Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)

2006-01-21 / 15. szám

hídlap ■■ ■'■■■■■ á extra 2006. január 21., szombat • HÍDLAP Miért fontosak a régiók? Az Európai Unió regionális politikája Az Európai Unió (EU) fejlesztési és támogatási rendszere az úgyneve­zett tervezési-statisztikai régiókon alapul. Már a 1957-es Római szerző­désben felmerült, hogy az EU hatásos működése elképzelhetetlen a regi­onális különbségek kiküszöbölése nélkül, ám ennek szervezésére csak 1967-ben hoztak létre egy önálló főigazgatóságot. Tehát a régiók kialakí­tásának elsődleges célja, hogy az elmaradottabb területek, így összevon­va juthassanak a felzárkózásukhoz és különböző egyéb fejlesztésekhez szükséges közösségi támogatásokhoz. A Magyarország területén létrehozott hét tervezési-statisztikai régió és a megyék, melyeket ily módon „összevontak”: Nyugat-Dunántúl: ami magában foglalja Győr-Moson-Sopron- , Vas- és Zala megyét Közép-Dunántúl: Komárom-Esztergom-, Fejér- és Veszprém megyével Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nóg- rád megye Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellem­zőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk. Ezek a régiók egy­aránt létrejöhetnek politikai és gaz­dasági okok miatt, de ugyanígy a kul­turális értékek azonosságai is életre hívhatják ezeket, s a fejlesztés, a jö­vőépítés érdekében is lehatárolhat­nak területi egységeket, amelyek a sajátosságaik - például általános el­maradottság, ágazati válság, munka­nélküliek magas aránya, egyoldalú gazdasági szerkezet - miatt egységes megújításra szorulnak. Az európai országokban jogosítványaik szerint több régiófajta létezik. Az első cso­portot a föderalista államok - mint Németország, Belgium, Ausztria - alkotják, ahol a tartományok eleve nagy hatáskörrel rendelkeznek, s ön­kéntes szövetséget alkotnak. A régiók kialakításának másik módja a regio- nalizáció, amikor a központi kor­mányzat kezdeményezésére történik meg a megfelelő önállósággal rendel­kező területi egységek kijelölése. Az ilyen úgynevezett regionalizált álla­mokban, mint Magyarország, Olasz­ország vagy Spanyolország, a létre­hozott régiók meghatározott autonó­miával rendelkeznek, amely a köz­vetlenül választott népképviseleten alapul. S vannak olyan államok, ahol önállósággal rendelkező régiók nem találhatók, ám a helyi önkormány­zatok fontos feladatokat kapnak, ami­ket központi finanszírozás segítségé­vel valósíthatnak meg, mint például Nagy-Britannia. Az EU regionális politikájának alapfogalmai a szubszidiaritás, a part­nerség, a programozás és a koncentrá­ció. A szubszidiaritás fogalma azt je­lenti, hogy a döntéseket és a végrehaj­tást arra a területi szintre kell helyez­ni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához. A partnerség elve arra épül, hogy a területi egységek, azaz a régiók és a települések műkö­dése, fejlesztése csak akkor valósulhat meg hatékonyan, ha a szereplők folya­matosan és rendszeresen együttmű­ködnek, míg a programozás elve sze­rint hosszabb távú intézkedések - nem pedig elszigetelt akciók - szük­ségesek a felzárkóztatás és a fejleszté­sek ügyében. A koncentráció pedig annyit tesz, hogy a központi alapok­ból kapott pénzeket az adott ország­nak, vagy a területi egységnek saját hozzájárulással kell kiegészítenie. Az EU a régiók osztályozására ki­alakította az úgynevezett NUTS rendszert, ami ötszintű hierarchikus osztályozással dolgozik, három ebből a regionális, kettő pedig a helyi szint­re vonatkozik. Az unió regionális politikájának pénzügyi alapjait az úgynevezett Strukturális Alapok biztosítják, me­lyek a következők: Európai Regioná­lis Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Orien­tációs és Garancia Alap és a Halásza­ti Pénzügyi Alap. A régiók egy speciális fajtáját je­lentik az eurorégiók, melyek ország­határokon átnyúló együttműködé­sek. Ezek nem rendelkeznek önálló önkormányzattal, tevékenységüket az őket alkotó helyi és területi ható­ságok irányítják. Ezen szerveződések nem tartoznak a NUTS rendszer­hez, ám ennek ellenére részesülhet­nek bizonyos támogatásokból, példá­ul a PHARE program által nyújtot- takból. Összefoglalva az eurorégió nem más, mint egy határ mindkét ol­daláról különböző hatóságokat tömö­rítő egyesülés. Különösen fontosak ezek a szerve­ződések a közép-európai térségben, ahol a Trianoni békeszerződés gyak­ran közös kultúrájú, és még sok más téren is összetartozó területeket sza­kított el egymástól, melyek így újra közös együttműködésekkel formál­hatják jobbá életterüket. Térségi támogatások Kom-rom-Esztergom megyÉben az egy fire esi megyei terJetfejlesztÉsi t-mogatsok, 1996-2004 60000 50000 40000 30000 20000 10000 Kisbér Oroszlány! Tata Komárom Dorog Esztergom Tatabánya 1 2 3 4 5 6 7 1 Kisbér 54 238 Ft 5 Dorog 5 023 Ft 2 Oroszlány 26 295 Ft 6 Esztergom 2 975 Ft 3 Tata 13 142 Ft 7 Tatabánya 2 493 Ft 4 Komárom 7 185 Ft Vannak dolgok, amelyek nem vál­toztak a rendszerváltás óta: Dorog, Esztergom és környékük huszonkét települése (Annavölgy, Bajna, Csol- nok, Dág, Epöl, Kesztölc, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsév, Sárisáp, Tokod, Tokodaltáró, Bajót, Dömös, Lábatlan, Mogyorósbánya, Nyergesújfalu, Pilismarót, Süttő, Tát) továbbra is hátratételt szenved akkor, amikor Komárom-Esztergom megye fejlesztéseiről van szó. Az esz­tergomi városháza összeállítást ké­szített, amelyből kiderült: nem lehe­tünk elégedettek a megyei területfej­lesztési tanács által kiosztott, a Do­rog és Esztergom-Nyergesújfalu kis­térségeihez érkezett támogatásokkal. Miért is? Minden adat azt bizo­nyítja, hogy a területfejlesztési támo­gatások elosztása során a tanács, át­véve a megyei közgyűlés téves gon­dolkodását, megfosztotta a fejleszté­sekre fordítható összegektől vidé­künket. A „megyeszéliek”, például a sárisápiak, tokodiak, máriahalmiak, únyiak jóval kevesebbet költhettek fejlesztésekre, pedig aligha rosszab­bak a kisbéri, oroszlányi, tatai térség településeinél. Már az egyes térségek állapotának összehasonlításával sem indokolható, hogy más térségek jelentős pénzek­hez jutnak olyan forrásokból, ame­lyek némelyikéből környékünk egy­általán semmit sem kap. Ha összevet­jük az elosztott támogatás mértékét, riasztó és csüggesztő eredményekre jutunk. Az egy főre jutó fejlesztési összeg ugyanis Dömösön, Mogyo­rósbányán kevesebb, mint tizennyol­cad része a kisbérinek, alig kilenced­része az oroszlányinak. A kistérségek között kiosztott pénz alig huszada jut Esztergom vidékének, Dorogénak ^ " pedig mindössze hatszázaléknyi. Ez­zel szemben Kisbér és Oroszlány környékén költhették el a fejlesztési összegek több, mint felét, ötvenhét százalékát. A régiók közül rendre hátul végez más térségei javára szorítják háttér­be. A legutolsó régió legutolsó me­gyéjének legutolsó térségei volnánk? A források ilyen igazságtalan el­osztásának egyik oka az, hogy tele­püléseinktől távol születnek a dönté­sek. Nemcsak a korábbi Komárom, ma már Komárom-Esztergom me­gye történetéből ered az Esztergom- Dorog periféria diszkriminációja, bár abban, hogy térségeink igényeit figyelmen kívül hagyják, szerepet játszik ez is. A fejlesztési tanács szemlélete rossz, bár Meggyes Tamás esztergomi polgármester szerint még így is kevésbé rossz, mint ami a me­gyei önkormányzatnál, a közgyűlés­ben tapasztalható. Maga a megye mint igazgatási-gaz­dálkodási egység az, amely a joggal sérelmezhető, igazságtalan elosztás oka. Miközben a megye újabb és újabb intézményétől szabadul meg, sőt egyre többet vesznek át az egyre kevesebből gazdálkodó önkormány­zatok azért, hogy ne szűnjön meg, egyre inkább láthatóvá válik az, hogy a maradékot - természetesen a műkö­déshez szükséges forrásokkal együtt - átvehetnék, sőt gyakran szívesen át is vennék a települések és társulásaik. Ilyen intézmény volt az esztergomi kórház, amit az ezredforduló után vett át a város, hogy a sikeres konszo­rom-Esztergom mindig Veszprém és Fejér mögé szorul - és a megyei köz­ponttól távoli Dorog és Esztergom- Nyergesújfalu területeit a megye Montágh Imre iskola is, ahol a fogya­tékkal élők iskolázásának, képzésének magas színvonala csak úgy volt fenn­tartható, hogy Esztergom vállalta a korábbi megyei intézmény fenntartá­sának jelentős részét. Meggyes Tamás képviselőként ja­vasolja a parlamentnek az átfogó ál­lam- és közigazgatási reformról szóló törvény elfogadását. Tervei szerint meg kell szüntetni a megyét mint önmagát túlélt, haszontalan és ki­ürült, tartalmatlan formát, és sok mindennel együtt a támogatások el­osztásának felelősségteljes feladatát is olyan szervezetre bízzák, amely szakmai alapon állva, az igazságosság kritériumát is figyelembe véve hozza meg döntéseit. így elérhető, hogy Nagysáp, Bajót, Piliscsév vagy Annavölgy ne legyen rosszabb hely­zetben, mint a kisbéri térség. • Bódi Gergő • T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom