Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-05 / 3. szám
4 HÍDLAP • 2006. január 5., csütörtök www.istergranum.hu Cukoripar: keserédes új esztendő A magyar termelők az idei rekordtermés ellenére is nehéz helyzetben vannak Szakítani kell az energiafüggőséggel Magyarországon szinte teljesen kihasználatlanok a megújuló források Folytatás az 1. oldalról Ez pedig azért érinti hátrányosan az ágazatot, mivel a cukorért, ha csak az intervenciós árat kapják, akkor az csak a cukorrépa termesztésének költségeit és a gyártás költségeit fedezi, jövedelmet nem tartalmaz. A múlt év leginkább várt eseménye november 24-én következett be, amikor az agrárminiszterek tanácsa Brüsszelben aláírta azt a politikai kompromisszumot, mely alapján a cukorrendtartás reformját 2006. július 1-jétől vezetnék be. Ennek értelmében az ágazatban nagy változások lépnek majd életbe, hiszen megszűnik a cukor intervenciós ára, ennek helyét pedig a referenciaár veszi majd át. A korábbi tervekkel ellentétben 2009-ig több lépcsőben hajtják végre az ár 37 százalékos csökkentését, de a fogyasztók ezt csupán az évtized végére érezhetik majd. A cukorrépa ára 2009-ig mintegy 40 százalékkal csökken majd, így az ágazatban fel kell majd készülni arra, hogy nagyobb hatékonysággal termeljenek. A hazai cukorrépa termelők az árcsökkenés kompenzációjaként a régi és a júliustól bevezetendő új ár közti különbség 60 százalékát uniós támogatásként kapják meg - mondta a Cukor Terméktanács titkára. Koczka Zoltán hozzátette, az EU jelenleg 90 százalékban önellátó módon tudja biztosítani cukorszükségletét, ám ezt 2009-re szeretnék 25 százalékkal csökkenteni. Erre azért van szükség, hogy az évtized végére a legfejletlenebb országok az EU piacára vám és mennyiségi korlát nélkül szállíthassanak. Emellett egy új egyensúlyi árat határoztak meg, ami az eddigi 632 euróról 404 euróra csökkent tonnánként. A magyar cukoripar számára szintén nagy veszélyforrást jelent az EU- n kívülről, főként Szerbiából érkező cukor. Az onnan EU-ba érkező cukor mennyiségét jelenleg 180 ezer tonnában határozták meg, de tavaly csuTovábbra sincs döntés Holcim-ügyben Várat magára a végleges önkormányzati döntés arról, hogy a Hokim Rt. megvásárolhatja-e a cementgyár építéséhez szükséges ingatlant Nyergesújfalun. Egyenlőre nem vásárol területet a Hokim Rt. a nyergesújfalui Ipari Parkban - mondta a Hídlapnak Miskolczi József, polgármester. A nagy vihart kiváltó tervezett beruházás és a hozzá kapcsolódó ingatlaneladás a tervek szerint januárban ismét a képviselő-testület elé kerül. A Hokim Rt. Lábatlanon építené fel új üzemét, ahol a száraz technológiával készülő cement előállításához szükséges energiát részben alternatív fűtőanyaggal - azaz hulladékok elégetésével - állítanák elő. Esztergom és Dorog térségében az újabb hulladékégetőként működő gyár terve felháborodást váltott ki a környező településeken. Esztergom, Tát, Tokod, Dorog egyaránt elutasítja a cementgyár építését, és a parlament környezetvédelmi bizottsága sem támogatja a nyergesújfalui zöldmezős gyártelepítést. A bizottság véleménye szerint Nyergesújfalun zöldmezős beruházásban épülő új cementgyár a környezetre rendkívül káros hatással lenne. Sokkal megfelelőbb lépés lenne a cég részéről, ha a régi elavult technológiával működő lábatlani gyár helyén épülne új, korszerű cementgyár. • M.Á. LAP(SZ)EL Benkő Gábor Ha neje és ön sem érti... Amennyiben nemcsak feleségének, hanem önnek sincs fogalma arról, hogy mi zajlik már megint a magyar futballban, ne essen kétségbe. Ha neje és ön sem érti, az utóbbi két évtizedben miként zülleszthették le egyesek büntetlenül az ocsmányság szintjéig labdarúgásunkat, de emiatt méltatlanságának legalább szűkebb baráti társaságban hangot ad, akkor ön egészséges lelkületű, épeszű ember. Következésképpen ne forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez. Nincs rá szüksége. Amennyiben pedig kezdi úgy érezni, hogy most már aztán tényleg „herótja” van a sportág magyar változatából, tán még szerencsés is. Ideje megnyugtatni az asz- szonyt, hogy mostantól be nem teszi a lábát kedvenc csapata amúgy is lepukkant stadionjába, hogy mostantól nem olvassa az újságok magyar fociról szóló híreit, és ezentúl esze ágában sincs a sarki kocsmában minden szerdán a Józsiékkal arról vitázni, hogy akkor most Bozóky, Kisteleki, Pellady vagy Matthäus a nagyobb gazember. De azt is mondja meg a kedves feleségének (ha jobban tetszik: barátnőjének, szeretőjének, anyósának...), hogy azért lett elege a korábban rajongásig szeretett sportágból, mert hosszú-hosszú ideje látja, tapasztalja a leépülését, és mert teljesen elveszítette bizalmát a futballvezéreket illetően. Súgja-búgja a fülébe, hogy drágám, sajnálom a magyar focit, de annyira undorító, hogy már képtelen vagyok tovább figyelni az agóniáját. Ha a felesége ezen a ponton váratlanul közbeszólna, és felhívná arra a figyelmet, hogy a jelekből ítélve az MLSZ-elnök és elnökségének összeomlása végre teret nyithat a megtisztulás folyamatának, akkor azonnal állítsa le. Ezt indokolja azzal, hogy amióta az eszét tudja, töméntelen kecsegtető szólamot hallott már a felemelkedésről, de a vége mindig az lett, hogy a futballvezérek a közreműködés helyett inkább jól megfenyegették, elárulták, beköpték, bemocskolták egymást. Hadd szóljon. És közben persze felmérhetetlen károkat okoztak a legfőbb ügynek, a mi kis szerencsétlen labdarúgásunknak. Most éppen Bozóky Imre bukott bele elég randán ebbe az egészbe, s vele együtt alighanem már lapáton van Lothar Matthäus és Pellady Péter is. Ezzel aztán nyilván ugrott a tavaszra tervezett UEFA-kongresszus (belegondolni is borzasztó, mit gondolhatnak rólunk Európában), és a 2012- es Európa-bajnoki pályázatunk is. Hát istenem. Ez van. Teljes gáz a magyar futball. Ezt mondja meg a feleségének is! pán 25-30 ezer tonna érkezett Magyarországra, legalábbis hivatalosan, hiszen a szakértők szerint magánimporton keresztül ennek a többszörösét hozták be. Koczka Zoltán csak reméli, hogy ez a szám nem fog tovább növekedni, mivel az jelentős károkat is okozhat a magyar piac számára. Arra azonban, hogy mely országokat és milyen mértékben érinthet az ágazat csökkentésére vonatkozó tervezet, egyelőre még nem lehet pontos választ adni, de várhatóan a legrosszabbul a mediterrán országokat érinti majd a változás. Magyarországon a cukoripar és a répatermesztők igyekeznek felkészülni az új, keményebb feltételekre, mondta Koczka Zoltán lapunknak. Addig is a megszokott termőterületet vetik be, és felkészülnek a szokott mennyiség betakarítására. A répatermesztők kinyilatkoztatták, hogy 2006-ban is változatlanul termelni szeretnének. • Hatvani Bernadett A Felvidék is csatlakozik az imaévhez Orosch János püspök felhívására a Pozsony-Nagyszombati Főegyházmegye magyar ajkú hívei is csatlakoznak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által 2006-ra meghirdetett engesztelő imaévhez. Kiállítás a Szlovák Intézetben Vác. Két váci festőművész képeiből nyílik kiállítás január 5-én Budapesten, a Szlovák Intézetben. Németh Árpád és Orvos András festőművészek Kötelék című kiállításának délután öt órakor kezdődő megnyitóján dr. Bóth János és dr. Németh János mond beszédet. A váci Szlovák Kisebbségi Ön- kormányzat közreműködésével létrejövő budapesti kiállítás a Rákóczi út 15. szám alatt tekinthető meg. Folytatás az 1. oldalról Gyerekcipőben jár a föld hőjét kihasználó geotermikus energiaforrás kihasználtsága is, termál- és hévízzel jelenleg főként üvegházakat fűtenek, pedig kiegészítésként akár lakóházak fűtését is meg lehetne vele oldani. Amíg a napkollektornál és a szélkeréknél a tárolás illetve az átalakítás jelent gondot, addig a geotermikus energiánál vízjogi problémák léphetnek fel, meg kell ugyanis oldani, hogy a víz lehetőleg visszakerüljön a földbe. Az EU-direktívát, ami az összes villamosenergia-termelés 3,6 százalékát követeli meg zöld-forrásból, hazánk már most teljesítette. Erre azonban nem lehetünk különösebben büszkék - vélekedik Grábner Péter, ez ugyanis főként nagyobb erőművek biomassza-felhasználásából ered, ami igaz, hogy kevésbé környezetszennyező, mint a szén - mert csak annyi széndioxid jut a levegőbe égéskor, amennyit a növény felvett - de igen alacsony hatékonysággal működik. A hiba elsősorban ott van, hogy létező rendszerekbe próbálják beleerőltetni az újításokat. Kisebb, helyi erőművek összekapcsolására lenne szükség, lokálisan remekül működhet akár a szél, akár a nap vagy a víz energiájából nyert áram vagy hő, felmerült már az is, hogy a megújuló energiaforrásokat használják fel az áramszolgáltatást nélkülöző tanyákon. A megújuló energia támogatása, ahogy más esetben, nem ötletszerű jogszabályokkal, hanem hosszútávú, komplex intézkedésekkel hozhat valódi eredményt, 5- 10 vagy akár 20 év is eltelhet, mire kézzelfogható változások tapasztalhatók. Mindenképp szükség van szemléletváltozásra, nemcsak az irányítói, hanem a lakossági oldalon is. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál tavaly 500 millió forintot lehetett összesen megpályázni energiahatékonysági beruházásokra, míg idén ez 280 millióra csökken. Nő azonban a megújuló energiaforrások hasznosításával nyert villamosenergia előállítására kiírt pályázati összeg, 700 millióról 2 milliárd 20 millió forintra. A régió alternatív energiaforrásainak feltérképezését, adatbázisban történő rögzítését, a már megvalósult projektek, valamint a módszerek népszerűsítését, széleskörű felvilágosítást szeretne elérni az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület. „Energia határok nélkül” címmel szlovák szakértőkkel közösen egy összetett Interreg pályázaton dolgoznak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat már elkészítette hazánk széltérképét, ebből máris használhatók lennének az adatok. • Sz.H. Az egyedülálló nőknek is lehet lombikbébijük Csonka családok százai jöhetnek létre a törvénymódosítás miatt Az új rendelet értelmében januártól egyedülálló nők is részt vehetnek a lombikbébi programban, ha ezt a szakorvosok engedélyezik, vagyis ha bizonyítani lehet a meddőséget. A szülész-nőgyógyászok és a családpolitikusok szerint is elhibázott döntés született, amely számtalan társadalmi problémát előidézhet. Berbik István, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház szülész-nő- gyógyász főorvosa lapunknak elmondta: az egyedülálló nők lombikbébi programban való részvételének eddig jogi akadálya volt, azonban az új rendelet is hagy kívánnivalót maga után. A rendszer nem úgy fog működni, hogy a szingli nő besétál a kórházba és kéri a megtermékenyítését, hanem az apáról is neki kell gondoskodnia. Ez azonban komoly visszaélésekhez vezethet, hiszen így azok a nők, akik megtehetik, akár vásárolhatnak is édesapát a gyermeküknek. Az orvos szerint teljesen homályos a törvény- módosítás, lehetőséget ad például arra is, hogy később apasági keresetek százai indulhassanak az országban. A szocialista-liberális kormány egyik tisztviselője szerint azért hozták meg ezt a döntést, mert „Magyarországon a család az alapja a társadalomnak.” Ezzel szemben Mátrai Márta, a szociális és családügyi bizottság fideszes elnöke úgy gondolja, pont a klasszikus családmoddellel ellenkezik az új rendszer. Véleménye szerint sokkal jobban meg kellett volna fontolni a módosítást, hiszen mindig minden rendelkezésnek a gyermekek érdekeit kellene előtérbe venni. Arra pedig nincs semmilyen biztosíték, hogy ezek a bébik biztonságban, és megfelelő körülmények között nőnek majd fel, sőt a csonka családot eleve nem szabadna modellnek tekinteni. Családpolitikai szempontból annyi mással lehetne támogatni a családokat, a gyermekek nem játékok, jövőjük szempontjából az egészséges, teljes családban felnövekedés lehetőségét kellene biztosítani. Magyarországon a gyermekek másfél százaléka lombikbébi, Európában ez az átlag három-négy százalék, a skandináv országokban hét-nyolc százalék. Hazánkban az egészségbiztosító csak az első öt beültetést finanszírozza, de csak a beültetést, a szükséges vizsgálatokat és kiegészítő kezeléseket nem. így a költség minden esetben százezer forint, az esély pedig körülbelül harminc százalék. A hatodik próbálkozástól már a beültetést sem finanszírozzák, ekkor a költségek nagyjából egymillió forintra emelkednek. • Pálovics Klára
