Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-10 / 242. szám
4 www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. december 10., szombat Díjazott néprajzi emlékek és hagyományok A Szentendrei Skanzen Prima Primissima Díjas lett Új menetrendek vasárnaptól Módosul a párkányi helyi járatok indulási ideje Vasárnaptól új menetrend szerint járnak a tömegközlekedési eszközök Szlovákiában. Párkányban a buszok indulási idejét a vonatok új érkezéséhez igazították, és egy olyan járatot is elindítottak, amely Párkánytól Sárkányig fog majd közlekedni. Folytatás az 1. oldalról Azt gondoltam egyébként, hogy ismertségünk és látogatottságunk miatt a közönségdíjra nagyobb esélyünk lesz, mint bárki másnak a mostani harminc jelölt közül. Ugyanakkor mégis nagyobb elégtételnek érzem a szakmai díjat, mert ez nem azon múlik, hogy egy intézmény mennyire népszerű, hanem, hogy milyen a szakmai-társadalmi beágyazottsága. Örvendetes, hogy a döntéshozók számára - akik meglehetősen széles társadalmi körből kerültek ki - egyértelmű volt, hogy ami a Skanzenben van, az érték. Ilyen szempontból kicsit jobban örültem, mintha a közönségdíjat nyertük volna meg, mert ez azt jelenti, hogy a magyar kulturális közéletben végre a múzeumok, ezen belül a skanzen végérvényesen teret nyert. Ez a díj azt is mutatja: ennek a fajta hagyományőrzésnek és kultúraközvetítésnek van létjogosultsága a magyar kulturális palettán.-Mivel indokolta a kuratórium a döntést? A magyar fuvarozók csalódottan vették tudomásul az Európai Parlament által közzétett javaslatot, miszerint a sofőröknek két munkanap között íi óra pihenőt kell tartaniuk. A rendelet, ha elfogadják, számos fuvarozónak és gépkocsivezetőnek okozhat komoly megélhetési gondokat Az Európai Unió tagállamai által meghozott javaslat szerint a szállítmányozónak két fuvar között 11 óra pihenőt kellene tartania. Emiatt viszont könnyen megeshet, hogy a heti munkaidő lejártakor a gépkocsivezetők akár napokig is külföldön rekedhetnek, s azt az időt senki sem fizetné majd meg nekik, hiszen nem tartozik a munka- Nem járt indoklással. Olyan volt, mint egy Oscar-díj átadás, felvágtak egy borítékot, és kiderült, hogy mi nyertünk. Az indoklás „nem szokás” ebben a műfajban. Az viszont sok kategóriában valóban furcsa, hogy egymással igazából ösz- sze nem hasonlítható jelöltek versenyeztek, de mivel nem én szabom a szabályokat, nem tisztem elbírálni, hogy ez mennyire reális.- Átvehették a Zsolnay Porcelángyár által készített Kincsem szobrot, és ami szintén nem elhanyagolható: ötvenezer euró pénzjutalmat...- A versenyló a „legyőzhetetlenséget” szimbolizálja, érdekes ezt a művészet és kultúra területére kivetíteni, de szellemes megoldásnak tartom. A szobor az új épületünk „szakrális helyére”, a dicsőségfalunk elé kerül majd. Az ötvenezer eurónak - ami körülbelül 12,8millió forint - természetesen megvan a helye, tízszer ennyinek is meglett volna. Azt tapasztaljuk, hogy a látogatottságunk, népszerűségünk túlbillent azon, amit a bejárati épületünk elbír. idejükhöz. „A rendelet ellehetetlenítené a fuvarozók életét. Ha ezt a javaslatot valóban bevezetik, akkor elesünk számos fuvartól, hiszen már csütörtökön le fog járni a sofőrök munkaideje.” - panaszolta lapunknak a tatabányai E+V Transz Kft. vezetője, Egri Béla. A javaslat anyagilag rendkívül nehéz helyzetbe sodorná az összes belföldi és külföldi szállítmányozó céget, hiszen kevés lenne a munkaerejük, s újakat sem tudnának felvenni, mivel azokat a szűkebb éves bevételek miatt már nem tudnák megfizetni. A javaslat készítői azzal sem számoltak, hogy nem minden országban egyenlők az anyagi feltételek, Magyarországon például kevesebb bért kapnak a sofőrök, és a szállíEzt szeretnénk felújítani a pénzből, hogy ne legyen sorbaállás. Korszerűsítjük a boltot, múzeumi kávézót alakítunk ki, illetve többcsatornás automata jegykiadó rendszert is szeretnénk beállítani. Ez a minimum, amit látogatóink megérdemelnek, ha már meglehetősen nagy távolságról is ideutaznak.- Hányán látogatnak el a múzeumba évente?-Tavaly 205 ezer látogatónk volt, idén egy kicsit sújtott minket a csapadékos nyár, de így is csaknem 200 ezren jöttek idáig, de ez karácsonyig még változhat. Idén először ugyanis télen sem zárunk be, és bár csak hétvégenként, de március 15-ig folyamatosan fogadjuk a vendégeket. December 23-ig nyitva vagyunk, adventi rendezvénnyel készülünk, még aranyvasárnap is várjuk a látogatókat. Reméljük, lesz majd elég hó, tervezünk például szánkózta- tást, illetve befagyott kis tavunkon kor- csolyázási lehetőséget szeretnénk biztosítani. Meglátjuk, hogy sikerül, 37 éve először tartunk nyitva télen is. tásért fizetett bérek is alacsonyabbak, mint a környező országokban. Ezt a véleményt képviseli a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete is, melynek elnökségi tagja, Rajnai Zoltán lapunknak elmondta, hogy a szervezet brüsz- szeli kirendeltsége a javaslat ellen mindenképp tiltakozni fog: „A javaslatot irodai alkalmazottak találták ki, elméletben jó is, azonban gyakorlatban a pihenőhelyek hiánya, a parkolók telítettsége miatt nem lehet megvalósítani.” A fuvarozók észrevételei szerint ez a javaslat önmagát érvényteleníti majd, s remélik, sikerül meggyőzni az Európai Parlament döntéshozóit, hogy ne fogadják el azt. • Hatvani Országos szinten elmondható, hogy egyes helyeken több járatot megszüntettek, néhány útvonalat meghosszabítottak, máshol pedig gyakrabban közlekednek majd a vonatok, a jegyek ára viszont nem változik. A módosítás értelmében a helyjegyért kell csak többet fizetni: az eddigi 15 korona, azaz 98 forint helyett húsz koronát (százharminc forintot) kérhetnek majd el a jegypénztárnál. A vonatközlekedést még egy változás érinti: a kilométer-jegy helyett Klasik RailPlus igazolványt válthatnak ki az utasok, amellyel 25 százalékos kedvezményhez juthatnak majd. Tavasszal pályafelújítást is terveznek, amely miatt március végétől május végéig bizonyos vonalakon módosulhatnak a menetrendek. A Nyitra megyében közlekedő járatok közül vasárnaptól biztosan változni fog a Pozsony — Párkány, Léva - Párkány és a Pozsony - Komárom vonal közlekedése, így utazás előtt nem árt megérdeklődni az új menetrend szerinti indulási időt. Csepregi Zoltán, a SAD párkányi igazgatója a buszjáratokkal kapcsolatban elmondta, hogy azoknál érdemi változás nem történik: a buszok indulási ideje hozzá lesz igazítva a vonatok érkezési időpontjához. Ez azt jelenti, hogy a régi és az új menetrend között csupán 5-10 perces eltérések lesznek, így például a kiskeszei busz 1540 helyett fél négykor indul majd a vonatállomástól, a lelédi 16.50 helyett negyvenkor, a kisgyarmati pedig 1640-kor indul majd. „Összességében elmondható, hogy a fél négyes, illetve a fél ötös vonatokhoz lettek igazítva a buszjáratok. Délután Béla és Sárkány felé nem volt közvetlen járat, így ezt a problémát most sikerült orvosolnunk és fél öttől ezentúl a Muzsla-Béla-Li- bád—Sárkány vonalon közvetlen járat fog közlekedni.” - mondta Csepregi Zoltán. A körülbelül három évvel ezelőtt megszüntetett késő esti buszjáratokat most sem helyezték vissza, így a legtöbb településre továbbra is fél hétkor indul el az utolsó busz. Csepregi ezzel kapcsolatban elmondta, hogy manapság két műszakban járnak az emberek dolgozni, így az esti (négy műszakhoz beállított) járatok üzemeltetése nem kifizetődő. Ráadásul, amióta ezek a buszok nem közlekednek, az autóbusz vállalatnak évente 1,5 millió koronás, majd tízmillió forintos hiányt sikerült lefaragnia. • Szép • Sz.H. A több pihenőidővel a fuvarozók helyzetét rontják LAP(SZ)ÉL Pálovics Klára s Érdemjegy: elégtelen! Nem tudom ki hogy van vele, de nekem a hideg futkos a hátamon, mikor egy hír így kezdődik: „Magyar Bálint oktatási miniszter bejelentette...”, ami az alábbiakban vázolt, általa elért eredmények láttán/olvastán azt hiszem érthető is. Eltörölték a buktatást az alsó tagozatban. így a jó tanulót nincs ami motiválja, a gyengébbekre pedig semmilyen kényszerítő erő nem hat már, hogy összeszedjék magukat. Elvettek a tanároktól minden eszközt, amivel fegyelmezni, vagy lelkesíteni tudják tanulóikat. Aztán ötödikben majd sorra buknak meg a tehetségtelenebb gyerekek, és addig járják majd az ötödik osztályt, amíg be nem töltik az iskolaköteles kor felső határát. Miért javíthatná mondjuk a sportban tehetséges gyerek az átlagát a testnevelés jeggyel, vegyük el tőle ezt a sikerélményt is. A duci, ügyetlen tanulók pedig ne is erőlködjenek, hogy eredményeket érjenek el, úgyis csak „megúszniuk” kell a tesiórát. Üj tankönyveket, olvasási módszert vezettek be. A magyar gyerekek egynegyede funkcionális analfabéta, tehát még ha tud is olvasni, felfogni, megérteni már nem tudja, amit olvasott. Egyébként is, minek olvasni? DVD-n kapható már az összes kötelező olvasmány, ne terheljük szegény gyerekek fantáziáját azzal, hogy maguk képzeljenek képet egy regényhez, szokják csak meg, hogy mindent készen, magyarázva kapnak, és lehetőleg higgyenek is el mindent, amit a szájukba adnak. A magyar társadalomnak nincs szüksége gondolkodó, kreatív emberekre, csak bólogató jánosokra. Esz nélkül átvettük a teljes bolognai folyamatot, nem nézve, hogy annak mely részei lennének optimálisak a magyar oktatás részére. A hároméves alapképzésen átesett „fél-orvosok”, „negyed-jogászok”, „harmad-tanárok” meg majd elözönlik a munkaerőpiacot, ha nem tudnak bejutni a továbbképzésekre, és megint lesz egy csomó túlképzett munkavállalónk, akik nem tudnak hasznos tagjai lenni a magyar gazdaságnak. Mi jöhet még ezután? Bontsunk zászlót a liberalizált oktatás mellett! Nevezzük át a nagyjaink által alapított gimnáziumokat high-schoolnak, szolgáljunk fel a menzán hamburgert és pizzát, tegyük még gagyibbá az érettségit: legyen teszt jellegű és lehessen tankönyvet használni hozzá, legyen minden iskolában óvszer-, sőt steril tűautomata! Úgy látom, nem készült Magyar úr! Üljön le, ez sajnos egyes! Még úszik az árral a magyar ponty Letörheti az ünnepi árakat Magyarországon az olcsó import hal Folytatás az 1. oldalról A hazai ponty beszerzési ára 500- 600 forint körül alakul. A Halászati Terméktanács gazdasági igazgatója, Orosz Sándor kérdésünkre elmondta, az idei halkínálat és az árak is várhatóan hasonlóan alakulnak a tavalyihoz. Aki azonban igazán jó minőségű alapanyagra vágyik, válassza a minőségi magyar hal emblémával ellátott üzleteket, hiszen itt garantáltan magyar halhoz juthat. Lengyelországban például különösen keresett a hazai busa, a ragadozó halakból pedig szinte bármennyit el lehet adni külföldön - tette hozzá Orosz Sándor. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke szerint egyedül a kereskedelmi árképzés érdemel figyelmet, hiszen míg a nagy üzletközpontokban a busaszeletért 860 forintot kértek, addig a kis boltokban ugyanez csupán 660 forintba került. Kisberk László, aki maga is halkereskedő, úgy véli: várhatóan nem lesz sehol az országban hiány, így nem fanyalodnak a kereskedők az olcsóbb importra. Az északi szomszédoktól származó hal minősége egyébként gyakran hagy kívánnivalót maga után, és a fajtakülönbségből is adódhatnak kisebb eltérések. Egyelőre nagyon kevés üzletben tűntek fel zlovák, cseh és lengyel halak, amelyekből a nem megfelelő mennyiségű zsírszövet miatt nem is készíthető igazán jó halászlé. Kisberk László szerint valószínűleg a nagy élelmiszerláncokban is csak akkor fog megjelenni az import, ha karácsony előtt túlzottan élessé válik a piaci verseny, és szükség lesz jól kommunikálható, olcsó vevőcsalogató termékekre. Ami a hazai piaci igényeket illeti, az ízlésvilág évek óta változatlan, bár az egy főre jutó éves halfogyasztás még mindig messze elmarad az európai országokétól, ugyanis személyenként alig 34 kilogramm. A vásárlók 80-90 százalékban a pontyot kedvelik, de keresett még a busa és a keszeg is. Ezekből egész éven át kiegyensúlyozott a kínálat, legfeljebb a kereskedők profitja tükrözi az idényjelleget. Feltéve, ha éppen nem törik le az árakat tisztességtelen eszközökkel a bevásárlóközpontok. • Munkatársunktól A Greenpeace októberben megvizsgálta az üzlethálózatokban található karácsonyi pontyokat. A vizsgálatok során kiderült, hogy azok az egészségre káros kémiai anyagokat, ftalátokat, alkylfenolokat tartalmaznak, amelyek például a hormonegyensúlyt bonthatják meg. A veszélyes anyagot a Szlovákiából, Lengyelországból, Csehországból és Ausztriából származó pontyok húsában mutatták ki. A Magyarországról származó halakat nem vizsgálták. Martin Hojsík a Greenpeace illetékese lapunknak elmondta: arról ugyan szó sincs, hogy ezek a halak fogyasztásra alkalmatlanok lennének, és a Greenpeace célja nem az, hogy a fogyasztókat elrettentse a halvásárlástól. A szervezet inkább azt szeretné elérni, hogy a politikusok nagyobb figyelmet fordítsanak arra, hogy a környezetbe ne kerüljenek toxikus anyagok. A zöldek arra is felhívják a figyelmet, hogy a készülőben lévő kémiai anyagokra vonatkozó új európai uniós törvénybe (REACH) hatékonyabb intézkedéseket foglaljanak a veszélyes anyagokkal való bánásmód terén. • Cz. M.
