Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-08 / 198. szám

Ill 2005. október 8., szombat • HÍDLAP • Erdélyi örökbefogadás Székelyföldi gyermekek támogatásáról döntött a testület Esztergom elutasítja a nyergesújfalui cementgyár építését Az új cementgyár környezeti ha­tásvizsgálatát a Golder Associates Kft. végezte, ennek alapján kérel­mezte a HOLCIM a környezethasz­nálat engedélyezését és a környe­zetvédelmi engedély kiadását az új cementgyár létesítésére. Az eszter­gomi önkormányzat által felkért környezetkultúra egyesület szerint azonban hiányos, így nem is hasz­nálható anyagot adott le a G.A.Magyarország Kft. Az új cementgyárban a tervek sze­rint majd másfél millió tonna cemen­tet állítanának elő száraz eljárással és a gyártáshoz felhasználni kívánt tüze­lőanyagok között felhasznált veszé­lyes hulladék várható mennyisége évi huszonötezer tonna lenne. A nyergesújfalui cementműben terve­zett évi huszonötezer tonna hulladék elégetését viszonyítva a dorogi égető­mű harmincötezer tonnás éves enge­délyezett kapacitásához kiviláglik, hogy az új cementműben használt al­ternatív tüzelőanyagok mennyisége felülmúlja a dorogi hulladékégető éves kapacitását. A táti képviselő-tes­Finnországi testvérvárosunk, Espoo küldöttei tartanak előadás- sorozatot Esztergomban október végén. A rendezvényen résztve­vők a finn történelemmel, kultúrá­val, és életmóddal ismerkedhet­nek meg. Az esztergomi Magyar-Finn Ba­ráti Kör, a Vármúzeum és finn test­vérvárosunk Espoo Magyar Társa­sága október 19 és 21 között Finnor­szági Kisokos címmel tart szeminá­riumot. A rendezvény helyszíne a Vármúzeum márványterme lesz, ahol a finnországi aktuális hírekről, a finn társadalomról és az európai uniós tapasztalatokról tájékozód­hatnak az érdeklődők. A szeminárium október 19-én öt órakor kezdődik, melyet Horváth Béla múzeumigazgató, az esztergomi tület a budapesti Mécsvirág Kft.-t kérte fel a térségbe tervezett cement­gyár előzetes környezeti tanulmányá­nak szakmai véleményezésére. A táj­építész mérnök, egyetemi tanár, kör­nyezetvédelmi szakmérnök, igazság­ügyi szakértők, hidrológus, valamint erdőmérnök által készített szakmai vélemény megállapította, hogy a Nyergesújfalui Ipari Parknak azon a részén, ahová a cementgyárat terve­zik, csak a környezetet mérsékelten terhelő kisüzemek, raktárak helyezhe­tők el. A jelenlegi levegőszennyezési értékek nem kerültek megfelelően rögzítésre és a Golder Associates Ma­gyarország Kft. megállapításai gya­korlatilag figyelmen kívül hagyják a hatásterület fő teherviselőit, így Tát, Mogyorósbánya, Tokod, Tokodaltáró, Esztergom, Dorog településeket. A Dorog-Esztergomi-medence kapujá­ban tervezett létesítmény az uralkodó széliránnyal állandó és jelentős imissziót produkálna. A vízbázis vé­delmére nem is tér ki részletesen a ta­nulmány. A Mécsvirág Kft. munka­társai megállapították, hogy a régi ce­mentgyár esetében Nyergesújfalu és Magyar-Finn Baráti Kör elnöke nyit meg. A mai Finnország című nyitó- előadást a finn nagykövet, Pekka Kujasalo tartja majd. A következő napon szintén délután öt órakor kez­dődnek az előadások. Aznap Finnor­szág gazdasági életével, külkereske­delmével, a társadalommal, a szociál- és egészségpolitikával ismerkedhet­nek meg az érdeklődők. A harmadik napon Finnország kul­turális életéről, a mai Espooról tart előadást Hanna Helavouri, a buda­pesti Finnagora vezetője és Riitta Hurme, Espoo város művelődési csoportjának vezetője. Az előadásokon és az azokat köve­tő beszélgetéseken a könnyebb meg­értést magyar tolmácsok segítik majd. A rendezvényre mindenkit szeretettel várnak a szervezők. • H.B. Lábatlan volt a „haszonélvező” és egyben a szennyezéssel érintett is, ad­dig az új megoldásnál a két település csak haszonélvező, a szennyezéssel érintett Tát, Mogyorósbánya, Bajót, Tokod, Tokodaltáró, Esztergom, Do­rog. pedig teherviselői lennének. Vég­eredményben a Golder Associates Magyarország Kft. által készített kör­nyezeti hatástanulmány szakmai véle­ményezésekor megállapításra került, hogy Lábatlanon a jelenlegi ipari te­rületen történő beruházás lényegesen kedvezőbb ökológiai hatással járna és nem kellene új kikötőt sem építeni. Esztergom Város Önkormányzata az Esztergomi Környezetkultúra Egye­sületet kérte fel szakmai véleménye­zésre. Az általuk készített anyag sze­rint a levegőszennyezés tekintetében nincsenek valódi adatok az üzemből várható kibocsátásra, ennek hiányá­ban a Golder Associates tanulmánya pedig elfogadhatatlan. A szakmai vé­leményezések alapján Esztergom vá­ros Képviselőtestülete elutasítja a Nyergesújfaluba tervezett új cement­gyár építését. • Muzslai Ágnes Műszerfejlesztésre pályázik a kórház A Vaszary Kolos Kórházzal együttműködve kívánja fejleszteni Esztergom városa a meglévő sür­gősségi betegellátás műszer-állo­mányát. A képviselő-testület rend­kívüli ülésen tárgyalt a Vaszary Ko­los Kórház műszerbeszerzéséhez szükséges pályázati önrész biztosí­tásáról. Osvai László, az egészség- ügyi és népjóléti bizottság elnöke lapunknak elmondta, hogy az Egészségügyi Minisztérium által a sürgősségi centrumok és betegellá­tó osztályok számára kiírt pályáza­ton elnyerhető támogatásból a sür­gősségi betegellátáshoz szereznek be hordozható EKG-t és mobil ult­rahang vizsgáló eszközt, valamint fúziós pumpákat és egyéb vizsgáló műszereket. • M.Á. Esztergom Városának Képviselő­testülete legutóbbi ülésén Meggyes Tamás polgármester javaslatára erdé­lyi csángó gyerekeket „fogadott” jel­képesen örökbe, illetve döntött a dé­vai árvaház támogatásáról A királyi város képviselői 2004-ben több alkalommal látogattak Erdélybe, ahol megismerkedtek a Dévai Szent Fe­renc Alapítvánnyal és a csángó gyerekek magyar nyelvi oktatását elősegítő „örök- befogadási”-programjukkal. Böjté Csa­ba ferences szerzetes által irányított kez­deményezés célja, hogy azokban a csán­gó falvakban, ahol az idősebb korosztály még beszéli a magyar nyelvet, de a gye­rekek számára nincs magyar nyelvi ok­tatás, megteremtsék ennek a feltételeit. Jelenleg már tizenhárom csángó falu ro­mán tannyelvű állami iskolájában folyik Ipolysági átkelő - messze még Európa Egyéves riport-kőrút eredménye az a könyv, melyet az Ipoly Unió Kör­nyezetvédelmi és Kulturális Egyesület jelentetett meg a közelmúltban Balas­sagyarmaton. Hivatalosan október 10- én, délután 14 órakor lesz a könyvbe­mutató a Budai Várban, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. A könyv szerzői között vannak környe­zetvédők, területfejlesztők, regionális szakemberek, a kötet így egyfajta civil katalógus. Témája minden, ami a ha­tárvidékkel, határ menti régiókkal kap­csolatos. A képekkel illusztrált kiad­ványban olvashatunk például a hatá­ron átnyúló kapcsolatok fejlesztéséről, a magyar nyelv fakultatív oktatása. Esz­tergom Város Képviselő-testülete csü­törtökön jelképesen örökbe fogadott egy csángó osztályt és döntése értelmében négyszázezer forint értékben látja el a taneszközökkel. A magyar nyelvet ta­nuló csángó gyerekek támogatása mel­lett a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által létrehozott szovátai Szent József Gyermekotthon berendezéséhez is nyújtott ötszázezer forint támogatást a testület. A Szent József Gyermekott­honban ötszáz hajléktalan árva gyer­mek lelt otthonra, családra. Az épület 2004-ben elektromos tűz következté­ben azonban leégett. Az újjáépítés azonnal megkezdődött, de az otthon berendezésére már nem maradt pénze az alapítványnak, ezért szívesen fogad­nak minden segítséget • (muzslai) uniós forrásokról és pályázati rendsze­rekről, Phare és Interreg-forrásokról, a határátkelők helyzetéről és a határvá­rosokról is, mindezt a területfejlesztés, a tudomány és a civilek szemszögéből. A kötet lényegében arra keresi a vá­laszt, hogy milyen állapotban vannak határtérségeink és a szomszédos orszá­gok hazánkkal szomszédos vidékei, il­letve ezeket a területeket hogyan lehet­ne hatékonyabban fejleszteni, gazdasá­gilag lendületbe hozni. A kötet pályá­zaton nyert pénzből született, minden határ menti önkormányzat és civil szervezet ingyen juthat hozzá. • Gy.D. Finnek Finnországról Határesetek a határvidékről Határkutatás és pályázati segédlet egy kötetben Polgári Szalon 2005. október 10-én, hétfőn 18:00 órakor a Mindszenty Katolikus Általá­nos Iskola aulájában Szentmihályi-Szabó Péter, író, publicista lesz a Pol­gári Szalon vendége. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők *** Dorogi Lámpás Est 2005. október 20-án, csütörtökön 18:00 órakor a József Attila Művelődé­si Központban Szentmihályi-Szabó Péter, író, publicista lesz a Dorogi Lámpás Est vendége. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők *** Kesztölcön megkezdte működését a Szent Kelemen Polgári Kör! A csat­lakozni kívánó, érdeklődő kesztölci polgárok telefonhívását Simonek Antal (Rákóczi út 7.) várja a 30 47 20 843-as telefonszámon. Hajrá, Magyarország! Hajrá, Kesztölc! V Kestúci zahájil svoju cirmost’ Obciansky spolok Svátého Klementa (Szent Kelemen Polgári Kör). Obcania Kestúcu, v prípade záujmu o pripojenie sa k spolku mőzete sa obrátit na pána Antala Simoneka na telefonnom císle: 30 47 20 843. Do toho Mad’arsko! Do toho Kestúc! Szigorítást ígér az új tervezet Változások előtt az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó törvény Új lakástörvény-tervezet készült el a napokban. A változás előtt ál­ló jogszabályok országos szinten valamivel több mint százötvenezer önkormányzati bérlakás sorsáról rendelkeznek. A változtatások a törvény elavultsága miatt szüksé­gesek - állítja a szaktárca. A törvénymódosítás tervezete há­rom új kategóriát ír elő az önkor­mányzati bérlakások esetében, ezek szerint szociális, költségelvű és piaci bérlakásokról beszélünk majd, amennyiben elfogadásra kerül a mó­dosítás. A kategória besorolásokat az adott típusra alkalmazható lakbér­mérték adja majd meg, ennek megfe­lelően a szociális bérlakásokat, ahogy eddig is, az alacsony lakbér jellemez­né. A költségelvű lakások esetében a lakbér mértéke a főbérlő fenntartási költségeivel állna egyenes arányban, a piaci bérlakásoknál pedig a tulaj­donosok - feltételezve, hogy ezek az ingatlanok egészen magas komforttal rendelkeznek - akár kimutatható nye­reséggel is számolhatnak. A tervezetet a regionális fejleszté­sért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter nyújtotta a parla­ment elé. A törvénymódosítás szerint megváltozna a bérelt lakások bérlő ál­tali felújítások költségelosztása is. Új elem továbbá, hogy a szociális lakás kategóriát kivéve a bérbe adó kauciót kérhetne a lakást bérelni szándékozó­tól. Szintén a változás része, hogy az önkormányzat értékesítés esetén a cserelakás felajánlása mellett joggal és azonnal mondhatja fel a bérleti szer­ződést. Ezen ingatlanok megvásárlá­sakor történő részletfizetés első vétel­árrészlete tízről, húsz százalékra, a részletfizetés futamideje 25 évről li­re módosulna. A több más törvény­részt érintő módosítási javaslat jövő év márciusában lépne hatályba, a tör­vény egyes fontos fejezetei azonban csak az ezt követően kötött lakásbérle­ti szerződésekre vonatkozik majd. Az esztergomi önkormányzat az országos hatályú törvény elfogadását követően lépteti érvénybe az előze­tesen szakértőkkel kidolgozott helyi jogszabályt. Esztergomban jelenleg mintegy ötszáz önkormányzati bér­lakás van, ennek a feléből százhúsz esetben, a szociális-, szolgálati, illet­ve a műemléki lakásstátusz miatt ele­ve nincs szó eladásról. Az elmúlt két évben az esztergomi önkormányzati bérlakások eladására igen csekély, mindössze négy esetben volt példa. • Pőltl Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom