Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-12-21 / 249. szám

www.istergranum.hu 2005. december 21., szerda • HÍDLAP 5 Életbe lépett a dominóelv Nyitra megyében Már az ünnepi, alakuló ülésen több, magyarokat sújtó határozat született Folytatás az 1. oldalról „Döbbenetes, hogy már az alakuló, ünnepi ülést is feláldozták a szlovák képviselők annak érdekében, hogy minél hamarabb megtegyék az első lépéseket a felvidéki magyarság el­len” - mondta lapunknak Farkas. Az ünnepi eskütétel után a szava­zati többséggel rendelkező szlovák koalíció rögtön hozzáfogott a „rend­rakáshoz”: törölték a szociális ottho­nok átalakításáról és a nonpropfit szervezeteknek történő bérbeadásá­ról szóló határozatot, amivel eleget tettek a kerületi ügyész figyelmezte­tésének (az ügyész még november­ben tiltakozott az otthonok bérbe­adása ellen). Megszüntették azt a ha­tározatot is, amelyben az előző testü­let kötelezettséget vállalt a Gap Real Kft. tulajdonában lévő adminisztra­tív épület megvásárlásáról. Hasonló sorsra jutott a 270 millió korona hi­telcsomag felvételéről született ko­rábbi testületi határozat, amely az új megyeszékház megvételét tette volna lehetővé, továbbá megszavazták a fenti változtatásokhoz szükséges költségvetési módosítást is. Tették mindezt úgy, hogy a képvi­selők jelentős része - akik újonnan kerültek be a testületbe - nem tud­ták, hogy mire adják le voksukat, csupán a szlovák nagykoalíció által diktált módon szavaztak. Mindezen felül maga az ülés sértette az érvé­nyes házszabályt is, amely kimondja, hogy az alakuló, ünnepi ülés nem le­het egyben munkaülés is, vagyis nem kerülhettek volna napirendre a fenti változtatások. „A hétfői ülés nyilvánvalóvá tette, hogy az MKP magára maradt, az or­szágos szinten velünk egy koalíció­ban kormányzó pártok - egyelőre - ellenünk foglaltak állást” - fogalma­zott Farkas, aki a fenti házszabálysér­tés mellett azt is példa nélkülinek ne­vezte, hogy a megye költségvetését is érintő kérdéseket még az illetékes szakbizottságok sem tárgyalták, így a döntések nem szakmai, hanem nem­zeti alapon születtek. A politikus szerint a mostani gyors döntések az első lépések lehetnek a magyarok lakta területeken működő intézmények ellen. „A most felrú­gott, általunk még az előző ciklusban hozott döntés értelmében ugyanis az egyes szociális intézményeket az adott körzet megyei képviselői igaz­gatták volna, ezzel lehetőség volt ar­ra, hogy a magyar érdekek eredmé­nyesen legyenek képviselve ezen a szinten is. A most sebtében hozott döntés ezt nem teszi lehetővé, nagy a gyanúm, hogy ez a rendkívül gyors ellenlépés egy hosszabb távú folya­mat kezdete, amely a magyar érdek- képviselet kirekesztésére törekszik a döntéshozásból”. Amennyiben az MKP-s politiku­sok jóslatai és egyben reményei nem válnak be - miszerint a szlovák nagy- koalíció hosszú távon életképtelen - könnyen előfordulhat, hogy az MKP-nek a jövőben nem lesz bele­szólása még a megye főleg magyarok lakta járásaiban (Érsekújvár, Komá­rom) sem a szociális intézmények működésébe. Ráadásul valószínűleg ez csak a kezdet, a továbbiakban - is­merve a szlovák pártok magyarelle­nes hozzáállását - korántsem kizár­ható, hogy a szociális terület után a kulturális, gazdasági és egyéb téren is háttérbe szoríthatják Nyitra me­gye magyarok lakta részeit. • Bukovics-Oravetz Tizenöt éves a kismarosi iskola Kátyúban a magyar mezőgazdaság Közel húsz százalékkal csökkent egy év alatt a magyar gazdák jövedelme December 19-én, hétfőn és de­cember 20-án, kedden ünnepelte a kismarosi Vilcsek Gyula Általános Iskola tizenöt éves fennállását. A kismarosi iskola története egyébként ennél több, közel kétszáz évre tekint vissza, és 1990 előtt is lé­tezett az általános iskola. Akkor azonban csak az első négy osztály járhatott a községben iskolába, a fel­sősöknek a jelenlegi Verőcére kellett bejárniuk. 1990-től az új épületrész átadásával nyolc évfolyamon folyha­tott a tanítás, és ekkor vette fel az in­tézmény az egykori népiskolai tanár, Vilcsek Gyula nevét. A születésnapi ünnepség keretén belül hétfőn az el­ső négy tanórában Nyitott Kapukkal fogadták az érdeklődőket, este hat órától pedig az ebédlőben a Vilcsek család, Poldauf Gábor polgármester, az egykori igazgató, valamint a tele­pülés önkormányzatának képviselői és a többi meghívott zárt körben vet­tek részt az ünnepségen, ahol a diá­kok mutatták be művészi tehetségü­ket, és Végvári Györgyi igazgatónő is beszédet mondott. Az igazgatónő felevelenített egy rövid, az iskola történtetét példázó mesét a három kialvó gyertyáról, és az örökké égő, reményt jelképező gyertyáról, amelyről a történet főszereplője, egy kisdiák ismét lángra lobbantotta az elalvó három másik gyertyát. Az ünnepség tegnap, kedden is folytatódott: a Múzsák Napjának ke­resztelt „második fordulóban” a gye­rekek különböző kulturális vetélke­dőkön vehettek részt. • Hívért Gábor Folytatás az 1. oldalról Az uniós csatlakozáskor még csak kezdő lökést sem kaptak az államtól, a megpályázott és megítélt támoga­tásokat pedig jelentős késésekkel kapják meg. Jelenleg az uniós forrá­sokból is kevesebbet kapnak a ma­gyar gazdák, friss csatlakozóként a régi tagoknak járó támogatás 60 szá­zalékát. Azt a kormány is látja, hogy az agrárszerkezet meglehetősen torz, ám leginkább a növénytermesztés és állattenyésztés aránytalan megoszlá­sára utalva. A gazdák viszont főként azt érzik: a jövő a nagyüzemeké, a ki­sebb gazdaságok a csőd szélén kény­telenek lavírozni. A magyar mező- gazdaság versenyképtelensége sajnos több oldalról is megközelíthető. Ba­logh Zoltán, a MAGOSZ Komárom- Esztergom megyei szervezetének el­nöke kérdésünkre elmondta: tény, hogy eszközökben, módszerekben nagy lemaradással küzdenek a ter­melők, másrészt esélyük sincs felzár­kózni a jelenlegi feltételek mellett. A reálbércsökkenést egyértelműen az okozhatja, hogy szakadék tátong a beszerzési, termelői és a rendkívül leszorított felvásárlási árak között - véli Balogh Zoltán, aki úgy folytatta: a támogatások kései kifizetéséből adódóan a gazdák mindig minimum egyéves késésben vannak. A mostani gazdaságpolitika a nagyüzemi terme­lést támogatja, az egyéni, családi kis- birtokok képtelenek talpon maradni. • Szabó Hajnal Az utak egyelőre járhatóak, de mi lesz, ha jön az igazi tél? A hatóságok állítják: felkészültek a külvilágtól elzárt települések ellátására is Folytatás az 1. oldalról A helyzet hasonló Pest megyében is, az Utinform ügyeletese, Kovács Zsuzsanna elmondta, hogy a lehul­lott csapadékot már tegnap reggelre letakarították. A havazás miatt nem, pusztán a forgalom miatt fordulhat elő késés a Volán járatainál, jelentet­te ki a társaság ügyeletese. A meteorológiai előrejelzés szerint azonban a tegnap kezdődött havazás folytatódik, bár a külvilágtól elzárt településről nem érkezett szerkesztő­ségünkhöz információ, utánajártunk, hogyan zajlik ennek a vészhelyzet­nek az elhárítása. Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Fő- igazgatóság szóvivője lapunknak el­mondta, hogy rutinszerűen minden évben a téli időszak beköszöntése előtt, az illetékes szervek felkészül­nek egy ilyen helyzet elhárítására. Alulról, a településekre épülő há­romszintes védekezési rendszer lép életbe elzárt település esetében. Amennyiben a lakosság alapellátását nem lehet biztosítani a megszokott módon - vagyis a vasútvonal, a fő­utak és öt mellékútvonal járhatatlan­ná válik - akkor a települések vezetői, vagy egy-egy megye, régió védelmi bizottságai, legsúlyosabb esetben az állam tesz lépéseket azért, hogy a legfontosabb szükségleteit ki tudják elégíteni az elzárt települések lakói­nak. Elsősorban élelmiszert és gyógyszert juttatnak a helyszínre, il­letve megpróbálják kiszabadítani a hó fogságában rekedteket. Erről jog­szabály is rendelkezik, amely alapján - illetve a helyzet súlyosságának foka szerint - döntik el, hogy milyen fokú szervnek kell működésbe lépnie. Ha egy település polgármestere nem tudja megoldani a helyzetet, akkor a megyék, régiók védelmi bizottságain a sor. A költségeket a település, régi­Kovács Iván a Határőrség szóvivő­je tájékoztatta lapunkat, hogy teg­nap délelőttig Ausztria, Szlovénia és Horvátország illetékes szervei jelezték, hogy ellenőrzik a határon átlépő autóknál a téli gumi, illetve a hólánc meglétét, a Szlovákiába átlépőknek még nem kellett a hó­lánc. A határszakaszokon egyéb­ként nincs torlódás, kivéve Zá­honynál, ahol a Magyarországra történő belépésnél kell várakozni. ók, végső soron pedig az állam vis maior keretéből fedezik. Település esetében a polgármester lép a védel­mi bizottság élére, vállalva döntései­nek minden felelősségét, megyék, ré­giók esetében a védelmi bizottságnak tagjai a hatóságok, például tűzoltó­ság, rendőrök, orvosok és a polgár- mester. Ok döntenek arról, hogy ha­táskörükben megoldható a helyzet vagy sem. Dobson Tibor elmondta azt is, hogy az 1986-os és 2002-es nagy tél során akadtak olyan Borsod, Fejér és Zala megyei települések, ahol szük­ség volt ilyen munkára, és előfordult az is, hogy helikopterrel juttatták el a elzárt településeknek az élelmiszert és a gyógyszereket. • Hatvani-Gál Figyelnek-e egymásra a szomszédok? Az utóbbi időben már faluhelyen is egyre jellemzőbb; hogy az egymás mellett élők egyre kevesebbet törődnek szomszédaik­kal. A rendőrség szerint egy kis kölcsönös odafigyeléssel, segítséggel megelőzhetőek lennének a betörések. A Szomszédok Egy­másért Mozgalom (SZEM) hasonlóan vélekedik, céljuk, hogy egymás mellett jobban figyeljenek egymásra és értékeikre. Meszes Csilla (tanuló) Lakótelepi házban élünk, ahol a szomszé­dok nem igazán segí­tőkészek. Nem is na­gyon ismerjük egy­mást, nincs összejár- kálás. Sajnos ez a leg­több helyen így van, nem foglal­koznak egymással az emberek. Ha egy önsegélyező mozgalom közös­séggé kovácsolná a szomszédságot, akkor talán normálisabb körülmé­nyek között lehetne élni. Baloghné Erzsébet (kereskedő) más^ vannak pozitív tapasztalataim is. Jó ötlet a SZEM, de jelzőrendszerre azért nincs szükség, mert a mobil- telefon megoldja ezt a problémát. Kulcsár-Elek Csilla (kismama) Több évig társasház­ban laktunk, szeren­csére mindenkivel jó viszonyban voltunk, a szomszédok odafigyel­tek egymásra. Jó dolog, hogy közösségben in­tézményesül ez a jószándék, termé­szetesen ez nemcsak idősekre vonat­kozhat, hanem kisgyermekes csalá­dokra is, ahol az anyukák otthon maradnak és segítségre szorulnak. Leforné Gyuris Éva (statisztikus) Családi házas részen jflpT '‘v2a élünk, a mi szomszéd­Ságunk törődik a má­J síkkal. Oda is kell fi­A t gyelni egymásra, főleg v. w az idősekre, mert de­presszióra hajlanak, könnyen történik velük baleset. Tetten ért tolvaj Érsekújvár. Lakossági bejelentés alapján fogták el áz érsekújvári rend­őrök azt a férfit, aki egy élelmiszer- boltot próbált kifosztani még a múlt hét végén. A húszéves fiatalember egy ablakon keresztül jutott be a boltba, és éppen a pénztárgépet pa­kolta ki, amikor a rendőrök lefülel­ték. A tolvajt azonnal előállították, lopási kísérlet és betörés miatt akár kétéves büntetés is várhat rá. Adventi táncház Csobánka. Gyermekeknek szer­veztek táncházat a Közösségi Ház­ban, ahol a Moha és Páfrány című mesejátékot nézhették meg a gyere­kek a Kistücsök társulat előadásában, majd a község karácsonyfájánál mu­tattak be adventi műsort a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom