Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-17 / 11. szám
www.esztergom.hu 2006. január 17., kedd • HÍDLAP 3 Újra Esztergomé lett a Fürdő Szálló Az önkormányzat élt elővásárlási jogával, de az épület hasznosítására pályázatot írnak ki mondta, hogy rövid időn belül országos ötletpályázatot írnak ki az épület hasznosítására. A városvezetés tervei szerint a Fürdő Szálló épüFolytatás az 1. oldalról Sokan a város szégyenfoltjának tartották az egyre romosabbá váló objektumot, pedig nyilvánvalóan nem az önkormányzatnak volt felróható az elhanyagoltság. Sőt a város vezetése 2001-ben Meggyes Tamás polgármester javaslatára kezdett foglalkozni a Fürdő Szálló önkormányzati tulajdonba vételének lehetőségével. Jogi procedúrák után a 2004 januártól érvénybe lépett vagyonrende- zési eljárás hozta meg a sikert. A va- gyonrendezési eljárás során Esztergom képviselő-testülete felhatalmazta a polgármestert, hogy az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot megtegye, és megkösse a szerződést. A szükséges nettó százharmincmilliós forrást a képviselők a költségvetésben biztosították. A épület kitakarítása a vagyonrendező cég felhatalmazása alapján már korábban megtörtént, azóta őrizteti a város a területet. Meggyes Tamás elA Fürdő Szálló nevét arról a fürdőtóról kapta, amelynek a helyén felépült az 1840-es években. Melegvizű források által táplált tó volt itt, amelyet a középkorban is gyógyító fürdőzésre használtak. A tó forrásainak elvezetésére csatornahálózatot építettek, és a tómeder feltöltése után ezerhatszáz vörösfenyő-cölöpre építették a szállót, amely sokáig a káptalan tulajdona volt. Az 1920-as években a Takarékpénztár megvásárolta és kiépítette a mai strandfürdőt, amelyhez gyógymedencék és kádfürdők is tartoztak. A Fürdő Szálló volt már a város kulturális központja is, hiszen szép színházteremmel is rendelkezett. A szálló épületét az 1960-as években átalakították, a színháztermet elbontották, helyére étterem került. Az épület egy másik szárnyát is elbontották időközben, oda a hetvenes években modern szállodát építettek. létéhez kapcsolnák a Bajor Ágost Szabadidő Központot, valamint a strandfürdő területét, ezáltal egy korszerű szálloda- és konferencia- központ létesülne fürdővel kiegészítve. Reményeik szerint az országos ötletpályázat felkeltheti majd a figyelmét a komolyabb szakmai befektetőknek is. Az önkormányzat tulajdonosi feladatai közé tartozik a műemléképület helyreállítása, és az 1970-es években toldalékként épült szárny lebontása. Az ötletpályázat alapján készülő terveknek stílusban illeszkedniük kell a klasszicista stílusú műemléképülethez. • Muzslai Ágnes Pályázatot nyert az Esélyek Háza Az elnyert összegből év végéig tartó program valósulhat meg Az esztergomi Esélyek Háza, ahogy tavaly is, most is sikerrel indult az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által meghirdetett pályázaton. Az anyagi forrást közvetve a többgenerációs munkanélküliséggel küzdő családok felzárkóztatására fordítják. Hergovics Györgyi, az esztergomi Esélyek Háza munkatársa a Hídlap- nak elmondta, hogy a társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációról szóló program ez év végéig tart. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány elégedett volt az elmúlt időszakban megvalósult esztergomi felzárkóztató programmal, így lehetett, hogy a legutóbbi pályázaton induló intézmény ismét elnyerte a támogatást. Idén 30 fő munkába állását és tizenöt fő továbbtanulását tervezik segíteni. A felzárkóztató program részeként a Féja Géza Közösségi Házban önismereti mentálhigiénés tréning és a cigányság részére hagyományteremtő klub is indul. A teljes program idén decemberben ér véget, de a szakember elmondása szerint még korántsem lehetnek elégedettek az elnyert pályázati lehetőséggel, mert ez a pénz csak a tavaly megkezdett munka folytatására elég. • Pöltl Zoltán Ot éve ropják már a táncot Az esztergomi Váralja néptáncegyüttes sikereit ünnepelhette múlt hétvégén A Szentgyörgymezei Olvasókörből indult együttes már majd mindegyik esztergomi testvérvárosba eljutott, de műsorukkal turnéztak már Lengyelországban, a Felvidéken és a Vajdaságban is. Az együttes megalakulásának ötéves évfordulója alkalmából megtartott ünnepi vacsorán az alapítók és a később csatlakozók is jelen voltak. Polgár József az esztergomi Szentgyörgymezei Olvasókör vezetője, a Váralja néptánc csoport életre hívója köszöntötte a várostáblán túl lévő Lila Akác étteremben az ünnepi alkalomból összegyűlt együttes tagjait. Beszédében külön kiemelte, hogy a néptánc esztergomi előadói a helyi önkormányzat támogatását élvezik, mely szellemi és anyagi segítség az együttes működésének egyik alapfeltétele. Az ünnepi alkalmon elhangzott, hogy a Váralja néptánc együttes első komoly fellépése a Mária Valéria híd avatási ünnepségén volt, ezt követően, a mostani évfordulóig negyvennégyszer léptek színpadra az együttes táncosai. Ezalatt az öt év alatt hatvan táncos próbálta ki magát a néptánc művészetében, és nemcsak magyarországi magyarok, de erdélyi székelyek, felvidéki és újvidéki magyarok is megfordultak a csoportban. Külön érdekesség, hogy az egyik jelenlegi állandó tag egy Esztergomban dolgozó japán férfi. Az ötéves évforduló emlékére a Váralja néptánc együttes alapítói a támogató önkormányzat és a csoport tagjai részére emléklapot is nyomtattattak. Az együttes máris beírhatta határidő- naplójába két idei külföldi fellépés dátumát, meghívást kaptak ugyanis Lengyelországba és Franciaországba. • -L.-N. 150 éve szentelték fel a Bazilikát Kiállítással tiszteleg a Keresztény Múzeum a Főszékesegyház előtt Folytatás az 1. oldalról A kiállításon megismerkedhetünk a Bazilika két világháború alatti életével, az akkor elszenvedett sérüléseivel és azok javításának történetével. A tárlat még élvezetesebbé tétele érdekében pedig egy, a Bazilikáról készült élethű miniatűrt is elhelyeznek a kiállítóterem közepére, s megtekinthetők lesznek azok az eszközök is, amivel az érsek felszentelte a Bazilikát. „Egy egész országot megmozdító rendezvénynek szánjuk ezt a kiállítást, s reméljük, hogy Magyarország püspökei, papjai, azon városok lakói, ahol székesegyház áll, mind meglátogatják majd tárlatunkat” - fejezte ki reményét az intézmény vezetője. • (hatvani) Napi hírújság a régió életéről Hídlap - Előfizetési akció 2006 - meghosszabbítva! A Hídlap az Ister-Granum Eurorégió napilapja, napi hírújság a régió életéről. A két éve útjára indult Hídlap Önnel együtt készül 2006-ra: most kedvezményesen fizethető elő, egy évre mindössze 5000,- forintért. Ezt a kedvezményes összeget öt egyenlő, ezerforintos részletben fizetheti ki, ha 2006. január 31-ig megrendeli a lapot a kiadónál, a Strigonium Rt-nél. Mindössze annyit kérünk Öntől, hogy megrendelését küldje el postán a Strigonium Rt. címére (Esztergom, Deák Ferenc utca 4., 2500), vagy faxolja el a cég 33/510-046-os faxszámára. Mi azonnal kézbesíteni kezdjük az újságot, az előfizetéshez szükséges átutalási megbízási nyomtatványokat (csekkeket) a Hídlappal együtt küldjük el az Ön címére. Kiss Tamás lapigazgató A gyermekfilmek nagymestere A Balázs Béla-díjas filmrendező\ Palásthy György a múlt héten ünnepelte 75. születésnapját A neves filmrendező, Palásthy György 1931-ben született Esztergomban. A több mint húsz filmet hol rendezőként, hol forgatókönyvíróként, sőt színészként is jegyző alkotó január 12-én töltötte be 75. életévét. Filmjei leginkább a gyerekközönség számára készültek - az 1969-es A varázsló, az 1971-ben készült Hahó, Öcsi, vagy az 1981-ben forgatott Szeleburdi család erre a legjobb példa - ám ennek ellenére is mindig képes volt azokat tartalommal megtölteni. Alkotói munkáját Balázs Béla-díjjal, érdemes művészi címmel és a Magyar Filmszemle életműdíjával jutalmazták. A rendezőt a művészi pálya felé először egy 16 éves korában megnyert irodalmi pályázat fordította. A kőszegi katonai iskola után fel is vették az 1946-ban létrehozott Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1954-ben szerzett diplomát, s asszisztensként kezdett dolgozni. Ismertté először forgatókönyvíróként vált, ő írta ugyanis a Törőcsik Mari főszereplésével 1959-ban készült Kölyök, majd két évvel később az Alba Regia című film forgatókönyvét. A két munka között rendezőként is debütált Mindenki ártatlan? című filmjével. Ez után következett Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben-jének filmes átdolgozása, az 1963-as Meztelen diplomata. A 60-as években további öt humoros produkciót készített, 1970-től érdeklődése a gyermek- világ felé fordult, s ezután hosszú ideig csak ilyen filmeket forgatott, s többek között az 1969-es A varázsló, az 1978-ban elkészült Tótágas, illetve az 1981-ben forgatott A szeleburdi család jól mutatja ezen korszakát. A nyolcvanas években az első magyar rendezők egyike volt, aki saját pénzből kezdett filmet forgatni, ám a Nagypapa névnapja című harminc- percesre tervezett gyermekoperához csak a zene készült el. A kilencvenes évek közepén aztán elkészítette a Retúrt, amiben főszereplővé tette a kiszolgáltatott nyugdíjasokat. Öt évvel ezelőtt pedig bemutatták A szalmabábuk lázadása című játékfilmjét, amivel az előtte tíz évig halódó magyar ifjúsági filmet élesztette újjá. Újságunk megkeresésére a rendező elmondta, hogy mindössze hároméves koráig élt városunkban, ám mindig nosztalgiával gondol Esztergomra. Ha módjában állt, akkor filmprojektet is hozott a városba, erre jeles példa az 1978-as Tótágas, aminek külön érdekessége, hogy esztergomi gyerekek szerepelnek benne. A mai magyar filmmel kapcsolatos kérdésünkre szűkszavúan csak annyit válaszolt, ha itthon tudják tartani a fiatal tehetséges rendezőket, s a műfaji paletta színesebbé válik, akkor újra felragyoghat filmgyártásunk csillaga. Jövőbeni terveiről konkrétumot nem mondott, de ha a különböző pályázatok elbírálói kegyesek lesznek, akkor biztosan találkozhatunk új filmjével a jövőben. A rendező beszélgetését a következőképp zárta: „Üdvözletemet küldöm azoknak a régi színészgyerekeknek, akik már saját gyerekeiket viszik moziba.”. • Bódi Gergő
