Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-10-28 / 212. szám
4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. október 28., péntek Pozsonyt érdekelné a magyar vakcina A tavalyihoz képest kétszer annyi influenza elleni oltóanyagra van igény Folytatás az 1. oldalról Szerinte nem a patikákkal van a gond, és nem is az Egészségügyi Minisztérium elkésett rendelése idézte elő azt a helyzetet, hogy Szlovákiában hiánycikknek számít a szérum. A gondot inkább az okozza, hogy a pánikszerű felvásárlás következtében a gyógyszergyártó vállalatok nem győzik gyártani az igényelt mennyiséget. Pozsony tegnapelőtt félmilliárd koronát szabadított fel a költségvetési tartalékból az influenza elleni gyógyszerek vásárlására. Az Egészségügyi Minisztérium sajtószóvivője, Karol Farkasovsky lapunknak elmondta: Szlovákia már megrendelte a védőoltásokat, és folyamatosan adagolják a disztribúciós hálózatokba. A tavalyi évhez viszonyítva egyébként Szlovákia 85 százalékkal több szérumot rendelt, azonban ez sem bizonyult elegendőnek (tavaly egyébként 110 ezer vakcinát dobtak ki, mert a lakosság nem kívánta beoltatni magát). Szlovákia ezen felül a közelmúltban 110 ezer darab oltóanyagot rendelt, a raktárakban pedig további 210 ezer darab tartalék oltóanyag található. A sajtószóvivő szerint a gyógyszertárak ellátása folyamatos, a szérumok kisebb csomagonként hetente érkeznek, ezeket osztják szét a megrendelések alapján a patikákban. A szóvivő szerint a szérum hiányát a patikákban az okozza, hogy olyanok is vásárolják, akiknél nem feltétlenül szükséges az oltóanyag beadása, ráadásul otthon a lakosok fölöslegesen nagy készleteket halmoznak fel belőle. Farkasovsky lapunknak ugyanakkor cáfolta azt a hírt, amely szerint Szlovákiának nem kell a madárinfluenza H5N1 vírusa elleni magyar vakcina. Csak addig nem tartanak igényt az oltóanyagra, amíg a klinikai vizsgálatok nem bizonyítják hatékonyságát. „Ha bebizonyosodik, hogy valóban hat a vírus ellen, nem látom akadályát annak, hogy a két kormány megegyezzen a szérum vásárlásáról” - jelentette ki Farkasovsky. Esztergomban, régiónk felvidéki részével ellentétben eddig még nem rohamozták meg az influenza elleni védőoltás miatt a patikákat. Itt csak nemrégiben kezdték meg az ingyenesen kérhető védőoltások kiszállítását. A megkérdezett esztergomi patikák illetékesei érdeklődésünkre kétféle választ adtak: az oltások vagy valamikor a napokban érkeznek a gyógyszertárba vagy már most is kaphatók. Országosan egyébként 1,3 millió adagot osztanak szét a háziorvosok között, akik térítésmentesen beadhatják azt a krónikus betegeknek és a 65 évnél idősebbeknek, illetve ingyenes oltást kapnak az egészségügyi dolgozók is. Természetesen bárki kérhet védőoltást, azt a háziorvos írja fel, az ára pedig gyártótól, típustól függően változhat, de recepttel körülbelül 5-600 forintba kerül. • Czigler Mónika, Szabó Hajnal Újabb alkotmánysértő törvény A Fidesz elítéli az oktatási tárca sorozatos baklövéseit Folytatás az 1. oldalról Az Oktatási Műhely vezetője szerint erre a „megsértődésre” már volt példa a kórháztörvény esetében. A fideszes politikus szerint azonban a fentiekkel ellentétben az egyetlen jó megoldás az lenne, ha a kormány visszavonná a törvényt, és újrakezdené az egyeztetést az aggályos és alkotmányellenesnek minősített pontokról. így sikerrel vehetné a három éve tervezett új felsőoktatási törvény a szakmai és az alkotmányos akadályokat. Véleménye szerint, ha a kormány és az oktatási minisztérium nem változtat eddigi hozzáállásán és továbbra is a saját feje után megy, akkor legközelebb is ez fog történni a törvénnyel. Ha le tudja vetkőzni a „mindentudás gőgjét”, akkor meg tudnak majd egyezni, mivel a tervezetben megfogalmazott célok döntő többségével egyetértenek, csak a törvényalkotás módjában, az alkalmazott eszközök tekintetében vannak kifogásaik. Sió László azonban attól tart, hogy a kormány a második változatot fogja alkalmazni. Hozzátette: a kétciklusú képzési rendszer bevezetésére, vagyis a bolognai folyamat megvalósítására van idő, éppen ezért ajánlatos lenne az újbóli egyeztetés és ebben a Fidesz maximálisan partnere lenne a kormánynak, de arra nem hajlandóak, hogy a félmillió embert érintő, évente több száz milliárd forintba kerülő rendszert alkotmányellenesen szabályozza a kormány, saját politikai szándéka szerint. Az Oktatási Minisztérium által kiadott közlemény szerint azonban az AB döntése nem érinti az új felsőoktatási törvény lényegét, nem érintette a hallgatók számára legfontosabb részt: a többciklusú képzés bevezetésére vonatkozó rendelkezéseket. Leszögezi, hogy az Alkotmánybíróság döntése után is folytatódhat a reform, a többciklusú képzésre történő átállás. Közli azt is, hogy a minisztérium az Alkotmánybíróság határozata alapján a lehető legrövidebb időn belül előkészítik az Országgyűlés elé kerülő módosító javaslat tervezetét és minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy 2006. január l-jén a törvény hatályba léphessen. Erre reagálva Pokorni Zoltán fideszes honatya leszögezte: nem ért egyet a törvény hatálybaléptetésével, többek között azért sem, mert úgy véli: nem lehet az intézményeknek kötelező módon előírni a kétciklusú képzési rendszerre való áttérést. • Gál Kata Kötelezővé vált a fogorvosi ellenőrzés Megvonják az ingyenes ellátást a távolmaradóktól Szlovákiában Továbbra is lehallgathatóak vagyunk Csak nehezíthető, de nem gátolható a telefonvonalak megfigyelése Folytatás az 1. oldalról Az alapellátás például félévente csupán egy ingyenes tömést tesz lehetővé, aki ezen időintervallum lejárta előtt akár csak egy nappal előbb szeretné elvégeztetni a beavatkozást, azt azonnal jelzi a számítógépes rendszer és a biztosító megtagadja a kifizetést. Ugyanígy járnak majd azok, akik elmulasztják a megelőző vizsgálatot idén. Januártól nem vehetnek igénybe egyetlen, az alapellátás finanszírozási körébe tartozó szolgáltatást sem. Bár a rendelkezés hatékonysága egészségügyi szempontból igencsak megkérdőjelezhető, az kétségtelen, hogy jelentős megtakarítást jelent majd jövőre a társadalombiztosítási kasszának. A probléma csak az, hogy a tájékoztatás hiányosságai miatt sokan egyszerűen nincsenek tisztában ezzel a kötelezettséggel. • SZH LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián Ez elment vadászni... Emlékeznek még a gyerekkori mondókára, a tíz ujj „kalandjára”, amely valahogy úgy végződik: a legkisebb mind megette? Ez jutott eszembe, elfigyelve az elmúlt időszak egyre sűrűsödő élelmiszerbotrányait, meg-megcsikorduló gyomorral emésztve az akciósán vásárolt grillcsirkét. Ami egyébként valószínűleg még a böllér érkezte előtt engedelmesen beadta a kulcsot, és csak remélhetőleg nem sűrű tüsszögések, influenzatünetek között. Nem, nem a madárinfluenzától tartok, még csak nem is a sarki hentesnél vett hús minőségében kételkedem, hanem azoktól a gyorsfagyasztott, ilyen-olyan belsőségekből készült, grillfűszerekkel gazdagon beszórt, vagy éppen feldolgozott termékektől, amelyekről egyre-másra derül ki, hogy fogyasztásra alkalmatlanok. Gyanús szagú, mi több, büdös. Csak a fűszertől nem érezzük, mint ahogyan fagyasztott avagy grillezett állapotban sem, legalábbis nem akkor, amikor jóízűen bekebelezzük. A hatás, az igazi élmény később jön, amikor a doki próbálja beadni, hogy a gyomormosás nem is olyan rettenetes mutatvány. Ne legyenek kétségeink: akármennyire körültekintően vásárolunk, előbb-utóbb beleszaladunk egy ilyenbe, ráadásul részben magunknak köszönhetjük. A legtöbb helyen ugyanis csak legyintettek Kati néni, a kis közért tulajdonosának intelmeire, aki már tíz éve is megmondta, hogy előbb-utóbb megetetnek bennünket a multik. Hogyne, csak azért jár a szája, mert tart attól, hogy a gyönyörű nagy áruházak miatt kevesebb jut majd a saját hasába - mosolyogtuk meg. Most azután elgondolkodhatunk azon, hogy vajon hányszor vittünk haza romlott húst vagy más terméket a kis közértből, vagy hányszor láttuk viszont Kati nénit a híradóban. Egyszer sem. Mostanra azonban becserkésztek, levadásztak bennünket a profitorientált áruházláncok a kétes eredetű, silány minőségű, de tetszetős csomagolású termékeikkel, az akciós árucikkekkel és a romlott árukkal. Ha pedig beüt a krach - márpedig az beüt lépten-nyomon - akkor kiderül, hogy nem az áruházlánc a felelős, hanem a beszállító, a feldolgozó, vagy éppen a gaz, a romlott húst csak úgy szórakozásból direkt átcímkéző alkalmazott. És - természetesen - a tisztelt fogyasztó, mert az meg mért nem szól, ha látja, meg különben is: minden lejárt szavatosságú, nálunk talált termékért adunk öt forintot, meg ha máshol kevésbé romlottat talál, hozza ide, majd mi fizetjük a gyomormosás költségeit. Az illetékes hatóságok meg mennek az orruk után, minket pedig szintén eme szervünknél fogva vezetnek, - és mivel így orrunk befogva vagyon - szépen, jóízűen elfogyasszuk a selejtet: amiért Bajorországban börtön és büntetés jár, azért itt minálunk pénz, siker, csillogás és busás haszon. Folytatás az l. oldalról Mindenesetre az a hiedelem nyugodtan elfelejthető, hogy a digitális technológia a hagyományos (analóg) műszaki eljárásoknál komolyabb akadályt jelent a beavatkozásban érdekelteknek. Annál is inkább, mert egy megfelelő program futtatásával egyszerűen párhuzamosíthatók a digitális telefonvonalak, s azok megfigyelése már pofonegyszerű, és nincs sem recsegés, sem kattogás a vonalban. Egyetlen hátránya, hogy az alközpontok vagy központok személyzete nem hagyható ki a műveletből. A megszólaltatott szakértő szerint a lehallgatás ellen eddig sem létezett védelem és a jövőben sem lesz tökéletes a védekezés. Esetleg különböző titkosító berendezésekkel lehet részsikereket elérni, de hosszú távon nyitott könyv lesz minden telefonvonal. (Már létezik olyan mobiltelefon is, amely a kibocsátott digitális jelet tovább digitalizálja, s ezáltal lehallgat- hatatlan a beszélgetés.) Külföldön kifejlesztettek olyan zavarókészülékeket is (különösen Oroszország és Izrael jeleskedik ezen a téren), amellyel egy speciális elektronikus zaj küldhető a telefonvonalra; az emberi fül számára hallhatatlan zaj egyszerűen meggátolja a magnetofonos hangrögzítést legalább az első alközpontig! A védelemnek persze ára van, egy komolyabb rendszer 350 ezer forintba kerül. De léteznek ennél olcsóbb műszaki megoldások (főleg a vonallopások megakadályozására). Ezek között van hazai gyártású: a tízezer forintos berendezést a telefonvonalat megszakítva a készülék és az alközpont közé kell kapcsolni, s ha a vonal megszakad (mert valaki saját készülékével kapcsolódott rá), a készülék sípoló hanggal figyelmeztet. Sokra azonban nem megyünk vele, ha korszerű kapacitív vagy induktív lehallgatót alkalmaz valaki, hiszen ilyenkor nem kell megszakítani (és nem is kell rálépni a vonalra) a hálózatot, elegendő csak közvetlenül a kábel mellé helyezni a vevőegységet, s a megfigyelés tökéletes. Szakemberek szerint létezik egy még kifinomultabb módja a telefon- lehallgatásnak, s erre a célra kémműholdakat vesznek igénybe. Állítólag az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal képes arra, hogy a Föld összes telefonbeszélgetését nyomon kövesse, ami műszakilag elvileg kivitelezhető. A vezetékes távbeszélő-hálózatok ugyanis mindenütt kiegészülnek mikroösszeköttetéssel, s ezeknek az antennáknak lehet oldalirányú kisugárzása; az érzékeny műholdakkal ezek az igen kis energiájú jelek is foghatók. Kérdés csak az, hogy a világon azonos időben zajló milliárdnyi beszélgetést lehetséges és érdemes-e lehallgatni, rögzíteni? Az ország NATO-taggá válását közvetlenül megelőzően olyan hírek is szárnyra kaptak idehaza, hogy a megromlott bűnügyi helyzet következtében túlzottan sebezhetővé váltak a magyarországi közintézmények a lehallgatók számára. A feltevés az volt, hogy mivel a fontosabb magyar közintézpiények, a Miniszterelnöki Hivatalnak és a köztársasági elnök hivatalának is részben helyet adó Parlament, a KülügymiAz elmúlt évek sem maradtak „poloskamentesek” a biztonságvédelmi szakma vonatkozásában. 2000. január végén a miskolci Új Hírnök című hetilap főszerkesztőjének, Lechner Barnabásnak irodájában fedezték fel. Az elhelyezés körülményeiről az tudható, hogy egy fotel mögé volt leejtve a készülék, így felfedezése tejesen egyértelmű volt. A lap részéről szóban megtették a feljelentést a rendőrségen, ahol közölték, hogy a feljelentést írásban is kérik. 2002 májusában bejelentették, hogy ismeretlen eredetű lehallgatóeszközt találtak Győr polgármesterének irodájában egy virágcserépben. A feljelentést - állítólag - a megtaláláskor, még márciusban megtették, de az ügy csak májusban került a nyilvánosság elé. 2004 márciusban a sajtóban megjelent hír szerint, az előző év decemberében Kisbér polgármesterének irodájában fedeztek fel lehallgató berendezést. A rendőrség „visszaélés személyes adatokkal” bűncselekmény gyanúja miatt indított nyomozást. nisztérium, a Belügyminisztérium és még néhány országos hatáskörű szerv egyaránt a Duna-parton találhatók, egy kikötött, étteremnek álcázott hajóról vagy az elhaladó uszályokról valamennyi épület könnyen és feltűnés nélkül lehallgatható. Az ténykérdés, hogy a külföldi titkos- szolgálatokat érdeklő állami információk „kiszivárgása” miatt korábban az Országház ablakaira különleges, átlátszó „sötétítő függönyöket” szereltek fel. Ám szakértők azon az állásponton vannak: ha a lehallgatást túlzottan nem is akadályozza meg ez a módszer, a megrendelés mindenképpen jó üzlet lehetett a szállító számára. Akkoriban egyébként a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Póda Jenő szerint is aggályos volt a közintézmények védelme. Sőt a szakértő nem rejtette véka alá azt a véleményét sem, hogy a közhivatalaink biztonsági kockázata igen nagy, mert sebezhetők illetéktelen fülek számára. Vagyonvédelmi vállalkozásokkal foglalkozó, egykori titkosszolgálati szakemberek szerint n’agyon sok múlik az ablakok vastagságán. A lézeres lehallgatást ugyanis zavarhatja a többrétegű üvegezés. A lehallgatók számára mikrofonmembránként funkcionáló ablaküveg speciális fóliázása szintén alkalmas a védekezésre, és ezáltal az üvegre lőtt apró, öntapadó lehallgatókészülék munkája is megzavarható. A védekezés biztonságosabb formája egyébként, ha a fül számára nem hallható tartományú elektronikus rezgést vezetnek az üvegre, amely értékelhetetlenné teszi a beszéd keltette hullámokat. A szakértők ennek ellenére úgy vélik: sokkal inkább valószínűnek tűnik magyar viszonyok között apró, stabil elektronikus berendezések felhasználása a titkos információszerzésben, amelyeket valamilyen módon bejuttatják a célintézményekbe. Az ilyen készülék nem igényel karbantartást és saját energiaforrást, elegendő egy külső antennából igen nagy energiájú rádiófrekvenciával gerjeszteni, s a visszaérkező, már a beszédhanggal modulált jel könnyűszerrel megfejthető. • Munkatársunktól
