Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-11-18 / 226. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ-ESZTERGOM 2005. november 18., péntek • HÍDLAP 5 Aranylakodalmak napja Helemba. Nyolc házaspár ünnepli ma ezüst-, arany-, illetve gyémántla­kodalmát Helembán. A kerek évfor­dulók alkalmából a helyi önkor­mányzat vacsorával vendégeli meg az ünneplőket, és kisebb ajándékot is készített a jubilálóknak. Trafóhiba okozta az áramszünetet Esztergom. Szerda este több helyen is sötétbe burkolóztak az utcák, házak Esztergomban, sokan jelentettek áram- kimaradást. Az Esztergomot ellátó öt darab 10 kilowattos kábel közül kettő szinte egy időben hibásodott meg. A szolgáltató átterhelte a másik három kábelre a terület áramellátását, majd hozzákezdtek a hibakereséshez, a kábe­lek javítása, cseréje még jelenleg is tart. Új burkolat az utakon Kismaros. A héten az autósok ismét igénybe vehették a Liget utcát és a Gálhegyi utat. A munkálatokat a kismarosi önkormányzat állta. A beru­házás összköltsége 34 millió forint volt. A pénz felét nyertes EU-s pályázatból fedezték. A két utca nagyon rossz álla­potban volt: a közlekedést számos ká­tyú nehezítette. A Liget utcában talál­ható többek között az orvosi rendelő, a posta, a gyógyszertár és az általános is­kola is. A Gálhegyi út Börzsönyliget gyökérútvonala. A munkálatokat az EGUT Kft végezte el. Fegyveres férfi a határon A Salgótarjáni Közúti Határátkelő- helyen egy ötven éves magyar férfi sze­retett volna átlépni a határon szerdán hajnalban. A határőr útlevélkezelés közben azonban egy fegyvernek látszó tárgyat vélt kirajzolódni a férfi felső ru­házata alatt. Az ittas férfi, miután átad­ta az engedély nélkül tartott fegyvert, fenyegetőzni kezdett, hogy felvágja az ereit. Az önveszélyes magatartást tanú­sító férfit - saját testi épségének védel­me érdekében - megbilincselték, majd átadták a Nógrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság munkatársának. Nem játék a játszóterek állapota A szűkös önkormányzati költségvetésből nem futja az uniós szabványra Folytatás az 1. oldalról Másrészt nem teljesen korrektek a decemberi pályázat beadási és elbí­rálásai sem, a hibás pályázatokat ugyanis automatikusan elutasítják, nincs lehetőség hiánypótlásra a de­cember 30-án esedékes zárásig. Pedig a játszótér probléma évek óta megol­datlan számtalan kistelepülésen régi­ónkban is, úgy a magyar oldalon, mint a Felvidéken. Búcson például tábla figyelmeztet arra, hogy a játé­kokat csak saját felelősségükre hasz­nálhatják a gyerekek, Nánán a helyi szülői szövetség támogatja a felújítá­sokat. Nagyobb településeken, mint Párkányban vagy Zselízen, folyama­tosan építik át a parkokat. Az Ipolyvölgyében viszont talán Ipolytölgyes az egyetlen település a magyar oldalon, ahol abszolút EU- konform játszótér üzemel. Egy tavalyi sikeres uniós pályázatnak köszönhető­en megújult a teljes faluközpont, en­nek részeként adták át májusban a ját­szóteret is — mondta lapunknak Dudás Nándor polgármester. A települések nagy része azonban korántsem ilyen szerencsés, nemcsak az óvodák, isko­lák területén működő parkok, hanem a közterületen felállított játékok is igen régiek, de balesetveszélyről szerencsé­re általában nincs szó. Több helyütt, felújítás helyett, inkább leszerelték a bizonytalan eszközöket. Szokolyán ma még nincs játszótér, de ha min­den jól alakul, hamarosan akár kettőt is építenek. Egy váci cég ugyanis Új játékok kerülnek a jogszabályi szigorítás miatt leszerelt Jubileum téri játszótérre Piliscséven. A köz­ség önkormányzata egy budapesti cég akcióját kihasználva új, ám csak tavasszal felszerelésre kerülő játékokat rendelt. A beruházás költségének egyik felét, négyszáz- ezer forintot, a Piliscsévért Alapít­vány biztosítja, a másik felét pedig az önkormányzat állja. nagylelkű felajánlást tett játszótérépí­tésre, az ígéretek szerint ez még idén megvalósul, ezen túl az önkormány­zat is rendszeresen pályázik a minisz­tériumnál. Kismaroson két éve sike­rült pénzt nyerni az uniós játszótérre, de a megítélt összeg kevésnek bizo­nyult a teljes felszerelésre, ezért fel­ajánlásokra is szükség volt a terület- rendezéshez, a bővítés folyamatosan zajlik. A mostani pályázat kerete 120 millió forint, egy-egy önkormányzat maximum 2 és fél millió forintot kap­hat. Ehhez nem árt tudni, hogy egy uniós játszótér kiépítése átlagosan 4- 5 millió forintba is kerülhet, a támo­gatást pedig szokás szerint igencsak késve, utófinanszírozással folyósítják az önkormányzatoknak, ebben az esetben például kizárólag azután, hogy egy szakértő írásban tanúsítja: a játszótér abszolút EU-konform. • Szabó Hajnal Névadójához méltó lesz a sportcsarnok Döntött a Nemzeti Sporthivatal: átépülhet a Pézsa Tiborról elnevezett komplexum Folytatás az 1. oldalról Augusztusban a Hídlap kiderítet­te, hogy az NSH-nál nem felejtődött el a dolog, de a végleges győztesről akkor még nem született döntés. No­vemberben viszont már jó hírek ér­keztek a király városba, a szakmai bí­ráló bizottság Komárom-Esztergom megyéből a Pézsa Tibor Sportcsar­noknak adott arra lehetőséget, hogy felújíthassa, illetve átépíthesse az in­tézményt. Abrahám Attila levele ed­dig csak fax formájában érkezett meg, az Esztergomi Önkormányzat most a hivatalos levélre vár, hogy az­tán megkezdődhessen a felújításra vonatkozó pályázat elkészítése. A kardvívás olimpiai bajnokának nevét viselő sportcsarnok felújítása az úgynevezett PPP (Public Private Partnership) rendszerben, a magán­szféra bevonásával valósul meg. A Nemzeti Sporthivatal szerepvál­lalása az ügyben annyiban merül ki, hogy a partner - a Pézsa Tibor Sport­csarnok - érdekkörébe tartozó köve­telményekre támaszkodva kialakítja és összeállítja a vonatkozó projektter­vezetet, majd az erre vonatkozó felha­talmazás után elindítja és menedzseli az állami elfogadási eljárást. Ezután együttműködési megállapodást köt, amely a feleknek a projekt élettartam alatti kapcsolatát szabályozza. A szol­gáltatási időszakban az NSH a közcé­lú igénybevétel állami hozzájárulási szintjének megfelelően számlákat fo­gad be a befektetőtől és azokat ki­egyenlíti, majd a tényleges igénybe­vétel feletti rendelkezési jogot átenge­di a Pézsa Tibor Sportcsarnoknak. • Nagy BalAzs Mikor látogat el az Aquaszigetre? Mától mindenki előtt nyitva áll a ré­gió első, egyben Magyarország egyik leg­újabb élményfürdője. A különleges vízi­csoda minden korosztály igényeit kielégí­ti, a játékos kedvű gyermekektől a gyógyulni vágyó idősekig mindenki meg­találhatja a neki tetsző szolgáltatást. Danics Katalin (tanuló) Nem várok sokat az­zal, hogy kipróbáljam az élményfürdőt, mert nagyon kíváncsi va­gyok, hogy milyen be­lülről. Élni fogok azzal a lehetőséggel, hogy az esztergomi polgárok egyszer in­gyen bemehetnek az Aquaszigetre. Kierblewski László (földmérő) Olvastam az újságban, hogy milyen különle­ges szolgáltatások van­nak a fürdőben. Tet­szik, de egyelőre nem tervezem, hogy az el­sők között ott legyek. Hatvanévesen inkább nyugalma­sabb, csendesebb helyekre vágyom. Viola Ferenc (nyugdíjas) Hetenként legalább kétszer szeretném igénybe venni, bérle­tet vásárolok majd. Erszűkületes a lábam, az Aquasziget gyógyí­tó termálvizét javasol­ta az orvosom. Szeretném, hogy ha kétórás belépő is lenne, nekem elég annyi idő, hogy kiússzam magam. Fenyvesi Mariann (jogász hallgató) Örülök, hogy megnyílt az Aquasziget, amint lehet, ki is próbálom. A megnyitón is jelen voltam. Nyergesújfalu- siként külön öröm, hogy a közelben is van már élményfürdő. Olvastam a kü­lönleges szolgáltatásokról, nagyon tetszenek, mindent kipróbálnék. Csökkenő források a hajléktalanszállóknak Egyre kevesebb pályázati pénz jut az utcán élők megsegítésére Korábbi cikkeinkben már beszá­moltunk arról, hogy régiónkban ijesztően alacsony a hajléktalan- szállók száma, amelyek ráadásul nagyon kevés ember befogadására alkalmasak. Ezek az intézmények szűkös keretekből gazdálkodnak, de egy ideje még tovább csökkent a támogatottságuk. Esztergomban a Máltai Szeretet­szolgálat nappali melegedőjében tavaly 92 hajléktalant regisztráltak, s a tatabá­nyai intézmény is hasonló adatokkal szolgált a Hídlapnak. Utóbbi intéz­ményben nemcsak nappal, hanem éj­szaka is fogadnak hajléktalanokat, igaz az intézmény csupán 38 férőhely fenn­tartására kapott engedélyt, így számos utcán élő kénytelen a hidegebb időket is a szabad ég alatt tölteni. Esztergom­ban a Fürdőszállóban élő hajléktala­nokkal az önkormányzat egyezséget kötött, hogy amennyiben segítenek ki­takarítani az épületet, helyet biztosíta­nak számukra a nappali melegedőben, ami azonban csak nappal oldaná meg az utcán élők problémáját. A hajléktalanok száma viszont jö­vőre várhatóan még több lesz, ám előreláthatólag a melegedők, éjszakai szállások száma nem fog növekedni. Ennek okaként a tatabányai hajlék­talanintézet vezetője, Szmrtyka Imréné rámutatott arra, hogy kiadá­saikat nagyrészt az állami normatí­vákból, térítési díjakból és az önkor­mányzat támogatásaiból finanszíroz­zák. „Mióta beléptünk az Európai Unióba, jórészt megszűntek azok a pályázatok, amiket mi is igénybe ve­hettünk. Ott ugyanis az a cél, hogy munkahelyeket teremtsenek.” A hajléktalanszállók, hogy kiadásai­kat fedezzék, akár adományokat is elfo­gadnának, azonban ezek sem magán- személyektől, sem multinacionális cé­gektől nem érkeznek, tudta meg la­punk a tatabányai intézmény vezetőjé­től. Az utcán élők ellehetetlenült hely­zetére hívja fel a figyelmet a november 18-ára szervezett Egy éjszaka a hajlék­talanokért című rendezvény is, melyet az Utcai Szociális Segítők Egyesülete rendez. Céljuk, hogy felhívják az em­berek figyelmét erre az egyre nagyobb és egyelőre megoldatlannak tűnő prob­lémára. A délután öt órától nyolc óráig tartó eseményen az Utcai Szociális Se­gítők Egyesületének társszervezetei mutatkoznak be, valamint egy műsort is terveznek, melyen a hajléktalanok ál­tal írt verseket és prózákat olvassák fel. Az érdeklődők kérdéseiket feltehetik a társszervezetek dolgozóinak, akik töb­bek között a szolgáltatások típusairól, feltételeiről, az ellátás folyamatáról ad­nak majd bővebb felvilágosítást. • Hatvani Bernadett Csütörtökön és pénteken utcai virrasztást rendeznek Szegeden, Budapes­ten és Pécsett. Az Utca Embere nevű szervezet által rendezett eseményre ellátogatóktól azt kérték, hogy egy konzervet és takarót vigyenek maguk­kal, ezenkívül a rászorulók részére ruhát és ételt is gyűjtenek a szervezők. A rendezvény célja, hogy a hajléktalanokkal szembeni szolidaritást növel­jék. A virrasztáson megjelenteket színi előadással, kiállítással, felolva­sóesttel és koncerttel szórakoztatják majd. Nyitra megyei választások 2006 Bemutatkozik Könözsi László, az MKP érsekújvári járási képviselőjelöltje Az Ipoly-hidak megépítése, vala­mint a közutak javítása lenne Könözsi László mérnök (Ebed) leg­főbb gondja, ha az érsekújvári járás képviselőjelöltjeként bekerülne a Nyitra megyei önkormányzatba. Bár Nyitra megye a közutak karban­tartását csak egy éve vette át, az MKP- s képviselőknek sikerült kieszközölni az érsekújvári járásban néhány fonto­sabb út felújítását - tájékoztatta lapun­kat Könözsi László, a megye közleke­dési bizottságának tagja. Több régiónkbeli út azonban továbbra is si­ralmas állapotban van, éppen ezért Könözsi László az idei önkormányzati választások után is ennek az ügynek szánna kiemelt figyelmet. A közleke­dési bizottság tagjaként eddig is szor­galmazta például a Küpton keresztül Érsekújvárba vezető út felújítását. Na­gyon fontosnak tartaná a helembai, il­letve a kiskeszi Ipoly-híd megépülését, viszont arra is figyelmeztetett, hogy a közeljövőben Szlovákia és Magyaror­szág közötti közúti kommunikáció szempontjából elsődleges helyet fog­lalnak el a nagykürtösi járásban létesí­tendő Ipoly-hidak. Itt ugyanis 80 kilo­méteres körutat kell megtenni ahhoz, hogy a határ túloldalára jussanak a környékbeliek. A helembai és a kiskeszi melletti Ipoly-hidak létjogo­sultsága a határok megszűnése után nagymértékben növekedne. Könözsi László nagyon fontosnak tartaná azt is, hogy megvalósuljon a Párkány-Eszter- gom közötti teherkomp, hiszen ezzel rövid időn belül megnőne a vállalatok érdeklődése is a térség iránt. • Cz. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom