Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-17 / 247. szám
hídlaj magazin _____2005. december 17., szombat • HÍDLAP • ^^jNj De cember 13-a Luca napja. Ehhez a naphoz «'.A számos régi hagyomány és babona kötődik, tájegységenként más és más. Összeállításunkban ezekből szemezgettünk. A Gergely-naptár életbe lépése előtt Luca napja volt az év legrövidebb napja, éjszakája pedig az év leghosszabb éjszakája, s mint ilyent természetesen gonoszjáró napként tartották számon. Luca-napi népszokások A Luca-napi mondavilághoz egy valós és egy kitalált személy kapcsolható, egyébként a név jelentése a latin „fény, fényesség, világosság” szóból ered. A legendák szerint Szent Lucia egy fiatal szűzlány volt az ókeresztény időkben. Mikor édesanyja nagyon megbetegedett, együtt elmentek Szent Ágota sírjához segítséget remélve. Szent Lucia ott elaludt, és álmot látott. Ennek hatására elhatározta, hogy Jézus menyasz- szonya lesz. Édesanyja meg is gyógyult, mégsem fogadta el lánya elhatározását és pogány vőlegényhez akarta adni, s pogány bálványok hódolatára kényszeríteni Luciát. Mivel Lucia nem tágított elhatározásától, ezért elítélték, igás állatokkal akartak keresztülhajtatni rajta, az állatok azonban megtorpantak a lány lekötözött teste előtt. Végül megégették, így lett vértanúvá. A legenda szerint csak akkor halt meg, amikor befejezte imáját. Egy másik hagyomány szerint saját maga szúrta ki a szemét, hogy ne tetsszen kérőjének, talán ezért is lett a későbbiekben a szemfájósok és a vakok védelmezője. A magyar néphitben azonban Luca alakja egyáltalán nem hasonlít Szent Lucia történetére. Nálunk Luca kísértetszerű kitalált lény, aki egyszer csúnya öregasszony, máskor fehérleples lány képében jelenik meg. A lányok ennek megfelelően „Lucázáskor” fehér lepedőbe burkolózva jelenítették meg. Néhol Lucaboszorkánynak is nevezik, ám nem azonos a néphit boszorkányaival, hiszen a boszorkány alapvetően élő személy, aki természetfölötti képességekkel rendelkezik. Képes az átváltozásra, de ennek ellenére van emberi formája is. Ehhez képest Luca nem egy faluban élő ember, hanem a néphit szülötte. Luca büntető, rontó lény, napjához tilalmak kapcsolódnak. Megbünteti például azt, aki fon, kenyeret süt, vagy mos december 13-án. Kölcsönadni sem volt ajánlott ilyenkor semmit, mert az elvitt dolog boszorkányok kezére kerülhetett. Luca napján - hiszen gonoszjáró nap - az ártó lények, boszorkányok, bűbájosok, akik a hiedelmek szerint szabadon tevékenykedhettek. Megrontottak embert, s állatot, bút s bánatot hoztak a vidékre, ám a gonosz elleni védekezés hatékony eszközének bizonyult a fokhagyma. Az ember vagy megette, vagy a háza ajtófélfáját és ablakkeretét kente be vele. Arra is jó volt a fokhagyma, hogy az állatokat megvédjék a rontástól. Ilyenkor az istállót kenték meg. Ekkortájt az sem árt, ha odafigyelünk seprűnk hollétére, nehogy a boszorkányok azzal repüljenek találkozójukra, a boszorkányszombatra. Az egyik „legnépszerűbb” és legtöbbet emlegetett Luca-napi népszokás a Luca széke készítés. Aki a templomban karácsony estjén ráállt, megpillanthatta a boszorkányokat. Kilenc-féle fa kellett a székhez. Kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser, rózsafa, s ezeket meghatározott módon kellett összeállítani, hogy karácsony estjére sikerrel készülhessen el a boszorkányok által rettegett eszköz. Ám még így sem érezhette biztonságban magát a nagy leleplezésre készülő bátor. Ajánlott volt zsebében egy marék mákkal érkeznie Isten házába, hogy amikor a felfedezett boszorkány üldözőbe veszi, a földre szórván meghátrálásra késztesse. Ugyanis ilyenkor az ártó lények azon nyomban a mákszemek szedegetésébe kezdtek, ezzel elég időt hagyva üldözöttjüknek, hogy hazafutván a Luca széket rögvest tűzre vesse, és az ajtót egy keresztbe rakott seprűvel torlaszolja el a szörnyű boszorkányok útja elől. Luca napján hozták be meleg helyre a termőágat - meggyfa, vagy cseresznye- fa ágát - hogy az karácsonyig kizöldell- jen. Régen ugyanis ez helyettesítette mai karácsonyfát. Ilyenkor ültették el az úgynevezett Lu- ca-búzát is, ami később mágikus erejű lett. Naponta kellett öntözni a tányérba, pohárba, cserépbe tett búzát, s az karácsonyra kizöldellt. Ezzel a jó termés biztosítása volt a cél. Karácsony után a kizöldellt búzát az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek, de jó ellenszernek tartották a tojás- és a tejrontás ellen is. Lányoknak pedig a mosdóvizébe rakták, hogy attól szebbek legyenek. Másutt arra használták, hogy ne fájjon majd a szemük. Ez a szokás utal a szent történetének ismeretére. Fontos volt még, hogy nő ültesse a búzát, és ez a termékenység-varázslásra utal, amelyre kiválóan alkalmas volt ez a nap. De számtalan más néphit kapcsolódik még ehhez a naphoz. Például az asszonyok ilyenkor pogácsát sütöttek, s néhányba pénzt rejtettek, amelyet ha valaki kifogott, úgy gondolták, bőséges és gazdag évben lesz része. Dívott ekkortájt a különböző jóslási eljárások gyakorlása is, leginkább a párválasztás terén. A majdani férj foglalkozását mutatta meg a vízbe öntött ólom formája, nevét pedig a gombócokba főzött cetlik közül az, amelyik először feljött főzéskor a fazékban. Sajnos mára ezek a szép szokások igencsak kiveszőben vannak, de ha jobban belegondolunk fennmaradásuk kizárólag rajtunk múlik. Alkalmazzuk őket bátran, mert hangulatuk, értékük van! Azon azért érdekes elgondolkodni, hogy a boszorkányok vajon tényleg a templomban ünnepelnék a karácsonyt...? • MARKUS Máltai karácsony Esztergomban A szeretetszolgálat az ünnepek alatt is segít a rászorultakon A Máltai Szeretetszolgálat esztergomi csoportja háromféleképpen próbál segíteni azokon, akik a karácsonyi ünnepek alatt szükséget szenvednek. A fedél nélkül élők részére készül egy karácsonyi este a Hajléktalanok melegedőjében. A magányosokat szintén műsorral és vendégséggel várják. A nagycsaládosokat pedig a számukra legfontosabb alapvető élelmiszereket tartalmazó csomagokkal segítik ki az ünnepen. A Máltai Szeretetszolgálat esztergomi hajléktalanoknak fenntartott szállóján december 23-án tartanak karácsonyi ünnepet. A melegedő a napi nyitva tartás szerint működik az ünnepség napján is. A karácsonyi műsort az Álomszínpad tagjai adják elő. A kisszínpadi előadás mellett az ünnephez illő meleg étellel vendégelik meg a házigazdák a hozzájuk érkező hajléktalanokat. A magányosok szeretet-vacsoráját december 24-én rendezik meg a máltaiak Esztergom, Kossuth Lajos utcai központjában. Ez a típusú szeretet-ven- dégség, mely az egyedülállókat célozza meg, az első ilyen lesz itt. A szeretetszolgálat nemrég átadott Kossuth Lajos utca 42. szám alatti központja adott teret erre az ünnepségre. A Málta-ház ebédlőjében 25 főt tudnak fogadni azon az estén, hogy, aki egyedül van karácsonykor, mégse legyen magányos. A magányos emberekre a családsegítő központok és szociális otthonok munkatársai, a plébániák lelkészei és a máltaiak munkatársai hívták fel a figyelmet. Az alkalom 16 órakor kezdődik, amikor a Belvárosi plébánián betlehemi műsorral várják az érdeklődőket, majd ezt követően a Málta-ház- ban folytatódik a körülbelül másfél órásra tervezett szeretet-vendégség. Itt meghitt hangulatban, egy tál finom, meleg étel elfogyasztása mellett tölthetik együtt a gyertyagyújtás idejét a meghívottak. A rászoruló családoknak élelmiszert tartalmazó ajándékcsomagokat adnak át. Ezzel kapcsolatos az a gyűjtési akció, melyet a régió különböző nagyáruházaiban tettek meg. Arra kérték, kérik az adakozni szándékozókat, hogy egy-egy élelmiszerrel támogassák azokat, akiknek még az ünnepek alkalmával sem jut kellő étel az asztalra. Ez az akció december 23-ig tart, hogy a rászoruló családok még időben el tudják készíteni a karácsonyi vacsorát. Ezekbe a szeretet-csomagokba tartós alapvető élelmiszereket, lisztet, rizst, cukrot, olajat, száraztésztát, különböző ételkonzerveket és a gyerekeknek édességet tesznek. Mivel Esztergomban nincs olyan nagyáruház, amellyel a Máltai Szeretetszolgálat a karácsonyi akcióját szervezte, ezért itt, a Belvárosi plébániára, vagy7 a Kossuth Lajos út 42. szám alatt lévő Málta-házba várják a rászoruló családoknak szánt adományokat. • Pöltl Zoltán Príma Primissima-díjat kapott Kozma Imre atya A Magyar Oktatás és Köznevelés kategóriában kapott személyesen díjat Kozma Imre atya, aki a Máltai Szeretetszolgálat elnöke. A magánalapítvány a díjat 3 éve a társadalmat jó irányba formálni képes, kiemelkedően teljesítő személyeknek adja. A díjátadás kapcsán Kozma Imre kollégájától, Tihanyi Gábortól tudhattuk meg a részleteket. A Príma Primissima díjat Demján Sándor vállalkozó alapította 2003-ban. Az üzletember célja volt: „a magyar értelmiség eredményeinek megőrzése, a hazai tudomány, művészet, és kultúra fejlesztésének pártoktól független erősítése”. A jelöltek közül egy kuratórium és egy úgynevezett társadalmi tanácsadó testület választja ki a díjazottakat. Jelölhető minden olyan magyar állampolgár vagy szervezet, aki a Magyar Köztársaság területén végezte elismerésre méltó tevékenységét. Az idei díjátadó december 8-án volt a Nemzeti Színházban. Az előző években többek között olyan nevek kaptak Prima Primissima díjat, mint Darvas Iván, Makovecz Imre, Nemeskürty István, Vitray Tamás, Garas Dezső, Melocco Miklós, Váncsa István, a Kaláka együttes és Presser Gábor. Az idei díjazottak között volt Lázár Ervin, Friderikusz Sándor. Kozma Imre atya a nevelésben és a karitatív tevékenységben nyújtott több évtizedes munkássága okán kapta a megtisztelő díjat, és az azzal járó ötvenezer eurós pénzösszeget. Az irgalmas rendi szerzetes atya több területen tevékenykedett jelenleg is. Az egyik a lelkipásztori szolgálat, a papi hivatás, elsősorban az ifjúság és a családok vallási nevelésében, pasztorizációjában való munkálkodás. Az atya azokat az értékeket közvetítette és közvetíti, amelyeket egy családnak meg kell jeleníteni. Kozma Imre a Zugligeti Szent Család Plébánián dolgozott húsz évet. Itt alakított ki széles kört családokkal és egyedülállókkal egyaránt. 1997 óta irgalmas rendi szerzetes, amely szolgálatát a budapesti Frankel Leó úti Betegápoló Irgalmas Rend kezelésébe visszakapott kórházban végzi. Ezen keresztül a hazai egészségügy egy részének lepusztult voltán próbál segíteni. 1989 óta elnöke a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. Ebből a státuszából fakadóan az idősek gondozását, a hajléktalanok ellátását és más szeretetszolgálati tevékenységet irányított és koordinált igen hatásosan. A Máltai Szeretetszolgálatnak, mint keresztény szellemiségen alapuló szervezet nagy részben köszönhette Kozma Imre munkásságának, hogy a társadalom, az egyes orgánumok és magán- személyek kellő súllyal fogadták el a szeretetszolgálat tevékenységét. Az elnök tehát nem egyházi vezető, ugyanakkor az eredeti, papi hivatásának megfelelően munkájában és nyilatkozataiban az evangélium adja meg a vezérfonalat. Az isteni örömhír hordozójaként, a felebaráti szeretet értelmezésének és gyakorlatának beteljesítője ő, aki a világi szervezettekkel, magánemberekkel is kellőképpen tudja tartani a kapcsolatot. Tihanyi Gábor elmondta, hogy meglátása szerint Kozma Imre hihetetlen empátiával bír az elesettekkel. Ezt az atya gyerekkorából hozta magával, amikor az édesanyja rendszeresen hívott meg éhező szegényeket a családi ebéd asztalához. Ez az empátia és a kifogyhatatlan munkabírása adott a Kozma atya által végzett tevékenységeknek egyedi, csak rá jellemző jelleget. A hat-nyolc embernek is elegendő feladatot ellátó atya szüntelenül úton van. Egyik tipikus tulajdonsága, hogy ha találkozik egy rászorulóval, akkor nem tud tőle úgy elválni, hogy ne bizonyosodna meg arról, hogy sikerült rajta segíteni. Kozma Imre atya a díjjal járó ötvenezer eurós (körülbelül 12 és fél millió forintnyi) pénzösszeget a monori cigánytelep felszámolására, a jelenleg ott élők életkörülményeinek lehető leghatásosabb javítására szánja. • Berger Norbert Boszorkány a templomban!?
