Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-04 / 194. szám

4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. október 4., kedd Vásári forgatag helyett városi káosz? A Simon Júda vásár új helyszínén megbénulhat a tömegközlekedés Párkányban Elsüllyedt a kiégett dunai turistahajó Az üzemanyagtartály is megsérült, környezetszennyezés mégsem történt Folytatás az 1. oldalról Csepregi Zoltán, a Szlovák Autó­busz-közlekedési Vállalat (SAD) párkányi részlegének vezetője bal­esetveszélyesnek tartja a Szlovák Ta­karékpénztárnál felállított ital-stan­dokat, mivel szerinte a sátor vendé­gei illuminált állapotban esetleg az itt keresztülhaladó forgalmat akadá­lyozhatják majd. A város vezetése azonban azt ígérte, hogy a rendőrség fokozott mértékben felügyeli majd itt a közlekedési szabályok betartá­sát. Azt, hogy hogyan szeretnék mindezt megvalósítani, nem sikerült megtudnunk, mivel a városháza ille­tékese, Miroslav Safranko többszöri megkeresésünkre is elzárkózott a vá­laszadás elől. Csepregi Zoltántól megtudtuk azt is, hogy a vásár ideje alatt a környező A korzó területére mintegy 120 kéz­művest várnak, a standok bérleti díja egységesen 100 korona lesz egy napra. Eddig mintegy 200 vál­lalkozó jelezte részvételi szándékát. falvakból különjáratokat indítanak, az erre vonatkozó tervezeten Nyitra- megye, a helyközi járatok megrende­lője már dolgozik. Nem úgy Párkány, Csepregi Zoltán szerint ugyanis a városi buszok megrendelője idén a vasútállomásról nem kíván rendkívü­li járatokat indítani. A párkányi vásár idején az SAD minden évben indított mentesítő já­ratokat a vasútállomástól a város felé. Most azonban Párkány nem kíván ilyen járatokat indítani. Az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy nagy szükség lenne a buszokra, hi­szen ilyenkor a vasútállomásról be­utazók száma a napi átlaghoz viszo­nyítva megháromszorozódik - tájé­koztatta lapunkat Csepregi. A városi buszok tehát a menetrend szerint közlekednek, de az útlezárások miatt egyes felszállóhelyeken nem állnak meg. Kiszolgálják viszont a gyári ut­cát, a Jesensky, a Széchenyi és az Öreg utcát, a központi autóbusz-állo­mástól pedig a Tűzoltó- és Szent Ist­ván utcán haladnak majd tovább. • Czigler Mónika Megalakult az első élelmiszerbank Esztergomban is segít majd a rászorulókon a non-profit szervezet Folytatás az 1. oldalról Az egyesület elnöke reméli, hogy a közeljövőben több hasonló szervezet is létrejön majd Magyarországon. Cseh Balázs lapunknak azt is el­mondta, hogy bár első körben Buda­pesten fognak tevékenykedni, Esz­tergom és környéke még belefér a szervezet működési területébe. A központi raktár Kőbányán van, in­nen intézik majd az áruszállítást. Mi­vel csupán egy hete alakult meg hiva­talosan a szervezet, most még az igé­nyek felmérésénél, adatgyűjtésnél, és a beszállítók keresésénél tartanak. A nagyobb karitatív szervezetekkel már felvették a kapcsolatot, de várják olyan kisebb helyi szervezetek jelent­kezését is, amelyek nem tartoznak semmilyen országos hálózatba, mert így még több rászorulót el tudnak látni. Ilyen kisebb szervezetek az elelmiszerbank@freemail.hu e-mail címen jelentkezhetnek, ugyanitt ön­kéntes segítők jelentkezését is várják. • Győrffi Diána Az első élelmiszerbankot az Egyesült Államokban alapították 1966-ban. Jelen­leg 13 országban 178 ilyen intézmény segíti milliók életét. Európában a fran­ciaországi szervezet alakult meg elsőként, de ma már működnek élelmiszer­bankok Spanyolországban, Írországban és Olaszországban is. Az európai élel­miszerbankok a tavalyi évben 177 000 tonna élelmiszert osztottak szét közel 20 000 karitatív szervezeten keresztül mintegy 3 millió rászoruló számára. A bankok által megkapott élelmiszerek között jelentős mennyiségben szerepel­nek a különféle gabonából készült lisztes termékek, a gyümölcsök-zötdségek, alacsony viszont a hús, illetve a hal és a zsiradékfélék aránya kínálatukban. Folytatás az 1. oldalról Az Oltenita tegnap virradóra elsüly- lyedt, tartályában mintegy 20-30 tonna üzemanyag lehetett. Még mielőtt azon­ban a víz elnyelte volna, kigyulladt a ha­jó középső része, amely alatt a gépház, és az üzemanyag-tartályok találhatók. A tartályból kiszivárgó gázolaj meggyul­ladt a Dunán, de tegnapra sikerült elol­tani a tüzet. A dunaszerdahelyi tűzoltó­parancsnokság sajtószóvivője, Ivan Petko lapunknak elmondta: a Dunába csak kis mennyiségű üzemanyag került, de annak elterjedését a vízfelügyelőség megakadályozta. Az esetről a szlovák hatóságok értesítették az illetékes ma­gyar hatóságokat is. • Cz. M. Brüsszel olthatná az izzó kedélyeket A túlórák kifizetésével is megelégednének a magyar tűzoltók Szerdán benyújtják petíciójukat az Európai Parlamentnek a tűzoltók, hogy a jelenlegi 54 órás munkahét helyett csak 40 óra legyen a köte­lező munkaórák száma. A tűzoltók bíznak a sikerben, ám már a túlórák kifizetésével is megelégednének. Az uniós csatlakozás óta számos te­kintetben igazodunk az uniós nor­mákhoz, a tűzoltók munkaidejének szabályozásában azonban jócskán van még lemaradás. Kövecs István eszter­gomi tűzoltó alezredes is egyetért a kezdeményezéssel, mivel a heti 54 órás munkarend meghaladja az unió­ban dolgozó tűzoltók munkaidejét. Valójában a negyven órás munkahét lenne az ideális, ám a szakszervezet egyelőre csak 48 órára csökkentené a kötelező munkaidőt - mondta Kövecs István. Siralmas, hogy a számtalan túlóra ellenére is egy beosztott tűzol­tó fizetése mindössze nettó 95 ezer fo­rint körül alakul. Ezt a problémát már csak központi szinten lehet rendezni, ám az állami költségvetés nem teszi lehetővé az állományok növelését, ezért is örülnének a lánglovagok, ha legalább túlóráikat maradéktalanul ki­fizetnék - tette hozzá Kövecs István. A tatabányai Tűzoltó Parancsnok­ság ezredese, Molnár Antal a Hídlap- nak elmondta, hogy a petíció átadása figyelemfelhívó jellegű, mivel Magyar­országon érdemi lépés eddig nem tör­tént az ügyben. Sajnos a túlórák kifize­tésén kívül minden más megoldás költségesebb, így az esély is kisebb a megvalósításukra. Tatabányán jelenleg 87-en dolgoznak 24-48 órás műszak­ban, ám ezzel a létszámmal több sza­badidőt nem tudnak biztosítani a tűz­oltóknak. A problémát helyileg sem le­het kezelni, mivel a költségvetés nem teszi lehetővé több munkaerő foglal­koztatását, bár jelentkezők még a ne­héz körülmények ellenére is vannak. A Belügyminisztérium által kiadott közleményből kiderül, hogy folyamatos egyeztetések folynak a témában. A szol­gálatteljesítési idő csökkentésére - te­kintettel az önkormányzati költségvetés lehetőségeire és a szakemberhiányra - a tárca álláspontja szerint csak fokozato­san kerülhet sor, így azt 3 év alatt foko­zatosan kívánják 54 óráról 48 órára csökkenteni a 2006. és 2008. közötti idő­szakban. Az előterjesztés jelenleg tárca­közi egyeztetésen van és hamarosan tár­gyalja a kormány A Belügyminisztéri­um álláspontja szerint 2002. óta, a 45 Til­os veszélyességi pótlék bevezetésével a vonulós tűzoltók jövedelmi pozíciója ja­vult. Ezenkívül a 2006. évi tervezett bér- politikai intézkedések a tűzoltók illet­ménypozícióit — az illetményalap eme­lése és a szolgálati időpódék bevezetése - is tovább fogják javítani. • JUHÁSZ LAP(SZ)ÉL Egy volt miniszter tündöklése és bukása Pavol Rusko üstökösként tűnt fel a szlovák politika egén, és bár tündöklé­se tiszavirág életű volt, gazdasági miniszteri ténykedése, majd a szeptem­beri kormányválságban vállalt szerepe folytán maradandót alkotott, és ne­ve nyilván nem múlik el nyomtalanul, Párkányban sem. Pavol Rusko 2002-ben elsősorban politikai karrierjének egyengetése céljá­val megalapítja az uniós csatlakozás minden kihívására választ adó, liberá­lis eszméket valló Új Polgár Szövetséget (ANO). Miután az ANO kor­mányzati tényezővé válik, megnyílik számára az út, hogy gazdasági mi­niszter váljék belőle. Gazdasági minisztersége alatt szinte egyetlen nap sem múlik el anélkül, hogy valamilyen külföldi beruházás, alapkőletétel, fogyókúrája, vagy a kereszténydemokratákhoz fűződő bizarr viszonya ürügyén ne szerepeljen a Markíza televízió hírműsorában. Elsősorban a kereszténydemokraták lelkén szárad, hogy a szlovák politika posvány állóvizeit felkavaró 100 millió korona értékű váltóbotrányát köve­tően közhasznú tevékenységében nem hagyták őt tovább ügyködni a szlo­vák gazdaság szárnyalása érdekében, és nem hagyták neki befejezni két főművét, a több milliárd korona állami támogatással Zsolna mellett épülő Kia-autógyárat, valamint a Mohi atomerőmű két blokkját. Pavol Rusko bukása után egy követ fúj az ellenzékkel. Egyelőre úgy fest, hogy pálfordulását nehéz lesz megmagyaráznia a választóinak, akiknek tá­mogatása kudarca után jelentős mértékben megcsappant és az utolsó fel­mérések szerint - ha most lennének a választások - pártja a parlamenti küszöböt sem lépné át. Ezek után mi, párkányiak, csak azt „sajnálhatjuk”, hogy - miután a szlovák politika egén egykor üstökösként tündöklő tárca­vezető nem élt a meghívás lehetőségével, és nem vett részt a párkányi kor­zó ünnepélyes átadásán - szeptember 9-én kénytelenek voltunk nélkülöz­ni becses társaságát, és nem oszthattuk meg vele határtalan örömünket. Utólag úgy fest, hogy az említett meghívót Pavol Ruskonak meg se kellett volna címezni. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a 40 millió korona uni­ós és állami támogatásunk hivatalos kézbesítése előtt a szlovák gazdaság fejlődésének kulcsfigurája szerepében tetszelgő mágus legalább hat hétig késleltette a párkányi sétálóutca munkálatainak beindítását. Betegre gyógyszerezzük magunkat Úgy tűnik, a drágulás sem befolyásolja szokásainkat Régóta aktuális probléma az egészségügyben, hogy az egyre emelkedő' gyógyszerárak ellenére sokan indokolatlanul szednek egy­szerre akár 10-15 féle gyógyszert, kisebbfajta házipatikát alakítanak ki otthonukban. Évente több ezer mellékhatásból, túladagolásból származó megbetegedést, mérge­zést kezelnek a kórházakban. A kormány egészségügyben terve­zett 21 lépése közé is bekerült, hogy a reklámok, promóciók szigorításá­val, visszaszorításával csökkenteni kell a népesség gyógyszerfogyasztá­sát. Az egészségügyi kiadásokon be­lül nálunk több mint 30 százalékot a gyógyszerekre költött pénz tesz ki, míg az unióban ez az arány 17 száza­lék körül mozog. Az is tény, hogy az elmúlt tíz évben másfélszeresére, duplájára nőtt a gyógyszerforgalom, köszönhetően nem utolsósorban a számtalan reklámnak. A túlfogyasz­tásban ezenkívül szerepet játszhat még a családi szokásrend, a vény nél­küli szerek esetében pedig akár az is, Október í-től tizennégy, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszer ára csökken - mondta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszer- ügyi főosztályának vezetője csütörtökön. Lengyel Gábor közölte: egyes vérnyomáscsökkentők, neurológiai megbetegedésekre használatos patika­szerek, antiallergiás készítmények és egy szemcsepp is olcsóbb lesz a vál­tozás után. Mint mondta, októbertől hetven új generikus készítménnyel bővül a támogatott medicinák köre. A generikus termékek befogadásának feltétele többek között, hogy 30 százalékkal olcsóbbak az originális sze­reknél, hatóanyagukban viszont megegyeznek. Az új gyógyszertörvényben ugyanakkor a gyártók lehetőséget kapnak arra, hogy ne csupán negyed­évenként, hanem akár napi rendszerességgel változtassák a tb által nem támogatott készítmények árát. A patikusok attól tartanak, hogy ez átlát­hatatlan árkáoszhoz vezethet, mert a számítógépek átállítása több időt vesz igénybe. A gyógyszerészkamara ennek elkerülése érdekében megál­lapodást kezdeményezett a gyártókkal. hogy nehezen megyünk el orvoshoz, egyszerűbbnek tűnik beszerezni egy kisebb hatóanyag-dózisú, vény nél­kül kapható készítményt. Természe­tesen felmerül az orvosok felelőssége is, amint azt egy esztergomi házior­vos megerősítette, előfordul, hogy az egyszerűség és gyors, látványos ered­mény kedvéért szívesen írnak fel pél­dául különböző antibiotikumokat a kollégák, miközben a meghűlések hosszabb idejű pihenéssel maguktól meggyógyulnak. Az antibiotikumok­hoz ráadásul hozzászokhat a szerve­zet, legyengítve ezzel az immunrend­szer védekezését. Nagyobb mennyi­ségben az általunk megkérdezett or­vos szerint még a nem szteroid alapú gyulladáscsökkentők, reumagyógy­szerek fogyhatnak. A túlfogyasztás ezek esetében többnyire gyomorpa­naszokhoz vezethet. Meglepő, de a GKI Egészségügy­kutató Intézet adatai szerint hazánk­ban nemzetközi viszonylatban nem ki­ugróan magas az egy főre jutó gyógy­szerfogyasztás. Tompa Tamás, az inté­zet munkatársa elmondta, hogy ta­pasztalataik szerint a gyógyszervásár­lásnál egyre inkább a drágább készít­ményeket részesítik előnyben. A nö­vekvő gyógyszerárak mellett ez a ten­dencia szintén meglepőnek látszik, fő­ként úgy, hogy idős korban a halmo­zottan kialakuló betegségekre akár 6-7 féle gyógyszert kénytelenek párhuza­mosan szedni a betegek. Szabó Hajnal

Next

/
Oldalképek
Tartalom