Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-11-04 / 216. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 5 2005. november 4., péntek '«HÍDLAP • Árnyékot vet a hétvégi idillre az üdülőadó A tulajdonosok háborognak, az önkormányzatok magyarázkodnak az idegenforgalmi adó miatt Folytatás az 1. oldalról Az önkormányzatok sokszor igencsak pengeélen táncoló költségvetésének, ha nem is mérvadó, de jelentős részét képezhetik a helyi adók. Azoknak a településeknek, amelyeknek nincs lehetőségük iparűzési adóból kipótolni a folyamatosan csökkenő állami normatívát, meglehetősen fontos bevételt jelent ez a helyi adóbevétel. Ezért elvileg érdekükben áll, hogy vonzó feltételeket biztosítsanak a nyugalomra, hétvégi vagy nyári ki- kapcsolódásra vágyóknak. Másrészt, mivel a nyaralótulajdonosok általában nem állandó lakosok, nem is szavazók, sok önkormányzat nem fordít kellő gondot az utak és a környezet rendben tartására - vélik a tulajdonosok. Arra a gyakori kifogásra például, hogy miért nincs aszfaltút a nyaralóövezetben, a polgármesterek kénytelenek azt hangsúlyozni: a helyben biztosított szolgáltatások, az orvosi ellátás, a közvilágítás, a gáz és az ivóvízhálózat kiépítése, a szemét- szállítás térítés nélkül a helyi lakosokhoz hasonlóan megilletik az ott csak ideiglenesen tartózkodókat is (igaz, akadnak települések is szép számmal, ahol vastagon megkérik a szemétszállítás díját az üdülőktől, és mindezért csak főszezonban biztosítják a szolgáltatást - a szerk.). Ettől függetlenül persze érezhetik úgy, hogy ez nincs arányban a befizetett adóval. Az önkormányzatok viszont úgy érzik, a kormány lassan ellehetetleníti a működésüket, és sok esetben kénytelenek emelni a helyi adókon, így az üdülők utáni idegenforgalmi adón is. Mert nem tudják másként kompenzálni a bérkifizetésekkel, megnövekedett közüzemi díjakkal járó többletterheket. (Egy apró, néhány száz lelkes településen a helyi iparűzési adó emelése már csak az ismertség miatt sem kockázatnélküli, no meg négyévente jönnek a választások...). Az állam tehát lényegében továbbhárítja a felelősséget azzal, hogy úgymond „lehetőséget biztosít” a helyi adók emelésére. A Dunakanyar településein nem jellemző, hogy az önkormányzatok maximálisan kihasználnák a jogszabály által biztosított keretet. A 900 forintos felső határhoz képest általában megelégednek 5-600 forintos négyzetméterenkénti üdülődíjjal, építményadóval is. A Balaton partján viszont előfordul, hogy az összeg igencsak közelít a maximumhoz, Siófokon 800 forintot kérnek négyzet- méterenként az üdülőhasználatért, és még ez is kevésnek bizonyul. Nagymaroson ezzel szemben sokáig 900 forintot kértek, s ezt lecsökkentették 700-ra. Itt, és több helyen a polgármester igyekszik külön figyelmet fordítani arra, hogy a nyaralók ne érezzék kirekesztve magukat a település életéből. Hirdetőtáblákat állítanak fel a nyaralóövezetben, tájékoztatják a háztulajdonosokat a közmeghallgatások, lakossági fórumok időpontjáról. „Az adóértesítés mellé rendszeresen küldünk egy, a településen zajló folyamatokról írt beszámolót is, ennek nagyon kedvező a visszhangja az üdülők részéről” - hangsúlyozta Edöcsény András, nagymarosi polgármester. Ugyanakkor az önkormányzatoknak néhány helyen évről évre meg kell vívnia harcát az ideiglenes lakókkal is. Zebegényben nemrégiben kapott kézhez a polgármester egy panaszos levelet, ezért most azt kénytelen bizonygatni, hogy az új tornaterem építéséhez nem használták fel az üdülőadót. „Azt figyelmen kívül hagyják, hogy a vezetékes gázt mindenhová eljuttattuk, és az akkoriban fillérekért megvásárolt ingatlanok értéke azóta többszörösére emelkedett” - mondta Krebsz Ferenc. Verőcén a lakóépületeknél közel másfélszer több a hétvégi házak száma, de eddig nem került sor komolyabb konfliktusra, tudtuk meg a polgármestertől. Megpróbálnak együtt gondolkodni a lakókkal és minden ötletre nyitottak, külön fórumot is tartottak már az itt nyaralóknak, emelte ki Bethlen Farkas. A tartós vita egyik félnek sem érdeke, de míg az üdülőtulajdonosok igazságérzete érthetően sérülékeny a sokak számára indokolatlanul nagynak tűnő adó miatt, addig az önkormányzatok az állami költségvetés megnyirbálása miatt vannak kutyaszorítóban és döntéskényszerben. • Szabó Hajnal Állandó lakók Hétvégi ingatlanok Üdülők Adó mértéke száma száma száma (négyzetméter/év) Agárd 8000 4700 14100 400 Ft Bánk 700 600 1800 500 Ft Verőce 2900 1600 4800 600 Ft Siófok 25000 4500 13500 800 Ft Visegrád 1600 280 840 450 Ft Zebegény 1200 650 1950 500 Ft Dömös 1200 100 300 900 Ft Az Üdülök száma becsült érték, hivatalosan az ingatlanok számát hárommal szorozzák. Eredménytelen volt az éhségsztrájk Megveszik a csőd szélén álló kórházat? Magyarországi beruházó érdeklődik a zselízi intézmény iránt Újabb jelentkező jelentette be igényét, miszerint megvenné és üzemeltetné a zselízi kórházat. A magyarországi beruházójelölttel a polgármester, Nagy Géza tárgyalásokat folytat, melynek kimenetelétől függ a kórház sorsa. Lapunk megkeresésére a polgár- mester elmondta, hogy amíg a biztosítókkal le nem zárulnak a tárgyalások, addig nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a kórház elkelt, az ügyben leghamarabb jövő hét végén születhet döntés. Az önkormányzat addig is csak reménykedni tud, hogy az évek óta zajló huzavona véget ér. Ez a tárgyalás ugyanis nem az első. A nyár végén már leültek egy másik jelentkezővel is, de akkor a pénzhiány miatt nem volt lehetőség a kórház átadására. • H.B. Folytatás az 1. oldalról Ebből csak 1,7 milliárd szerepel a költségvetési tervezetben, melynek vitája jelenleg is tart. A kérdés árvízvédelmi szempontból rendkívüli jelentőségű. „A polgármesterek közös nyilatkozatot adtak ki, amiben leszögezik, hogy az árvíz miatti teljes felelősség a kormányt terheli, a helyreállítások költségei pedig nem 6, hanem akár 100 milliárd forintba kerülhetnek” - mondta a Hídlapnak Barati Attila hozzátéve, hogy az előirányzott hat tározóból 2007 végéig maximum kettő készülhet el. A polgármester meglehetősen pesszimista, már nem is reméli, hogy bármi változhat a költségvetés decemberi végszavazásáig. „Hiába vannak írásos ígéreteink, ha eddig nem történt semmi, ezután sem fog, nehéz már módosítani a költségvetést. Az illetékesek pedig teljes zavarodottságról tettek tanúbizonyságot, volt aki többletjogokat követelő zsarolónak nevezett és akadt, aki egyértelműen elismerte az igazunkat” - nyilatkozta Pácin elöljárója, aki ilyenfokú elutasítás tehetetlenség után a november 8-ra összehívott egyeztető tárgyalás sikerében sem bízik. A Miniszterelnöki Hivatalba negyven érintett település közül csak hét polgármester kapott meghívást. • Sz.h. Megyei támogatás a tömegközlekedésnek Helyesli-e az esztergomi reptér kibővítése? A regionális légi közlekedés fejlesztési tervében az Esztergom-kertvárosi repülőtér ügye is szerepel. A cél egy hazai és nemzetközi légiforgalmi állomás kialakítása, amelyet középkategóriájú, 25-30fős gépek is tudnának használni. Kovácsné Várady Eszter (könyvtárvezető) Remek ötletnek tartom, arról nem beszélve, hiszen ha már egyszer lesz egy európai színvonalú fürdőnk, akkor jó, ha ezen a kényelmes módon is meg lehet majd közelíteni Esztergomot. Dr. Bárdos Istvánná Erzsébet (könyvtáros) Attól függ, hogy mennyibe kerülne, és hogy kik használhatnák. Nyilván az első ütemben az üzletemberek vennék igénybe, de ha olyan áraik lennének, mint a fapados járatoknak, biztosan lenne jövője a rendszeres járatoknak. Urbán Péter (orvostanhallgató) Tetszik az elképzelés, szerintem inkább a nemzetközi utak lennének népszerűek. Biztos nem két fillér megépíteni egy repteret, de a terület adott, a szándék megvan, munkalehetőséget is adna, van benne fantázia, örülök neki. Persze a repülőtérhez megfelelő infrastruktúra, a városba vezető összekötőút is kell. Mikó Flóra (tolmács) Imádom a repülést, eddig a legkomolyabb utam egy japán tanulmányút volt. Nemrég voltunk a párommal a kertvárosi reptéren, hogy kipróbáljuk a vitorlázó repülést. Jó ötlet a bővítés, a turisták közül sokan érkezhetnének a levegőből Esztergomba. Ha a nem lenne túl drága a repülés, Erdélyből biztosan sokan ilyen módon közelítenék meg Esztergomot, mert a buszút hosszú és fárasztó. A 15 milliós gyorssegély csak ideig-óráig segít a gondokon Népszerű kedvezmények a határon túli magyaroknak Több mint százezer felvidéki váltotta ki eddig a Magyar Igazolványt Még ebben az évben egyenként 15 millió koronával járult hozzá Nyitra megye az érsekújvári és a nyitrai autóbuszok működtetéséhez, ami azonban csak rövid távon orvosolja az elöregedett gépparkkal küszködő busztársaság gondjait. Nyitra megye önkormányzata a közelmúltban 15 millió koronával emelte a nyitrai és az érsekújvári Szlovák Autóbusz-közlekedési Vállalatok éves támogatását. A megemelt támogatásnak köszönhetően nem kell tartani attól, hogy a viteldíjak tovább emelkednek az említett vállalatok járatain. Az említett összeg viszont csak arra elég, hogy a vállalatok fedezni tudják az idei magas üzemanyag-költségekből származó bevételkiesést. Arra viszont már aligha futja, hogy a meglehetősen rossz állapotban lévő gépparkot az említett vállalatok fel tudják újítani. A párkányi autóbuszok esetében azonban nem ilyen kilátástalan a helyzet. Csepregi Zoltántól, az érsekújvári SAD párkányi részlegének vezetőjétől megtudtuk: a párkányi régióban közlekedő 11 autóbuszt tavaly újították fel teljesen. Tavaly ráadásul egy távolsági luxusbuszt vásároltak, valamint két vadonatúj helyközi járatot. Csepregi szerint azonban sürgősen szükség lenne a városi autóbuszok felújítására is, abba azonban a vállalat addig nem kíván befektetni, amíg nem biztosított a hosszú távú fuvaroztatás. • Czigler Mónika A szomszédos országokban lakóhellyel rendelkező, de nem magyar állampolgárságú, magukat magyar nemzetiségűnek vallókat kedvezmények illetik meg Magyarország területén, feltéve, ha rendelkeznek Magyar Igazolvánnyal. Az elmúlt három évben csak a Felvidék érsekújvári járásában közel 13 ezren váltották ki a sok vitát kiváltó okmányt. A Magyar Igazolvány 2002. január elseje óta létezik a határon túli magyarokról szóló törvény értelmében. Az igazolvány főként utazási kedvezményre jogosítja a magukat magyar nemzetiségűnek vallókat, de a határon túli pedagógusok oktatói kedvezményeket is igényelhetnek. Ilyen például a szakirodalom-vásárlási kedvezmény (évi maximum 14 ezer forintos határig), amely egyébként október 1-jétől átmenetileg nem kérelmezhető. A Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás fő feladata a Magyar Igazolvány és a Magyar Hozzátartozói Igazolvány iránt érdeklődők hiteles tájékoztatása és rugalmas segítése. Az igazolványt a Felvidéken azok igényelhetik, aki a Szlovák Köztársaságban lakóhellyel rendelkeznek, magyarnak vallják magukat és beszélnek magyarul, vagy a lakóhelyük szerinti állam magyar nemzetiségűként tartja nyilván őket. Hozzátartozói Igazolványt pedig Magyar Igazolvánnyal rendelkező vagy arra jogosult személlyel együtt élő házastárs és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermek (nemzetiségtől függetlenül) kaphat. A fent említett igazolványokkal rendelkező személyek évente négy alkalommal 90 százalékos utazási kedvezményre jogosultak, csoportos utazáskor pedig évente egyszer ugyancsak 90 százalékos kedvezményt kapnak Magyarország területén. A díjmentes utazásra jogosultak a hatodik életévüket be nem töltött gyermekek és a 65 év feletti nyugdíjasok lehetnek. Az igazolvány a magyar, illetve szlovák oktatási intézményben tanuló magyar nemzetiségű diákok számára biztosítja a Magyarországon érvényes diákigazolvány megszerzésének lehetőségét is, amellyel 67,5 százalékos kedvezmény vehető igénybe a tömegközlekedésben az ország egész területén. A SZAKC munkatársának elmondása szerint 2005. október 3-ig összesen 102 996 személy váltotta ki a Magyar Igazolványt, míg a hozzátartozóit 697-en vették igénybe. Az Ister-Granum Eurorégió felvidéki részén is népszerű az igazolvány: az érsekújvári járásban 12 537 személy, míg a komáromi járásban 16.637-en kérelmezték,eddig összesen a Magyar Igazolványt. • Szép Éva
