Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-29 / 213. szám

5 www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. október 29., szombat • HÍDLAP • Hamis CD-ket foglaltak le Révkomárom. Két személyi számító­gépet és négyezer darab illegális CD-t foglaltak le Révkomáromnál a vámo­sok. A számítógépen és a CD-ken zenei és filmanyagokat találtak ellenőrök. Az udvardi fiatalembert öt évig terjedő szabadságvesztésre és öt millió korona pénzbírságra büntethetik. Épül a Vértes Center Tatabánya. Az építkezés beruhá­zója az Európa Ingatlanbefektetési Alap, amely a kereskedelmi ingatla­nok bérbeadásával az osztrák NAI UNO Kft.-t, a kivitelezésre pedig a Betonút Rt.-t bízta meg. A 30 000 négyzetméteres ingatlan építési költ­sége 4 milliárd forint. A bevásárló- központba az üzletek mellett multip­lex mozit is létesítenek, az épület alagsorában kap helyet a Vértes Vo­lán új buszpályaudvara. Százéves magyar bűnt emleget Slota A nacionalista pártvezér Budapest azonnali bocsánatkérését sürgeti Folytatás az 1. oldalról A hírügynökség szerint az ellen­zéki párt a szlovákiai magyarság és Magyarország bocsánatkérését kö­veteli. Az SNS a szlovák közszolgá­lati média képviselőit is támadja, mert a párt szerint a törvény előírá­sával ellentétben, keveset foglal­koznak a szlovák állammal és törté­nelmével. Példaként az STV-t (Szlo­vák Televízió) hozta fel, mely a közszolgálatiság ténye miatt nemze­ti és kulturális intézmény, amelynek a nemzeti öntudat építését és meg­maradását kéne segíteni. Ezzel szemben szerda esténként magyar nyelvű műsort sugároznak, szlovák feliratokkal, és ez a szlovák nemzet ignorálásának számít, viszont a ma­gyar nemzet javára szolgál. Rafay Ernő történész elmondása szerint az Európa Unión belül megle­pőnek mondható a fent említett köve­telés. A történelem során számos ha­tárvonalat változtattak meg, különféle olyan események történtek, amelyek a nemzetiségek ellen szolgáltak és csak a legritkább esetekben fordult elő az, hogy valamelyik állam bocsánatkérést követel. Rafay elmondta, hogy ha fi­gyelembe vesszük azt, hogy kitől szár­mazik a kijelentés, akkor nincs min csodálkoznunk. „Az SNS, élén Ján Slotával, szeretné ébrentartani a ma- gyarellenességet Szlovákiában. Alig tíz évvel ezelőtt még az Esztergom- Párkány között megépítésre szánt Má­ria Valéria híd ellen „harcoltak”, mert véleményük szerint a magyar harcko­csik azon mennek át a túloldalra, és Pozsony felé veszik az irányt” - mond­ta a történész. Ráfay szerint a fent em­lített jelenséget „szlovák trianoni pszi­chózisnak” nevezhetnénk: a szlovákiai magyarság sok szlovák ember szemét szúrja, és tudatában annak, hogy szá­muk 560-750 ezer között mozog, nem tudják, hogy eltüntetni, vagy elszlová- kosítani kellene-e őket. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának tisztelet­beli elnöke elmondta, hogy az állami csendőrség vonult fel a csernovai tün­tetők ellen, de azok, akik belelőttek a tömegbe, szlovákok voltak, így az alap­jában nem nemzetiségi hátterű ese­ményből nemzetiségi ügyet gerjesztet­tek. A történtek után maga Hlinka nyilatkozta azt, hogy a tragédia még egyszer jól jöhet a szlovákoknak.. • Szép Éva Mától válthatunk biztosítót Érdemes körülnézni, tízezreket spórolhatunk meg a családi kasszának Újabb magyar ereklye a Felvidéken Szent István kézjegye ékesíti a csallóközi Vágkirályfát Folytatás az 1. oldalról A bónusz-malus kedvezmények és pótdíjak elsősorban a balesetmentes közlekedéshez igazodnak. A legna­gyobb elérhető kedvezmény a biztosí­tási díj 50 százaléka. A szakértő egyébként nem jósol túl nagy különb­ségeket a díjakban, azok szerinte egy­re inkább kiegyensúlyozódnak. Ta­valy mégis összesen 4,2 milliárdot spóroltak meg a más biztosítóhoz át­szerződött autósok. A magyar gépjár­mű tulajdonosokra egyértelműen az jellemző, hogy igyekeznek a lehető legolcsóbb szerződést megkötni, pe­dig sok esetben nem ez a legfontosabb szempont. Egy-egy kárnál igencsak számít, hogy a társaság biztosan meg­téríti-e a felmerülő költségeket, illetve mennyire gördülékeny az ügyintézés. Továbbá arra is érdemes rákérdezni a szerződéskötés előtt: vajon a válasz­tott biztosító fizet-e kártérítést példá­ul abban az esetben, ha a vezető mel­lett ülő is sérülést szenved. Ilyen, és ehhez hasonló kiskapuk lezárásával sok pénzt és bosszúságot spórolha­tunk meg. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a tavalyi évben a 12-ből 8 biztosítót büntetett meg különféle szabálytalanságokért. • -6 -l Az ipolybalogi templomban elhe­lyezett Szent Korona mása és a vajkai Szent István-emlékmű után újabb magyar nemzeti ereklye ke­rült a Felvidékre. Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes a csalló­közi Vágkirályfán a „Szent Jobb” alapján mintázott tenyérlenyomatot ábrázoló müvet leplezett le. A Szent Jobb azt hivatott szimboli­zálni, hogy Szent István rajtahagyta a kéznyomát a Kárpát-medencén. A nyitott kézlenyomatot ábrázoló, réz­lemezből és rozsdamentes acélból készült, a község központjában talál­ható parkban elhelyezett szobor al­kotója Csillag András, vágsellyei szobrászművész. Csáky Pál fontosnak tartja, hogy ilyen jellegű emlékművek kerüljenek a Felvidékre, mert ezek nemcsak az em­lékezést hivatottak szolgálni, hanem egyben a jövőre is utalnak. Már 1938- ban, egy bádogból mintázott kezet fel­avattak a településen - ez a trianoni döntéssel elszakított területek vissza­csatolásának ünnepére készült, és 1945-ben megsemmisült, csak a szo­bortalapzat maradt épen. A falu rég­óta szorgalmazta a mű felújítását, de ezt csak most, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumához benyúj­tott pályázat révén sikerült megvalósí­tani. A polgármesteri hivatal munka­A Szent Király Szövetség tagközsé­gei: Bakonyszentkirály, Gyöngyös­szentkirály, Kerkaszentkirály, Kí- rályszentistván, Forrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Sza­badszentkirály, Szentkirályszabadja (Magyarország); Vágkirályfa és Kirátyfiakarcsa (Szlovákia); Szentki­rály Csíkszentkirály, Palotaszent­király, Balogszentkirály és Szé­kelyszentkirály (Románia). társa szerint mindez a Szent Király Szövetségnek köszönhető, amelybe összesen tizennyolc felvidéki, magyar- országi és romániai település tömörül. A társaság 1997-ben, Szent István feje­delem uralkodásának ezredik évfordu­lója alkalmából jött létre. Az alapító­okiratukban foglaltak szerint legfőbb céljuk a települések önazonosságának, az ország határoktól függetlenül érvé­nyesülő kulturális, szellemi, lelki ma­gyar egységének a megőrzése. A szö­vetség tagjai közt egyébként csak olyan községek lehetnek, melyek hely­ségnevében szerepel a király, a szent vagy az István szó. A Szent Király Szövetség elsőként a felvidéki Vágkirályfán emelt emlékművet, de a többi településen is hasonló műemlé­ket szeretnének a jövőben felavatni. • -p -a Jogos-e az egyházi iskolák követelése? A magyar történelmi egyházak képvi­selői elfogadhatatlannak tartják, hogy az állam nem akarja kifizetni az egyházi is­kolák számára a 2004-es évre járó kiegé­szítő támogatást. Az általuk igényelt 1,9 milliárd forint helyett csupán egy jelképes összeget, 112 forintot említett a kor­mány, amelyet a nagy tiltakozás hatására 912 millióra módosított. Lakos Sándor (nyugdíjas) Meg kellene adni a tá­mogatást, egyértel­műen jogos. Sajnos nemcsak az egyházi iskolák, hanem senki nem kapja meg az őt megillető, előirány­zott pénzt. A nyugdíjasokon, az egészségügyön ugyanúgy spórol­nak, mint az iskolákon. Pintér Judit (számviteli ügyintéző) Az a véleményem, hogy kapják meg az egyházi iskolák is azt, ami jár nekik. Egyéb­ként ugyanez vonatko­zik az állami fenntar- tásúakra is, bár szerin­tem, az egyházi iskolákban jobban foglalkoznak a gyerekekkel. Dobayné Zsüliett (ötvös) Az egyházi iskolák mindig is több pénzt kaptak, mint az álla­miak. Nem tudom, hogy miért volt ez így, de ez volt a bevett szo­kás. Még most is töb­bet kapnak, a baj csak az, hogy hozzászoktak a másfélszeres támo­gatáshoz, és most jobban fáj nekik ennek elvesztése. Halmos Nóra (tanuló) Nem hiszem, hogy szándékosan az egy­házzal akarnak kiszúr­ni ezzel a támogatósdi huzavonával. Ez a kormány nemcsak az egyházakkal, hanem semmivel nincs kiegyezve, min­denhonnan elvonja a pénzt. Az ál­lam a csőd szélén áll, mindennel spórolni próbálnak. Korlátoznák a háztáji baromfitartást Brüsszeli ukáz: csak zárt térben etethetők a csirkék Folytatás az 1. oldalról Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy teljesen el kell zárniuk a csirkéket, elég, ha például hálóval kerítik körbe állataikat. A vírus egyébként elsősor­ban ürülék vagy víz útján terjed. Mol­nár István Lotár, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pilisi csoportjának elnöke óva int a pániktól, mondván: rendkívül kicsi az esélye annak, hogy a vadmadarak zárt ker­tekbe szálljanak le élelemért. Ha még­is megtörténne, akkor is minimális a szárnyasok megfertőződésének esélye, annak pedig, hogy emberre veszélyes legyen a vírus, jelenleg lényegében nulla. Ezt azzal is indokolta, hogy az egyesület megbízást kapott a vadma­darak folyamatos ellenőrzésére, már meg is kezdték a vérminta-vételeket és az ürülékvizsgálatokat. Körülbelül kétezer madarat fognak megvizsgálni és tartanak több helyütt tájékoztató­kat, eddig azonban nem találtak vírust a madarakban. A madárvédő ugyan­akkor elképzelhetőnek tartja, hogy a hisztéria következményeként előbb­utóbb korlátozni fogják például a hattyúk etetését. A rendelettel és an­nak betarthatóságával, ellenőrzésével kapcsolatban megkérdeztük Fazekas Istvánt, esztergomi főállatorvost, aki tegnap délelőtt még azt valószínűsítet­te, hogy ezt a gazdák belátására bíz­zák, lehetetlen ugyanis egyenként vé­gigjárni minden családi házat és ellen­őrizni a kisebb, saját célra tartott állo­mányokat, talán szúrópróbaszerű el­lenőrzésekről lehet szó. A délután fo­lyamán sor került az állatorvosok el­igazítására, tájékoztatására, ám erről már nem kaphattunk információkat az elrendelt hírzárlat miatt. Kása Géza, rétsági állatorvos szintén kizártnak tartja, hogy lenne elég kapacitás az el­lenőrzésekre és azt sem tartja megva­lósíthatónak, hogy háló alatt etessék a nagyobb, szabadon tartott vízi­szárnyas- vagy biotyúkállományokat. A vírus szerinte legfeljebb egy hatá­ron átcsúszó, fagyasztott csirkeszállít­mánnyal jelenthetne veszélyt, míg az egész pánikhangulatért elsősorban üzleti érdekeket tesz felelőssé. Azt vi­szont, a madártani egyesülethez ha­sonlóan, hangsúlyozta: a szabadon tartott háziszárnyas legfeljebb vere­bekkel vagy gerlékkel keveredhet, ezek pedig nem vándorolnak, így rendkívül alacsony a fertőzés esélye. • Szabó Hainal Péntektől ingyenesen hívható zöld számon (06-80-374-636) lehet érdek­lődni a madárinfluenzával kapcsolatos legfrissebb információkról, azokat az ÁNTSZ honlapján is közzéteszik. Jövő héten pedig etkészül az oltási rend, valamint a közeljövőben kiadnak egy lakossági tájékoztató füzetet is. A Magyarországon kifejlesztett vakcina március végére kaphatja meg a nemzetközi forgalmazási engedélyt, ám az eljárás veszéty esetén lerövidít­hető. Azt pedig már az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal is egyértelmű­en nyilvánosságra hozta: a vírust a sütés, főzés biztosan hatástalanítja. Egyszerűsített oltási rendszer Kevesebb szúrással ugyanolyan védelem a gyerekeknek A gyermekek kötelező oltása jövő­re leegyszerűsödik, az eddigi húsz oltás helyett csupán tizenegyet ad­nak be nekik. Ezzel nem az oltások, hanem csupán azon alkalmak szá­ma csökken, amikor orvoshoz kell menniük a gyerekeknek. A kötelező oltási rendszerben 2006. január első napján lép életbe az a vál­toztatás, miszerint a 0-14 éves kor kö­zötti gyermekek számára a kötelező oltások számát húszról tizenegyre csökkentik. Az Országos Területfej­lesztési Hivatal (OTH) szóvivője, Ritoók Emese ezzel kapcsolatban la­punknak elmondta, hogy az intézke­désre azért volt szükség, mert meg­szűnt az a gyár, ami az oltóanyagokat állította elő. Az OTH szóvivője kije­lentette, hogy egy betegség megelő­zését szolgáló vakcina sem szűnik meg, csupán összevonják őket. Ez azt jelenti, hogy a gyermeket egyszerre négy, vagy akár öt betegség ellen is beoltják. Az eljárásnak nemcsak egy­szerűsítési okai voltak, hanem tárhe­lyet is kívánnak spórolni az orvosi rendelőkben, mondta Ritoók Emese. Az átállás költségeit 5-6 milliárd fo­rintra becsülték, ami magában foglal­ja új oltási könyvek kiállítását, az oltá­si rendszer megismertetését és a táro­lási funkciók átszervezését is. Emel­lett szükség lesz az orvosok és nővérek átképzésére is, hogy megváltozott fel­adatukat el tudják látni. Nem mind- egy ugyanis, hogy egy gyermek hány évesen kap meg bizonyos oltásokat, ha ugyanis nem megfelelő időpont­ban oltják be, akkor az szövődmények kialakulásához vezethet. • Hatvani Bernadett

Next

/
Oldalképek
Tartalom