Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-08 / 240. szám
4 HÍDLAP • 2005. december 8., csütörtök www.istergranum.hu Uj, elegáns városközpontot építenek Szobon Az uniós támogatás sok település egyetlen reménye a fejlesztésekre Lemondhatunk a 10-es elkerülő útról? A Fővárosi Bíróság helyt adott a Levegő Munkacsoport keresetének Az új városközpont vázlatos tervrajza Folytatás az 1. oldalról Jelenleg az elektromos légvezetékek föld alá vezetése és a felszíni vízelvezetés kiépítése folyik, de ezzel párhuzamosan folyamatosan készül a dísz- burkolat is - mondta el Remitzky Zoltán polgármester, és hozzátette: az alépítmények már 70-80 százalékban készen vannak. Ha minden a tervek szerint halad, jövő májusban, az uniós csatlakozás második évfordulójához kötődően szeretnék átadni a teret. Az átalakítás út-, kerékpárút és járdaburkolatok építésével is együtt jár, végül a park megújulásával felállítanak egy méhsejt alakú, faszerkezetű zenepavilont, mely szabadtéri koncerteknek, előadásoknak ad majd helyet. A tér és az utca teljes megújulása azonban csak az első üteme a tervezett beruházásoknak. Lépésről lépésre, pályázati segítséggel a későbbiekben felújítják a Szent László teret és az Árpád utcát, sétálóutcát, kerékpárutat, pihenőövezeteket alakítanak ki, majd a harmadik ütemben a Duna-parti rész teljes rehabilitációjával valódi, meghitt kisvárosi miliőt szeretnének létrehozni, egységes padokkal, hulladékgyűjtőkkel és nosztalgikus hangulatú kandelá- beres közvilágítással. • Szabó Hainal Svätoplukkal buzdítják a választókat Megyei választások: újabb magyarellenes összefogás készül Folytatás az 1. oldalról Az első fordulóban hasonló magyarellenes kampányt folytattak a szlovák pártok, amelyek felekezeti és politikai hovatartozástól függetlenül összefogtak az MKP ellen. Robert Fico, a Smer elnöke egyetlen nagy szlovák összeborulásról álmodott és ennek érdekében minden követ meg is mozgatott. Agitálása ellenére a nagy mű „torzó” maradt, de az MKP ellenében így is létrejött a Smer- HZDS-SDKÚ-KDH-SNS formáció és egy másik MKP ellenes szlovák tömörülés is. Ilyen erődemonstráció láttán Szigeti Lászlónak Belicával szemben nyilván kevés esélye lenne, ezért a politológusok is bölcs döntésként értékelték az MKP vezetésének vezér- áldozatát. • Oravetz Ferenc LAP(SZ)ÉL Kövesdi Károly A Suzuki meg a szakszervezet - Szlovákiából Tüntettek az esztergomi Suzuki-gyárban, tudom meg a sajtóból meg a szlovák tévéhíradóból. Ennyi az, ami igaz a hírből. A többit úgy kell összerakni, mintha valaki három puzzle-játék darabkáit összekeverte volna. Az egyik hírforrás szerint az esztergomi gyárban kizsigerelik a munkásokat; a szalag mellől klotyóra sem lehet elugrani, hétvégén túlórára kényszerítik őket, a szabadságukat nem vehetik ki. A másik forrás szerint ki sem akarják venni, hogy többet keressenek, és a túlórát is önként vállalják, ugyanez okból. A harmadik hírforrás azt emelte ki, hogy többszáz szlovák és román dolgozik az esztergomi gyárban. Gyanítom, ha lemennék Suzukiékhoz egy kis terepszemlére, nem sok szlovákot meg románt találnék a szerelőcsarnokokban. Annál több felvidéki és erdélyi magyart. Mélyen megható, hogy a szlovák szakszervezetek képviselői is jelen voltak az esztergomi tüntetésen, és meglengették a transzparenseiket. Már csak az a kérdés, miért nem teszik ugyanezt mondjuk a pozsonyi Volkswagen-gyár előtt (amely a szlovák gazdaság egyik anyahajója), ahol több szlovák dolgozik, mint Esztergomban. Pedig ott sem bánnak kesztyűs kézzel a munkással. Több ott dolgozó ismerőstől tudom, mekkora a hajtás. Mégsem lázadoznak. Igaz, nagy a tempó, de szépen keresnek, és tulajdonképpen azért vannak ott. Élek a gyanúperrel, hogy tágabb összefüggéseket lehetne találni amögött, mit keresett Esztergomban a szlovák szakszervezet. Mert e héten Pozsonyban több tüntetés is volt: tegnap a parasztok vonultak a kormánypalota elé (sérelmezve, hogy a szlovák kormány a legfukarabb a környező országok közül) tegnapelőtt a mozgássérültek (akiket az új szociális miniszter fogadott), azelőtt a rendőrök (már akiket nem parancsolt ki véletlenül éppen akkor az utcára Palkó belügyminiszter razziázni), de akárhogy vizslattam, autógyári melósok érdekeiért ágáló szakszervezetisekkel nem lehetett találkozni. Azok csak a határ és a Duna túloldalán mertek megnyilvánulni. Nemes dolog a szolidaritás meg a nemzetköziség, ám az a felvidéki szakképzett vagy szakképzetlen melós, akinek a szülőföldjén a kormány csodálatos statisztikái dacára esélye sincs melót találni, és az anyaországba kényszerül ingázni, nem biztos, hogy el van ragadtatva a szlovák szakszervezeti csujjogatástól. Ismerek egy csomó embert, aki Prágáig buszozik hetente a betevőért, s bizony egyikük sem azzal dicsekszik, milyen jól lehet feneket vakarni a cseheknél. De uborkát szedni Burgenlandban sem leányálom, vagy Bécsben takarítani. A magyar-magyar viszonyt, amit az elvtársak utódai már így eléggé kiélezték egy éve, viszont tovább lehet rontani azzal, hogy kimegyünk tüntetni. A szélvizeken evezgetve, az otthoni harcos hallgatásba burkolózás után Magyarországon képviselni a szlovák munkavállalók érdekeit nem biztos, hogy minden sanda szándékot mellőző „bátor” kiállás volt. Érdekes módon otthon valahogy nem futtatja magát a szakszervezet, amikor emberek százai előtt vágják be a gyárkaput, vagy lógnak a bérükkel a tulajdonosok hónapokig. Ingyen Internet Vác. Megnyílt az első HotSpot a Duna Presszóban, amelyet kedden a város polgármestere Bóth János adott át. A Duna Web Kft. által működtetett nyilvános helyen működő vezeték nélküli ingyenes szélessávú internet elérés mindenki számára lehetővé teszi, hogy arra saját hordozható számítógépével kapcsolódhasson. A működtető szerint egyre fontosabb a mai ember számára, hogy bárhonnan, bármikor és a lehető legnagyobb sebességgel elérhesse az internetet. Ezt szolgálják a Magyarországon egyre több helyen - kávéházakban, mozikban - elérhető HotSpotok. Folytatás az 1. oldalról A felügyelőségnek az ítélet értelmében a hatástanulmány újbóli elkészítése során le kell folytatnia egy hosszú folyamatot, az évek során elkészült tervet újból meg kell csinálni. Pilisvörösvár polgármesterét közvetlenül a bírósági tárgyalás után értük utol telefonon. Grószné Krupp Erzsébet mélységes csalódásának adott hangot, úgy véli a 10-es út mentén élők a legnagyobb vesztesek. A polgármester az ítéletre reagálva elmondta: nem érti miért lenne a vasútfejlesztés egy elkerülő út alternatívája, továbbá hangot adott azon félelmének is, hogy az évek során végbe ment törvényi változások miatt az az előkészítettség, amely fennáll az elkerülő út építése esetében, az újrakezdődő eljárás során már nem lesz elegendő. Kilátástalannak és reménytelennek nevezte helyzetüket, hiszen az egész procedúra több évig is elhúzódhat. Lukács András a Levegő Munka- csoport vezetője a számukra kedvező döntést kommentálva lapunknak kifejtette, hogy a környezetvédelmi engedélyezés újbóli lefolytatása során — reményeik szerint — a kormány változtat közlekedéspolitikáján és a tömegközlekedés fejlesztését helyezi előtérbe. Kitartott korábbi véleménye mellett, amely szerint az elkerülő út nem oldaná meg a közlekedési gondokat, hiszen Budapest több járművet nem tud már elviselni. • Gál Kata Szülőföld Alap: újabb látszattámogatás Interjú Kvarda Józseffel, a regionális és önkormányzati együttműködési kollégium elnökhelyettesével A Szülőföld Alap regionális és ön- kormányzati együttműködési kollégiuma kedden megtartotta második ülését. A gyűlésen a kollégiumhoz beérkezett pályázatok elbírálásáról döntöttek, 164 pályázat találtatott érvényesnek, ezeket jóváhagyásra felterjesztették a külügyminiszternek. A döntések ezt követően megtekinthetőek lesznek a program honlapján. A pályázatokról, és az ülésről a frissen megválasztott elnökhelyettest, Kvarda Józsefet, a felvidéki magyarság képviselőjét kérdeztük.- Milyen célok fogalmazódtak meg a településektől a pályázatokon keresztül?- A legtöbb esetben kistelepülések pályáztak, honlap létrehozására, kistérségi együttműködésre, önkormányzati társulásra kértek pénzt. De megítéltünk támogatást turisztikai célokra, falusi könyvtár fejlesztésére is. Sajnos voltak olyanok is, melyekkel nem tudtunk mit kezdeni, mivel túl nagy összegről lett volna szó. A kollégium az alap egymilliárd forintjából 46 millió 250 ezer forintot kapott, volt olyan pályázat, amely önmagában harmincmillió forintba került volna.- Döntöttek az elbírálási elvekről és a feltételekről is.- Sok mindent kellett még pontosítani, problémaként felvetődött például, hogy a kiíró bank számlaigazolást kér a beadott kérelemhez. Szlovákiában és Romániában is csak az OTP tud ilyet kiállítani, így tehát a feltételek ahhoz képest, hogy két hét volt a leadásra nem voltak könnyen teljesíthetőek.- Jellemzően egyesével, vagy magyarországi helységekkel összefogva pályáztak a települések?- Egy olyan pályázat érkezett be hozzánk, melyben közösen vesznek részt magyarországi és határon túli magyar települések. A Csallóközben fogott össze 8-8 település a határ mindkét oldaláról, hogy a közös együttműködéshez pénzt igényeljenek. Meg is ítéltük a kért összeget.- Mi lesz a további sorsa a pályázatoknak?- Továbbítottuk őket a Külügyminisztériumba, a Határon Túli Magyarok Hivatalához. Ök fogják megkötni a szerződést a nyertesekkel, ígéretet kaptunk, hogy a lehető legrövidebb időn belül ez meg is fog történni, és legkésőbb fél éven belül megkapják a pénzt is az érintettek.- Milyen témák voltak még napirenden az ülésen?- Nagyrészt az elbírálással foglalkoztunk, melynek során több probléma is felmerült. Javítani kell a kiírási technikát, pontosítani kell a feltételeket, az igazat megvallva a jelen esetben nem mindenki tudta pontosan, hogy mire lehet pénzt kérni, ezért is érkezett sok érvénytelen pályázat.- Mi a kollégium következő lépése a határon túli magyarok érdekében?- A következő, év eleji ülésünkön mindenki előterjeszti észrevételeit, javaslatait a lezajlott pályázati időszakkal kapcsolatban. Sok ügyben döntés kell, hogy szülessen, finomítani, pontosítani kell az egész szabályzatot. Azt is szeretnénk elérni, hogy a kollégium - akár nevében is - vállalja magára az informatikai fejlesztési célokat is, hiszen erre egyre nagyobb igény mutatkozik a kistelepülések körében. • Pálovics Klára A Szülőföld programot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hirdette meg januárban a „Nemzeti felelősség 5 pontja” keretében. Ehhez képest a Szülőföld Alap kollégiumai csak november közepén alakultak meg, majd rögtön kiírták pályázataikat, melyekre a beadási határidő két hét volt. A kapkodást Somogyi Ferenc külügyminiszter akkor azzal indokolta: szeretnék, ha még az idén megkaphatnák a támogatást a nyertes települések. Ehhez képest az elnökhelyettes most fél évről beszélt, még ha ki is fizetik az Alap kereteit, az nem érinti a többi határon túli kötelezettséget, melyekkel jelenleg is el van maradva a magyar kormány. Csak az Illyés Közalapítványnak 437 millió forinttal tartoznak, hiszen ők az idei 920 forintos keretnek (mely eredetileg egymilliárdra volt tervezve) kevesebb mint a felét kapták meg eddig.