Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-12-28 / 254. szám

4 www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. december 28., szerda Elpárolgott a borászok lelkesedése Szélerőmű-nagyhatalom lehet a régió A termelők az ideinél jobb évben reménykednek jövőre Uniós pénzekből készülhet el a térség széltérképe Folytatás az 1. oldalról Az már kevésbé tett jót az ágazat­nak, hogy rendkívüli feszültségek ala­kultak ki, főként a jogszabályok miatt. A legnagyobb csalódást az okozta, hogy az év elején a Fölművelési Mi­nisztérium számára benyújtott jog­szabály-módosításra tett javaslat után nem történt előrelépés, a bortörvény átalakítása elmaradt. Ez a hiányosság különösen fájó pont a borászoknak, hiszen e nélkül ellenőrizhetetlen lesz az ágazat, és a támogatásokra is keve­sebb eséllyel tudnak majd pályázni, jelentette ki a Hegyközségek főtit­kár-helyettese a Hídlapnak. A bor ügyében azonban nemcsak a törvényi háttér rendezése hiányzott 2005-ben, hanem a környezeti viszo­nyok is megtréfálták a szőlőtermesz­tőket. Az idei szeszélyes időjárás mi­att lényegesen kevesebb termést tud­tak felmutatni, s annak minősége nem volt mindig megfelelő, így a ter­méket csupán a tavalyi, vagy a ta­valyelőtti árakon tudták értékesíteni. Hasonló szomorúságot okozott a szakmában, hogy idén már támogatá­sokat kellett nyújtani a szőlőkivágások­ra, bár azt a Hegyközségek főtitkárhe­lyettese is elismerte, hogy annak, aki nem akar tovább ezzel az egyre nehe­zebb munkával foglalkozni, meg kell adni a lehetőséget, hogy ne vesztesége­sen kelljen megválnia szőlőjétől. A jövő évre való terveikre vonatkozóan Hor­váth Csaba lapunknak kijelentette, op­timistán várják a következő esztendőt, remélik, hogy a borra vonatkozó tör­vényt módosítani fogják, hogy az uniós forrásokat hatékonyabban tudják majd igénybe venni és a pályázatírás terén is sikerül nagyobb rutinra szert tenniük. Hasonló optimizmussal nyilatko­zott a következő esztendőről Kamocsay Ákos, a Hilltop Borászat vezetője, aki lapunknak elmondta, idén a nagy versenyhelyzet miatt nyomott árakon tudták csak értékesí­teni termékeiket, s csak így tudták a piaci pozíciójukat megőrizni. Mint az a borászat vezetőjének beszámoló­jából kiderült, az idei év csak azért nem volt veszteséges, mert sikerült egy kisebb olasz exportot intézniük. „Az idei évben a megszokott szőlő­termés 60 százalékát sikerült csak elér­ni, s bár kipótoltuk más szőlészetek ter­mésével a hiányzó adagokat, ez újabb kiadásokat eredményezett. Összességé­ben tehát az idei évről kijelenthető: évek óta ez volt a legnehezebb esztendő a borászok számára.” - mondta Kamocsay Ákos, neszmélyi borász. A borászok véleménye megegye­zik, évek óta nem volt példa hasonló áldatlan állapotokra, melyek nem csak a természet szeszélyeinek kö­szönhetően alakultak ki. A remény pedig tovább él bennük, hogy jövőre lesz esély ezen változtatni. • Hatvani Bernadett Nem lesz több kivilágítatlan kerékpáros? Folytatás az 1. oldalról Országosan elmondható, hogy át­lagosan 1300-an halnak meg, további húszezren sérülnek meg közúti tra­gédiában évente, amely adat azt mu­tatja, hogy Magyarországon átlago­san kétszer annyi halálos baleset tör­ténik az utakon, mint a régebbi uniós tagállamokban. A közlekedés-bizton­ságot javító tervezet már májusban életbe léphet, egy „egyszerű” kor­mányrendelet szükséges csak hozzá. „A gépjárművezetők körében is ja­vasoltuk már, hogy tartsanak kocsi­jukban fényvisszaverő mellényt, mert hasznos lehet, ha este valami­lyen okból ki kell szállniuk a kocsi­ból, a biciklisták esetében ez foko­zottabban érvényes” - mondta la­punknak Pausz Ferenc. Az Országos Baleset-megelőzési Bizottság ügyve­zető elnöke úgy véli, a sokszor „ösz- sze-vissza” közlekedő kerékpároso­kat könnyebb a mellénnyel észreven­ni, mint egy pislákoló lámpát. Hoz­zátette: a Fehér könyv előírásainak teljesítéséhez vezető egyik út ez a fajta szigorítás, de hozzátartozik a biztonsági öv, biztonsági gyerekülés használata is, amelyek már kötelező­ek. Utalt arra, hogy szeretnék elérni, illetve javasolták a GKM-nek, hogy Kötelezővé tennék a fluoreszkáló mellényt és a bukósisakot legyen kötelező az autóban is a biz­tonsági mellény tartása. Minden­esetre elkészülnek a tervek, amelyek megvalósíthatóak egy kormányren­delettel. Amennyiben elfogadják és kötelezővé teszik a fent leírtakat, várhatóan a rend őrei szankcionál­hatnak, bírságolhatnak is, ha maguk­tól nem hajlandóak a jogkövetésre az állampolgárok. A tervezet létjogosultsága nem megkérdőjelezhető, - bár, hogy mennyire lesz sikere, kérdéses, a bi­ciklisták többsége ugyanis még a lámpát sem használja - azonban mégsem a „kivilágítatlan” kerékpá­rosok okozzák a legtöbb balesetet, hanem a gyorshajtók. Országos szin­ten a tragédiák 45 százalékát ők okoz­zák, és Komárom-Esztergom megyé­ben is ez az ok az első a statisztiká­ban. 2005-ben 149 esetben a gyors­hajtás, 89 esetben az elsőbbségi jog megsértése, 70 esetben pedig a ka­nyarodás szabályainak megsértése okozott balesetet. Ha a járműkategó­riák szerint nézzük a statisztikát, az látszik, hogy a személygépkocsik áll­nak az első helyen 264 okozott tragé­diával, őket a kerékpárosok követik 40-nel, míg 39 balesettel a harmadik helyen a motorkerékpárosok állnak. Varsányi Zsolttól, a megyei rendőr­főkapitányság szóvivőjétől megtud­tuk, hogy a megyében elsősorban az ittas vezetés a legfőbb probléma, a kerékpárosokkal nincs nagy gond. Mindettől függetlenül hasznosnak tartja, hogy a nyugati országokban már bevált rendszert követve, nálunk is kötelezővé tennék az említett biz­tonsági eszközök használatát. • G.K. I Folytatás az 1. oldalról Az adatbázis annak az élőmunkának elvégzésén alapul, mely élőmunkát minden szélerőmű telepítésekor el kell végezni. A pályázat célja az eszköz­park és a vizsgálati dokumentáció költségeinek fedezése. A sikeres adat- rögzítés eredményeként közös adatbá­zisba kerül a térség légterében felhasz­nálható szélenergia tulajdonságainak mért értéke. A szélerősség, gyakoriság j és szélirány a géprendelés, illetve a te­lepítés elsődleges alapadatát képezik. | A közös pályázati lehetőséget az te- | remti meg, hogy földrajzilag, meteo- rológiailag az Ister-Granum térsége I egységes. A kidolgozott mérési elvek és a tényleges magasponti (40-50 mé­ter) mérések elvégzéséhez szükséges torony, műszer, regisztráló digitális rendszer, járműpark áttelepíthető és egyaránt alkalmazható az egész euro- régióban. Szélkerék-telepítés előmun­kálatainak elvégzéséhez segít az Euró­pai Unió által javasolt INTERREG III/ A pályázat. Ha az adatbázis a ke­zünkben lesz, ezzel reális döntési helyzetbe juttattuk a Duna mindkét oldalának beruházóit. A törekvések anyagi haszna végül olyan szélke­rék-beruházás, melynek értéke körül­belül kétszázmillió forint, de az általa termelt 1500-1800 kilowatt értékesíté­séből e költség tíz éven belül megté­rül. A további tíz-tizenöt évben az áramtermelés már a beruházó tiszta, jelentős bevételének számít, főleg ha a villamos energia piaci ára a most ta­pasztalt ütemben emelkedik. • K. Gy. Csak tüneti kezelés a nemzeti vízum A gesztus szép, de a gyakorlatban semmilyen haszna nincs Folytatás az 1. oldalról Bába Iván, a Fidesz Külügyi Osztá- j lyának vezetője szerint ez azért lehet- í séges, mert az unióban érvényesített vízumrendszer elve alapján nem lehet | nemzeti elvet érvényesíteni. A fideszes politikus elmondta: a jobbol­dali párt nem ellenezte a nemzeti ví- j zumot, mert annak elvei jók, de kevés jogot biztosít. Mivel a vízum birtoko­sa nem végezhet Magyarországon munkát, nem tanulhat felsőfokú in­tézményben és nem is folytathat ku- j tató munkát, így ez pusztán „egy láto- ; gatóba érkező nagymamának” lehet hasznos. Úgy látja, a hátáron túl élő A vízumkérelmet formanyomtatvá­nyon, díjmentesen lehet benyújtani, amelyhez szükséges egy érvényes útlevél (amelynek legalább 6 hó­nappal meg kell haladnia az igé­nyelt tartózkodási vízum érvényes­ségét) és 1 darab arcfénykép. A ké­relemben a kérelmezőnek közölnie kell magyarországi szálláshelyének pontos címét, és igazolnia kell a megjelölt lakásban való tartózkodás jogcímét. Igazolnia kell a tartózko­dás célját, továbbá magyarországi tartózkodásának teljes időtartamára megélhetésének, valamint egész­ségügyi ellátásának biztosítottságát. A nemzetivízum-kérelmet a külkép­viselet 15 napon belül bírálja el. magyarok konkrét céllal érkeznek Magyarországra, de ezek megvalósítá­sához nem nyújt segítséget a nemzeti vízum, így azokat az eszközöket, ame­lyek segítségével a „határon túli ma­gyarokkal akarjuk a kapcsolatokat ápolni”, még pótolni kell. Bába Iván kijelentette: ez a vízum nem teszi le­hetővé, hogy a határon túl élő magya­rok beilleszkedjenek az ország tudo­mányos, szellemi és gazdasági életébe. Bár Szlovákia nincs az érintett orszá­gok között, lapunk megkereste Duray Miklóst (képünkön) is, a Magyar Koalí­ció Pártjának tiszteletbeli elnökét is, aki úgy véli, pusztán rövid távon, a schengeni rendszerhez történő csatla­kozásig jelenthet megoldást a vízum, hosszú távon viszont használhatatlan. Hasonlattal élve a politikus úgy fogal­mazott: a nemzeti vízum olyan, mintha fájdalomcsillapítót adnának egy olyan betegnek, akit nem lehet megoperálni. • GAl Kata LAP(SZ)ÉL Tóth Gy. László Egy üdvözlőlap margójára Bizonyára sokan látták az SZDSZ szellemiségének legújabb lenyomatát, Horn Gábor üdvözlőlapját, amely „karácsony, illetőleg hanuka ünnepének alkalmából” készült. Az üdvözlőlapon - a kissé dölyfösnek ható - Horn államtitkár fényképe mellett egy menóra látható, amelynek aljából egy fe­je tetejére állított fenyőfa lóg ki. Pontosabban le. A grafika által kódolt üzenet meglehetősen primitív és egyértelmű: a menóra a kiválasztottak, a fennsőbbrendűek szimbóluma, míg a kereszténységet jelképező kará­csonyfa - ehhez képest - mindenképpen másodrangú valami. Ha Horn Gábor a lelke mélyén nem lenne egy kereszténygyűlölő cionista - akkor a karácsonyfát a menóra mellé helyezteti, és nem adja a nevét és a képét ehhez a provokációszámba menő akcióhoz. Megszoktuk, hogy Eörsi Mátyás és társai magyar- és keresztényellenes tevé­kenységet folytatnak, illetve erről árulkodó kijelentéseket tesznek. Ahhoz is hozzászoktunk már, hogy az MSZP-t és az SZDSZ-t szolgáló balliberális (média)értelmiség szerint, aki ezt észleli és nyilvánosságra hozza, az politi­kailag nem korrekt, következésképpen üldözendő és elítélendő. Mindez azonban nem változtat a lényegen: Horn Gábor cselekedete épp­oly cinikus és gátlástalan, mint a liberálisok pártjának hazudott SZDSZ. Beköszöntött a rettegés időszaka az üdülőövezetekben Folytatás az 1. oldalról Ugyan most is előfordulnak betö­rések, de gyakorlatilag biztosan több rongálás történt, mint amennyiről jelenleg tud a rendőrség. Keil István, az Esztergomi Rend­őrkapitányság nyomozati osztályá­nak vezetője szerint is sok a betörés, mivel nagyon sok nyaraló van a kör­nyéken. Szerencsére az emberek mostanában már nem hagynak érté­kesebb dolgokat a házakban, inkább hazavisznek mindent, de megerősí­tette, hogy tényleg csak március kör­nyékén derül ki a téli betörések többsége. Ráadásul télen nem is min­den betöréshez tudnak kijutni, mert a városban is sok eset van, illetve a téli időjárás is nehezíti dolgukat a nyaralók környékén, mivel ott nem takarítják el a havat. Az esztergomi polgárőrök kiemelt figyelmet szentelnek a hétvégi há­zak biztonságának, vezetőjük, Bodrogai Sándor szerint azonban nem a tél a kritikus időszak, inkább a hétvége utáni napok, főleg a hétfő, amikor a tulajdonosok hazamennek, ilyenkor sok az illetéktelen behato­lás. Ennek megelőzésére a polgárőr­ség minden év elején szórólapokat terjeszt a nyaralóövezetekben, melyben felhívják a tulajdonosok fi­gyelmét a veszélyekre, a betörésre utaló jelekre, ezenkívül a rendőrség és a polgárőrség elérhetőségei is raj­ta vannak a lapon. Állandó terepjá- rós járőrszolgálatot tartanak fenn, illetve megkérik a kint lakókat, hogy figyeljék az idegen gépjárműveket. Összefogáson alapul a rendszer és csak így működőképes - tette hozzá Bodrogai. Idén egyébként dömösi csoportjuk már sikeresen lefülelt be­törőket az üdülőövezetben. • Gy. D. Zene határok nélkül Folytatás az 1. oldalról Ez persze több okból is lehetetlen lett volna, egyrészt a belügyminisz­ternek nincs lehetősége ilyen rendelet kiadására, másrészt pedig a koncertek ingyenesek voltak, így a nem létező jeggyel lehetett volna átkelni, ha a hí­rek igaznak bizonyulnak. Annyi vál­tozást okozott az esemény az átkelés­ben, hogy a két települést összekötő híd nem este nyolcig, hanem tízig nyitva állt. Ipolyszalka polgármestere köszönetét mondott a művészek mel­lett mindkét település plébánosának, hogy helyszínt biztosítottak a katoli­kus templomban a koncertnek. „Ezzel a hangversennyel azt aka­rom tudatosítani, hogy Európa ösz- szetartozó kulturális egység, és hogy az ostoba politikai múlt által összetá­kolt mesterséges határvonalak mára már csupán a bíróságoknak és a ható­ságoknak jelentenek határt, de nem az emberi szellemnek és a művésze­teknek”- mondta Varnus Xavér. • Pálovics KlAra

Next

/
Oldalképek
Tartalom