Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-10-13 / 201. szám
4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. október 13., csütörtök Nincs tulajdonosa a hősi hajónak Az éj leple alatt szivattyúzták át az elsüllyedt román hajóból a gázolajat Beintettek a magyaroknak Nyitrán A szlovák megyeelnök átlép a magyar többségű önkormányzaton Folytatás az 1. oldalról „Ha indítványunk ellenére a megyeelnök mégsem váltja le az igazgatót, ez azt jelzi, hogy tolerálja a hivatalban uralkodó káoszt. Nem teljesen normális ugyanis, hogy a megyei hivatal igazgatói posztját (amely teljes embert igényel) olyan személy tölti be, aki egyúttal parlamenti képviselő is. Ha az adott hónapban három hétig ülésezik a parlament, három hétig a megyei hivatal működésképtelen. A megyei hivatalnak ugyan van igazgatóhelyettese, de az igazgató semmilyen hatáskört nem ruházott át rá” - tájékoztatta lapunkat Farkas Iván, aki hozzátette: az igazgató leváltását az is indokolja, hogy a hivatalban diszkrimináció uralkodik, hiszen valakinek csak azért, mert a kisebbséghez tartozik, a személyi pótléka sokkal kisebb, mint a szlovák nemzetiségűnek. Milan Belica mindenesetre a történtekből megpróbált nemzetiségi ügyet kreálni. „Az MKP kemény magjának nyilván az a célja, hogy kaotikus állapotok előidézésével demonstrálják: megyén belül lehetetlen a magyarok és szlovákok együttélése, és az egyedüli megoldás a Komáromi megye létrehozása” - fogalmazott Belica. Farkas Iván ezzel szemben azt állítja: semmi köze az ügynek a Komáromi megye létrehozásához, ez az egész csak Belica rögeszméje. „Nem érdekünk, hogy nemzetiségi kérdést kreáljanak az ügyből a választások előtt. Az MKP továbbra is Nyitra megyében gondolkodik. Éppen Belica és a megyei hivatal igazgatója az, aki politikai színezetet visz a hivatal munkájába. Amennyiben ugyanis képviselői indítványt nyújtunk be a testülethez, a hivatal dolgozóinak megtiltják a közreműködést az adminisztrációs munkában. Ha viszont a hivatal igazgatója nyújt be indítványt, kötelessége a hivatali dolgozónak segédkezni. Ami nem az igazgató fejéből pattan ki, azt eleve hátráltatják” - jelentette ki Farkas Iván. • Oravetz-Czigler Folytatás az 1. oldalról Az akciót a szlovák határőrség felügyelete mellett hajtották végre, éjszaka, a környezetvédelmi hatóságok azonban nem tudtak az ügyről. Ivan Petko, a dunaszerdahelyi tűzoltó-parancsnokság sajtószóvivője, valaminta Szlovák Vízvédelmi Felügyelőség lapunknak nyilatkozó illetékesei is azt mondják, sem írásbeli, sem pedig szóbeli értesítést nem kaptak az akcióról. Ezzel szemben a szlovák határőrség sajtószóvivője, Silvia Balázsiková viszont állítja: az összes illetékes szerv tudott a dologról és jelen is voltak a művelet ideje alatt. „A szivattyúzást a román hajó múlt szerda délután 5 órakor kezdte és csütörtök hajnalban három órakor fejezte be. Az akciónál jelen volt a nagymegyeri, a dunaszerdahelyi tűzoltóság, a somorjai önkéntes tűzoltók, valamint a krízisstáb is” - jelentette ki lapunknak Balázsiková. A határőrség feladata itt csak az volt, hogy felügyelje: nehogy az üzemanyagot Szlovákia területén illegálisan értékesítsék. Az egész ügy azért is furcsa, mert az üzemanyag-szivattyúzást a szlovák törvények értelmében a Szlovák Vízvédelmi Felügyelőségnek is felügyelnie kellett volna, és nem végezhették volna sötétben. • Cz. M. Magyar spanyolviasz: lisztből készül a kenyér Folytatás az 1. oldalról Egyelőre csak kis mennyiségben forgalmazzák a kenyeret a Coop üzletlánc segítségével, míg a Match hálózattal való együttműködés még a szerződéskötés fázisában van. Komá- rom-Esztergom megyében jelenleg csak a Tatabányai Sütőipari Kft. foglalkozik az új termékkel, ám hamarosan egy táti és egy súri pékségben is megkezdik sütését. Ilonka Boldizsár felhívja a vásárlók figyelmét arra, hogy a Pékmesterek kenyere akár a gyártástól számított öt nap múlva is fogyasztható, nem morzsolódik, a gyártási technológia és az alapanyagok miatt azonban kisebb térfogatú, tömörebb a hagyományos kenyereknél. Amennyiben a vásárlók körében kedvező fogadtatásra lel, a következő évben egyéb péksütemények is készülhetnek hasonló módon - tette hozzá. • J. R. Utasrekord az erdei vasút idényzáróján Első alkalommal közlekedett ötkocsis szerelvény Kismaros és Királyrét között Pa. elmúlt hét végén gőzvontatá- sú nosztalgiavonatok közlekedtek a Királyréti Erdei Vasút (KEV) vonalán. A kisvasút ezeket a járatokat csatlakoztatta a MÁV ZRT gőzvon- tatású járataihoz. Az első nosztalgiaút nem volt problémamentes. A szokásos kisgőzös- nagygőzös találkozóra tolatott ki a kismarosi vasúti hídhoz a Morgó nevű gőzös, amikor nem várt műszaki probléma történt. A KEV munkatársai biztonsági okokból az első gőzös járatot csak a paphegyi szerelő üzemig közlekedtették, a hibát azonban csak délután sikerült megoldani. így kimaradt egy nosztalgia-vonatpár, azonban a Vasútüzem dízelvontatású mentesítő járatot indított, amely tömve volt utassal. A szombat délutáni nosztalgia-vonatpár már menetrend szerint közlekedett, és a 2005-ös utolsó MÁV gőzös járatával sikeressé vált a búcsú. Vasárnap az első, 9:50-es vonat eredetileg három kocsival indult volna, azonban a kismarosi rendelkező és a KEV üzemvezetője úgy döntött, hogy tekintettel a nagyszámú érdeklődőre még két kocsit átcsoportosítanak erre a járatra. Ezen a vonaton több mint ötszázan utaztak, ez volt az első alkalom, hogy ötkocsis nosztalgiavonat közlekedjen Kismaros és Királyrét között. A gőzöst kedvelők legközelebb előreláthatólag húsvétkor utazhatnak kedvencükkel a KEV-en. • kép és szöveg: Hívért GAbor I „Hiányzó Kapocs” I . A Közép-dunántúli Regionális Fej- ; lesztési Tanács október 13-án tartja Hi- j ányzó Kapocs című konferenciáját Bu- | dapesten. A nemzetközi konferencia I résztvevői Közép-Európa észak-déli | közlekedési tengelyének hiányzó, 160 j kilométeres útszakaszáról folytatnak j majd tárgyalásokat. Az ülésen a meg- i (nyitó beszédet Agócs István, a Megyei j Közgyűlés és a Közép-dunántúli Regi- j onális Fejlesztési Tanács elnöke tartja. j Felújított templomkert Szőgyén. Október 14-én, pénteken adják át a felújított templomkertet és a tájházat, Simon Zsolt földművelésügyi miniszter jelenlétében. A nap folyamán néprajzi és régészeti kiállítás is 1 nyílik, továbbá bemutatják a „Két elpusztult templom Szőgyénben” című könyvet. A kultúrprogram keretében fellép a zselízi Kincső néptáncegyüttes, a farnadi Nádas és a szőgyé- ni Iglice Gyermek Néptánccsoport is. LAP(SZ)ÉL Vödrös Attila Állítsátok meg! Gyurcsány Ferenc amerikai látogatása az ottani sajtót nem érdekelte és ebből arra következtethetünk, hogy ez az út csak a Gyurcsány-Dobrev vállalkozás számára lehet értékelhető. A jobboldali The Washington Times egyetlen mondatban közölte, hogy George W Bush fogadta Gyurcsány Ferencet, azért hogy Irakról és a transatlanti kapcsolatokról folytassanak eszmecserét. A Washington Post hírt adott Laura Bush és Dobrev Klára közös programjáról, mely keretén belül meglátogattak egy intézményt, ahol gyerekekkel találkoztak. A másik írásában Gyurcsány előadásáról tesz említést, amelyet a Washington egyetemen tartott, ahol kitüntették. Kiemeli a lap, hogy a magyar miniszterelnök figyelmeztette az Egyesült Államokat, amely Európa sorsára juthat: „Mi európaiak azt hittük a 19. század végén, hogy mi vagyunk a világ közepe. Mégis elveszítettük a 20. századot” - idézte a Washington Post az előadót. A legérdekesebb, hogy a baloldali liberális The New York Times hasonlóan a Washington Times-hoz mindössze egyetlen mondat erejéig foglalkozott a magyar miniszterelnökkel, elég furcsa módon. Azt írják ugyanis, hogy Bush elnök a Gyurcsánnyal való találkozást követően védte meg nyilvánosan legújabb legfelsőbb bírósági jelöltjét Harriet Mierst bírónőt. A jobboldali The New York Sun egyáltalán nem foglalkozott Gyurcsánnyal, annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben magyar művészeket gyakran említett meg hasábjain. A mértékadó, konzervatív magazin a National Review naponta frissített weboldala említést sem tesz a magyar miniszterelnökről, ám október 4-én egyik publicistájuk részletesen elemezte a trianoni békeszerződést és az annak mind a mai napig érezhető negatív hatásait a magyar népre. A neokonzervatív The Weekly Standard magazin nem említi Gyurcsány látogatását. A tekintélyes CNN megemlítette ugyan internetes honlapján Gyurcsány Ferencet, de hasonlóan más amerikai médiumokhoz csak egy mondat erejéig és név nélkül, a magyar miniszterelnökként, akivel Bush találkozik. JÉrdekes módon az Amerikai Egyesült Államok média világát még az a borzalom sem rázta meg, hogy természetesen pontatlanul, de Csurka Istvánt kísérelte meg csodafegyverként idézgetni a vállalkozó-miniszterelnök. Mindebből pontosan kiderül, Gyurcsány Ferencnek erre az amerikai útra csupán kampány szempontokból volt szüksége. Döngeti a mellét, hogy a vízum ügyben!... Am erről az amerikai sajtó említést sem tesz. Mára persze kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc megpróbálta Bushnál Orbán Viktort eláztatni, s azt itthon úgy beállítani, mintha azokat az amerikai elnök mondta volna. Mint Arturo Uit, őt is meg kéne állítani! Ázsió nélkül a kortárs művészek A szerzői jogdíjak csak kis része jut a szerzők zsebébe Ma sem a galériáknak, sem az alkotóknak nem jelent biztos megélhetési forrást a kortárs művészet. A parlament hétfőn elfogadta a szerzői jogi törvény úgynevezett „követő jogról” szóló jogszabályának módosítását Eszerint a képzőművészek ezentúl nem csupán egyszer, hanem a többszöri eladás után is részesülhetnének jogdíjból. Kérdés azonban, hogyan lesz a gyakorlatban követhető és követelhető a követő jogdíj. A szerzői jogi törvény változásai között - ezeket egyébként uniós követelmények írják elő - a műalkotások körét is jelentősen bővítették, illetve bővíthe- tővé tették a törvényhozók. Szerzői jogdíj járhat ezentúl fotókra, kerámiákra, üvegtárgyakra is. Ami a pályakezdő, fiatal művészeket illeti, műveik megvásárlásához úgy próbálnak nagyobb kedvet csinálni a törvényhozók, hogy 5 ezer forint értékhatárig abszolút jogdíj és adómentesen vehetik meg az alkotásokat. Mindezidáig a műtárgyak áfa nélküli értékének 5 százaléka illette a szerzőt jogdíjként, ezt a későbbiekben euróbán és változó kulcsokkal számolják az alkotás értéknövekedésével arányosan. Felmerül a kérdés, vajon milyen előnyöket jelent a fiatal művészeknek ez a szabályozás, akiknek leginkább erősebb vásárlóbázisra lenne szükségük, semmint minimális eladási ár megállapítására. Nemrégiben ugyan újra középpontba került a régen jól működő mecénásrendszer visszaállítása, ám konkrétumokról még nem tudtak nyilatkozni a kulturális tárcánál, de az elképzelések szerint mindenesetre jelentős adókedvezmény járna a kortárs alkotást vásárló vállalkozóknak, cégeknek. A képzőművészek régóta panaszolják, hogy annak ellenére nem kapnak többszörös jogdíjat, hogy idővel alkotásaik többszörös áron kelnek el különböző aukciókon. Nemsokára az alkotóknak lehetőségük nyílik az összeg követelésére, amennyiben követni tudják a festmény útját tulajdonostól tulajdonosig. Az aukciósházak ugyanis igencsak titoktartók, nem szívesen teszik nyilvánossá a beadók adatait. A kisgalériák életét viszont nemcsak a magas rezsiköltség sújtja, az eladott alkotás árának csupán 20-30 százaléka marad náluk. így előfordulhat, hogy a raktározás, világítás, fűtés és őrzés költségei egy-egy kiállított tárgy esetében messze meghaladják annak valós értékét. Másrészt inkább egyfajta nonprofit fórumként, semmint üzleti vállalkozásként kénytelenek működni. Sasváryné Jahoda Erzsébet, az esztergomi Kortárs Galéria vezetőjének elmondása szerint a galéria üzemeltetése inkább küzdelem, mint jó üzlet, nagyon ritkán sikerül egy-egy képet jó áron értékesíteni, de folyamatosan kutatja a szóba jöhető lehetőségeket, fogadja a kezdő művészek alkotásait. A galériatulajdonos leginkább a mecenatúra széles körű elterjedésében, a nagy- vállalatok vásárlókedvében reménykedik. A többszörös jogdíjfizetés egyébiránt olyasféle kétségeket is felvet, hogy míg a hangfelvételek, írott művek terjesztése esetén újranyomás, pénzbefektetéssel és bevétellel járó újranyomás történik, addig a festmények, szobrok, dísztárgyak érintetfenek maradnak, másrészt viszont igazságtalannak tűnik, hogy az időközben esetleg keresetté, népszerűvé váló művészek semmilyen formában ne részesüljenek a bevételekből. A befutott alkotóknak ugyanis sokszor éppen a „zsengéi” érnek a legtöbbet, amikor azt még fillérekért voltak kénytelenek eladni. A szabályozás esetében mindenesetre nagyon alaposan kell eljárni ahhoz, hogy a fizetési kötelezettség semmiképp ne legyen megkerülhető. Legalábbis ne csak azzal, hogy kivárják a szerző halálát követő 70 év utáni jogdíjmentességet. • SZABÓ HAJNAL
