeti tankönyv. A helytörténeti tankönyv az államalapítástól 2001-ig tartalmazza a város történetét. A történelmi események mellett a város nevezetes épületeinek történetét és kiemelkedő személyiségek életét is megismerhetik a helytörténetet tanuló gyerekek. Meggyes Tamás polgár- mester ezzel a gondolattal ajánlja a diákok figyelmébe a könyvet: „Hiszem, hisszük, hogy Esztergom históriájának megismerésével nem csupán tudásotok tárháza gyarapszik, hanem lélekben, hitben és az összetartozás tudatában is gazdagodtok”. A kötet egyes fejezeteinek írói közismert esztergomi történészek: Bán- hidy László, Bárdos István, Bencze Csaba, Csombor Erzsébet, Horváth István, H. Kelemen Klára, Kántor Klára, Pifkó Péter és Prokopp Mária. A tankönyvet ajándékba kapta minden nyolcadik osztályos tanuló, ők ugyanis heti egy órában helytörténetet tanulnak. A tankönyv pozitív fogadtatásra talált az intézményekben. Forgó Józsefné, az esztergomi József Attila Általános Iskola igazgatóhelyettese lapunknak azt mondta: „Nemcsak nekem és kollégáimnak, hanem a szülőknek és a gyerekeknek is pozitív véleménye van a tankönyvről, A különösen nagy hidegben egy központi rendelet szerint éjjelnappal nyitva tart az esztergomi vasútállomás váróterme, a hajléktalanok így a fagy elől akár ott is menedéket találhatnak. Az autóbusz állomás váróterme viszont bezár éjszakára. Az esztergomi vasútállomás váróterme éjjel-nappal nyitva tart. A vasútállomás munkatársa lapunknak elmondta, a MÁV táviratot küldött az állomásoknak, melyben megkérték őket, hogy ne zárják be a várótermeket éjszakára, így a hajléktalanok ott tölthetik a különösen hideg éjjeleket. A helyi állomáson azt nem tudták megmondani, Esztergomban hányán vették igénybe ezt a lehetőmert tetszetős külsejű, színes és sok olyan információt tartalmaz, amelyről még az idősebb korosztályba tartozó esztergomiak sem tudnak.” Véleménye szerint, mint tankönyv is kiváló szerkezetű, az egyes fejezetek utáni kérdések segítségével ugyanis jól feldolgozható és számon kérhető az anyag. Már az előző évben is tanítottak helytörténetet az iskolába, akkor még tankönyv nélkül. A decemberben megjelent helytörténeti könyv óriási hiányt pótol e téren. Az igazgatóhelyettes egyszersmind úgy véli, hogy a könyvre általános igény van és jó lenne, ha minden család polcán meglenne. A Babits Mihály Általános Iskola igazgatója is csak szuperlatívuszok- ban tudott róla beszélni. Kotz István - tolmácsolva kollégái és a diákok véleményét - elmondta, hogy a könyv jól felépített és könnyen beleilleszthető a tananyagba. Hozzátette: jó, hogy úgy nő fel egy évfolyam, hogy sokat tud szülőhelyéről. Ezt a pozitív fogadtatást támasztja alá az Socio-Balance Közvélemény- és Piackutató Kft. 2005. decemberében Esztergom város lakosai körében végzett reprezentatív közvélemény-kutatása is. Az Esztergom Város Önkormányzata megbízásából lefolytatott felmérés során 502, a városban vezetékes telefonnal rendelkező lakos véleményét feldolgozva az látszik, hogy 51 százalékuk tud a tankönyvről. A város helytörténeti könyvével kapcsolatos elégedettségi index pedig, 4,39 a maximális 5-ből. • G.K. séget, mivel napközben nem szoktak hajléktalanok tartózkodni az állomáson. Az esztergomi autóbusz pályaudvar váróterme éjjel fél tizenegykor bezár, és csak hajnali fél ötkor nyit ki, ők nem fogadják be a melegedni vágyókat. A megyei mentőállomástól azt az információt kaptuk, hogy inkább elcsúszások miatt kaptak bejelentéseket, melyeket a jegesedés okoz. Kifejezetten a hideg idő, vagy végtag elfagyás miatt nem érkezett hívás. Ea- gyoskodó, fűtetlen lakásban egyedül maradt emberekhez sem hívták ki őket, bár előfordult, hogy olyan időshöz kiszálltak, aki elesett és alaposan lehűlt, de emiatt bekövetkezett halálesetről nem tudnak. • Gy. D. Akaratuk ellenére lefogynak a fekvőbetegek A gyógyulni érkezők átlagosan heti két kilót veszítenek Végső menedék az állomás Madárlátta fotóasszociációk Cirkuszoló rockerek Péntekig megtekinthető Szőke Péter természetfotós és Kalmár Zsolt képi gondolkodó, Szemszögek című közös kiállítása a Dobó Katalin Gimnázium képgalériájában. Az elgondolkodtató, szívet melengető, szemet gyönyörködtető fotókat két békéscsabai alkotó hozta el Esztergomba. Kalmár Zsolt pedagógus legfőbb hobbija több mint negyed évszázada az utazás és a fényképezés. Lényeglátó és ironikus módon lát és láttat. „Fotóim és azok címei kiegészítik egymást, csak együtt teljesek. Vizuális gondolkodás alatt azt értem, hogy egyszerre van jelen a képi élmény és a hozzá tartozó asszociáció.” - mondta a művész. A Berekméri Zoltán Városi Fotóklub vezetője barátjával, a klub másik jeles tagjával, Szőke Péter természetfotóssal közösen jegyzi a tárlatot, aki 1988-ban kezdett el a fotózással foglalkozni. A mostani esztergomi kiállításra a javarészt Békés megyében készült madár- portrékat hozta magával. Mi kell ehhez? - kérdeztük a művészt. „Egy profi állvány, egy korrekt teleobjektív és rettenetesen sok türelem.” • Kép és szöveg: Kertész Viktor Uj albummal jelentkezett a dorogi Graveyard At Maximum Az esztergomi együttes, legújabb lemezének, a Cirkusz című albumnak bemutatója volt a Molothow Ligetben. A január 21-ei koncerten már az új számokat hallhatta a négyszáz fős, teltházat eredményező lelkes közönség. Papp Lajossal, a zenekar énekes, gitáros frontemberével beszélgettünk a 2006-os tervekről.- Miért pont Cirkusz lett az új nagylemezetek címe?- Mert van rajta egy szám, ami a klasszikus mondattal kapcsolatos, hogy cirkusz és kenyér kell a népnek, a dal pedig arról szól, hogy egyes politikusok és a média hogyan hülyíti az embereket. Ez a Cirkusz, és ez lett a címadó szerzemény is.- Mióta készült ez az album?- Tavaly októberben vonultunk a Genezáret Stúdióba, hétvégenként tudtunk dolgozni a számokon, és decemberben lett kész a teljes anyag.- Ezt az új lemezt megelőzően egy kisebb, úgynevezett EP, egy négyszámos kis albumotok jelent meg. Mi annak a lemeznek a mérlege?-A Kellene egy kedilek lemezen már meg tudtuk jeleníteni a fúvóssal kiegészített hangszerelést és stílusötvözést. A korábbi punkos, metálos stílusunkat elegyítettük a ska elemeivel. A négyszámos lemezt olcsóbban is tudjuk eladni, és a négy új dal könnyebben megmarad az érdeklődők fejében. A sejtésünk bevált, a lemez jól fogyott és sokaknak tetszett. Ennél a lemezanyagnál az volt a cél, hogy vidámabb, pörgősebb hangulatot és egyedi hangzást adjunk a közönségnek.- Mi az új album legfontosabb jellemzője?- Szerintem szövegileg szókimondóbb, zeneileg sokkal kiforrottabb, színvonalasabb és komolyabb, mint az előző anyagaink. Emellett még az is igaz, hogy meglehetősen eklektikusra sikerült az egész, mindenféle érdekes dolgot beleraktunk, ami tetszett nekünk. De nem igazán hallgattam vissza a lemezt, nem szoktam magunkat leellenőrizni, majd a közönség eldönti, hogy milyen is az új album valójában. • Pöltl ”Oxi” Zoltán
