Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-11-30 / 234. szám

www.istergranum.hu 2005. november 30., szerda • HÍDLAP 5 REGIO Szobor Wass Albertnek Verőce. December 5-én, hétfőn Wass Albert parkot és szobrot avatnak Verőcén, délután 15 órakor, a katolikus plébánia mögött. A mű Tóth Dávid szobrászművész alkotása, az ünnepség fővédnöke Beer Miklós váci megyés­püspök. Az avatáson jelen lesznek ha­táron túli magyar egyházi és politikai vezetők, valamint Wass Albert fiai is. Milliók a megtakarításra Léva. 57 millió koronás beruházást hajtottak végre a lévai kórházban. A kazánokat korszerű berendezésekre cserélték, a jövőben pedig egy áram- fejlesztő rendszert is beépítenek. A jelenlegi beruházásoknak köszönhe­tően akár 40 százalékos energia-meg­takarításhoz is juthat a kórház. Akvarellek az otthonról Kismaros. November 26-án nyílt meg Pintér Tünde festőművész kiál­lítása a teleházban, amely december 10-ig lesz látható munkanapokon 14 és 18, hétvégén 10 és 18 óra között. Keveslik jogaikat a magyarországi szlovákok A követeléseket és a Parlament előtti tüntetést a Matica Slovenská is támogatja Folytatás az 1. oldalról A követelések tartalmazzák az ön- kormányzatokról szóló törvény mó­dosításának szükségességét is, olyan értelemben, hogy az írja elő a helyi önkormányzat kötelezettségét a ki­sebbségi önkormányzatok működé­sének támogatására és működési fel­tételeinek biztosítására. Hollósi Tiborné, a Fővárosi Szlovák Önkormányzat elnöke szerint több száz tüntetőre számítanak, várhatóan 12 magyarországi kisebbség képvisele­tében. Az egyes nemzetiségek azért tiltakoznak, mert a magyar kormány megkurtította a nekik juttatott támo­gatást. Hollósi Tiborné ugyanakkor azt is nehezményezi, hogy a szlovák állam ugyancsak szűkmarkúan támo­gatja a magyarországi szlovák kisebb­séget. „Szlovákiától a magyarországi szlovák kisebbség tagjai jelenleg kétfé­le úton nyerhetnek támogatást: a hatá­ron túli kisebbségek részére egy kor­mány-támogatási keret áll rendelke­A Matica Slovenská címere zésre, míg a másik forrást a Kulturális Minisztérium mellett működő Pro Slovákia Alapítvány jelenti. Ez a két pályázati lehetőség a jövőben egyesül­ni fog, ugyanis ezentúl a finanszírozá­si feladatot a Határon Túli Szlovákok Hivatala látja majd el” - tájékoztatta lapunkat Hollósi Tiborné. A Matica Slovenská sajtószóvivője, Stanislav Bajaník megerősítette, hogy szervezetük jelenlétével is támogatja majd a tüntetés résztvevőit, mert sze­retnének hozzájárulni a Magyarorszá­gon élő szlovák kisebbség jogainak ki­harcolásában. Bajaník szerint a kisebb­ségi nyelvek használatáról szóló Euró­pai Charta érvényesülése nem biztosí­tott olyan mértékben Magyarországon, mint azt a XXI. század megkövetelné. „A Matica Slovenská tisztában van az­zal, milyen veszteségek érték a szlovák kisebbséget Magyarországon, amikor a hatvanas években a szlovák iskolák szá­mát csökkentették, ezért ki kell harcol­ni a szlovák kisebbség jogait” - mondta Bajaník, aki szerint szervezete jogosnak találja a Házelnökhöz benyújtott petí­ció valamennyi követelését. • Czigler Mónika Nem jó felvidéki hajléktalannak lenni? Tovább késik az érsekújvári melegedő fejlesztése Érsekújváron jelenleg egyetlen olyan melegedő működik, ahol a hajléktalanok éjszakára meghúzód­hatnak. A helyiség azonban sem tisztálkodásra, sem alvásra nem al­kalmas, ugyanis csak székeken pi­henhetnek a hideg elől ide mene­külők. A városban és környékén becslések szerint közel 200 hajlék­talan él, közülük azonban alig né- hányan veszik igénybe a jelenlegi szolgáltatásokat. Magyar Béla, az érsekújvári Regio­nális Művelődési Központ (RMK) munkatársa lapunknak elmondta: ta­valy még csak 150, idén viszont már több mint 200 hajléktalan lézeng Ér­sekújvár utcáin. Egyelőre kevesen ve­szik igénybe a városi melegedőt, mert az nincs felszerelve ágyakkal. Ráadásul csak az okmányokkal, illet­ve az érsekújvári lakhellyel rendelke­zőket engedik be a menhelyre, ahol este héttől reggel hétig húzódhatnak meg a hajléktalanok, ám tisztálkodás­ra nincs módjuk. Egy nyertes pályázatnak köszönhe­tően (amelyet az RMK a Munka- Szociális- és Családügyi Minisztéri­umhoz nyújtott be) lehetőség nyílt arra, hogy emberibb körülményeket teremtsenek a melegedőben. A város­sal viszont nem sikerült dűlőre jutni a kérdésben, ezért az RMK úgy dön­tött: az Apostoli Egyház imaházában Szlovákia-szerte a héten összesen hét ember fagyott meg az utcá­kon: hárman Pozsonyban, ketten­ketten pedig Nyitrán és Privigyén. Az első jelentések szerint vala­mennyi áldozat hajléktalan volt, halálukat kihűlés okozta. A szlo­vák hatóságok igyekeznek minél több éjjeli menedékhelyet kialakí­tani, de mindenkinek így sem jut hely. Csak Pozsonyban több mint ezer ember él az utcákon. alakítanak ki egy helyiséget, amely alkalmas lesz hajléktalanok fogadásá­ra. Itt azonban a pályázaton nyert 300 ezer koronából csak egyetlen konyhát tudnak kialakítani, amely biztosítani tudná a napi egyszeri étkezést. A város vezetősége attól tart, hogy ha a melegedőt tovább korszerűsítik, az idevonzza a környékbeli települé­sekről is a hajléktalanokat. Magyar Béla szerint azonban ettől nem kell tartani, hiszen a falvakban nem élnek nagy számban hajléktalanok. A helyi római katolikus plébánián működő Marianum helyiségében egyébként Magyar Béla már több mint 17 éve szervez a hajléktalanoknak karácsonyi vacsorát, tisztálkodási lehetőséggel egybekötve, sőt saját andódi, illetve érsekújvári családi házában pedig 11 személynek biztosít állandó lakhelyet. Logisztikai centrum épül Galántán A Samsung félezer új munkahelyet ígér fii felvidéki Galátán a Samsung Electronics lerakta annak a logiszti­kai centrumnak az alapkövét, amely a 3500 alkalmazottat foglalkoztató üzem áruszállítását végzi majd. A Samsung Galántán található üze­me mellett egy olyan logisztikai cent­rum építését kezdték el, amely egész Közép- és Nyugat-Európát ellátja majd. Mézes Sándor, a város polgár- mestere a Hídlapnak elmondta, hogy a város számára nagyon fontos mind a gyár léte, mind a mostani beruházás, hiszen az üzemben 3500 ember dolgo­zik, 30 százalékuk Galántáról. „Ennek köszönhetően három év alatt 16,2 szá­zalékról 6$ százalékra sikerült csökken- tenünk a munkanélküliséget. A logisz­tikai centrum várhatóan áprilisra ké­szül el, és újabb 500 munkahelyet biz­tosít majd” — nyilatkozta lapunknak Mézes, majd hozzátette, hogy ez nem csak a Samsungnak köszönhető, hiszen a cég bedolgozó vállalatai közül több is Galántára költözött. A logisztikai cent­rum építését a bennfentesek a második lépésként emlegetik, a harmadikként A dél-koreai cég 2002-től folyama­tosan fejlődött, és évről-évre sike­rült megkétszereznie a befektetett összeget. Az idén 50 milliárd koro­na (340 milliárd forint) körüli nagyságú bevételre számítanak, jövőre pedig 90 milliárddal, azaz 585 milliárd forinttal terveznek, így a cég Szlovákia legnagyobb exportőrévé léphet majd elő. pedig egy 2006-2010 között létreho­zandó tervezési és kutatóközpont meg­valósítása szerepel. Ondrej Antal, a Samsung gazdasági mérnöke elmondta, hogy az üzemben nemcsak Galántáról, hanem Érsekúj­várból, Sellyéről, Dunaszerdahelyről is foglalkoztatnak embereket. A Samung személyzeti osztályának ve­zetője a Hídlapnak elmondta, hogy a nem helybéli munkásokért a gyár au­tóbuszjáratokat indít. Az üzem képvi­selői az egyes városok munkaügyi hi­vatalaiban és munkaközvetítő irodá­kon keresztül is toboroznak munkarőt. • Szép Éva Milyen volt Canterbury diákszemmel? Szombaton érkezett haza az a 47 diák, akik az esztergomi küldöttséggel Canterburyben jártak. Az érettségi előtt álló tanulókat egy nyelvi teszttel válo­gatták, nyelvtudásukat a város egy négy­napos angliai kiruccanással honorálta. Pázmándy Zsolt (Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium) Már óvodás korom óta tanulok angolul, na­gyon szeretem. Felső­fokú nyelvvizsgám van ebből a nyelvből, a Pázmányon szeret­nék továbbtanulni, nyelvésznek készülök. Nagyon tet­szett a város, szépek az épületek. Maczák Balázs (Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium) Elmentünk a híres ka- tedrálisba, voltunk egy múzeumban, aminek a címe Canterbury me­sék, és a könyv alapján állították össze a kiállí­tást. Ez egy interaktív tárlat, ahol felolvasnak a könyvből és plasztikfigurákkal, élethű díszletek­kel elevenítik meg a mű történetét. Kraszlán Dániel (Bottyán János Műszaki Szakközépiskola) Jó érzés, hogy ezzel ajándékozta meg a vá­ros a legjobb angolta­nulókat. Nagyon örü­lök, hogy elsőként csöppentünk bele ebbe a programba. Canter­buryben egy rövid nyelvtanfolyam végén még bizonyítványt is kaptunk „erős középszint” minősítéssel. Szilágyi Richárd (Bottyán János Műszaki Szakközépiskola) Nagyon tanulságos kis utazás volt ez, bővíte­ni tudtuk az angol szókincsünket, és az élettapasztalatainkat is. Az egész helynek van egy furcsa at­moszférája, ahol keveredik a közép­kori hangulat és a modern, fény­reklámokkal zsúfolt üzletrengeteg. Jövő nyáron indul útjára a gyönyör Vágyálom marad a Zsámbéki-medencébe álmodott Szilikon-völgy? A tervek szerint a jövő év köze­pén indítják el a Talentis- programot, melynek keretében 12 milliárd eurós beruházás valósul­hat meg a Zsámbéki-medencében. A projekt célja, hogy Európában el­sőként Magyarországon hozzanak létre egy ipari, gazdasági és társa­dalmi központot. November 24-én rakták le a Zsámbéki-medence és egyben Ma­gyarország legnagyobb fejlesztési programjának megvalósulása jele­ként a Talentis-program logisztikai központjának alapkövét. A Herceghalom mellett, 120 hektárra tervezett és 200 millió eurót fel­emésztő vállalkozás csak egy része annak a 12 milliárd euróba kerülő programnak, ami Közép-Európa egyik legnagyobb vállalkozása lehet. Az alapkőletételen ott volt Kóka János gazdasági és közlekedési mi­niszter is, aki beszédében elmondta, hogy Magyarország számára a XXI. században azok a vállalkozások jelen­tik a kitörési lehetőséget, melyek más ágazatok fejlődésére is jó hatással vannak. Az Agrogate Hungary elne­vezésű központ kialakításával négy­ötezer munkahelyet teremtenek majd. Az Agrogate Hungary létreho­zása viszont csak az első lépés a Talentis-program keretében. A Tudáspark létrehozásával több mint 50 ezer munkahelyet teremte­nének, melynek létrehozását 2010-re tűzték ki, azonban az ehhez szüksé­ges 12 milliárd euróból eddig mind­össze 5 milliárd forintot sikerült ösz- szegyűjteni. A projekt építészeti és településrendezési struktúrájának ki­dolgozására nemcsak kivitelezőt vá­lasztottak a meghirdetett pályázatra jelentkező tizennégy cég közül, ha­nem a pályázat során összegyűjtött ötletek és elképzelések alapján készí­tették el a kivitelezési tervet is. A program megvalósításához szükséges összegeket magántőkéből és európai uniós forrásokból kívánják fedezni, 80-20 százalékos arányban. A tervezett Tudáspark rendkívüli fejlesztésekkel kecsegtet az oktatás, a kutatás, mind az ipari termelés terüle­tén, azonban ezzel kapcsolatban több negatív vélemény is napvilágot látott. A közgazdászok nem tartják szeren­csésnek az ilyen óriás kutató- és tudo­mányos bázis létrejöttét, hiszen Ma­gyarországon a felsőoktatásban még az alapkérdésekre sem született vá­lasz, s előbb ezekre kellene megoldást keresni. Az elemzők szerint a valóság és az elképzelések között nagy a sza­kadék. A magánbefektetők is azért ad­nak pénzt egy ilyen tervhez, mert anyagi hasznot remélnek a program­tól. Abban azonban mindenki egyet­ért, hogy ez a vállalkozás lehet a pró­bakő, vajon elég erős-e a magyar gaz­daság, hogy ekkora fejlesztéseket vég­re lehessen hajtani. • Hatvani Bernadett

Next

/
Oldalképek
Tartalom