Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-03 / 1. szám
www.istergranum.hu 2006. január 3., kedd • HÍDLAP 5 Beomlott egy raktársátor Solymár. A Fővárosi Tűzoltóságtól megtudtuk, hogy egy raktározásra használt, hatszor hat méter alapterületű, három méter magas sátor hétfőn kora délután dőlt össze a ráhullott hó és eső súlya alatt, Solymár nyugdíjasotthonának udvarán. A solymári önkéntesek vonultak ki a helyszínre, eltávolították a ponyvát, ezzel a veszély elhárult, személyi sérülés nem történt. Év végi tolvaj-hajrá Tatabánya. Két autót az ülésen hagyott táska miatt törtek fel ismeretlen tettesek, míg egy harmadikat egyszerűen az oldalára fordítottak, aminek következtében az autóban több százezer forintos kár keletkezett, egy Fiatot ismeretlen okból maró anyaggal locsoltak le. Elnézést kérünk a Hídlap mindazon olvasójától, aki a hétvégén a rendkívüli időjárás következtében nem jutott hozzá lapunkhoz. Ökumenikus imahét világszerte A program tervezésében a görög ortodox, a kopt ortodox, az írországi metodista, az írországi presbiteriá- nus, az ír római katolikus, az írországi evangélikus, az írországi román ortodox és az írországi anglikán egyházak képviselői vettek részt Dublinban. Az elkészített anyagot az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottsága, valamint a Keresztény Egységet Előmozdító Pápai Tanács képviselői lektorálták. Az esemény körülbelül két évtizedes hagyományra tekint vissza Magyarországon. Az imahetet a legmagasabb rangú egyházi vezetők nyitják meg és zárják be, és az elmúlt években hivatalosan bekapcsolódott a Magyar Katolikus Egyház és számos helyi plébánia is. Az esztergomi programokat és eseményeket a héten egyeztetik a helyi egyházak képviselői. Az imahét napjain szokás szerint a különböző felekezetű gyülekezetek tartanak istentiszteleteket egymás templomaiban, imaházaiban, gyülekezeteiben, és együtt imádkoznak a keresztények egységéért. A tavalyi bibliai mottó után, mely szerint „Krisztus az egyház egyetlen fundamentuma”, idén a következőt választották: „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.” Az imahétre kiadott füzetben a szervezők hangsúlyozzák, hogy a különféle hitvallású keresztény gyülekezeteknek szükségük van arra, hogy egymás hite által épüljenek és gazdagodjanak. Ha nemcsak megvallani, hanem megélni is akarjuk, hogy Jézus Krisztus egyháza egyetemes egyház, akkor keresnünk kell az egyház többi részével a kapcsolatot - emelték ki a szervezők. • Gy. D. Esztergom is bekapcsolódik a rendezvénybe A keresztények egységéért az idén is megrendezik világszerte az ökumenikus imahetet. A január 15-én kezdődő' program előkészítő anyagát egy írországi ökumenikus csoport állította össze, és Esztergom is csatlakozni fog az imahéthez. A szervezők szerint fontos, hogy egymás hite által is épüljenek, gazdagodjanak a keresztények. Kampány a helyi termékekért Gazdáknak, kistermelőknek segítene egy alapítvány Csak hétköznap melegedhetnek? Esztergomban pályázati pénzből fedezik a hétvégi nyitva tartást „Helyi termék-közös érték” címmel indított újabb akciót a váci Magosfa Környezeti Nevelési és ökoturisztikai Alapítvány a Tiszta, egészséges Ipolymente-program folytatásaként Az Ipoly menti településeken tavaly tartott előadások során merült fel több helyen az a probléma, hogy a helyi gazdák nem tudják nyereségesen eladni termékeiket Az alapítvány uniós pályázati forrásból szervezte meg a jelenleg is zajló felmérés-sorozatot, melynek során szeretnék feltérképezni azokat a termékeket, termelőket, akik a Dunakanyar és az Alsó-Ipolymentén munkaerő vagy alapanyag szempontjából legalább 51 százalékban helyi élelmiszert, kézműipari terméket állítanak elő. Bár felhívásukat eljuttatták 17 település ön- kormányzatához, illetve az interneten túl a helyi lapokban is felhívták a figyelmet a lehetőségre, mindezidáig a vártnál jóval kevesebb adatlap érkezett vissza hozzájuk. Ezért januártól egyenként, személyesen is felkeresik majd a hivatalokat, vállalkozókat - mondta el érdeklődésünkre Nagy Mária, az egyesület munkatársa. A kampány tavasz- szal indul meg, az adatbázis pedig várhatóan nyár közepére-végére készül el végleges formájában, ezután a települések által megjelölt helyszínekre egyfajta hirdető-reklámtábla kerül majd, melyen a helyi minőségi termékekre hívják fel a figyelmet. Ez a turistáknak és a termelőknek egyaránt jó megoldás lenne. Eddig főként méztermelők, kür- tőskalácsosok, illetve kézművesek töltötték ki az adatlapot, az alapítvány továbbra is várja a jelentkezéseket a wwwmagosfa.hu oldalon keresztül. • Sz.H. Óév utolsó és az új év első napján a legtöbb melegedő nem fogadta a hajléktalanokat. Ez a különös helyzet nem csak az év végére jellemző, hiszen az intézmények amúgy sincsenek nyitva hétvégén, mert nincs rá pénz. Esztergomban is csak azért tudták fogadni a betérőket, mert egy pályázaton nyert pénz ezt lehetővé teszi. A Budapesten működő nappali melegedők közül csak 3-4 tartott nyitva az elmúlt hétvégén. Az állam ugyanis nem finanszírozza általában a hétvégi nyitva tárásukat, olvasható az mno-n. Ha mégis fogadják a rászorulókat, akkor az intézmények vagy pályázaton nyertek erre pénzt, vagy elhivatottságból végzik ekkor is munkájukat. Az Esztergomban működő Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Ház is csak azért tud nyitva tartani a hétvégéken is, mert a téli időszakra vonatkozóan megnyertek egy olyan pályázatot, amelyből fedezni tudják ezt a költséget. Czifráné Hidas Ágnes, az intézmény vezetője elmondta lapunknak, hogy a nappali melegedők hivatalosan úgy működnek, mint egy hivatal, vagyis hétfőtől-péntekig meghatározott időpontok között fogadják a hajléktalanokat. Az időjárás azonban nem válogat hétköznap és hétvége között, így mindenkor lehetővé kellene tennie az államnak, hogy bármikor betérhessen egy melegedőbe a rászoruló. Nyertes pályázat híján Esztergomban sem tudnának nyitva tartani a hétvégén, az állam által biztosított normatíva ugyanis ez esetben is szűkösre van szabva. • Gál Mikor bontja le a karácsonyfát? Van, aki már decemberben „ megszabadul” a lehullott tűlevelek vázától, mások pedig igyekeznek addig „konzerválni” az ünnep meghittségét, ameddig csak a fenyő kitart. Wernke Bernét (költő) Régen földlabdás fenyőt állítottunk környezetvédelmi okok miatt. Több évig próbálkoztunk vele, az egyik sikeresen meg is eredt a kertben. Mint mindig, idén is január 6-án fogják lebontani a fát a lányok. Teigler Éva (tanító) Idén is nagy, plafonig érő fenyőfánk van, a szokásokhoz híven luc. Még kicsi a gyerek, a Jézuska hozza és díszíti a fát, bár leszedni már együtt fogjuk. Január 6-ig tartjuk meg a fenyőt, ahogy a szokás diktálja. Vitéz Horváth Ernő (feltaláló) Az idei Karácsonyt a Németországban élő fiamnál töltöttem, idehaza nem állítottunk fát. Sajnos ott is rengeteg fenyőt kivágnak, de ott legalább mindet összegyűjtik az ünnep elmúltával, és újrahasznosítják, eltüzelik őket. Ferencz Sándorné (nyugdíjas) Rettentően sajnálom azt a sok kivágott kis fát Karácsonykor, a szívem szakad meg. Ezért több mint tíz éve műfenyőt állítok, amit a hagyománynak megfelelően Vízkeresztig szoktam feldíszítve hagyni. Irány az unió: átalakulóban a magyar tésztapiac A hazai gyártók egyelőre állják a versenyt a külföldi konkurensekkel Komoly kihívás előtt áll a magyarországi száraztészta-ipar az ország uniós csatlakozása után. A piaci szereplők többsége a verseny fokozódását egyelőre csendben szemléli, de távolról sincs pánik- hangulat. Látva a fogyasztói ízlésváltozást, a legtöbben eddigi piaci pozícióik megőrzését, új termékek bevezetését és a termelés fokozását tartják fontosnak. A legélesebb a piaci verseny a tojás nélküli szegmensben. Minden multinacionális kereskedelmi lánc ugyanis árversenyre kényszeríti a szállítókat, s ilyen helyzetben nagyon nehéz függetlenedni a folyamatoktól. Az alacsony minőségű, tojás nélküli tészták szegmense dinamikusan bővült az elmúlt időszakban, ami részben a fogyasztói ízlésváltozás következménye. Korábban tojás nélküli tésztát Magyarországon el sem lehetett eladni, az igényes magyar fogyasztók hagyományosan a 4 és 8 tojásos termékekkel azonosították magát a tésztát is. Ezért figyelmeztető jel, hogy az elmúlt fél- egy évben valamennyi nagy gyártó veszített piaci pozíciójából a tojásos szegmensben, míg a tojás nélküli kategóriában dinamikusan bővült az értékesítés. (Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a fogyasztók 60 százaléka még mindig a tojással készült tésztát keresi.) Sajnos jellemző, hogy a durumliszt helyett a gyenge minőségű, alacsony árszínvonalú búzából készült, tojás nélküli tészta forgalma nőtt a leglátványosabban, aminek oka lehet az is, hogy a tészta, mint alapvető élelmiszer, különösen árérzékeny termék. Szerencsére a 4 tojásos tésztának szintén hosszú távú a létjogosultsága, azonban azok a gyártók, amelyek kizárólag erre alapoznak, komoly veszteségeket szenvedhetnek el az említett kedvezőtlen tendenciák következtében. A fogyasztói szokások változására utal egyebek mellett az is, hogy a városlakó fogyasztók egyre inkább a rövid, olaszos típusú körettésztákat (orsó, penne, nagykocka) keresik. Ennek pedig gyaníthatóan az lehet az oka, hogy a magyar ízlést sokban meghatározza a termékek árszínvonala, s ma még ezért is a bizonytalanság jellemző a piacra. Az egyik vezető hazai gyártónak számító Cerbona Rt. több területen is igyekszik előre menekülni, nem titkolt célja, hogy megpróbálja megtalálni a szükséges arányt a tésztakategóriák között. Optimizmusa érthető, a cég a durumszegmensben, a Durillo márkával piacvezető, ami 2 százalékos piaci részesedésnek felel meg azon a piacon, ahol a tojás nélküli tészták összesen mintegy 10 százalékos arányt tesznek ki. Ám ha lehet, tojásos tésztáinak piaci fogadtatása alapján még jobban cseng a Cerbona neve. A vállalat piackutatások sorával igyekszik választ keresni arra a dilemmára, hogy a mai piaci körülmények között milyen irányban fejlődjön. A rendelkezésre álló adatokból egyelőre annyi tudható, hogy az uniós csatlakozást követően megfogalmazott, kivárásra alapozó stratégia folytatása indokoltnak tűnik. A piaci bizonytalanság mértékére jellemző, hogy a magyar gyártók zöme nyilvánosan nem is beszél terveiről. Mindenki arra vár, hogy tisztuljon a kép. Ami biztosnak tűnik: kevés olyan nyugati cég érdeklődik a piacra jutás iránt, amely kiépült disztribúciós hálózattal rendelkezik Magyarországon. Márpedig a belépési korlát magas az igényes magyar piacon, ezért a komolyan kiépített disztribúciós rendszer elengedhetetlen feltétele a tartós jelenlétnek. Azért persze nincs temetői hangulat a szakmában, hiszen nem következett be földcsuszamlásszerű változás a magyar száraztészta-piac helyzetében. Annál is inkább, mert mióta a kvótarendszer megváltozott az Európai Unióval folytatott kereskedelemben, már vámmentesen érkezett be az importáru. Tavaly május után pedig egyelőre csupán annyi látszik világosan, hogy a jelenleg 6-7 százalékos import aránya nőni fog. Hogy mennyivel, még talány. A gyermelyiek azért is nyugodtan szemlélik a piaci változásokat, mert az elmúlt S évben évi egymilliárd forintot fordítottak fejlesztésre. Az elkövetkezendő években még ennél is nagyobb összeget szeretnének beruházni. Korábban korszerűsítették a teljes termelő- és logisztikai tevékenységüket, illetve kibővítették a raktározási lehetőségeiket. Ha tehát sikeresen befejezik, amit öt évvel ezelőtt megkezdték, akkor hosszútávon jelentősen javulnak a piaci lehetőségeik. A legerősebbek a tojásos termékek előállításában, a forgalmuk közel 90 százalékát a 4 tojásos tészta adja. Évről évre növekszik a 8 tojásos termékeik piaci jelenléte is, a durumtermékek a forgalmuk mintegy 5 százalékát teszik ki. A vállalat ütőképessét növeli, hogy a magyar malomipar válsága sem befolyásolhatja a cég tevékenységét, miután saját malommal rendelkezik. A technológiai színvonalat és a méretgazdaságosságot tekintve a gyermelyi malom pedig az egyik legkorszerűbb Magyarországon és Európában egyaránt. Mindezeknek köszönhetően még az sem ingatta meg a gyermelyi- eket, hogy hosszú ideje pereskednek a Mary-Ker Kft-vel, amely a gyerme- lyihez hasonló csomagolásban dobta piacra termékeit, megtévesztve ezzel a fogyasztókat. A jogvitát lezáró bírósági döntés a gyermelyi gyárnak adott igazat, a Mary-Ker Kft. átcsomagolta a termékeit, de törvényességi felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Legfelsőbb Bírósághoz. A száraztészta-piac szereplői tehát kivárnak és ha titkolják is, lehetőségeik szerint bővítenék és fejlesztenek. A kérdés ezért csupán az, hogy maguk a fogyasztók hajlandónak mutatkoz- nak-e együtt fejlődni a gyártókkal, vagy minden minőségjavítást célzó szándék hiábavaló - mert a titkon szövögetett terveket keresztülhúzza majd az élet, a nyomott piaci ár? • MUNKATÁRSUNKTÓL
