Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-12-28 / 254. szám

www.istergranum.hu 2005. december 28., szerda • HÍDLAP 5 Megint meglepődtünk, hogy télen esik a hó Csak üres ígéret volt a közútkezelők téli felkészülése? Folytatás az 1. oldalról A Volán forgalmi üzemének veze­tője csak bízni tudott abban, hogy megérkeznek a célállomásra a hely­közi járatok is, melyek ugyan időben elindultak, de késésekre mindenkép­pen, minden vonalon számítani kell. Lapzártánkig nem kaptunk informá­ciót arról, hogy a 10-es úton, a piliscsabai emelkedőnél leállt volna a forgalom, de amennyiben folytató­dik az intenzív havazás, számítani kell arra, hogy az autóbuszok képte­lenek lesznek átjutni az emelkedőn. Nem csak a városokon kívül, de a településeken belül is több helyen megbénult a forgalom, Esztergomban kora délután már képtelenek voltak feljutni a főiskola előtti emelkedőn az autóbuszok, a Bánomi lakótelepet pe­dig személyautóval is csak nehezen le­hetett megközelíteni. A környékbeli pilisi falvakban is komoly gondokat okozott a hirtelen lehullott csapadék, de elzárt településről lapzártánkig nem érkezett információ. A havazás miatt egyébként tegnap a szlovén-magyar határon már csak hólánccal lehetett átjutni, és a szlo­vák-magyar határszakaszon is bármi­kor kötelezővé tehetik annak meglét­ét - tájékoztatta lapunkat Tímár Zol­tán, a Határőrség kommunikációs osztályának vezetője. A határőr alezredes szerint, aki a napokban külföldre indul, minden­képpen szerezzen be hóláncot, hi­szen a jelenlegi időjárási viszonyok mellett ez az intézkedés bármikor ér­vénybe léphet, illetve Szlovákiában a hegyekben, a sícentrumokban már most is kötelező annak használata. Ezenkívül javasolják, hogy az utazók az Utinformtól is tájékozódjanak a magyar és a külföldi útviszonyokat illetően, illetve a külföldön éppen ér­vényes szabályokról. Az Országos Meteorológiai Szol­gálat szerint Esztergomban és kör­nyékén, ugyanúgy, mint országszer­te, további havazás várható. A leghi­degebb péntek hajnalban lesz, addig napközben mínusz egy és plusz kettő fok körüli hőmérsékletre kell számí­tani, ami kedvez a hóesésnek. Továb­bi gondokat okozhat még a köd, illet­ve az Alföldön az eső, ónos eső. • Győrffi - Pálovics A havazás nem csak idehaza, de egész Európában fennakadásokat okoz. Görögországban, Olaszországban, Franciaországban tombol a téli ítélet­idő, Csehországban pedig az elmúlt három napban n-en haltak meg a ha­vazás miatt. Utóbbi országban a hóesés mellett a rendkívül erős, helyen­ként 150 kilométeres szél okoz problémát, a hatóságok arra szólították fel a lakosságot, hogy ne utazzanak a hegyvidéki üdülővárosokba. Az autó­pályákon is kritikus a helyzet: a Pozsony és Prága közötti sztrádán több helyen csak egy sáv járható. Aki keblére ölelte a világ magyarságát Interjú Szigeti Jánossal, „A magyarság egységéért" díjjal kitüntetett bácsi polgármesterrel December elején adták át Szigeti Jánosnak, a felvidéki Búcs polgár- mesterének a Pro Unitae Hungaro- rum, azaz „A magyarság egységé­ért” díjat, amelyet az Egyesült Ma­gyar Ifjúság (EMI) hozott létre a ta­valyi kettős állampolgárságról szó­ló népszavazás emlékére.- Véleménye szerint miért ön kapta a díjat?- Nem tudom pontosan. Az EMI szerint azért engem tüntettek ki, mert az egy évvel ezelőtti kettős állampolgárságról szóló népszavazás után tizenötmillió magyar jelképes befogadására tettem ajánlatott. A szempontok közt szerepelt az is, hogy kiálltam a magyar nyelvű okta­tás ügyéért az e téren nem éppen könnyűnek mondható Meciar éra ideje alatt, vagy például az, hogy se­gélykoncertet szerveztem az árvíz sújtotta erdélyiekért.-Milyen érzéseket, gondolatokat éb­resztett önben a kitüntetés?- Hogy milyen érzés töltött el? Nem tudom pontosan elmondani. Nagy örömet jelent, hogy egy fiata­lokból álló szervezettől érdemeltem ki a díjat. Az pedig külön jólesik, hogy elsőként és egyhangúlag ítélték nekem oda. Mikor értesítettek a ki­tüntetésről, az futott át az agyamon, hogy érdemes élni és magyarnak lenni, végezni azt a tevékenységet, amit az ember magyarként, ember­ként és polgármesterként nap mint nap végez, és nem utolsósorban pe­dig hitet ad és segít abban, hogy to­vábbra is ezen az úton haladjak.- Gondolom, nem olyan könnyű fel­adat ez a mai világban.- Semmi különös nincs benne, csak az értékrendemnek megfelelő úton kell haladnom és azon dolgoznom, hogy az anyaországtól elszakított ré­szek magyarjai egy közös nemzetként éljék meg mindennapjaikat. Az ember élete során természetesen vannak olyan események, amelyek megkérdő­jelezik azt, hogy érdemes-e tovább harcolni, mikor azt nem mindenki ér­tékeli, ráadásul akadnak olyanok is, akik egy egészen más utat választanak.- Minek köszönhető ez?- Talán hozzájárul ehhez a nagy amerikanizálódás, a globális világ ki­alakulása, amely egy olvasztótégely, a nemzetek számára pedig öngyilkos­ság. Most, hogy az Európai Unió tag­ja lett Szlovákia és Magyarország is, az ettől való félelem nem alaptalan, de talán más mentalitásúak az euró­pai nemzetek. Nekünk, a magyar nemzet tagjainak nemzetiségünkből, génjeinkből adódó kötelességünk az, hogy mindenféleképpen fenntartsuk a nemzettudatot és egységet, és az is fontos, hogy egy nemzetben gondol­kodjunk. Sajnos, a december S-i nép­szavazás nem ezt mutatja, pedig csak úgy működik, működhet, és úgy lesz egységes a nemzet, ha mindannyian azt valljuk, hogy a nemzetnek egysé­gesnek kell lennie és maradnia.-Milyen eredményt várt az említett népszavazástól?- Örök optimista vagyok, ezért azt vártam, hogy a többség a kettős ál­lampolgárság mellett fog voksolni. Mi egészen máshogy éljük meg a magyarságunkat, mint az anyaorszá­giak. Ez érthető dolog, hiszen nekik nem kell nap mint nap megküzdeni­ük a magyarságukért úgy, mint ahogy nekünk, akár a Felvidéken, Er­délyben, Vajdaságban, vagy bárhol a Kárpátalján élő magyar nemzettársa­inknak. A kettős állampolgárság szá­mukra gesztusértékű lett volna, mi csak a szívünk felett szerettük volna érezni azt a dokumentumot, ami iga­zolja azt, hogy mi is az anyanemzet­hez tartozunk. Azt szerettük volna, hogy ne úgy kezelejenek minket, mint „szlovenszkói magyarok”. Az egy évvel ezelőtti népszavazáskor ezt az utolsó kis reménysugarat vették el tőlünk. Szomorú, hogy az anyaor­szág idegennek érez bennünket.- Hogy értékeli a novemberi megyei választásokat?- Csalódtam a polgárok választó kedvében. Bizonyos értelemben meg lehet magyarázni az érdektelenséget: négy évvel ezelőtt alakultak meg a megyei önkormányzatok, így még új dolognak számítanak. Az emberek ez idő alatt nem igazán találkoztak a képviselők döntéseivel, akár jó irány­ba sikeredtek azok, akár nem. Talán nem jól volt az egész medializálva: jobban a köztudatba kellett volna jut­tatni azt, hogy miről szól a megyei közgyűlés, mi a hatásköre, miben tud segíteni, mit befolyásolhat.- A magyar képviselők száma jelentő­sen csökkent a megyei önkormányzatban. Minek köszönhető ez?- Pártunknak voltak kézenfogható eredményei, ha csak a komáromi, a párkányi, az újvári gimnázium, vagy a szociális intézmények, utak javítását említem. Az egyszerű választópolgárt viszont nem ez érdekli, hanem az, hogy mennyi a nyugdíja, a kereseti le­hetősége, mennyit kell fizetni a recep­tért, a villanyért, a gázért és más ha­sonló dolgok. Másrészt viszont be kell vallani, hogy eddig többségben volt a Magyar Koalíció Pártja a Nyitra me­gyei „kispadon”, és bizonyos értelem­ben történtek túlkapások, amelyeket a szlovák sajtó úgy mutatott be, hogy szlovákellenes lépések voltak és annak érdekében, hogy ez megváltozzon, a szlovák pártoknak meg kell törnie a magyar párt többségét. Ha ügyesen politizál az a tizenhét megyei képvise­lő, aki bejutott a törvényhozásba, ak­kor viszont továbbra is eredményesen működhetnek.- Néhány médium a sikertelen válasz­tásokat összefüggésbe hozza azzal, hogy napról napra fogy a magyar kisebbség Szlovákiában.- Fogyunk. Helyi szinten is fel tu­dom ezt mérni: kétszer annyian tá­voznak közülünk, mint amennyi gyermek születik. A mai fiatalok nem vállalnak gyereket, pedig legalább há­rom kell: egy a mamának, egy a papá­nak, egy a nemzetnek. A probléma gyökerét a megélhetési problémák mögött kell keresni. A kevés munkalehetőség rákényszeríti a fiata­lokat arra, hogy olyan helyen keresse­nek megélhetési forrást, ahol azt megtalálhatják. Ha ott családot alapí­tanak, már nem jönnek vissza és gyö­keresen megváltozhatnak a nézeteik.-Nagy álmot dédelget Búcs: Európa falu kialakítását tervezi. Hogyan állnak az előkészületekkel?- Sajnos, a választások miatt elma­radt egy fontos tanácskozás és az elkö­vetkező hetekben sem tudjuk azt meg­tartani. Előre nehéz megjósolni, hogy mikorra lesznek meg a konkrét tervek, vagy akár maga az Európa-falu, mert minden pénz kérdése. Jelenleg egy olyan uniós pályázat elbírálására vá­runk, amellyel a látványtervek elkészí­tésére szeretnénk pénzt elnyerni. Mi­vel az egész egy tükörpályázat keretén belül folyik, nehezebb dolgunk van, mert a két ország pályázati rendszere nincs összeharmonizálva. Hiába áll nyerőre a magyar oldal, ha nálunk egé­szen más a helyzet. Egyébként már Brüsszelben is beszélnek a tervünkről és sokan támogatják azt. Már olyan ígéretet is kaptunk, miszerint segíte­nek beváltani az elképzelésünket. • Kép és szöveg: Szép Éva Kötelező legyen-e a mellény a kerékpáron? A bukósisak mellett kötelezővé tennék a kerékpárosok részére a fényvisszaverő mellények használatát is. Ez egyrészt a biztonságos közlekedés javát szolgálná, másfelől viszont az „álrendőr"- problémát tetézné. Etter Jenő (nyugdíjas) ■ Jó ötlet a foszforesz- káló mellény. A gyere­keim, unokáim bicik­liznek, az ő biztonsá­guk fontos számomra. A megtévesztő jelleget ----------------- kiküszöbölhetnék az­által, hogy más színben készítenék ezeket a mellényeket. Ha a rend­őröké narancssárga, akkor a bicik­listáké legyen citromsárga. Re ischmann Gábor (szobafestő) Felháborító ötlet ez a mellény-sztori. Az én családomban mindenki biciklivel jár, nem köte­lezhetnek rá minket, hogy mind az öt család­tagnak vegyünk mel­lényt. Az édesapám amúgy is csak a biciklisúton közlekedik. Legyen elég a lámpa, a normális közvilágítás, és bővítsék a kerékpárút-hálózatot. Vízhányó Lászlóné (vízóra-leolvasó) Másfél évtizede bicik­lizem, ez a munkaesz­közöm, ezzel járok mindenhová, most vi­szem ki éppen a szám­lákat. A kerékpáromon van lámpa, csengő, ez alap. De nem rossz ötlet a mellény, biztonságérzetet ad, mert azt min­denképp észreveszik a sofőrök. Horváth Sebestyén (fizikus) Én egyáltalán nem já- rok biciklivel, jogosít- /•*" vánvom sincs, tehát nc­1 keni nem kell mellénvt W -y §\ hordanom, és észre se f 1 kell vennem senkit,----—-------- akin mellény van. Az ilye n biztonsági intézkedéseket nem szabadna kötelezővé tenni, csak ajánlani, és akinek inge, vegye magá­ra. Az lesz a legviccesebb, amikor már a gyalogosokra kényszerítenek figyelemfelkeltő mellényt. Új épületbe költözött az óvoda Izsa. Új helyre költözött a Komá­romi járásban található falu óvodája: az iskola szomszédságában, az étte­rem egy részének felújításával és egy szárny hozzáépítésével alakították ki az új épületet. A beruházott 6,6 mil­lió korona, azaz 46 millió forint 75 százalékát az Európai Unió Régió­fejlesztési Alapjának pályázatán nyerték, 20 százalékot az Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium biztosított, az ötszázaléknyi önrészt pedig a Közép-Európai Alapítvány (CEF) állta. A település 400 ezer ko­ronával, azaz 280 ezer forinttal járult hozzá az építkezéshez és berendezé­sek vásárlásához. Szilveszteri mulatság Tát. Idén is megrendezik a Táti Kultúrházban a település hagyomá­nyos szilveszteri bálját. A jó hangulat­ról a Táti Koktél Party gondoskodik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom