Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-11-19 / 227. szám

4 HÍDLAP • 2005. november 19., szombat RÉGIÓ www.istergranum.hu Orbán: Jelentősen csökkentjük majd a vállalkozások adóját A Fidesz elnöke a koalíciós pártok beváltatlan ígéreteiről, a család- és munkabarát ország megteremtésének szükségességéről Az esztergomi Aquasziget csütör­töki hivatalos megnyitóján a város­ban járt Orbán Viktor szerint ma már az emberek keserű szájízzel emlékeznek arra, hogy 2002-ben mi minden jót és szépet ígértek a mai kormánypártok. Például adó- csökkentést, aztán lett belőle több mint 30 adóemelés, megígérték, hogy adókat szüntetnek meg, eh­hez képest hat új adófajtát vezettek be. Azt ígérték, hogy ingyenes lesz a munkahely és a lakóhely közti közlekedés, ám ma( ennek nyoma sincs. Arra is ígéretet tettek, hogy a diákok ingyen juthatnak majd tankönyvhöz, a nyugdíjasoknak in­gyenes gyógyszerről beszéltek, s mindebből nem lett semmi.- Csak az idén 1300 milliárd forinttal nőtt az államadósság, amely már eléri a 12 ezer 880 milliárd forintot. Nyugati elemzők nem tartják kizártnak, hogy a magyar gazdaság az összeomlás szélére ér, és a forint drasztikus módon leértéke­lődik. Ilyen körülmények között nem szá- mít-e majd politikai öngyilkosságnak egy választási győzelem jövő tavasszal?- Reméljük, hogy a mai rossz hely­zetből táplálkozó pesszimista jósla­tok Magyarország gazdasági jövőjét illetően nem igazolódnak. Azt kívá­nom, hogy éljük túl ezeket a nehéz időket és a választásokig előttünk ál­ló néhány hónapot. A 2002-es kor­mányváltás óta annyi hitelt vett fel a kormány, mint amit Kádár János 40 év alatt. Magyarország gazdasága elég erős ahhoz, hogy kibírja az effé­le megpróbáltatást, de akármeddig nem feszíthető a húr. Ezért mon­dom, hogy változás kell, s ezért is hirdettük meg, hogy 2006 legyen a változás éve, mert ez így nem mehet tovább. Jelenleg 400 ezer olyan em­ber él hazánkban, aki akar dolgozni, de nem jut munkához. Eközben 1 millió 300 ezer forintos államadóssá­got nyög minden magyar állampol­gár, noha az ország privatizálható va­gyonának, vagyis a közvagyon 90 százalékát már eladták.- De hol van a pénz? Hiszen sem egy új Nemzeti Színház, sem más maradan­dó építészeti-kulturális érték nem épült 2002 óta?- Jó kérdés. Fideszes képviselőtár­saim a parlamentben már többször feltették ezt a kérdést, de eddig - saj­nálatos módon - nem kaptunk meg­nyugtató választ.- A Fidesz politikusai kitartóan sürge­tik az adóreform szükségességét. Mit ért ön drasztikus adócsökkentés alatt?- Először is figyelembe kell venni az adó kiszámításánál, hogy hány embert tartanak el az adózandó jöve­delemből. A mai magyarországi adó­rendszer torz és bünteti a családokat, csak azt nézi, hogy mennyit keres va­laki. De hogy hány gyereket tartanak el belőle, azt nem. Márpedig ez fon­tos kérdés. Ami pedig a kis- és közép- vállalkozásokat illeti: a vállalkozók adóját jelentősen csökkenteni kelle­ne, mert tartósan csak a kis- és kö­zépvállalkozások tudnak munkát ad­ni az embereknek.- Nyilván a népességfogyás csökkenését is el lehetne érni a családtámogatási rend­szer újragondolásával, és az első lakáshoz, illetve munkahelyhez jutás alkotmányos kötelezettségének megfogalmazásával.- A jogok megfogalmazása fontos, de nem elégséges. Nekünk egy lükte­tő, pulzáló magyar gazdaságra van szükségünk, ezért azt mondom: egy olyan gazdaság létrehozása a cél - ne­vezzük ezt munkabarát gazdaság­nak-, amely több munkahelyet te­remt, mint ahány magyar ember dol­gozni akar. Tehát nem munkanélküli­ekre van szükségünk, hanem arra hogy inkább betöltetlen álláshelyek legyenek. Azt hiszem, képesek le­szünk egy olyan gazdasági növekedést megindítani, amely több munkahe­lyet hoz létre Magyarországon, mint amennyi a dolgozni akarók száma. Ha ezt regionálisan is összhangba tudjuk hozni, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarország teljes foglalkoztatású országgá vált, hiszen mindenki, aki dolgozni akar, munkához juthat.- A gyógyszerkasszát az idén 284 mil­liárd forinttal töltötték fel, de már októ­berre kimerült. A jelek szerint nem szi­várog, hanem ömlik kifelé a pénz az eresztékeken. Hogyan képzeli el a támo­gatási rendszer megreformálását?- Egyszer tettünk kísérletet a re­formra, amikor 2002-ben Mikola Ist­ván egészségügyi miniszter megálla­podást kötött a gyógyszergyártókkal. Ebben rögzítettük, hogy a gyógy­szerárak nem növekedhetnek jobban évi 3 százaléknál, s meghatároztuk a befogadandó új gyógyszerek körét is. Ha ezt a megállapodást nem rúgta volna fel a Medgyessy-Gyurcsány- kormány 2002 nyarán, akkor ma a gyógyszerkassza egyensúlyban len­ne, és sokkal olcsóbbak lennének a gyógyszerek is. A kormányváltás óta ugyanis több mint harmadával drá­gultak a medicinák.- Noha a 2002-es országgyűlési vá­lasztások előtt még azt ígérte az MSZP, hogy számos gyógyszer ingyenes lesz.- Ma már az emberek keserű száj­ízzel emlékeznek arra, hogy 2002-ben mi minden sok jót és szépet ígértek a mai kormánypártok. Például adó- csökkentést, aztán lett belőle több, mint 30 adóemelés, megígérték, hogy adókat szüntetnek meg, ehhez képest hat új adófajtát vezettek be. Azt ígér­ték, hogy ingyenes lesz a munkahely és a lakóhely közti közlekedés, ám ma ennek nyoma sincs. Arra is ígéretet tettek, hogy a diákok ingyen juthat­nak majd tankönyvhöz, a nyugdíja­soknak ingyenes gyógyszerről beszél­tek. Szóval elhangzott itt minden.- Persze arra is ígéretet tett az MSZP a választások előtt, hogy az Orbán-kor- mány minden olyan vívmányát megtart­ják kormányváltás esetén, amellyel javít­hatják a választók életkörülményeit. Az egyik fontos vívmánynak a Széchenyi- terv számít, amely azonban igen rövid életűnek bizonyult. Ma már sem progra­mok, sem pénz nincs mögötte. A Fidesz mit tenne, ha újból kormányra kerülne?- A legnagyobb baj, hogy rosszul változtatott a mai kormány. Pedig változtatni tudni kell, ez a politikusi szakma legnehezebb része; ügyesen megváltoztatni valamit, hogy a hasz­nosítható azért megmaradjon, ami pedig rossz, azt ki tudja javítani. Ez nem sikerült 2002-ben. A jó szándé­kot nem vonom kétségbe, de azt ígér­ték, hogy a családi támogatásokhoz nem nyúlnak hozzá, a gyerekek után járó adókedvezmény megmarad. Ez­zel szemben épp a napokban szüntet­ték meg ezt a kedvezményt, valamint a 13. havi családi pótlékot is. Azt ígér­ték, hogy megmaradnak a mezőgaz­daságban a családi támogatások, ám már ennek sincs nyoma. Megígérték, hogy tovább viszik a lakástámogatá­si, otthonteremtési rendszerünket. A Széchenyi-tervről azt állították, hogy kiváló, sőt a résztvevők, a támo­gatandók körét szélesíteni kell, ehhez képest kiszorították belőle a szuszt. Azért is vagyunk ma nehéz helyzet­ben, mert ami jó volt az előző kor­mány eredményeiben, azt nem őriz­ték meg. Egy kormány munkájában mindig sok javítanivaló van, a mi kormányunkéban is akadtak hibák, lett volna mit kijavítani. De ami jó, azt mindig meg kell őrizni.- Esztergom is a Fidesz-kormány ide­jén jutott 900 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatáshoz fürdőépí­tésre, és az ország számos településén épültek ugyanilyen segítséggel mára Eu- rópa-hírűvé vált wellnes-központok, gyógyfürdők és üdülőcentrumok. Csak­hogy azóta a legtöbb épület faláról leke­rültek a Széchenyi-tervre emlékeztető táblák és feliratok, amit azzal magya­ráznak a cégvezetők, hogy kellemetlensé­gük, bajuk származhat belőle. Elképzel­hető, hogy megint ennyire eluralkodott az országban a politikai félelem?- Részben ilyen az emberi termé­szet, részben pedig van félelem. Én is úgy látom: ma megvallani, hogy vala­ki polgári érzelmű, hogy a Fideszhez húz, és kormányváltást akar, nem kockázat nélküli, az ilyen embert sok helyen érik retorziók. Járva az orszá­got sokakkal beszélgetek, és az embe­rek arra panaszkodnak, hogy jó okuk van a félelemre. Ilyenkor mindig eszembe jut a jó öreg Lakat Karcsi bácsinak, a Fradi legendás edzőjének a mondása. O azt mondta: nézd fiam, az a helyzet, hogy én magyar vagyok, keresztény és fradista. Ebben az or­szágban a háromból egy is elég, hogy ne legyen belőlem semmi.- Az MSZP szerint a Fidesz már nemcsak lassítja, hanem végképp meg­akasztaná a sztrádaépítési programot. Arról azonban soha nem esik szó, hogy az előző kormány alatt egy kilométer autó­pálya megépíthető volt bő egymilliárd fo­rintból, míg ma a költségek meghaladják a 2,5 milliárdot.- Az egész sztrádaépítési program 1998 után indult, a polgári kormány indította meg. Korábban nem volt ennyire fontos kérdés az autópálya­építés, alig épültek sztrádák a Horn- kormány idején is. Mi ezt központi kérdéssé tettük és a mostani kormány ezt megtartotta, ami helyes. Nem egymás munkáját kell lekicsinyelni. Viszont éppen ezért tartom hibának, hogy visszamenőlegesen leértékelik mindazt a teljesítményt, amit autó­pálya-építés szempontjából az ország 1998 és 2002 között elért. Amire fi­gyelnünk kell, hogy a mi időnkben valóban fele annyiból megépült egy kilométer sztráda, mint most.- Már nemcsak az általában igen sike­res fideszes önkormányzatok állnak a kormányzati kereszttűzben, hanem vala­mennyi helyhatóság léte veszélyben forog a jövő évre ígért drasztikus állami elvo­nások következtében. Ha veszélybe kerül az önkormányzatiság, ön szerint van-e annak realitása, hogy visszaoson a régi, központi irányítású tanácsrendszer?- Az MSZP egyik látványos jel­mondata az volt 2002-ben, hogy „Több pénzt az önkormányzatoknak, több pénzt az embereknek!”. Ehhez képest ma ott tartunk, hogy Magyar- országon előfordulhat, hogy egy ön- kormányzati vagy szociális intéz­mény nem tud fizetést adni az ott dolgozóknak, vagy nem tudják kifi­zetni az öregotthonban az éppen ese­dékes rezsit. Mindenfajta hitelekkel, pénzügyi faktorálással kell próbál­kozni ahhoz, hogy túl tudják élni a soron következő hónapot. így nem lehet egy országban élni és otthonos­sá tenni egy várost vagy egy falut. Az önkormányzatiság fontos, a hely­ben választott első ember, a polgár- mester szintén fontos, s a testületek is fontosak. Személy szerint azt gon­dolom azonban, hogy fele ennyi ön- kormányzati és parlamenti képvise­lővel is jól elműködne az ország, úgy­hogy javaslom, csökkentsük felére a létszámukat.- A Fidesz tervezi-e a párt vezetőjének és a miniszterelnök-jelölt funkciójának szétválasztását a jövő tavaszi parlamen­ti választások előtt?- Idáig még nem jutottunk el, a miniszterelnök-jelölt személyéről majd valamikor január környékén döntünk, de meg kell várnunk, míg a köztársasági elnök kiírja a választáso­kat. Ez így illendő. Egészen addig te­hát pártelnökként én látom el az irá­nyítási feladatokat.- A választásokig ön szerint helyreál­lít ható-e a jobboldali egység?- Szerintem egység van a jobbol­dalon. Lehet, hogy a pártok ezt nem veszik tudomásul, de a választópol­gárok egységet akarnak és ki is fogják fejezni ezt az akaratukat. Egyébként az a véleményem, hogy az MDF-nek is és más pártoknak is joga van saját irányvonalukat követni. Mi nem akarjuk senkire sem ráerőltetni saját felfogásunkat, sem a barátságunkat, sem a szövetségünket.- Választási patthelyzetben mit csinál­na a Fidesz? A kisebbségi kormányzást vagy inkább a nagykoalíciót választaná?- Azt bízzuk a választókra, hogy miként döntenek. Abban biztos va­gyok, hogy az emberek változást akarnak.- Az ön szerdai parlamenti meghall­gatásán Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő Orbán Viktor likvidálásra szó­lított fel. Kijelentette, hogy önnek két hé­ten belül el kell tűnnie a politikai köz­életből. Gyerekeiért aggódó nagycsaládos­ként, polgári értékeket vallóként miként éli meg az ilyen és ehhez hasonló rendsze­res megnyilvánulásokat?- Régóta ismerem a szóban forgó képviselőt, nyilván rossz idegállapo­tának tudható be, hogy elragadtatta magát. Szerintem az ilyesmi nem se­gít. Sok kérdésben van vitája az SZDSZ-nek a Fidesszel, s Eörsi úr és az én felfogásom az élet számos fontos kérdésében eltér. Magyaror­szág jövőjét illetően is, de ez nem ok arra, hogy ilyen hangot üssön meg velem szemben bárki, mint ahogyan én is mindenkinek megadom a tiszte­letet. Magyarországnak szerintem a munka, a család, a nemzet és a tiszte­let értékeire kellene épülnie. • Varjú Frigyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom