Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-08 / 240. szám
www.istergranum.hu 2005. december 8., csütörtök • HÍDLAP 5 Kettős állampolgárság: több népszavazást ne! Duray szerint bűn lenne ismét referendummal megosztani a magyar nemzetet Folytatás az 1. oldalról Patrubány szerint az elmúlt egy évben a parlamenti pártok meg sem kísérelték rendezni az állampolgársági kérdést, még azok a pártok is „ódzkodtak ettől, amelyek egy évvel korábban tessék-lássék kiálltak az igen mellett”. Mindebből az MVSZ vezetője azt a következtetést vonta le, hogy a népszavazást politikai kampánycélokra használta fel a Fidesz és az MDF is. „A magyar kormánnyal és politikai erőkkel szemben az MVSZ nem az a szervezet, amely következmények nélkül tesz bejelentéseket, mi úgy véljük, hogy egy újabb referendum sikeres lenne, és abban is biztosak vagyunk, hogy ezt a határon túli magyarok legitim szervezetei is támogatják majd” — mondta lapunknak Patrubány. Ez utóbbi kijelentése azonban erősen megkérdőjelezhető, több szempontból is. Azt ugyanis maga az MVSZ elnök is elismerte, hogy a tavaly decemberi voksolást sem üdvözölték kitörő örömmel - legalábbis eleinte - a határon túli magyarság képviselői, mi több, Markó Béla és Kasza József is meglehetősen éles hangon támadta a kezdeményezést, és a felvidéki magyarság vezetői is visszafogottan nyilatkoztak az ügyben. Patrubány szerint tanultak a hibákból, a kérdés újrafogalmazása mellett ezúttal kikérik majd - várhatóan jövő év tavaszán - a magyar szervezetek állásfoglalását is. Az mindenesetre nem derült ki az elnök szavaiból, hogy figyelembe is veszik-e az elhangzó véleményeket, illetve, hogy ez befolyásolja-e az MVSZ álláspontját. Ellenvéleményből ugyanis minden bizonnyal akad majd bőven, hiszen már a mostani, december S-re időzített bejelentésük is megosztja a véleményeket. Arról nem is szólva, hogy a határon túli magyar politikusok többsége úgy véli, hogy a kettős állampolgárság kérdését egy újabb nemzetmegosztó referendum helyett a magyar Ország- gyűlésnek kell rendeznie - a jövő évi parlamenti választásokat követően. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke munkatársunknak leszögezte: a felvidéki magyarság, pontosabban az MKP támogatására nem számíthat a Magyarok Világszövetsége. „Nem akarunk még egy nemzeten belüli botrányt, újabb népszavazást kiírni a kettős állampolgárságról, ami több, mint bűn lenne” - fogalmazott Duray. A politikus kijelentette, hogy az elől is elzárkóznak, hogy egy, az MVSZ által összehívott fórumon vitassák meg a referendum kérdését. „A világszövetségnek nincs felhatalmazása arra, hogy összehívja a határon túli legitim magyar szervezeteket, erre csak a Magyar Állandó Értekezlet, illetve az idén januárban megalakult Határon Túli Magyarok Fóruma hivatott” - jelentette ki Duray Miklós. Az MKP tiszteletbeli elnöke szerint eleve a kérdés felvetésével van baj, véleménye szerint - hasonlóan a többi határon túli magyar szervezet vezetőinek véleményéhez - a kettős állampolgárság kérdését nem népszavazáson kell eldönteni, hanem a parlamentben. „Szerencsétlennek tartottam az erről szóló első referendumot is, de — tulajdonképpen egy kényszer- pályán mozogva - mégis mindent megtettem annak sikeréért. December 5-e azonban bebizonyította, hogy ezt a kérdést nem lehet, nem szabad népszavazásra bocsátani” - mondta a politikus, hozzáfűzve, hogy véleménye szerint valamennyi határon túli magyar szervezet egységesen fog fellépni ebben a témában, és elzárkóznak majd a Magyarok Világszövetségének kezdeményezése elől. • Bukovics Krisztián Az újabb népszavazásnak egyébként közjogi akadálya valószínűleg nem lehet, az Országos Választási Bizottságnak hitelesítenie kell az aláírásgyűjtő íveket, majd a szervezőknek négy hónap alatt össze kell gyűjteniük a szükséges 400 ezer támogató aláírást. Mivel tulajdonképpen megismételt, az alkotmányossági elbírálást kiálló kérdésről lenne szó, ezért valószínűleg az Alkotmánybíróság sem gördítene akadályt az újabb referendum elé, ráadásul egy 1998-as törvénymódosítás lehetővé teszi azt is, hogy tulajdonképpen egymást követően bármikor és bármennyi népszavazást tartsanak egyazon kérdésről. Szükség van-e térfigyelő kamerákra? Egyre: több helyen szerelnek fel térfigyelő rendszereket, amelyet az emberek, épületek,, műemlékek, cégek biztonságával indokolnak. A „kukkoló rendész ” ugyanakkor sértheti a személyiségi jogokat, sőt egyfajta orwell-i nyomasztó világ érzetét is keltheti sokakban. Zoltai Dániel (közgazdász gyakornok) Jó ötlet a térfigyelő kamera, de önmagában nincs foganatja. Jobban meg kellene szellőztetni ezek jelenlétét. Ha kiírnák minden ilyen helyre, hogy felvevő rendszer működik, mint visszatartó erőt figyelembe vennék, és ezzel megelőzhető lenne sok bűncselekmény. Nem utólag kellene törvényileg eljárni, hanem előre, mintegy nevelésképpen. Szabó János (biztonsági őr) Mivel húsz évig rendőr voltam, a rend, a fegyelem a hivatásom volt, hasznos dolognak tartom a kamerákat. A felvételek által gyakran meg lehet fogni a tolvajt, a rendetlenkedőt. Becsületes embert, ha nincs félnivalója, nem zavarhat a kamera, sőt biztonságérzetet ad. Pásztor Gáborné (eladó) Kötelező diák-megmérettetés Idén több mint száz tanuló indul a Monitor 2005felmérésen A párkányi Ady utcai magyar tannyelvű általános iskola végzős diákjai idén is részt vesznek a Monitor 2005 felmérésen, ahol különböző tudásterületeken kell minél jobb eredményt elérniük. A vizsgálatok hátterében az eszköz jellegű tudás áll, a szervezők azokra az ismeretekre kíváncsiak, amelyek a tanuláshoz, a további ismeretek elsajátításához elengedhetetlenek. Ilyen az olvasás-szövegértés, a matematika és számítástechnika. Ez egy empirikus és ismétlődő kutatás, a lényege, hogy a tanulók mit tudnak a korábbi felmérésekhez képest, mennyit javult, vagy romlott az egy évvel korábbi teljesítmény. A hagyományosan megrendezésre kerülő felmérésen idén is ott lesznek a párkányi Ady utcai általános iskola kilencedikes diákjai. „Az idei felmérés az iskola 115 diákját érinti, s most megtörtük a hagyományt, mivel a kilencedikes osztályban járóknak kötelező érvényűvé tettük a megjelenést” - mondta Fodor Zsuzsanna igazgatónő. „Ezelőtt csak azok vettek részt benne, akik gimnáziumba jelentkeztek. A versenyen való indulás elsősorban a gyerekek érdeke, hiszen az ottani szereplésükért pontokat kapnak, ami előnyt jelenthet nekik a gimnáziumi felvételin is.” Fodor Zsuzsanna hozzátette, hogy a gyerekeknek az iskolán belül nincs külön felkészítés, nem kell plusz órákon részt venniük. „A tavalyi eredményeink nem voltak rosszak, idén is bízunk a hasonló szereplésben, szeretnénk, ha a február 7-i felmérésen bizonyítanának az iskola diákjai.” • Berta Beáta Kedvezőtlen besorolásért küzdenek A bakonyaljai települések jogszabály módosítást kezdeményeznek, mert a települések nem kerültek be a Kedvezőtlen Adottságú Területek (KÁT) közé, így több támogatástól is elesnek. A Kedvezőtlen Adottságú Területek alacsony hozamú, nehezen művelhető földterületek, a lakosság száma alacsonyabb, sőt csökkenő tendenciát mutat a munkalehetőségek hiánya miatt. Emellett a KAT-ba tartozó területeknek részletes, számszerűsített követelményeknek is meg kell felelni, aminek nagyon kevés vállalkozás tud valóban eleget tenni. Azok a térségek, melyek ebben a besorolásban részesülnek, számos támogatást igényelhetnek, hogy a termelést növeljék, a munkanélküliek számának növekedését megállítsák, valamint csökkenő tendenciába fordítsák vissza. A mezőgazdasági bizottság november végi ülésén elhatározta, hogy kezdeményezi az erre vonatkozó jogszabályok módosítását, hiszen az Európai Unióba való belépéssel ez a támogatási rendszer is átalakult. A támogatás lehetőséget nyújtana a bakonyaljai gazdáknak arra, hogy a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezetet alakítsanak ki, valamint a környezetvédelemre is nagy hangsúlyt kell fektetniük. • Hatvani Szükség van a kamerákra, minél többre, ez a közbiztonság érdeke. A város főbb útjaira, tereire is fel kellene szereltetni néhányat. Abszolút nem zavaró, véleményem szerint a legtöbben nem is tudnak róla, hogy hol van térfigyelő rendszer. Fiola Lászlóné (eladó) A biztonságosabb élethez járulnak hozzá, ezért kellenek a kamerák, nem zavarnak senkit. A fiatalok megfékezése viszont fontos, mert nagyon sok kellemetlen tapasztalatom van a randalírozókkal kapcsolatban. Térfigyelő kamerákkal a bűnözés ellen A kamerával ellenőrzött területeken jelentősen kevesebb a bűnelkövetés Ma adják át a Prima Primissima-díjat A szentendrei Skanzen is jó eséllyel pályázik a kitüntetésre Ünnepélyes keretek között adják át ma késő délután a Príma Primissima díjakat a Nemzeti Színházban. A díjat, amelyet Demján Sándor vállalkozó alapított, a magyar kultúra, tudomány és művészet jeles képviselőinak adják át. Az elismeréssel 70 ezer euró is jár. Idén a jelöltek között van a szentendrei Skanzen is Magyar Népművészet és Közművelődés kategóriában, Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató és Berecz András ének-mesemondó mellett. Ezen kívül a tíz kategória összesen harminc jelöltje közül valaki elnyeri a Közönségdíjat is. A szavazás kedden este lezárult, a végeredmény azonban csak a gálaműsoron derül ki. A Skanzen igazgató-helyettese, T Bereczki Ibolya lapunknak elmondta, hogy a szervezők nekik sem árulták el az eredményt, pusztán meghívót küldtek az eseményre és felkérték az intézmény igazgatóját, dr. Cseri Miidóst, hogy készüljön fel arra az esetre, ha át kell vennie az elismerést. A gálát ma este kilenc órától közvetíti a Magyar Televízió. • G.K. A nagyobb városokon kívül egyre több kistelepülésen szerelnek fel térfigyelő kamerákat régiónkban is, melyek bizonyítottan jelentős szerepet játszanak a bűnmegelőzésben. Legutóbb Ipolytölgye- sen, illetve a Tatabányai kistérség kilenc településén kerültek a legforgalmasabb helyekre speciális megfigyelő berendezések. A Tatabányai kistérség bűnmegelőzési egyesülete az Országos Bűn- megelőzési Központ pályázatán nyert el még tavaly év végén négymillió forintot, melyhez egymilliós önrésszel járultak hozzá. így Gyermelyen, Héregen, Környén, Szárligeten, Szomoron, Várgesztesen, Vértesszőlősön, valamint Vértessomlón és Tarjánban már fel is állították a két-két figyelő kamerát. A lakosság nagyon pozitívan fogadta a hírt, sokan követelték, hogy az ő házukra is terjedjen ki a hatókörük — mondta el lapunknak Sántik Lajos, a tatabányai önkormányzat közbiztonsági tanácsnoka és hozzátette: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felszerelés után általában 35- 40 százalékkal csökken a bűnözés az adott körzetben. Az esetleges adatvédelmi, személyiségi jogi aggályokra vonatkozóan Sántik Lajos elmondta: a színes kijelzős, sötétben is kiválóan működő infrakamerákat a legszigorúbb feltételek betartásával, a törvényi előírásoknak megfelelően fogják használni, visszaélésre semmiképpen nem kerülhet sor. A kamerák helyét egyébként az egyes települések képviselő-testületei határozták meg. A szigorú szabályozás a közterületi kamerák esetében főként a rögzítésre és a tárolási időre vonatkozik. A közterület-felügyelő vagy a rendőrség kizárólag abban az esetben rögzítheti a képsorokat, ha valamilyen gyanúsat észlel, illetve bűn- cselekmény történik, mert az már személyes adatkezelésnek minősül. A rend őrei, nyomozók és az ügyészség pedig kizárólag a bizonyítási eljárás során használhatják fel a felvételeket. Egyéb esetben a képkockák 72 óra múlva önműködően törlődnek. A kamerák jelenlétéről természetesen tájékoztatni kell a lakosságot is, illetve jól látható helyen kell elhelyezni azokat - erre minden esetben felhívja a figyelmet az adatvédelmi ombudsman. Bűncselekmények - zsebtolvajlás, gépkocsifeltörés - felderítéséhez viszont csak a jó minőségű felvételek használhatók, a fekete-fehér, sokszor meglehetősen elmosódott képek néha sem az arcok, sem a rendszámok felismerésében nem segítik a rendőrség munkáját. A kamerák látványa viszont talán így is elég elrettentő erővel bír. • Sz.H. Patrubány Miklós (balra) és Duray Miklós. Ellentétes állásponton
